Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám

10. SPORT NÉPÚJSÁG, 1989. július 12., szombat 3. európai mini dzsembori, Eger A közös nyelv: kosárlabda Ma tartják a zárófoglalkozá­sokat a Pozsonyi úti szakközép- iskola sportcentrumában a kon­tinenstalálkozó ifjú reménysége­inek. Egy héten át Eger adott otthont hat nemzet összesen hat­van minikosarasának, akik igye­keztek a szintén nemzetközi edzői gárdától minél többet elsa­játítani a sportág alapjaiból. Hiába volt hat nemzet jelen, nem a válogatottak összecsapá­sára került a fő hangsúly. A dzsembori — ahogy Horváth Fri­gyes, az MKSZ főtitkára megje­gyezte — „igét hirdetett” a játék népszerűsége, szeretete mellett. A közös nyelv a kosárlabda volt. A nemes kezdeményezést nem hiába támogatja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szolidaritási alapja, 6 ezer dollárral. * A legnagyobbak kitörölhetet­lenül jelen vannak. Legalábbis a sportág fenoménjai. Nemcsak Sabonis, Drazsén Petrovics, de méginkább az amerikai profik. A portugál Jorgét— aki itt napokig vezette a dobólistát —, az egyik társ eképp dicsérte: — Te vagy Magic Johnson! — mire ő ezt kévéséivé önérzetesen Az Egerben zajló európai mi­ni találkozó egyik jeles vendégé­nek számít Killik László. A ko­sárlabda szerelmeseinek bizo­nyára nem kell bemutatnunk, hi­szen a nemrégiben még a női ko­sárlabda válogatott szakmai fel­készülését irányította. — A mostani munkája úgy ér­zem merőben más. Miért éppen az utánpótlás-nevelés területén vállalt feladatokat, hiszen ta­pasztalataira valószínűleg több élvonalbeli klubnak is szüksége lenne. — Tulajdonképpen nem ez a jelenlegi feladatom a kosárlabda szövetségben. Évekkel ezelőtt többed magammal úgy éreztem, tennem kell valamit a sportág tö­megesítéséért. A mini kosárlab­dázás a világ minden táján nép­szerűségnek örvend, Magyaror­szágon is az volt korábban, de va­lahol mindig megtorpant. Úgy gondoltuk, hogy a sportágat el kell mozdítanunk a holtpontról, meg kell teremteni az alapokat. Kidolgoztunk egy programot, nemzetközi edzőképző tanfolya­mot indítottunk három évvel ez­előtt olasz szakemberekkel. Ta­valy már több mint tízezer gyerek kapcsolódott a mini kosárhoz, részben diák-sportegyesülete- ken belül, részben szakosztályo­kon belül. Ezelőtt egy évvel Lon­donban a mini bizottság elnöke, Kenneth Charles örömmel vette jelentkezésünket az idei dzsem­bori rendezésére. Ellátogatott Egerbe, s úgy £tp lte meg, hogy a megyeszékhely alkalmas a fel­adatra. Meggyőződésem, hogy a gyermek sportkultúra fejleszté­sében az egészséges életmódra nevelésben úttörő szerep juthat a mozgalomnak. Ezért vállaltam részt a szervezésben, fordítottam az olasz szakirodalmat. Emellett elsősorban a szakemberképzés­ben igyekszem segíteni. Úgy vé­lem, Magyarországon az ered­ménytelenség oka éppen ez. — Az utóbbi időben több ku­darc is érte a női válogatottat. Ön szerint, mi a sikertelenség oka? — Az idei Európa-bajnokság A foglalkozá­sok után napi 4x10 perc a mérkőzéseké megtoldotta: - Azért van bennem Larry Birdből is... A fiúk közül ügyességével so­rozatosan kitűnt az egri Dudás Csaba. Ha példaképről esik szó, neki nem kell olyan messzire mennie. A sokszoros válogatott Dobi ebből az iskolavárosból in­dult. Bemelegítés a napi játék előtt. A fehér mezesek között két ma­gyar lány is akad, a partvonal mellett a spartacusos Golobokov Ani mintegy bemutatkozás he­lyett mondja: eredményei mellbe vágtak min­denkit. Számomra megmagya­rázhatatlan, hiszen jórészt még azok alkották a csapatot, akik korábban a győzelmek részesei voltak. Úgy tűnt, a formaidőzí­téssel volt a gond. Nem értek egyet azokkal a megállapítások­kal, hogy néhány játékos, így Boksay, vagy Németh már ki­égett volna. Profik lévén egy-két évig még mindig meghatározó emberek lehetnek. — Néhány nyugat-európai or­szágban hagyományokra tekint vissza a mini kosár mozgalom. Nálunk miért ilyen későn terjedt el? — Elsősorban Olaszország­ban és Spanyolországban hódol­nak sokan e sportágnak. Ott nem elsősorban az eredményességet tartják szem előtt. A magyar sportban mindeddig ez éppen el­lenkezőleg jelentkezett. Már a kicsiknél is arra figyeltek, hogy vajon hányadik helyen végeznek a gyerekek. így rendszerint arra törekedtek, hogy csak a legjob­bak lépjenek pályára. A mini cél­ja éppen az, hogy kövérek, sová­nyak, ügyesek, ügyetlenek kivé­tel nélkül játszhassanak. A játék- szabályok is ezt tükrözik, hiszen a négy negyedből legalább kettőt mindenkinek kosaraznia kell. A versenysportra való kiválasztás egy későbbi feladat. Néhány év múlva az eredményeknek jelent­kezni kell, s ezek majd bebizo­nyítják a létjogosultságot. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a később munkába állók révén rengeteg szponzor akad. Nyu- gat-Európában ők azok, akik a sportágat erkölcsileg és anyagi­lag egyaránt támogatják, fenn­tartják. A mai menedzserek és a profik általában a mini mozga­lom egykori résztvevői. — A csúcson lévő jugoszlá- voknál nem honos a mini. Ott hogyan oldják meg a jövő gene­rációjának nevelését? — Többször felteszik ezt a kérdést. Jugoszláviában annyi a különbség, hogy az elnevezés más. Ugyanúgy kosaraznak a 6-7 éves gyerekek. — Az én anyukám jó játékos volt! A'szombathelyi Kovács Vi­rágról — az egyik magyar edző, az egri Szeleczki János szerint — ugyanez jövendölhető. A Saba- ria minikosarasa: — Szeretek új figurákat, csa­patban begyakorolva megoldani. Itt mégis az a legjobb, sosincs olyan, hogy valaki szomorú, mert vesztett. A pontokat számolják, ám a lényeg — a j á t é k! * Tegnap a Nemzetközi Kosár­labda Szövetség (FIBA) Minibi­zottsága Egerben kezdte meg kétnapos konferenciáját. A kis- préposti palotában a bizottság kolumbiai elnöke Gomez More­no két témában terjesztett elő vi­taanyagot: a minimozgalom nemzetközi fejlesztésének lehe­tőségeiről, s néhány, a játékot érintő szabálymódosításról. (budavári) (Fotó: Koncz János) — Három egri fiatal is van a magyarok képviselői között. Lát-e bennük fantáziát? — Ügyesek nagyon, egyálta­lán nem lógnak ki a többiek kö­zül. Ha már Egeméi tartunk, hadd mondjam el, elszomorít az a tény, hogy Eger a múltban ko­sárlabdában magasabb szinten produkált, mint most. A kolle­gákkal való beszélgetés alapján úgy látom, hiányzik a kellő tá­mogatás. Pedig az adottságok jobbak, mint amikor elsőosztá­lyú csapata volt a városnak. El­sősorban a létesítményekre gon­dolok. Hazánkban ma vidéken jóval nagyobb a sportág tábora, nézőközönsége, mint a főváros­ban. Körmenden, Oroszlányban hétről hétre szűköseknek bizo­nyulnak a csarnokok. — Egyfajta figyelemfelhívás a szövetség részéről, hogy vám­sunk ad otthont a dzsembori­nak? — Dr. Vass Nándor, a mini bi­zottság vezetője és Horváth Fri­gyes főtitkár és jómagam is fel­mértük a lehetőségeket, s így akadtunk Egerre. Az előfeltétel az volt, hogy egy helyen megta­lálható legyen minden, ami a rendezéshez szükséges. Gyere­kekről van szó, akiket nem lehet ide-oda hurcolni. Itt a létesítmé­nyen belül van a pálya, a tornate­rem, a kollégium, s a közelben úszni is lehet. Emellett a szerve­zők lelkesedése sem hagy maga mögött kívánnivalót. Figyelem- felhívás helyett inkább ezek do­mináltak. Molnár Zsolt Nagy(ító) trükk Fekete pöttöm, a rövid ujjú mez szinte a csuklójáig ér. Kosár­labdában pedig köztudottan nem hátrány, ha valaki magas. A mini kedvenc spanyol Pedro viszont egyelőre csak 136 centire nőtt. Mit tesz ilyenkor az egy üttérző gyermeki lelemény ? Főként a lányok tüsténkedjek. Vizezték, fésülték, szárították, lakkozták Pedro haját, amely végül is égnek állt. Örömet szerez­tek neki, hiszen megmutatták, hogy lehet az egyik napról a má­sikra öt(!) centit nyúlni... A minikből lesznek a nagyok Balatoni szemfényvesztés Mólnál* jobb, mint Szalnyikov? Néhány napja zajlott le Balatonfüred és Siófok között a Bala- ton-átúszó bajnokság, amely hazánkban a legtekintélyesebb hosz- szútávúszó-viadal. A 14,5 kilométeres távot elsőként a múlt szá- zad70-es éveiben egy Szekrényessy Kámly nevezetű katonatiszt teljesítette, 6 és fél óra alatt tempózva át keresztben a magyar ten­gert. Az ő emlékét is őrzi — kisebb-nagyobb megszakításokkal — az évről évre megrendezett vetélkedés, amelyen a tapasztalat sze­rint többnyire aktív versenyúszók teszik próbára tűrőképességü­ket. Az idén az igencsak borzongató 16 fokos víz ellenére feltűnő­en remek, 2 óra 28 perces idővel a BVSC-s Molnár Attila nyert. Hűha — morfondíroztam magamban —, ha létezne ilyen ebben a műfajban, ez minden bizonnyal világcsúcs lenne. Az eredmény olyannyira kivívta elismerésemet, sőt csodálatomat, hogy — vesz­temre — elkezdtem hitetlenkedni, s ami még ennél is rosszabb — számolni. A számok köztudottan könyörtelenek, és kíméletlenül fölfe­dik a valóságot. Gyors fejszámolás, s máris kiderült, hogy a győz­tesnek átlagban egypercesnél is jobb százmétereket kellett úsznia, csaknem 2,5 órán át. Hogy ez milyen borzasztóan erős iram, azt mutatja, hogy a szöuli olimpiát 1500 méteren az úszófenomén Vlagyimir Szalnyikov 15 perccel nyerte, s máig megközelíthetet­len világrekordja is alig 6 másodperccel jobb ennél. Molnár, aki el­sősorban pillangón és vegyesen jó, egyelőre nem tartozik a klasszis úszók sorába, nevét is csak azok ismerik, akik járatosak a sportág­ban. Az 1500 méteres távon egészen biztosan nem képes 16 perc­nél jobb időre. Uszodában, kellemes hőfokú vízben, fordulókkal. Ez utóbbi azért lényeges, mert valamennyi szakkönyv leírja, hogy a siklás sebessége mindig nagyobb az úszómozgásénál, nem be­szélve a mégoly csekély pihenőről, amit minden hossz után biztosít a szervezetnek. No mármost, ha az idei bajnok tíz darab 1500 métert képes leúszni egyvégtében, a legjobb idejének megfelelő iramban, ez ak­kor is több mint 10 perccel gyengébb a kihirdetett győztes időnél. Még ez is csak akkor vari így, ha rá nem érvényesek a biológia és a fiziológia törvényszerűségei, vagyis egyszerűen fáradhatatlan. El­lenben, ha ez mégsem lenne igaz, akkor máris Koczka régi, 2 óra 42 perces csúcsának környékén járunk, persze csak gondolatban. Napjainkban már aligha kell bizonygatni, hogy csodák nin­csenek, főképp egy olyan sportágban, ahol ketyeg a stopper. Már­pedig a számok fekete-fehéren bebizonyították, hogy olyan úszót még nem hordott hátán a Föld — Szalnyikovot is beleértve —, aki 14,5 kilométert 2 óra 28 perc alatt képes lenne végigúszni. Ez eset­ben pedig csak két dolog lehetséges. Vagy — finoman fogalmazva — nem egészen tisztességes versenyzés — minden úszót motorcsó­nak kísért —, vagy pedig a táv lényegesen rövidebb a meghirde­tettnél, ami nem túl valószínű. Tudom, hogy reklám nélkül manapság már semmi sem megy, a csúcsteljesítmény pedig mindenkor figyelemfelkeltő. Ez a körül­mény pedig elegendő serkentő erő lehet ahhoz, hogy a rendezők szemet hunyjanak bizonyos „szabálytalanságok” fölött. Csakhogy akkor mivégre ez az egész? Az nyer, aki ügyeskedő? Már a vízben is...? Szeretném hinni, hogy ez nem így van. Ettől függetlenül job­ban becsülöm azt, aki csak úszott. Névtelenül és szürkén... Buttinger László Az Egerszeg i—Otto párharc lesz az EB fénypontja Újra góltotó Az NB-s labdarúgó-bajnok­ság kezdetével újra góltotóra in­vitáljuk olvasóinkat. Hasonlóan a legutóbbi játékhoz, mindig egy mérkőzés végeredményét kell el­találniuk. A soron következő he­tekben az NB Il-es Eger SE, és az NB Ill-ban szereplő négy megyei csapat bajnoki találkozóira kell majd tippelniük. A szelvényt mindig lapunk keddi számában találják meg, s ezt kivágva, leve­lezőlapra ragasztva kell eljuttat­niuk lapunk címére, péntek dé­lig. A helyesen tippelők között az egri Kazamata étterem három darab 200 forintos vacsorajegyét sorsoljuk ki. Végezetül csupán annyi, hogy az első góltotóban a Szegedi Dó­zsa.— Eger SE mérkőzés szere­pel majd a kedden megjelenő szelvényen. Sikeres játékot kívánunk vala­mennyijüknek! Sportműsor Szombat Tájfutás: Eger Nagydíj orszá­gos verseny, Tardos — Szarvas térsége, 8. Tenisz: Nemzetközi gyermek- és újoncverseny Kisköre, Tisza II. Erőmű tenisztelep, 7.30. Vasárnap Tájfutás: Eger Nagydíj orszá­gos verseny, Tardos — Szarvas térsége, 8. Tenisz: Nemzetközi gyermek- és újoncverseny Kisköre, Tisza II. Erőmű tenisztelep, 7.30. Kézilabda: Füzesabony-Si- rok, NB Il-es női mérkőzés, 16. Labdarúgás: MNK-mérkőzé- sek (16.30): Novaj-Nagybátony, Nagyréde-Jászberény, Selyp­Jászkisér, H. Gáspár SE-Ede- lény. Eger körzeti bajnokság I. osztály (16.30): Andomaktálya- Istenmezeje, Apella ISZE-Eger- szólát, Balaton-Mátraderecske, Felsőtárkány-Egercsehi, PA- KÜSE-Kisnána, Egerbakta- Demjén, Pétervására-Maklár. II.osztály (16.30): Markaz-Mi- kófalva, Szajla-Egerbocs, Nosz- vaj-Vécs, Mátraballa-Hevesara- nyos, Nagyvisnyó-Bekölce, Szil- vásvárad-MCKSZ Kerecsend. Heves-Füzesabony körzeti baj­nokság (16.30): Tarnaméra- Pély, Szihalom-Besenyőtelek, Kisköre-Átány, Kömlő-Kápol- na, Tenk-Sarud, Tiszanána-Bo- conád. Ha magyar újságíró írná azt, hogy Egerszegi Krisztina a ma kezdődő bonni 19. úszó Európa- bajnokság egyik sztárja lesz, az a szám pedig, amelyikben ő indul, a kontinenstalálkozó fő attrakci­ója, alighanem elfogultsággal vá­dolnák. Az alábbiakat azonban Nesha Starcevic, az Associated Press szakírója fogalmazta, Eu- rópa-bajnoki beharangozójá- ban. A hét olimpiai bajnokkal fel­álló keletnémet úszóválogatott Kristin Ottóval, a hatszoros szö­uli aranyérmessel az élen érkezik Bonnba, no és — tizenkét újonc­cal! Otto — az első úszónő a sporttörténelemben, aki hat olimpiai aranyérmet nyert — ez­úttal kizárólag hátúszásban in­dul, s párviadala egy másik szöuli olimpiai bajnokkal, Egerszegi Krisztinával az EB fő eseményé­nek ígérkezik. Minden idők leg­fiatalabb úszó olimpiai aranyér­mese jövő szerdán, augusztus 16-án tölti be 15. évét, s így jó nyolc évvel fiatalabb Ottónál. Csapattársai kedveskedve „Egérnek” nevezik — írja az AP tudósítója ezt a magyarok szá­mára már közhelynek ható tényt. „Ő az a kisegér, aki le fogja győz­ni az elefántot” — jövendölte Széchy Tamás, a világhírű ma­gyar edző. — „Nemcsak hogy le fogja győzni Ottót a 200 méteres hátúszásban, hanem a világcsú­csot is megjavítja.” Otto nem indult a hosszabb hátúszószámban Szöulban, 100- on azonban legyőzte a második helyen végzett Egerszegit. Ezen a távon most is ő az esélyesebb — 1:01.77 az idei legjobbja, szem­ben Egerszegi l:02.24-es idejé­vel —, 200-on viszont Egerszegi fölényesen vezeti a világranglis­tát 2:10.69-es idejével, míg Otto csak 2:12.74-et úszott idén. A világcsúcsot 1986 óta az ameri­kai Betsy Mitchelltart]a 2:08.60- nal, az Éurópa-csúcs Egerszegié 2:09.29-cel. Mint azt korábban megírtuk, rajtkőre áll Bonnban megyénk egyetlen, nemzetközi szintű úszója, az ifjúsági Európa-baj- nok Csépe Gabriella is. Egy számban, a 100 méter mellen in­dul, melynek döntőjét jövő pén­teken rendezik. Remélhetőleg ott lesz a gyöngyösi tehetség is. Kézilabda NB II. Élmezőnyben I maradni A Siroki Vasas NB Il-es női kézilabdacsapatának irányítását ismét Somogyi Tibor végzi, mi­vel Kiss Tamás másfél évi edző­ténykedés után nem vállalta a to­vábbi munkát. A régi-új edzőtől megtudtuk, hogy a megszűnt Eger SE-ből négy játékos, Si­mon Edit, Jakab Zsuzsanna, Kovács Ildikó és Bóta Tünde ná­luk folytatja pályafutását. A Sí­rokból az NB I. B-s Kisvárdához igazolt Darák Andrea, Salamon- né Fazekas Erzsébet pedig egész­ségi okok miatt hagyta abba a ké­zizést. A Bp. Építőktől szeretnék visszakapni a kölcsönadott Hon­do Katalint, annál is inkább, mert egyelőre csak egy kapusuk van. Elég erősnek érzik a társasá­got ahhoz, hogy megismételjék #az elmúlt bajnokságban nyújtott jó szereplést, vagyis továbbra is az élmezőnyhöz akarnak tartoz­ni. Az ifjúsági csapattal Hegedűs Gábor, az egri Gárdonyi gimná­zium testnevelője foglalkozik, hasonlóan jó a kapcsolatuk a közgazdasági szakközépiskolá­val és a tanárképzővel. Az első fordulóban mindjárt a másik Heves megyei csapattal, a Füzesabonnyal találkoznak a hét végén. Arra a kérdésre, hogy So­mogyi edző milyen eredményre számít, azt felelte, hogy a rutin, az NB Il-es múlt mellettük szól, de az is igaz, hogy az újoncok mindig szeretnének jó rajttal, le­hetőleg győzelemmel indítani a szezont. Kiprich a Feyenoordban? Hazaérkezett Rotterdamból Kiprich József, a Tatabányai Bányász válogatott labdarúgója. A 26 éves csatár a holland Feyenoord vezető­ivel folytatott tárgyalásokat, s minden valószínűség szerint ötéves szerződést ír alá a hírneves klubhoz. Egyelőre semmi sem végleges, mivel a pénzügyi feltételekben még nem állapodtak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom