Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-21 / 223. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 21., csütörtök CSALÁD—OTTHON — ISKOLA Álmaink rejtett értelme „Képzeld, mit álmodtam!” — gyakran fordulnak az emberek közeli ismerőseikhez,hogy meg­osszák velük meghökkentően fucsa, örömtelién szépséges, vagy még ébredés után is szoron­gató álmaikat. Időnként a pszi­chológust is megkérdezik, hogy ez vagy az az álom mit jelenthet. Ilyenkor nem tudom, bosszan- kodjam-e, vagy örüljek. Ha az emberek álmoskönyvszerű „megfejtést”, „jövendölést” vár­nak a pszichológustól, az a tudat­lanság, egyben szakmánk félreis­merésének a jele, és bosszantó számomra. Ám ha valaki igazán pszichológiai szempontból, a va­lódi önmegismerés szándékával közelíti meg a kérdést, az pozitív jelenség, és örülök neki. Az álmoskönyvekben és népi hiedelmekben foglaltak, tehát minden olyan álommagyarázat, mely adott álomtartalomnak konkrét, állandó jelentést tulaj­donít, és a jövőbeni eseményre vonatkozó jóslásként fogja fel — alaptalan babona. Létezik vi­szont tudományosan megalapo­zott álomelemzési elmélet és gyakorlat. A pszichoanalízis megteremtője, Sigmund Freud alkotta meg a századfordulón megjelent, magyarul is kiadott Álomfejtés című művével. Minden álomban van ’’kézzel­fogható” á\omVdrVd\om, mely tu­lajdonképpen kifejezője a ’’lap­pangó” álomgondolatnak. Áz előbbi az a cselekmény, jelenet, amelyet átélünk, amelyre emlék­szünk, amelyet emlegetünk. Mégis az utóbbi a lényeges. Az álmodás ugyanis a napi élménye­inket, benyomásainkat, érzelme­ket, konfliktusainkat hivatott pszichésen feldolgozni. Az álomban „jönnek elő” ezért a ki nem kiabált sérelmek, az elhes­segetni próbált, de nem csitult félelmek, a kielégítetlenül ma­radt vágyak, a félbehagyott gon­dolatok, tervek, gondok, véle­mények. Ezek adják az álom­gondolatot, az álom „eszmei mondanivalóját” és érzelmi-in­dulati töltését, mely a „tartalom­ban” sajátos képi formában jele­nik meg. Az álomgondolatot az úgyne­vezett álommunka öltözteti szí­nes ruhába, egyúttal felismerhe- tetlenné álcázza. Ezeket a „ruhá­kat” és „színeket” is a napi élmé­nyekből kölcsönzi a pszichikum, így a szereplők és a tárgyak, mozzanatok gyakran ismerősök vagy filmbeli alakok, de közeli hozzátartozók, illetve saját hasz­nálati tárgyak, egyebek is lehet­nek; mindezek többnyire csupán „helyettesítő figurák.” Az össze­kötő kapocs az álom mondani­valója és látható tartalma között az érzelmi töltése, hangulata. Szomorú történet az álmodó le- hangoltságát, lelki fájdalmát vagy reménytelenségérzését, meneküléses jelenet a félelmét, aggodalmát tükrözi. Az álmok egy része úgyneve­zett vágyteljesítő álom: valósá­gos pillanatnyi szükségleteink természetes formában fejeződ­nek és elégülnek ki benne ( pél­dául evéssel kapcsolatos vagy szexuális álmok). A legtöbb álomban viszont az álommunka a feldolgozáshoz „felaprítja”, ösz- szekeveri az élmények elemeit, egyiket a másikkal helyettesíti, gyakran szimbólumokat, meta­forákat használ, meg az igazi képzelet is formál hozzá új ala­kokat. így az álom valóban felis- merhetetlenné válik; ezért ál­lunk értetlenül álmaink előtt. Tapasztalt szakember segítsé­gével mindig összerakhatok a mozaikok, és kirajzolódik az álom rejtett értelme. Ez mindig nagyon tanulságos, hiszen az ember lelkivilágának nem tuda­tos rétegébe enged röpke bepil­lantást, és hozzásegít a mélyebb önismerethez. Freud megfogal­mazásával az álmok értelmezése a tudattalan tartomány feltárásá­nak „királyi útja”. Az álom elemzése ezért a pszichoanaliti­kus pszichoterápia (a tudattalan elemzésén alapuló lelki kezelés) fontos „technikája”. Az értelme­zés az úgynevezett szabad asszo­ciációs módszerrel történik: az álomtartalom elemeiből kiindul­va egyedi képzettársítások fona­lán jutunk el a kiindulóponthoz. Adott álomkép (tárgy, történés) egész mást jelent egyik és másik álmodénál, az élményvilágától és egyéni jelképrendszerétől füg­gően. A „Szép álmokat! ” kedves bú­csúformula így valójában na­gyon sokat kíván. A kellemes álom azt jelenti, hogy legalább aznakp estére nem maradt külö­nösen feszítő gondunk, félel­münk; ha volt is, úgy ahogy nyugvópontra jutott, megoldást találtunk rá. És jelentheti azt is, hogy aznapi vágyaink legalább az álmok világában beteljesül­hettek. Dr. J. P. Kiskerttulajdonosoknak N ö vény védelmi Most, a betakarítás időszaká­ban nem szabad megfeledkez­nünk a károsítószervezetekről, és minden lehetséges módon mérsékelnünk kell egyedsűrűsé- güket, csökkenteni az áttelelő fertőző anyagot. Gyümölcsösökben a raktári betegségek megelőzésében fon­tos szerepe van a leszedett ter­més gondos átválogatásának, a tárolásra való előkészítésnek, er­re most az alma és körte szüret idején gondoljanak. Az áttelelő fertőzőanyag csökkentése érde­kében szedjék fel és semmisítsék meg a lehullott fertőzött gyümöl­csöket. A szüret befejezése után az erősen varasodott fákat érdemes rézoxiklorid hatóanyagú készít­ménnyel kezelni. Ismét felhívom a málna és ri­biszketermesztők figyelmét, a mechanikai ápolási munkák fon­tosságára, a letermett és károso­dott vesszők eltávolítására, meg­semmisítésére, lombhullást kö­vetően a fertőzött levelek talajba történő beforgatására vagy elé­getésére. Szőlőültetvényekben is fontos feladat lesz a lehullott levelek ösz- szegyűjtése, ezzel is csökkenthe­tő az idén komoly fertőzöttség- gel fellépő peronoszpóra és liszt­harmat gombák áttelelési lehető­sége. A legutóbbi felméréseink — a termő és nem termő ültetvé­nyekben egyaránt — a szőlőliszt- harmat erőteljes fellépését jelzik, a levelek színén, fonákján és a vesszőkön. A zöldségnövények — papri­ka, paradicsom, burgonya, ká­poszta, stb. - betakarítását kö­vetően, a jövő évi fertőzések megakadályozása érdekében semmisítsék meg a fertőzött nö­vénymaradványokat. A szokásosnál gondosabban válogassák át a betakarításra szánt burgonya tételeket is, mert megnőtt a tárolási betegségek fellépésének a veszélye. Déliéi Adrienne Hely a könyveknek Öüetünk a fával barkácsoló könyvbarátoknak nyújt segítsé­get, mert a készen kapható köny­vespolcok, szekrények nagyon drágák. 1. A franciaágy mögé helye­zett, lépcsőzetes könyvállvány nagyon dekoratív hatású. Hogy a könyvek egybe maradjanak a polcokon, olyan átlátszó, megfe­lelő méretre leszabott műanyag tartókba vanak beállítva, me­lyeknek két oldala és teteje van, eleje-háta nincs. 2. Tetszetős megoldást kínál a rekamié egyik oldala mellé he­lyezett sarokpolc; a forgácsolt la­pokból készült derékszögű áll­ványra rögzítő szegélyléceket csavarozunk fel, erre kerülnek a polcok. A polcok végeire 2-2 fu­ratot készítünk, ezekbe vagy megfelelő átmérőjű fémrudacs­kákat, vagy fából készült kis gömbrudakat helyezünk, s vé­gükre fiókgombokat tehetünk, így a könyveket összetartják, azok nem dőlnek le. B.K. Növény a házfalon Nyugat-Berlinben több mint 300 napon át mind a zölddel be­futtatott, mind a csupasz házfa­lakon és azok belső felén mérték a hőfokot, a relatív páratartalmat és a szélsebességet. A kutatók azt igyekeztek felderíteni, hogy a növényzettel befuttatott falfelü­leteknek — az esztétikáin kívül — milyen ökológiai hatásuk van. Megállapították, hogy ezek a falak nagyon jó hőszigetelők: a sűrűn felfuttatott növényzet megakadályozza azt, hogy káni­kulában a falak nagyon felmele­gedjenek, míg télen az örökzöld kúszónövények — például a bo­rostyán — energiát takarítanak meg, mivel megakadályozzák a falfelület nagyfokú lehűlését. A mérések szerint a növényzet fed­te házfalak a csupaszoknál a nyá­ri melegben 4 Celsiusfokkal hi­degebbek, télen meg 3 celsius­fokkal melegebbek. A falra kúszó növényzet jó porszűrő is. A növények levelé­nek minden négyzetcentiméte­rén még 6 gram porrészecskét is mértek. A szűk udvarokban és keskeny utcákban pedig — a sza­badon álló fákhoz képest — megvan az az előnyük, hogy nem állnak a légcsere útjában. Jóformán nincs olyan család, ahol előbb-utóbb ne gyűlne ösz- sze egy halom, régi kiolvasott új­ság. Ez akkor is igaz, ha vala­mennyien tudjuk: napjainkban egyre több az újságos pultok kí­nálata, viszont egyre kevesebb a napi- és hetilapokra fordítható pénzünk, nem is beszélve a még drágább folyóiratokról. Olvasni, tájékozódni azonban — ha szeré­nyebb keretek között is — min­denki szeret, tehát jobban meg­válogatja az előfizetett, vagy al­kalmanként vásárolt lapokat — de azért egy-kettőt mégis megen­ged magának... Ha a családban vannak gyere­kek, akkor ők rendszeresen le­csapnak az újsághalmokra, s irány a MÉH-telep, de gyakorta becsöngetnek ismerős vagy is­meretlen srácok is, hogy régi új­ságokat kérjenek. Jól tesszük, ha odaadjuk nekik, hiszen kiegé­szíthetik az árából zsebpénzüket, s a régi papírból új papír, friss új­ság és más papírtermék készül­het. A régi újságoknak azonban magunk is sokszor hasznát lát­hatjuk. A színes lapok kiválóan alkalmasak arra, hogy kisgyer­mekeink abból vagdossanak ál­lat—, vagy növényképeket, gyűjthessék kedvenc színészeik, énekeseik fényképeit, beleraj- zolgassanak, a lapokból különfé­le formákat hajtogassanak. A szép színes fotók, újságokban megjelent poszterek az iskola- könyvek-füzetek borítására is al­kalmasak... S vajon mire való még — a ki­olvasás után — a napilapok pa­pírja? Nagyanyáink szerint ezzel lehet a legjobban ablakot-tükröt tisztítani, s bár kétségtelenül jók a kifejezetten üvegtisztításra szolgáló szerek — ez a módszer olcsóbb! A régi újságpapír minden olyanra jó, ami nem érintkezik élelmiszereinkkel, illetve érzé­keny testérszeinkkel. A lakás leg­kisebb helyiségében például szi­gorúan tilos a használata! A WC- papír nem luxuscikk, erre—saját egészségünk érdekében — ne sajnáljuk a pénzt. Élelmiszereket se csomagoljunk újságpapírba, mert a nyomdafesték ártalmas! Természetesen ez nem vonatko­zik olyan esetekre, amikor pél­dául újságpapírba burkoljuk a télire elrakott gyümölcsöket, zöldségeket, külön-külön a tojá­sokat, mert ezeket fogyasztás előtt lemossuk, meghámozzuk, vagy feltörjük, s úgy fogyaszt­juk... A régi újságpapír — mivel hő­szigetelő hatású —jólfelhasznál­ható ládák-dobozok bélelésére. Ritkán használt üvegholmik, vagy porcelánszervizek elcsoma- golásánál védik az egymás mellé rakott darabokat a töréstől, ki­csorbulástól. A cipőket jó ke­ményre összecsavart megfelelő­en megformázott újságpapír „sámfával” kitömve rakjuk el, s a táskák is jobban megtartják ere­deti' formájukat, ha ebből a pa­pírból készítjük el a „töltelékü­ket.” Ha ablakunk, vagy bejárati aj­tónk rosszul szigetel, a huzat len­geti a függönyt, beszivárog a nedves, kellemetlen nyirkosság, varrjunk fehér, vagy színes vá­szonból húzózáras, vagy végig gomolható ablak- és ajtópárnát, s tömjük ki jó szorosra összecsa­vart újságpapírral. Ha a párnák huzata elpiszkolódott, könnyen kibonthatjuk, kimoshatjuk s friss papírral ismét megtölthetjük. Jobb mint a habszivacs! Az újságpapír arra is felhasz­nálható, hogy ezzel borítsuk be az éppen olvasott könyvünket, így nem kell félteni attól, hogy elpiszkolódik, fedele elrongyo- lódik, vagy „szamárfület” csiná­lunk rá... A napilap-oldalak nagy „lepedőit” — esetleg még nagyobb felületűvé összera­gasztva — arra is használhatjuk, hogy takarításnál védjük bútora­inkat, könyvespolcunkat, s az ösz- szecsavart szőnyeg közé helyez­zük. A jó háziasszony semmit sem dob ki, aminek valamilyen for­mában még hasznát veheti. Jogi tanácsok Az új biztosítási formáról Már tavaly sokat hallottunk tíz új biztosításról, de azt hiszem, e sorok olvasásakor sokan ébred­nek rá arra, hogy még nem kö­tötték meg a nagyobb biztonsá­got nyújtó szerződést. Pedig ép­pen a betörések nagy száma mi­att érdemes vele igyekezni. Ehe­lyütt csak a leglényegesebb szempontok kiemelésére van le­hetőség. Melyek az alapbiztosítások? Az épületbiztosítás (személyi tu­lajdonban álló épületekre, nya­ralókra, hétvégi házra, tanyára, melléképületekre, istállókra, ga­rázsra, kamrára, ólra, termény- tárolóra, stb); lakásbérlemény- biztosítás (a bérlakások biztosí­tására); ingóságbiztosítás (a la­kásban tartott ingóságokra); va­lamint a felelősségbiztosítás. Érdemes foglalkoznunk az alulbiztosítás fogalmával. Ha a biztosított által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az újraépítés (újrabeszer- zés) költsége, alulbiztosítás jön létre. Kár esetén a biztosító csak olyan arányban fizet, ahogy a biztosítási összeg a tényleges új­raépítés (újrabeszerzés) költsé­geihez aránylik. Amíg a szerző­désünk fenáll, érdemes az újo- nan szerzett nagy értékű tár­gyakról egy írásbeli nyilatkozat­tal a biztosítót értesíteni, külön­ben bekövetkezhet az alulbizto­sítás. Az ingóságbiztosításnál kétfé­le vagyoncsoportot különbözte­tünk meg. Az elsőbe tartoznak a nemesfémek, a drágakő, az igaz­gyöngy, a bélyeg- és éremgyűjte­mények, a képzőművészeti alko­tások, a valódi szőrmék, a kézi csomózású vagy szövésű keleti szőnyegek és az antik bútorok. Minden más, így a háztartási gé­pek, szórakoztató elektronikai cikkek is a második vagyoncso­portba tartoznak. Az első vagyoncsoportba tar­tozó tárgyakról jó tudni: betöré­ses lopás esetén a nemesfémek­ben, ékszerekben, valamint a bé­lyeg- és műgyűjteményekben ke­letkezett kárt a biztosító maxi­mum százezer forintig, biztonsá­gi zár alkalmazása esetén ötszáz­ezer forintig téríti meg. Ha a fel­sorolt vagyontárgyakat beépített páncélkazettából vagy páncél- szekrényből tulajdonították el, a biztosító a kárt a biztosítási ösz- szeg erejéig teljesen megtéríti. Tehát felesleges az élcelődés, hogy úgyis mindegy az óvatosko­dás, hiszen egy jobb betörő pán­célkazettával, páncélszekrény­nyel együtt viszi el az értékeket. Az alapbiztosításon kívül kiegé­szítő biztosításokra is lehet szer­ződést kötni. Ezek a követke­zők: vízkárbiztosítás, üvegbizto­sítás, mezőgazdasági kistermelői biztosítás, baleset-biztosítás. A felelősségbiztosításról csak anyit jegyzünk meg, hogy az álta­lunk másnak okozott károkért vállal felelősséget ilyenkor a biz­tosító fizeti a szerződési megálla­podás szerint. A biztosítási díj a biztosított kívánsága szerint igénybe vett biztosítási mérték szerint alakul. Ezt az üzletkötővel közösen ki­számíthatja a biztosítást kötő. K.É. Paco Rabane divatbemutató Párizs: 1989- 1990 telére ajánlja Paco Rabane spa­nyol divatter­vező a térd- hosszúságú, különleges ujjmegoldású kabátot. A le­endő vásárló el ne mulasz- sza a kabát­hoz illő csú­csos süveg be­szerzését se! Telefoto — MTI Külföldi Képszerkesz­tőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom