Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-26 / 227. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 227. szám ÁRA: 1989. szeptember 26., kedd 4,30 FORINT SZELLEMIDÉZÉS A’LA RIBÁNSZKI „...továbbra is sűrű homály fedi, hogy miért alakult meg a marxista egységplatform.” (4. oldal) B ÜNTETHETŐK-E A FÜSTÖLGŐ JÁRMŰVEL KÖZLEKEDŐK? „Évente mintegy 12 ezer ellenűrzést végeznek.” (5. oldal) ÉLETEM LEGRÖVIDEBB INTERJÚJA „...mondd, Dérczi Ági, miért fordítottál hátat a röplabdának?” (6. oldal) A HATOSLOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 3, 9, 16, 23, 24, 26 A pótszám 8-as A kongresszusra készülve Munkaértekezletet tartott a megyei küldöttcsoport Tegnap délután a megyei párt- bizottságon ülést tartott az MSZMP kongresszusára készülő megyei küldöttcsoport. Az ülés tükrözte azt, hogy a munkálatok felgyorsultak, számos platformvita zajlott le a napokban. A találkozón minden szóvivő illetve a munkabizottságokban dolgozók tájékoztatót adtak munkálataik állásáról, érzékeltették a még nyitott problémákat. Néhány ponton szenvedélyes vita alakult ki. A legutóbbi szóvivői tanácskozásról számolt be Farkas Kálmánná. A személyi kérdések előkészítésének kezdeti lépéseként számba vették azokat, akik a majd kialakítandó új MSZMP vezetésben helyet kaphatnak a párttagság véleménye alapján. Dr. Pass Géza az uj szervezeti szabályzattal kapcsolatos kérdésekről beszélt, Holló Vilmos pedig a programnyilatkozat-tervezetet elemezte, ezt a dokumentumot az ülésen kapták kézhez a résztvevők. Dr. Gyetvai Gyulán Központi Bizottság politikai beszámolója tervezetének főbb csomópontjait ismertette. Felvetették azt is, hogy a jövőben konzultáljanak Borsod és Nógrád megye küldötteivel s ezt a napokban kezdeményezni is fogják. A küldöttcsoport legközelebbi alkalommal, szeptember 28- án 18 órakor találkozik, ekkor kivőbített ülésen Kovács Jenő, a Központi Bizottság titkára tart számukra tájékoztatót. Recskiek kártalanítása Hatvan város tanácsüléséről jelentjük Tegnap délelőtt Angeli József elnökletével ülésezett Hatvan Város Tanácsa, s fontosabb napirendként — a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést követően — megvitatta dr. Nagy Béla igazgatási osztályvezető beszámolóját a lakásgazdálkodás helyzetéről. Ebből megtudhattuk többek között, hogy a városvezetés a nehézségek ellenére igyekszik a családok és a közérdek összhangját egyensúlyban tartani. Ezt támasztja alá az a tény, miszerint a VI. és VII. ötéves tervekben eddig megépült tanácsi bér- és OTP társaslakások odaítélésénél 1419 családi otthon került forgalomba. Elfogadta az ülés Apáti János tanácstagságról való lemondását is, majd olyan döntést hozott, hogy a hatvani 2. számú választókerületben mielőbb időközi választást kell tartani a lakosság érdekvédelmének biztosítása végett. Ezt követően — dr. Galambos Eszter osztály- vezető előterjesztésében — fontos döntést hozott a tanácsülés egy családsegítő szolgálat alapításáról, amelyhez pályázat útján jutott Hatvan. A Kossuth tér 2. szám alatt, vagyis a tanács épületében otthonra is lelt a szolgálat, s az egész településre kihatóan lát el szociális felderítő, jelző munkát, valamint életvezetési tanácsadás formájában segíti a belső családi konfliktusok feloldását, figyelemmel különböző közérdekű lakossági kezdeményezésekre is! Kétségtelenül az ülés legtöbb feszültséget jelentő témája volt a Recski Szövetség Hatvani Szervezete nevében előterjesztett kártérítési igény, amely Nagy Antal megfogalmazásában került a testület elé. Közel negyven család törvénytelen meghurcoltatásáról, az így keletkezett erkölcsi, anyagi veszteségek megtérítéséről volt itt szó, aminek a jogosságát ma már senki sem tagadja. Közülük eddig húsznál több család képviseletében jelentettek be kártalanítási igényt, amelyeknek az összegszerűsége eléri a négymillió forintot. A tanácsülés résztvevői, mint jeleztük is, jogosnak ítélték a recski szövetség folyamodványát, s oly értelmű álláspontra helyezkedett, hogy most minden igénybejelentő család tíz-tíz ezer forint gyorssegélyben részesül, 1990 márciusának végéig pedig a kártalanítás teljes összege tárgyában dönt a tanács, továbbá megteszi a szükséges lépéseket ezen összeg biztosítására. Szó esett végül arról, hogy hasonló igénnyel 1989 decemberének végéig élhetnek a károsultak, valamint a témával kapcsolatban — különböző pártok képviselőiből — bizottságot hoz össze a tanács az ügyek részletes kivizsgálására, s a vizsgálati eredményt majd a testület elé bocsátja. (moldvay) Közlemény az MSZMP KB üléséről Az MSZMP Központi Bizottsága hétfőn délután közleményt adott ki a KB üléséről: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. szeptember 25-én Nyers Rezső elnökletével ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a kongresszusi küldöttcsoportok vezetői, a SZOT elnöke és főtitkára, a párt nyíregyházi és szegedi városi bizottságának első titkárai, valamint a pártsajtó vezetői. 1. A Központi Bizottság élénk, beható vita keretében állást foglalt a kongresszusi felkészülés politikai és szervezeti kérdéseiben. — Grósz Károly főtitkár előterjesztésében megvitatta a testület kongresszusi beszámolóját, és kifejezte egyetértését annak politikai vonalával, lényegi megállapításaival. Pozsgay Imrének, a pártelnökség tagjának előterjesztésében megtárgyalta a párt programnyilatkozatának tervezetét, és úgy döntött, hogy azt megvitatásra és elfogadásra ajánlja. — Kovács Jenő KB-titkár tájékoztatója alapján áttekintette a kongresszus szervezeti, technikai előkészületeit. 2. A testület meghallgatta Pozsgay Imre tájékoztatóját a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, és jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP tárgyalóküldöttségének munkáját. Az elért megállapodás jelentős lépés az ország jövőjét szolgáló békés átmenethez. Az MSZMP a maga részéről mindent megtesz a megállapodás valóra váltásáért. 3. A Központi Bizottság Barabás János KB-tit- kár előterjesztésében a nemzeti megbékélésről állásfoglalás-tervezetet alakított ki, amelyet — más dokumentumokkal együtt — megvitatásra ajánl a kongresszusnak.” Az MTI munkatársa részletesebb tájékoztatást kért az ülésen elhangzottakról, ám a Központi Bizottság illetékesei ettől elzárkóztak. (MTI) Összesen 1276 delegátus Megválasztották az MSZMP kongresszusi küldötteit Lezárult az MSZMP kongresz- szusi küldötteinek választása. Az elmúlt hetekben összesen 1276 delegátust választottak meg az október 6-án kezdődő kongresz- szusra. Az MTI munkatársának érdeklődésére a Mandátumvizsgáló Bizottság titkára, Harnóczi József elmondta, hogy a 21 politikai intéző bizottsági tag közül öten nem lesznek küldöttek, név szerint Dudla József, Gyuricza László, Hegedűs Lajos, Rajki Sándomé és Tatai Ilona. A 109 KB-tag közül mintegy harmincán szereztek mandátumot. Harnóczi József hozzátette, hogy a KB-tagok egy része nem is jelöltette magát, mert a jelenleg érvényes szabályzat szerint a KB es a KEB tagjai a testület mandátumának lejártáig szavazati jogú résztvevői a kongresszusnak. Ezt a szabályt azonban a küldöttek többsége vitatja, s ezért várhatóan nem alkalmazzák. A Mandátumvizsgáló Bizottság titkára azt is elmondta, hogy a küldöttcsoportoknak 48 órán belül meg kell alakulniok. Tizenkilenc megye, valamint Budapest, ezenkívül a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Határőrség hozza létre küldöttcsoportjait. Ezenkívül lehetőség van arra, hogy áramlatok szerint is csoportok alakuljanak, erre még a kongresszuson is lesz mód. A küldöttek összetételéről Harnóczi József elmondta, hogy több mint 80 százalékuk még nem vett részt kongresszuson, illetve pártértekezleten. A delegátusok 85 százaléka felsőfokú végzettségű. Kevés ugyanakkor a fiatalok és a nyugdíjasok aránya. Mindkét korcsoport csak három-három százalékát teszi ki a küldötteknek, és a nők nem érik el a nyolc százalékot. A küldöttcsoportok vezetői és szóvivői a hét végén „előkong- resszust” tartanak, hogy megvitassák a különböző dokumentumokat, valamint áttekintsék az ügyrendi kérdéseket is. (MTI) Az MSZMP Elnökségének nyilatkozata Az MSZMP Elnöksége a közvéleménnyel együtt, a sajtóból értesült arról, hogy néhányan Kádár János Társaság néven egyesületet kívánnak létrehozni, és — az ő eszmei-politikai örökségére való hivatkozással — élesen bírálják, sőt, alapvetően megkérdőjelezik pártunk jelenlegi politikáját. Az MSZMP vezetői eddig is méltóan emlékeztek Kádár János, e nagy formátumú politikus tevékenységére. Úgy gondoljuk azonban, hogy — megfelelő távlat és elmélyült történelmi elemzések hiányában — senkinek, egyetlen áramlatnak sincs joga kisajátítani a kádári örökséget. Elítéljük tehát az olyan próbálkozásokat, amelyek agresszív indulatok felkeltésével, névtelen kezdeményezésekkel igyekeznek maguknak híveket toborozni. Az Elnökség egyúttal visszautasítja a pártunk vezető politikusaira tett rágalmazó kijelentéseket. (MTI) Mátrai Szüret ’89 - Gyöngyös- solymoson Gyöngyössolymos volt a házigazdája a Mátrai Szüret '89 elnevezésű színes kulturális programnak. A fergeteges kavalkádban mintegy félezren vonultak fel a település főutcáján, népviseletben, szőlőt és bort kínálva a kíváncsiskodóknak. A nap záróeseménye a Borlovagrend új tagjainak megválasztása volt. (Szabó Sándor felvételei — MTI) „Sarkalatos” törvények Közéleti szakzsargonunkban ismét keletkezett egy — majdan bizonyára sokat emlegetett — kifejezés: „sarkalatos törvények”. Hogy ez az újkeletű elnevezés ezúttal is szóba került, nem véletlen: meghatározó jelentősége van a ma kezdődő parlamenti ülésszakot illetően. Köztudott ugyanis, hogy a kormány bizonyos törvényjavaslatokat nem terjeszthetett az Ország- gyűlés elé addig, amíg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon konszenzus nem születik a vitatott témákban, így az alkotmánymódosításban — ezzel együtt a köztársasági elnöki intézménnyel kapcsolatban -, a választójogi eljárásban vagy a politikai pártok működését szabályozó párttörvényben. A televízió közvetítésének jóvoltából az ország érdeklődő népe is tanúja lehetett az említett egyeztető tárgyalások lezárásának, illetve a megállapodás aláírásának, amely egyben kiemelkedő jelenkori történelmi eseménynek tekinthető. S alappillérnek ahhoz, hogy törvényhozó testületünk, az Országgyűlés immár demokratizálódó életünk folyamatainak irányáról dönthessen — nemcsak vita-, hanem alkotó- készséggel. A honatyák tanácskozását megelőzően — a kormányszóvivői tájékoztatón — hangzott el ezzel kapcsolatban: a Minisztertanács „világos álláspontja, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon született konzenszust, tehát a politikai megállapodást tiszteletben tartja”, s azt a képviselőház elé terjeszti. Mivel ebben az esztendőben a Parlamentnek még nem kevesebb, mint huszonhét törvényjavaslatot kell megtárgyalnia, meglehetősen zsúfoltnak és maratoninak ígérkezik a mostani ülésszak is. Az már bizonyos, hogy a hét következő napjaiban kerül napirendre a nagy érdeklődéssel várt ki - és bevándorlásról, a külföldi utazásról és az útlevélről, az Állami Számvevőszék létrehozásáról, valamint a Btk. és a büntetőeljárási törvény módosításáról szó- ' ló törvényjavaslat, amelyeket előzetesen a képviselők már a csoportüléseken megvitattak. Az érdemi munka tehát már akkor megkezdődött, amikor — megyénk parlamentereinek körében is — a törvény- előkészítő szakemberek a közvéleményt szondázták az elképzelésekről. Képviselőinket fölöttébb foglalkoztatták azok a kérdések, amelyek összefüggenek a jogállamiság megteremtésének lépéseivel, vagyis az emberi jogi témákkal: az útlevél birtoklásával, a kivándorlással, illetve a haza- település jogi és személyi lehetőségeivel, könnyítésével. Határozottan foglaltak állást abban, hogy meg kell alkotniuk az ügyészségi és bírósági intézkedések foganatosításának pontos és egyértelmű határait, vagy az őrizetbevétel kritériumait, s azok humánus eljárási szabályait. S hogy a vita hevében ne markoljanak sokat — ne döntsenek elhamarkodottan -, valószínű, hogy a követke- . ző hónap közepéig-végéig megszakítják az ülésszakot, időt nyerve ezzel a választókkal való közvetlen párbeszéd- t re. Szilvás István
