Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-28 / 229. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA XL. évfolyam, 229. szám ÁRA: 1989. szeptember 28., csütörtök 4,30 FORINT KIRAKAT AZ ORSZÁGRA, A VILÁGRA „A vásár ősidők óta a kereskedelem egyik jól bevált esz­köze.” (3. oldal) FÉLTJÜK A SZÜLETŐ DEMOKRÁCIÁT ...erőszakmentes politikai kultúrát csak a politikamentes fegyveres testületek garantálhatják.” (4. oldal) BRONZKORI SÍRRA BUKKANTAK HATVANBAN „...a földfúró hegye megcsikordult egy cserépdarabon.” (8. oldal) TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS FELDEBRŐN „...a lakosság mintegy másfél milliós társadalmi munkát végzett.” (8. oldal) Budapest vendége Mario Soares Hazánkba érkezett a Portugál Köztársaság elnöke Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke meghívására s/erdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Mario Soares, a Portugál Köztársaság elnöke. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Straub F. Brúnó, Kovács László külügyminisztériumi államtitkár, Árgyelán Sándor hazánk portugáliai nagykövete. Jelen volt Zózimo Justo Da Silva, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete. Az egykori szocialista pártve­zető ma államfőként egy prag­matikus liberális kormánnyal működik együtt. Nem egyszerű szemlélője, hanem aktív résztve­vője Portugália áldozatokkal já­ró korszerűsítésének. Minden­napi munkájában azt az ügyet Megállt tegnap délben az élet Eger belvárosában, amikor a kö­zépkori jelmezekbe öltözött ze­nészek és zászlós akrobaták vé­gigvonultak az utcákon. Az em­berek az üzletekből kitődultak, hogy megnézzék a szokatlan lát­ványosságot, mely a Dobó téren akrobatikus elemekkel tűzdelt produkcióban csúcsosodott ki. A nagyközönség számára ez a bemutató jelentette az arezzói napok kezdetét. A hivatalos kül­döttség a kora délelőtti órákban minden protokollt mellőzve már­is tárgyalóasztalhoz ült, ahol át­tekintették a kétéves kapcsolat eredményeit és egyeztették a ter­veket. A megnyitóra a Kispréposti palotában került sor, ahol Békési József, a városi tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, majd hangsúlyoz­ta, hogy a két város együttműkö­dése még mind gazdasági, mind kulturális téren, illetve a sport­ban is sok lehetőséget rejt magá­ban, így a biztató kezdeti ered­mények után újabb jelentős lépé­sek várhatók. Ezután Aldo Dúc­éi, Arezzo polgármestere arról beszélt, hogy ezt a kapcsolatépí­tést kezdettől fogva élénk érdek­lődés kíséri mindkét városban, és egyformán arra törekszenek, hogy szorosabbra fűzzék a szála­kat. Olyan ez, mint egy szerelem első látásra, mondta a polgár- mester, majd hozzátette: a köl­szolgálja, hogy országa felfejlőd­jön az európai színvonalhoz a politikában és a gazdaságban. Tevékeny résztvevője az afrikai rendezés érdekében folyó párbe­szédnek és — mint magyarorszá­gi látogatása is bizonyítja — a ke­let-nyugati dialógusnak. (MTI) csönös rokonszenv magyarázata abban is rejlik, hogy a két nép temperamentuma hasonló, és hogy Eger is, Arezzo is rendkívül sok történelmi és kulturális érté­ket őriz. Javasolta, hogy a jövő­ben kerüljön sor diákcsoportok cseréjére, sportolók utaztatásá­ra, illetve kulturális delegációk kölcsönös látogatására, termé­szetesen a gazdasági együttmű­ködés fokozatos kiépítése mel­lett. Délután a színházban a kor- társ olasz képzőművészet érté­keit reprezentáló tárlatot nyitot­tak, majd az Ifjúsági Házban egy másik kiállítást is átadtak a kö­zönségnek. Itt munkatársunk, Koncz János fotói ismertetik meg az érdeklődőket az olasz vá­ros mindennapi életével, törté­nelmi és építészeti értékeivel. Ugyanitt este divatbemutatót tartottak, melyen a híres itáliai divatipar termékeit mutatták be az Aranypók manökenjei. Teg­nap megkezdődtek az olasz va­csoraestek is, melyeknek ezúttal a Duett Hotel étterme ad helyet. Ma délelőttől az Egertourist belvárosi irodájában az Apogeo utazási iroda ajánlatai között vá­logathatnak az Itáliába készülők, illetve a magyar és olasz kereske­delmi kamara tart megbeszélést a kooperáció lehetőségeiről. A zászlós akrobaták ezúttal Gyöngyösön és Hatvanban lép­nek föl. Arezzói napok Aldo Ducci: „Ez a kapcsolat szerelem első látásra Aldo Ducci polgármester a kapcsolatok to­vábbi fejlesztésére voksoll Röpülnek a zászlók és a zászlósok a Dobó téren... (Fotó: Koncz János) Három képviselőnk is szót kapott a Parlamentben Folytatta munkáját az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka (Fotó: Perl Márton) Néhány perccel 9 óra után szerdán a Parlamentben Hor­váth Lajos elnökletével megkez­dődött az Országgyűlés őszi ülésszakának második napja. A képviselők a Büntető Törvény- könyv, illetve a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslatok feletti együttes vitával folytatták munkájukat. Kilencedikként kapott szót Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere. Üdvözlölte, hogy több ellenzéki képviselő is mandátumot kapott. Több megjegyzést fűzött a tör­vénymódosítások vitájához is, s néhány általa már többször emlí­tett példán keresztül igyekezett bizonyítani: a védőügyvéd jelen­léte biztosíték arra, hogy a ható­ságok nem követnek el törvény­telenségeket a fogva tartás vagy a kihallgatás idején. Célszerű vol­na tehát ezen indítványokat már a tervezett jövő év márciusi ha­táridő előtt ez év december 1-jé- től életbe léptetni, sőt, a folya­matban lévő ügyeknél is alkal­mazni kellene azokat — javasol­ta. Az általános vitában nem kér­tek többen szót, így az elnök ja­vaslatára a törvényjavaslatok fe­letti részletes vitával folytatták a munkát. Ekkor jelentkezett egy­perces hozzászólásra Zsidei Ist- vánné(Heves m., 5. vk.), a Mát- ravidéki Fémművek diszpécsere. Horváth Jenőtől tudakolta: mi­ért nem sikerült az illetékes bi­zottságban elfogadtatnia most beterjesztett javaslatait? Horváth Jenő elmondta, hogy a bizottság ülése idején külföldön tartózko­dott, így javaslatait írásban jelen­tette be. A körülmények részle­tezésével Dr. Tallóssy Frigyes szolgált, aki a képviselők derült­ségére „Horváth Jenő védője- ként” kért szót. Mint mondotta, ő ott volt a jogi bizottság ülésén, és ugyanezt az álláspontot képvi­selte, ám véleményével egyedül maradt. A bűnüldöző hatóságok jelen lévő képviselői látszólag el­söprő érvrendszerrel győzték meg a jogi bizottság többi tagját arról: hiba, ha a védő az eljárás­ban részt vesz. Miután többen nem kértek szót, a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság jelentésének elké­szültéig megkezdték az interpel­lációk tárgyalását. Sebők József (Heves m., 8. vk.), a karácsondi Kossuth Mgtsz elnöke a júniusi üléssza­kon a Heves megyei pedagógu­sok bérfejlesztését, különöskép­pen a túlórák díjazását és a peda­gógusbér-emelés megyénkénti differenciálását kifogásolta. (Parlamenti tudósítónk anyagá­ban részletesen is olvasható az (Folytatás a 2. oldalon) A külföldi úti programokról A Minisztertanács ülése Az Országgyűlés szerdai ülé­sének délelőtti szünetében — mi­ként az a legutóbbi ülésszakon is történt — a Minisztertanács tag­jai rövid, mintegy fél órás meg­beszélésre ültek össze. A kormányszóvivői hivatal az MTI-vel közölte: a megbeszélés tárgya ezúttal a miniszterelnök­nek és a kormány néhány más tagjának — részleteiben még pontosításra váró — nemzetközi programja volt. A miniszterelnök előrelátha­tólag még október első felében találkozik csehszlovák kollégájá­val, Ladislav Adameccel; eszme­cseréjük pontos dátumát a kö­vetkező napokban állapítják meg. Várhatóan október első heté­ben rövid munkamegbeszélésre hazánkba érkezik Lothar Spath Baden-Württembergi, továbbá Max Streibl bajor miniszterel­nök. * * * Németh Miklós az országgyű­lési ülés szünetében tervezett to­vábbi idei programjairól az MTI munkatársának kérdésére vála­szolva elmondta: várhatóan de­cemberben eleget tesz egy lon­doni meghívásnak, s napirenden szerepel még izraeli látogatása is. Érvényben van hollandiai meg­hívása is, aminek a miniszterel­nök a jelenlegi elképzelések sze­rint a jövő év elején tesz eleget. (MTI) Parlamenti tudósítónk jelenti: Az Országgyűlés jegyzőköny­ve hitelesen követi végig az ülés­teremben lezajlottakat. Ezúttal több helyütt is említést tesz majd megyénk képviselőinek tevé­kenységéről is, hiszen a tanács­kozássorozat minden fontos vi­tájában, döntésében hallatták a szavukat. Mindjárt az ügyrendi javaslatoknál — igaz, mint a terv- és költségvetési bizottság elnöke — szerepet kapott Puskás Sán­dor, aki egy felvetésre reagált. Dr. Balia Éva budapesti képvise­lő kifogásolta ugyanis, hogy az Állami Számvevőszékről rendel­kező törvényjavaslat nem került az egyeztető tárgyalások napi­rendjére. — A számvevőszék eredetileg sem volt az egyeztető tárgyalások témája, létrehozásáról az Or­szággyűlés egy korábbi határo­zata döntött — válaszolta Puskás Sándor. Ez a téma egyébként az ülés­szak második felében, október 17-e után kerül a képviselők elé. Ez az időpont azonban csak itt és most derült ki, így a számvevő- székkel kapcsolatban hozzászól­ni készülő Barta A lajosnak ad­dig várnia kell. — Nem gond a felszólalás „át­ütemezése” — mondta a hír hal­latán a bélapátfalvi körzet képvi­selője —, legalább több idő jut a részletek finomítására. — Mi késztette a felszólalásra? — Nagyön egyszerű a dolog: a választókat érdekli, hogy a kor­mány mire fordítja az általuk be­fizetett adóforintokat. Tehát, hogy mennyi jut például egész­ségügyre, nyugdijak emelésére, kereskedelemre, szolgáltatások­ra és így tovább... Nos, az Or­szággyűlés eddigi évtizedeiben a költségvetés végrehajtását a kor­mánytól függő ellenőrzési szer­vezet végezte. Szükség van — s ezt kívánom megerősíteni — egy olyan szervezetre, amely csak a Parlamentnek tartozik beszámo­lási kötelezettséggel, vagyis az országos pénzügyek számonké­résével... * Felgyorsultak az események a T. Házban. Az eredetileg ké­sőbbre tervezett interpellációk előbbre kerültek. így jelentették be, hogy Sebők József felvetésé­re, amelyet a Heves megyei pe­dagógusok bérügyében az elmúlt ülésszakon tett, dr. Glatz Ferenc művelődési miniszter ad választ, íme, ennek rövid „jegyzőköny­ve”: "...Az ország különböző megyéiben kialakult pedagógus­bér-emelési különbözőségek el­sősorban abból származnak, hogy egyes területek hatóságai önerőből növelik a béreket, más megyékben pedig nem. Az érin­tett megye — tehát Heves — azok közé a megyék közé tartozik, amelyek közel sem áldoztak any- nyit az elmúlt években pedagó­gusbérekre, mint amennyit más­hol juttattak. Azt igyekszünk a Pénzügyminisztériummal együtt elérni: ösztönözni kell a helyi erőket arra, hogy a kormány bér- fejlesztési politikája találkozzék a helyi politikai irányvonalak­kal. Enélkül adhat a kormány szándéknyilatkozatokat, ' nem fog semmi eredményt elérni. En­nek ellenére az 1990-es béreme­léseknél mind a Pénzügyminisz­térium, mind a Művelődésügyi Minisztérium igyekszik bizonyos nivellálási lépéseket tenni, s az egységes fejkvóta figyelembevé­telével differenciálni az egyes me­gyék, így Heves javára is...” Ezek után hangzott el az alel­nöki kérdés: a képviselő elfogad­ja-e a miniszter válaszát? — Igen — válaszolta Sebők Jó­zsef —, bízóm ugyanis a Művelő­dési Minisztérium szavahihető­ségében... A kérdésre az Országgyűlés is reagált, a miniszteri válasz elfo­gadása mellett 286-an voksol­tak, tizenheten nemmel szavaz­tak, míg 22 képviselő tartózko­dott a döntéskor. Ehhez már csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy majd meglátjuk, az ígéret szép szó... * A büntetőeljárási törvény mó­dosításáról szóló törvényjavaslat élénk vitát váltott ki a teremben, többen kértek úgynevezett „egy­perces” szólási lehetőséget. Egy ilyen közbevetett kérdést tett fel Zsidei Istvánné is: — Azt szeretném megkérdez­ni dr. Horváth Jenő képviselő- társamtól: minek tulajdonítja, hogy az illetékes bizottságban nem sikerült elfogadtatni javas­latait. Ugyanis nem először ke­rültünk ilyen helyzetbe, hogy a döntéskor nem az észérvek és a tények fogják befolyásolni a helyzetet, hanem az érzelmek... Ez utóbbi megállapításra kér­deztem rá a szünetben, mert ez a vélemény meglehetősen kemény kritikaként hangzott a parla­menti döntéseket illetően. — Arról van szó — mondja a képviselőasszony —, hogy szak­mai szempontból teljesen ké­szeknek és elfogadhatóaknak kellett volna lenniük ezeknek a törvénymódosítási javaslatok­nak. De úgy jártunk már nem­egyszer, hogy — mint például legutóbb az én hét javaslatom esetében — a bizottság elutasí­totta a módosítási kérelmeket, a képviselő viszont továbbra is ki­tart a véleménye mellett. Ezért újabb vita támad, hiába akarunk tehát a legjobb szándékunk sze­rint szavazni — most például az előzetes letartóztatásban lévők vádemelésével kapcsolatban —, ha a már említett tények és észér­vek helyett a vita érzelmei domi­nálnak majd... * Ugyancsak ítélkezéssel össze­függő állampolgári eset jutott az eszébe a jogi vita során Árvái Lászlónénak, akit korábban egy hosszúra nyúlt bírósági ügyben kerestek fel. — A panaszos a Legfelsőbb Bíróságról kapott egy ítéletet, amelyet alapos indoklással láttak el. Az ügy folytatásaként újabb bírói döntés született, teljesen más előjelű, mint az előző volt. Ehhez viszont nem fűztek indok­lást, tehát nem értette, miért is a homlokegyenesen más ítélet. Nos, nem a tény ellen emelt ná­lam panaszt, hanem a formai okok miatt. Mondván: az állam­polgár miként nyugodjon bele egy ilyen felemás és indokolat­lan, szerinte érthetetlen jogi dön­tésbe. Mivel magába a bírói gya­korlatba nem szólhatok bele, csupán az eljárási mód magyará­zatára kértem választ dr. Csiky Ottótól, a Legfelsőbb Bíróság el­nökhelyettesétől. Annyit fűzött még mindehhez a képviselőnő, hogy ezt az Or­szággyűlés által a jogállamiság felé tett lépések ismeretében vál­lalta fel. Bizonyára okkal és jog­gal... Szilvás István Vita — jogaink érdekében...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom