Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-25 / 226. szám

] VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA XI.. évfolyam, 226. szám ÁRA: 1989. szeptember 25., hétfő 4,30 FORINT MIFÉLE HANGULATKELTÉS?! „...nem tudjuk osztani optimizmusát, a kerecsendi problé­makör megoldása, sajnos, egy kicsit elhúzódik ” — véli a helyi MDF képviselője. (3. oldal) ÚJ KAPITÁNY AZ EGRI VÁRBAN „Szeretnénk a környéken kialakult giccsáradatot letörni..." (4. oldal) A MAGÁNKERESKEDŐK GONDJAI Miért mindent a bruttóból számolnak? (5. oldal) KEDVEZMÉNYES ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS VÁSÁR GYÖNGYÖSÖN Az MSZMP városi bizottsága a Zöldérttel közösen szervezi az akciót, amely üzemi és piaci értékesítésre is számít (fi. oldal) Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága Mára összehívták az MSZMP Központi Bizottságát. A testület előtt az október 6-án kezdődő kongresszussal összefüggő kérdések­ről lesz szó. A szervezeti, technikai lebonyolításon tűi a politikai dön­tést igénylő problémákat tárgyalják meg. A Központi Bizottság emellett tájékoztatót hallgat meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásoknak a napokban lezárult szakaszáról is. Várhatóan még néhány olyan dokumentumot, előterjesztést is megvitatnak, amelyek kiemelkedő fontosságuk folytán kongresszusi állásfoglalást igényel­nek. „Magyarország az elsők között lehet azok sorában, akik a 90-es években elnyerhe­tik az ET teljes jogú tagságát is” A VSZ-tags nem lehet akadály Anders Björck nyilatkozata James Baker és Eduard Sevardnadze sikeres tárgyalásai 1990 késő tavaszán csúcsértekezlet A Varsói Szerződésbeli tagság nem lehet akadálya az Európa Tanácshoz való csatlakozásnak abban az esetben, ha az adott or­szág pluralista demokráciát és többpártrendszert alakít ki, s tiszteletben tartja az emberi jo­gokat — fejtette ki az MTI kikül­dött tudósítójának adott interjú­jában véleményét Anders Björck, az ET parlamenti köz­gyűlésének elnöke. A svéd kon­zervatív képviselő, akit idén má­jusban választottak a testület el­nökévé, hangsúlyozta, hogy a Már kora délelőtt benépesült a kőbányai vásárváros, a buda­pesti és vidéki lakosok tízezrei választották hétvégi programju­kul az őszi BNV megtekintését. Főként a szabad területeken ki­állított gépkocsik vonzottak so­kakat, de nagy volt a tömeg a kü­lönböző játékokat bemutató pa­vilonjaiban is, és sokan voltak kí­váncsiak a nemzeti kiállítók ter­mékeire is. Szakmai rendezvényre is sor került; az NDK-kiállítók sajtótá­jékoztatón ismertették vásári részvételük célját. A politikai vé­leménykülönbségek ellenére Magyarország és az NDK gazda­sági, kereskedelmi kapcsolatai továbbra is fejlődnek, ez mindkét ország érdeke — mondotta Det­lef Rossb.ach, a Német Demok­ratikus Köztársaság magyaror­szági nagykövetségének keres­kedelmi attaséja az MTI munka­társának. A két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke az idén eléri a 2 milliárd rubelt, ez 4-5 százalékkal több, mint az el­múlt évben. Ez a növekedés a külkereskedelmi forgalomban már hosszú ideje évről évre meg­figyelhető. Tavaly az őszi BNV-n mintegy 30 millió rubeles áru­csere-forgalmi szerződést írtak alá a két ország külkereskedői, az idén arra számítanak, hogy ez több lesz és eléri a 40, esetleg 50 millió rubelt. Hogy mennyire fontos külkereskedelmi partner Magyarország az NDK számára, azt mutatja a mostani vásári je­lenlét is — folytatta a kereskedel­mi attasé. Több mint 600 négy­zetméteren állítjuk ki közúti jár­műveinket, lakókocsijainkat, háztartási felszereléseinket, szó­rakoztató-elektronikai cikkein­ket és bútorainkat. Az együttműködés gondjairól szólva elmondta; a magyarorszá­gi import-liberalizáció máris Szovjetunióban és a Kelet-Euró- pában kibontakozott változások fordulatot jelentenek, lehetővé teszik a hidegháborús időszak le­zárását és több kelet-európai or­szág bekapcsolódását az ET par­lamenti közgyűlésének, a 23 nyugat-európai ország közös normaalkotásának gyakorlati munkájába. Magyarország az el­sők között lehet azok sorában, akik a 90-es években elnyerhetik az ET teljes jogú tagságát is — mondotta. érezteti hatását a két ország kö­zötti kereskedelmi kapcsolat­ban. Főként az NDK-ból szár­mazó mikroelektronikai cikkek, irodatechnikai berendezések és szórakoztató-elektronikai ter­mékek iránt csökkent a magyar- országi kereslet. Ezeket ugyanis a magyar külkereskedők a világ­piacon olcsóbban tudják besze­rezni. A két ország közötti KGST árképzési elv alapján ezek a ter­mékek nem követik a Nyugat- Európában tapasztalható ár­csökkenést. Ennek ellenére egyelőre nem látják szükséges­nek a kereskedelmi alapelvek megváltoztatását. Ha a magyar félnek vannak ilyen elképzelései, azt szívesen megvizsgálják, és készek tárgyalni arról. A jövő év­re szóló kereskedelmi szerződé­seket még a hosszú távú megálla­podás szerint kötik meg. El­mondta azt is: jövőre 21 ezer Tra­bant érkezik Magyarországra, ez lesz egyébként az utolsó kétüte­mű gépkocsiszállítás. Megkezdik a négyütemű Tra­bant gyártását, de ezzel párhuza­mosan továbbra is évi 30 ezer kétütemű gépkocsit is előállíta­nak. Ezeket azonban kizárólag az NDK piacán fogják értékesí­teni. A négyütemű Trabant ára jelenleg 19.800 márka az NDK- ban. Hogy a külpiacokon meny­nyiért fogják kínálni, az egyelőre nem ismeretes. Magyarországra jövőre 13 ezer négyütemű Wart­burgot szállítanak az eddigi meg­állapodás szerint, és 870 Ikarus- buszt vásárolnak a járművekért. Vásári részvételüktől azt remé­lik, hogy növelhetik eladásaikat, különböző teherbírású teher­gépkocsikat kínálnak és szóra­koztató-elektronikai cikkeket is szívesen eladnának magyar part­nereiknek. Vasárnap egész nap a nagykö­zönségé volt a vásár. (MTI) A szovjet-amerikai külügymi­niszteri tanácskozást záró szom­bati sajtóértekezleteken James Baker és Eduard Sevardnadze egybehangzóan igen sikeresnek minősítették tanácskozásukat, bejelentve: 1990 késő tavaszán megrendezik a csúcsértekezletet. A két miniszter nagyra érté­kelte, hogy a kölcsönös enged­mények alapján jó remény van a haladásra a hadászati fegyvere­ket megfelezni hivatott genfi Talán a szerencse is közreját­szott, de viszonylag nyugalmas nyarat zárhatunk az idén — ez derült ki dr Záray Gabriella, a megyei Köjál igazgató főorvosá­nak szavaiból, aki összegezte a legmelegebb és legveszélyesebb évszakban szerzett tapasztalatai­kat. Igaz, a szezon a Köjálnál már áprilisban, májusban elkezdő­dik, az ellenőrök még nyitás előtt körbejárják az üdülőket, kem­pingeket, táborokat, strandokat, és azokat a vendéglátóipari egy­ségeket, amelyek nyaranta állják a turisták ostromát. A ’’reniten­sekhez ”, akik a figyelmeztetés el­lenére is megszegik a higiéniai előírásokat, újra visszatérnek, főként hétvégenként, amikor a legnagyobb a forgalom. Különö­sen az idegenforgalom számára vonzó részek, a megyeszékhely és környéke, a Mátra, a Bükk vi­déke és a Tisza-parti üdülőkör­zet kíván nagy figyelmet ilyen­kor. A vendéglátásban nagy prob­léma, hogy a nyári idényben olyanok is besegítenek, akik nin­csenek tisztában a legelemibb szabályokkal sem, esetleg egész­ségügyi könyvük sincsen. A leg­tipikusabb hibák az éttermek­ben, konyhákon: olyan élelmi­szert szolgálnak fel, amelyet már nem volna szabad fogyasztani, nem mosogatnak elég szabályo­san és gondosan, és még folytat­hatnánk a sort. Az idén három vendéglátóipari egységet átme­START-tárgyalásokon. A szov­jet fél immár hajlandó akkor is megkötni a szerződést, ha nem állapodnak meg az űrfegyverek eltiltásában. Míg az űrfegyver- kutatás, e kutatás eredményei­nek kipróbálása megengedett, a fegyverek telepítése nem. Moszkva abból indul ki, hogy Washington továbbra is megtart­ja az 1974-es ABM-szerződést, amely tiltja e fegyvereket. A Szovjetunió maradéktalanul le­netileg be is zártak, szennyvíz­problémák és egyéb közegész­ségügyi hiányosságok miatt, me­lyek fertőzésveszélyt jeléntenek. Ilyen volt az egri Kazamata, a mátraszentlászlói Vöröskő étte­rem és az ágasvári turistaház. A szakemberek szerint a szerződé­ses üzletekben már nagyobb gondot fordítanak a rendre és a tisztaságra, ezekben pedig elein­te kifejezetten rossz volt a hely­zet. Amíg a megye frekventál- tabb helyein egyre több a korsze­rű vendéglátóhely, addig a ke­vésbé szem előtt levő falvakban, peremkerületekben ma is van olyan egység, ahol nincs vezeté­kes víz, szennyvíz elvezetés. Az élelmiszerboltokban, abc-k ben gyakran nem hűtik a tejet és tejtermékeket, illetve nem meg­felelő hőfokon tárolják az árut. Főleg vidéken jellemző, hogy sű­rűn van áramkimaradás és emi­att kiolvadnak a mélyhűtött ter­mékek, amiket aztán újra fa­gyasztanak. Acz üdülőkkel nem volt prob­léma, jó színvonalon üzemeltek, akárcsak a telepített, épített tá­borok. Az iskolákban, kollégiu­mokban berendezett szállásokat is megfelelőnek tartotta a Köjál. Nem mondható el ez a (külön­ben igen romantikus) sátor-, ne­tán vándortáborokrol. Sok eset­ben elhasznált és piszkos felsze­relést kapnak a gyerekek, a sát­rak beáznak, a tisztálkodási lehe­tőségek rosszak. Súlyos hiányos­ságokat találtak a parádfürdői szereli krasznojarszki radarköz­pontját, amely az amerikai véle­mény szerint sérti az ABM- egyezményt. Amerikai részről elálltak a korábbi igénytől, hogy tiltsák el a mozgatható indítóál­lású rakétákat (amelyekkel ed­dig csak a Szovjetunió rendelke­zik). A Szovjetunió elfogadja az amerikai célt, hogy a bécsi ha­gyományos haderőcsökkentési (Folytatás a 2. oldalon) Ilona-völgyben, és az idén is köz­egészségügyi engedély nélkül in­dult a megyei úttörőelnökség bükki és mátrai vándortábora, ugyanis nem feleltek meg a lega­lapvetőbb higiéniai követelmé­nyeknek sem. A strandokkal az a baj, hogy sok a fürdőző és kevés a víz. Egerben valamennyit javított a József-forrás bekapcsolása, de korántsem ideális a helyzet. Bükkszéken a Salvus kút csúcs­időben nem tudja elég gyorsan feltölteni a medencét. Ráadásul mindössze három olyan meden­cét találunk a megyében, amiben vízforgató berendezés van. Ezek azok, ahol nemcsak szabad szemmel látszanak tisztának a hullámok, hanem a vett minták bakteriológiai elemzése is ezt bi­zonyítja. A többire sajnos ez nem érvényes. Az idén szerencsére nem volt kötőhártyagyulladással vagy hasmenéssel járó járvány. Ami veszélyt jelenthetett vol­na ezen a nyáron: a júliusi felhő- szakadás Rózsaszentmárton, Gyöngyöspata, Gyöngyöstaiján és Szűcsi községekben. Az árvíz ásott kutakat, szennyvíztároló­kat, vízműveket, lakásokat, pin­céket öntött el, a közegészségü­gyi hatóság intézkedései azon­ban megelőzték a bajt. Százötvenhét lakást és pincét fertőtlenítettek és ha nem is tű­nik látványosnak az eredmény, mégis igen fontos, hiszen senki sem betegedett meg. Albérleti tégla Nevezzük ahogy illik, az is­merősömnek. Azt kell tudni róla, hogy állandóan nekem panaszkodik. Mostanában arról, hogy valami baj lehet vele, hiába hallgatja a legtu­dományosabb elemzéseket is társadalmunk rétegződésé­ről. Az a rögeszméje, hogy két alapvető osztályra ősziünk csupán: főbérlőkre és albér­lőkre. A tulajdonosokra, akik laknak, akiknek már megvan, és az alájuk rendelt egyedek- re, akik úgy tesznek, mintha laknának, és csak nézik, hogy mások hogy csinálják. Ismerősöm persze albérlő, és ahogy múlnak az évek, egy­re jobban szégyelli. Mintha valami bélyeg volna rajta. Ha társaságban beszélgetnek, előbb-utóbb kiderül róla, hogy ő „az”, és kérdezgetik: most éppen hol és mennyiért? Ilyenkor zavarba jön és ki­nyögi. Messze van, öt négy­zetméter és kétezer forint. Er­re sajnálni kezdik; az a legrosz- szabb. Mentegetőzhet, hogy naponta böngészi a hirdetése-^ két, hátha egyszer megtalálja’ az igazit, a „szuperalbérle­tet”. Lakásról már nem is ábrán­dozik, bár szorgalmasan rakja az ifjúsági takarékot. Ehelyett buta elméleteket gyárt. Arról, hogy az albérlő tanulással ke­letkezik. (Nem úgy, hogy dip­lomát szerez, bár...) Minden­napos, egyszerű tanulással. Egyre óvatosabban jár, kezét nem zajosan ráejti, hanem rá­csúsztatja a kilincsre, csak ti­tokban dohányzik, és soha nem visz fel ellenkező neműe­ket. A kifejlett albérlő belátja, hogy ő maga nem fontos, vég­sőfokon teljesen jelentékte­len. Legszorosabb rokonsá­got talán az orosz irodalom­ból közismert csinovnyikok- kal tart fenn. Ám csak látszó­lag készséges és alázatos, mert alamuszi: titokban gyű­löli az egészet. Csak nyugtatgatni tudom a panaszkodót. Neki, mint egyedülállónak még könnyű, hiszen egész családok szoron­ganak egyetlen bérelt lyuk­ban, van, hogy három gyerek is megszületik, megannyi kis albérlőként. Meg aztán a fő­bérlők sem szükségképpen gonoszok, sőt nem is mindig nyerészkedők. Pénzre van szükségük, és / vagy egyedül vannak, jobb híján fogúdnak be idegent a házukba. Emlé­keztetem arra, hogy a francia forradalom legendás alakja, Robespierre egész életében albérletben lakott. Ő az, akit „a megvesztegethetetlen” melléknévvel illettek kortár­sai. Erre elcsendesedik ismerő­söm, már csak azt meséli, hogy a múltkor estefelé az egyik vendéglátóhely tera­szán üldögélt. A társaságban valaki elmondta, hogy téglán­ként kuporgatta össze és épí­tette fel a házát. Persze akko­riban nem járt ilyen helyekre és nem rendelt kisfröccsöt. Barátom találva érezte magát. Mért is játsza ő, hogy megen­gedheti magának az efféle ücsörgést, ha lakása sincs. El­képzelte, hogy ezentúl nem jár sehová, esténként a házi­nénivel nézi a tévét. Gyűlne a pénze, lassan megvehetné az első téglát. Csakhogy lehet, a főbérlő nem tűrné, hogy ilyesmit raktározzon a szobá­jában. Akkor meg hova tegye? Palágyi Edit A legforróbb napokban nem mindenhol várta tiszta víz a fiirdőzőket (Fotó: Gál Gábor) (MTI) Főként a gépkocsik vonzottak sokakat Közönségnap a BNV-n Szakadt sátrakban — Három helyet bezártak — Kevés víz, sok fürdőző Nyárutó a Kóláinál

Next

/
Oldalképek
Tartalom