Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-21 / 223. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 21., csütörtök CSALÁD—OTTHON — ISKOLA Álmaink rejtett értelme „Képzeld, mit álmodtam!” — gyakran fordulnak az emberek közeli ismerőseikhez,hogy megosszák velük meghökkentően fucsa, örömtelién szépséges, vagy még ébredés után is szorongató álmaikat. Időnként a pszichológust is megkérdezik, hogy ez vagy az az álom mit jelenthet. Ilyenkor nem tudom, bosszan- kodjam-e, vagy örüljek. Ha az emberek álmoskönyvszerű „megfejtést”, „jövendölést” várnak a pszichológustól, az a tudatlanság, egyben szakmánk félreismerésének a jele, és bosszantó számomra. Ám ha valaki igazán pszichológiai szempontból, a valódi önmegismerés szándékával közelíti meg a kérdést, az pozitív jelenség, és örülök neki. Az álmoskönyvekben és népi hiedelmekben foglaltak, tehát minden olyan álommagyarázat, mely adott álomtartalomnak konkrét, állandó jelentést tulajdonít, és a jövőbeni eseményre vonatkozó jóslásként fogja fel — alaptalan babona. Létezik viszont tudományosan megalapozott álomelemzési elmélet és gyakorlat. A pszichoanalízis megteremtője, Sigmund Freud alkotta meg a századfordulón megjelent, magyarul is kiadott Álomfejtés című művével. Minden álomban van ’’kézzelfogható” á\omVdrVd\om, mely tulajdonképpen kifejezője a ’’lappangó” álomgondolatnak. Áz előbbi az a cselekmény, jelenet, amelyet átélünk, amelyre emlékszünk, amelyet emlegetünk. Mégis az utóbbi a lényeges. Az álmodás ugyanis a napi élményeinket, benyomásainkat, érzelmeket, konfliktusainkat hivatott pszichésen feldolgozni. Az álomban „jönnek elő” ezért a ki nem kiabált sérelmek, az elhessegetni próbált, de nem csitult félelmek, a kielégítetlenül maradt vágyak, a félbehagyott gondolatok, tervek, gondok, vélemények. Ezek adják az álomgondolatot, az álom „eszmei mondanivalóját” és érzelmi-indulati töltését, mely a „tartalomban” sajátos képi formában jelenik meg. Az álomgondolatot az úgynevezett álommunka öltözteti színes ruhába, egyúttal felismerhe- tetlenné álcázza. Ezeket a „ruhákat” és „színeket” is a napi élményekből kölcsönzi a pszichikum, így a szereplők és a tárgyak, mozzanatok gyakran ismerősök vagy filmbeli alakok, de közeli hozzátartozók, illetve saját használati tárgyak, egyebek is lehetnek; mindezek többnyire csupán „helyettesítő figurák.” Az összekötő kapocs az álom mondanivalója és látható tartalma között az érzelmi töltése, hangulata. Szomorú történet az álmodó le- hangoltságát, lelki fájdalmát vagy reménytelenségérzését, meneküléses jelenet a félelmét, aggodalmát tükrözi. Az álmok egy része úgynevezett vágyteljesítő álom: valóságos pillanatnyi szükségleteink természetes formában fejeződnek és elégülnek ki benne ( például evéssel kapcsolatos vagy szexuális álmok). A legtöbb álomban viszont az álommunka a feldolgozáshoz „felaprítja”, ösz- szekeveri az élmények elemeit, egyiket a másikkal helyettesíti, gyakran szimbólumokat, metaforákat használ, meg az igazi képzelet is formál hozzá új alakokat. így az álom valóban felis- merhetetlenné válik; ezért állunk értetlenül álmaink előtt. Tapasztalt szakember segítségével mindig összerakhatok a mozaikok, és kirajzolódik az álom rejtett értelme. Ez mindig nagyon tanulságos, hiszen az ember lelkivilágának nem tudatos rétegébe enged röpke bepillantást, és hozzásegít a mélyebb önismerethez. Freud megfogalmazásával az álmok értelmezése a tudattalan tartomány feltárásának „királyi útja”. Az álom elemzése ezért a pszichoanalitikus pszichoterápia (a tudattalan elemzésén alapuló lelki kezelés) fontos „technikája”. Az értelmezés az úgynevezett szabad asszociációs módszerrel történik: az álomtartalom elemeiből kiindulva egyedi képzettársítások fonalán jutunk el a kiindulóponthoz. Adott álomkép (tárgy, történés) egész mást jelent egyik és másik álmodénál, az élményvilágától és egyéni jelképrendszerétől függően. A „Szép álmokat! ” kedves búcsúformula így valójában nagyon sokat kíván. A kellemes álom azt jelenti, hogy legalább aznakp estére nem maradt különösen feszítő gondunk, félelmünk; ha volt is, úgy ahogy nyugvópontra jutott, megoldást találtunk rá. És jelentheti azt is, hogy aznapi vágyaink legalább az álmok világában beteljesülhettek. Dr. J. P. Kiskerttulajdonosoknak N ö vény védelmi Most, a betakarítás időszakában nem szabad megfeledkeznünk a károsítószervezetekről, és minden lehetséges módon mérsékelnünk kell egyedsűrűsé- güket, csökkenteni az áttelelő fertőző anyagot. Gyümölcsösökben a raktári betegségek megelőzésében fontos szerepe van a leszedett termés gondos átválogatásának, a tárolásra való előkészítésnek, erre most az alma és körte szüret idején gondoljanak. Az áttelelő fertőzőanyag csökkentése érdekében szedjék fel és semmisítsék meg a lehullott fertőzött gyümölcsöket. A szüret befejezése után az erősen varasodott fákat érdemes rézoxiklorid hatóanyagú készítménnyel kezelni. Ismét felhívom a málna és ribiszketermesztők figyelmét, a mechanikai ápolási munkák fontosságára, a letermett és károsodott vesszők eltávolítására, megsemmisítésére, lombhullást követően a fertőzött levelek talajba történő beforgatására vagy elégetésére. Szőlőültetvényekben is fontos feladat lesz a lehullott levelek ösz- szegyűjtése, ezzel is csökkenthető az idén komoly fertőzöttség- gel fellépő peronoszpóra és lisztharmat gombák áttelelési lehetősége. A legutóbbi felméréseink — a termő és nem termő ültetvényekben egyaránt — a szőlőliszt- harmat erőteljes fellépését jelzik, a levelek színén, fonákján és a vesszőkön. A zöldségnövények — paprika, paradicsom, burgonya, káposzta, stb. - betakarítását követően, a jövő évi fertőzések megakadályozása érdekében semmisítsék meg a fertőzött növénymaradványokat. A szokásosnál gondosabban válogassák át a betakarításra szánt burgonya tételeket is, mert megnőtt a tárolási betegségek fellépésének a veszélye. Déliéi Adrienne Hely a könyveknek Öüetünk a fával barkácsoló könyvbarátoknak nyújt segítséget, mert a készen kapható könyvespolcok, szekrények nagyon drágák. 1. A franciaágy mögé helyezett, lépcsőzetes könyvállvány nagyon dekoratív hatású. Hogy a könyvek egybe maradjanak a polcokon, olyan átlátszó, megfelelő méretre leszabott műanyag tartókba vanak beállítva, melyeknek két oldala és teteje van, eleje-háta nincs. 2. Tetszetős megoldást kínál a rekamié egyik oldala mellé helyezett sarokpolc; a forgácsolt lapokból készült derékszögű állványra rögzítő szegélyléceket csavarozunk fel, erre kerülnek a polcok. A polcok végeire 2-2 furatot készítünk, ezekbe vagy megfelelő átmérőjű fémrudacskákat, vagy fából készült kis gömbrudakat helyezünk, s végükre fiókgombokat tehetünk, így a könyveket összetartják, azok nem dőlnek le. B.K. Növény a házfalon Nyugat-Berlinben több mint 300 napon át mind a zölddel befuttatott, mind a csupasz házfalakon és azok belső felén mérték a hőfokot, a relatív páratartalmat és a szélsebességet. A kutatók azt igyekeztek felderíteni, hogy a növényzettel befuttatott falfelületeknek — az esztétikáin kívül — milyen ökológiai hatásuk van. Megállapították, hogy ezek a falak nagyon jó hőszigetelők: a sűrűn felfuttatott növényzet megakadályozza azt, hogy kánikulában a falak nagyon felmelegedjenek, míg télen az örökzöld kúszónövények — például a borostyán — energiát takarítanak meg, mivel megakadályozzák a falfelület nagyfokú lehűlését. A mérések szerint a növényzet fedte házfalak a csupaszoknál a nyári melegben 4 Celsiusfokkal hidegebbek, télen meg 3 celsiusfokkal melegebbek. A falra kúszó növényzet jó porszűrő is. A növények levelének minden négyzetcentiméterén még 6 gram porrészecskét is mértek. A szűk udvarokban és keskeny utcákban pedig — a szabadon álló fákhoz képest — megvan az az előnyük, hogy nem állnak a légcsere útjában. Jóformán nincs olyan család, ahol előbb-utóbb ne gyűlne ösz- sze egy halom, régi kiolvasott újság. Ez akkor is igaz, ha valamennyien tudjuk: napjainkban egyre több az újságos pultok kínálata, viszont egyre kevesebb a napi- és hetilapokra fordítható pénzünk, nem is beszélve a még drágább folyóiratokról. Olvasni, tájékozódni azonban — ha szerényebb keretek között is — mindenki szeret, tehát jobban megválogatja az előfizetett, vagy alkalmanként vásárolt lapokat — de azért egy-kettőt mégis megenged magának... Ha a családban vannak gyerekek, akkor ők rendszeresen lecsapnak az újsághalmokra, s irány a MÉH-telep, de gyakorta becsöngetnek ismerős vagy ismeretlen srácok is, hogy régi újságokat kérjenek. Jól tesszük, ha odaadjuk nekik, hiszen kiegészíthetik az árából zsebpénzüket, s a régi papírból új papír, friss újság és más papírtermék készülhet. A régi újságoknak azonban magunk is sokszor hasznát láthatjuk. A színes lapok kiválóan alkalmasak arra, hogy kisgyermekeink abból vagdossanak állat—, vagy növényképeket, gyűjthessék kedvenc színészeik, énekeseik fényképeit, beleraj- zolgassanak, a lapokból különféle formákat hajtogassanak. A szép színes fotók, újságokban megjelent poszterek az iskola- könyvek-füzetek borítására is alkalmasak... S vajon mire való még — a kiolvasás után — a napilapok papírja? Nagyanyáink szerint ezzel lehet a legjobban ablakot-tükröt tisztítani, s bár kétségtelenül jók a kifejezetten üvegtisztításra szolgáló szerek — ez a módszer olcsóbb! A régi újságpapír minden olyanra jó, ami nem érintkezik élelmiszereinkkel, illetve érzékeny testérszeinkkel. A lakás legkisebb helyiségében például szigorúan tilos a használata! A WC- papír nem luxuscikk, erre—saját egészségünk érdekében — ne sajnáljuk a pénzt. Élelmiszereket se csomagoljunk újságpapírba, mert a nyomdafesték ártalmas! Természetesen ez nem vonatkozik olyan esetekre, amikor például újságpapírba burkoljuk a télire elrakott gyümölcsöket, zöldségeket, külön-külön a tojásokat, mert ezeket fogyasztás előtt lemossuk, meghámozzuk, vagy feltörjük, s úgy fogyasztjuk... A régi újságpapír — mivel hőszigetelő hatású —jólfelhasználható ládák-dobozok bélelésére. Ritkán használt üvegholmik, vagy porcelánszervizek elcsoma- golásánál védik az egymás mellé rakott darabokat a töréstől, kicsorbulástól. A cipőket jó keményre összecsavart megfelelően megformázott újságpapír „sámfával” kitömve rakjuk el, s a táskák is jobban megtartják eredeti' formájukat, ha ebből a papírból készítjük el a „tölteléküket.” Ha ablakunk, vagy bejárati ajtónk rosszul szigetel, a huzat lengeti a függönyt, beszivárog a nedves, kellemetlen nyirkosság, varrjunk fehér, vagy színes vászonból húzózáras, vagy végig gomolható ablak- és ajtópárnát, s tömjük ki jó szorosra összecsavart újságpapírral. Ha a párnák huzata elpiszkolódott, könnyen kibonthatjuk, kimoshatjuk s friss papírral ismét megtölthetjük. Jobb mint a habszivacs! Az újságpapír arra is felhasználható, hogy ezzel borítsuk be az éppen olvasott könyvünket, így nem kell félteni attól, hogy elpiszkolódik, fedele elrongyo- lódik, vagy „szamárfület” csinálunk rá... A napilap-oldalak nagy „lepedőit” — esetleg még nagyobb felületűvé összeragasztva — arra is használhatjuk, hogy takarításnál védjük bútorainkat, könyvespolcunkat, s az ösz- szecsavart szőnyeg közé helyezzük. A jó háziasszony semmit sem dob ki, aminek valamilyen formában még hasznát veheti. Jogi tanácsok Az új biztosítási formáról Már tavaly sokat hallottunk tíz új biztosításról, de azt hiszem, e sorok olvasásakor sokan ébrednek rá arra, hogy még nem kötötték meg a nagyobb biztonságot nyújtó szerződést. Pedig éppen a betörések nagy száma miatt érdemes vele igyekezni. Ehelyütt csak a leglényegesebb szempontok kiemelésére van lehetőség. Melyek az alapbiztosítások? Az épületbiztosítás (személyi tulajdonban álló épületekre, nyaralókra, hétvégi házra, tanyára, melléképületekre, istállókra, garázsra, kamrára, ólra, termény- tárolóra, stb); lakásbérlemény- biztosítás (a bérlakások biztosítására); ingóságbiztosítás (a lakásban tartott ingóságokra); valamint a felelősségbiztosítás. Érdemes foglalkoznunk az alulbiztosítás fogalmával. Ha a biztosított által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az újraépítés (újrabeszer- zés) költsége, alulbiztosítás jön létre. Kár esetén a biztosító csak olyan arányban fizet, ahogy a biztosítási összeg a tényleges újraépítés (újrabeszerzés) költségeihez aránylik. Amíg a szerződésünk fenáll, érdemes az újo- nan szerzett nagy értékű tárgyakról egy írásbeli nyilatkozattal a biztosítót értesíteni, különben bekövetkezhet az alulbiztosítás. Az ingóságbiztosításnál kétféle vagyoncsoportot különböztetünk meg. Az elsőbe tartoznak a nemesfémek, a drágakő, az igazgyöngy, a bélyeg- és éremgyűjtemények, a képzőművészeti alkotások, a valódi szőrmék, a kézi csomózású vagy szövésű keleti szőnyegek és az antik bútorok. Minden más, így a háztartási gépek, szórakoztató elektronikai cikkek is a második vagyoncsoportba tartoznak. Az első vagyoncsoportba tartozó tárgyakról jó tudni: betöréses lopás esetén a nemesfémekben, ékszerekben, valamint a bélyeg- és műgyűjteményekben keletkezett kárt a biztosító maximum százezer forintig, biztonsági zár alkalmazása esetén ötszázezer forintig téríti meg. Ha a felsorolt vagyontárgyakat beépített páncélkazettából vagy páncél- szekrényből tulajdonították el, a biztosító a kárt a biztosítási ösz- szeg erejéig teljesen megtéríti. Tehát felesleges az élcelődés, hogy úgyis mindegy az óvatoskodás, hiszen egy jobb betörő páncélkazettával, páncélszekrénynyel együtt viszi el az értékeket. Az alapbiztosításon kívül kiegészítő biztosításokra is lehet szerződést kötni. Ezek a következők: vízkárbiztosítás, üvegbiztosítás, mezőgazdasági kistermelői biztosítás, baleset-biztosítás. A felelősségbiztosításról csak anyit jegyzünk meg, hogy az általunk másnak okozott károkért vállal felelősséget ilyenkor a biztosító fizeti a szerződési megállapodás szerint. A biztosítási díj a biztosított kívánsága szerint igénybe vett biztosítási mérték szerint alakul. Ezt az üzletkötővel közösen kiszámíthatja a biztosítást kötő. K.É. Paco Rabane divatbemutató Párizs: 1989- 1990 telére ajánlja Paco Rabane spanyol divattervező a térd- hosszúságú, különleges ujjmegoldású kabátot. A leendő vásárló el ne mulasz- sza a kabáthoz illő csúcsos süveg beszerzését se! Telefoto — MTI Külföldi Képszerkesztőség
