Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 12., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. Új mentőautó érkezett Különleges „Magyar-Máltai Szeretet-Szolgálat” felirattal állították üzembe a máltaiak ajándékát, egy Volkswagen mentőautót. Az Országos Mentőszolgálat új gépkocsiján Nánai Ferenc ápoló és Nagy Imre gépkocsivezető az egész ország területén szállítja a betegeket. (MTI-fotó: Várkonyi Péter) Katasztrófa- krónika Földünk éghajlata — negyven év múlva Egy-egy nagyobb tömegszerencsétlenség — legyen az légikatasztrófa, hajóelsüllyedés, vonatkisiklás vagy gépjárművek tucatjainak egymásba rohanása — mindig az éppen aktuális közlekedési ágat láttatja a legveszélyesebbnek. Pedig már évtizedek óta jól kialakult sorrendje van a baleseti gyakoriságoknak, az életbenmaradási esélyeknek. Az utazás viszonylagos biztonsága szempontjából a vasút a középmezőnyben foglal helyet, miután — a statisztikai adatok tanúsága szerint — a légiközlekedés követeli a legkevesebb áldozatot, a közúti pedig a legtöbbet (természetesen az utazásokon résztvevők száma és a^negtett kilométerek arányában) Érdekes tendencia, hogy míg korábban a légikatasztrófák csaknem minden résztvevője elpusztult, napjainkban egyre gyakoribbak az olyan balesetek, amikor jelentős számú a túlélő. A vasúti szerencsétlenségek történetében ritkaság az olyan totális katasztrófa, mint amilyen ez év júniusában fordult elő a Szovjetunióban, az Ural-hegy- ségben. Ismeretes, hogy hatalmas gázrobbanás történt a vasút közelében húzódó vezetéken, éppen akkor, amikor a robbanás térségében két, utasokkal teli személyvonat haladt el. Több mint kétszáz halottjával és a mintegy 1200(!) sebesültjével alighanem ez volt a vasúti közlekedés történetének legnagyobb katasztrófája. Az üvegházhatás Egyre több szakértő állítja, hogy alig több, mint négy évtized múlva, 2030-ig az átlagos hőmérséklet 1,5-4,5 C-fokkal fog emelkedni. Mi az alapja ennek a becslésnek? A troposzférában (a légkör alsó kb. 12 km vastag rétege) az emberi tevékenység következtében egyre több olyan gáz halmozódik fel, amelyek a Nap rövid- hullámú sugarait (a látható fényt) átengedi a Föld felé, ám a fölmelegedett földfelületről visz- szaverődő hosszú hullámú (láthatatlan, infravörös) sugárzás hatására molekuláik rezgésbe jönnek, s a meleg egy részét ismét visszaverik a Föld felé. Emiatt a légkör fölmelegszik. A jelenséget üvegházhatásnak nevezték el, mivel hasonló folyamat révén melegszik fel a kerti üvegházak légköre (ott az üveg tartja vissza a talajról visszaverődő infravörös sugarakat). Megfelelő hőmérsékleti adataink 1850 óta vannak: azóta bolygónk átlagos hőmérséklete 0,7 fokkal emelkedett. Ez még nem nagyon sok, ám az üvegházhatásért felelős gázok sűrűsödése a troposzférában a legutóbbi években megsokszorozódott. 2030-ig — ha a fölmelegedés eléri a szakemberek által jósolt felső értéket — Földünkre olyan meleg időjárás köszönthet, mint amilyen százezer vagy talán millió évvel ezelőtt uralkodott bolygónkon. Néhány következmény: a fölmelegedett tengerek vize kitágul, szintjük körülbelül egy méterrel megemelkedik. A termékeny folyami deltákat (Banglades, Egyiptom, Kína, stb.), bizonyos szigeteket (Maldiv-szige- tek) és a tengerpartokat elönti majd a víz. A gleccserek olvadni kezdenek, sőt, Grönland örök jege is fölenged. A fölmeiegedés jobban érinti majd az északi félgömböt, mint a délit, s inkább a sarki övezeteket, mint a trópusokat. A szél- és a tengeráramlások is változni fognak, több lesz a hurrikán. A nagyobb meleg és a csapadék megnövekedése bizonyos helyeken előnyös változásokat ígér, máshol ellenben a tartós szárazság katasztrófát okoz. Skandinávia, Szibéria, Észak- Kanadajóljár: a tartós fagy határa több száz kilométerrel északra húzódik, s a tundra is teremni fogMost az üvegházhatásért felelős anyagok közül vegyük egy kissé szemügyre a szén-dioxidot. E tekintetben a tudósok figyelme már régebben ráterelődött. AMauna Loa görbe A Földünk fölmelegedéséről folyó vitát — véli Klaus Hasselmann, a Max Planck-Intézet hamburgi időjárás-kutató központjának igazgatója — a Mauna Loa-görbe — indította el. A hawaii Mauna Loa tűzhányón 1958 óta rendkívül érzékeny műszerek mérik állandóan légkörünk szén-dioxid tartalmát, amely a vegetációs időszakok szerint ritmikusan változnak. Tavasszal a növények fokozódó fotoszintézise fogyasztja a szén-dioxidot, ősszel azonban csökken a fotoszintézis, a felbomló avarból szén-dioxid szabadul fel. Ám a műszerek leírta görbe legmélyebb pontja minden évben az előző évihez képest magasabb szén-dioxid érték felett húzódik: az érzékeny műszerek kimutatják, hogy a természetes úton körben forgó szén-dioxid mennyiségéhez milyen — egyre növekvő — mértékben járul hozzá az ipari eredetű szén-dioxid. Ennek következtében a hőmérsékletben 0,7 fokos, és a tengerszintben 82 milliméteres emelkedés volt megfigyelhető. Légkörünkben ma 740 milliárd tonna szén-dioxid van jelen. E mennyiséghez az elmúlt száz évben 185 milliárd tonna szénnek és mintegy száz milliárd tonna fának (nagyrészt égetéses er- dőírtással való) elégetéséből származó szén-dioxid járult, s mindez növelte az üvegházhatást. Olyan rakomány tüzelőanyag ez, amelyet ha el akarnánk szállítani, a szükséges vasúti szerelvénynek a hossza a Föld és a Hold közötti távolságot százhat- vanszor érné át oda-vissza. A ma élő ötmilliárd ember személyenként évente több mint egy tonna szén-dioxidot juttat a levegőbe (az eloszlás egyenetlen: az USA- ban egy személyre 6, Afrikában csak fél tonna j ut). De ez a meny- nyiség a fejlődő országokban is egyre növekszik. A szén-dioxidnak az üvegházhatást keltő szerepe, amely most, ipari korszakunkban ismét előtérbe került, nem újkeletű. A Föld őskorában éppen a felszabaduló szén-dioxid és a vízgőz tette lehetővé, hogy a természet ősi „ Üvegházában ” plusz 15 fokos átlaghőmérséklet alakuljon ki, nélküle a földfelület évi átlagban mintegy mínusz 23 fokra hűlt volna le. A kialakuló növényi életnek is a szén-dioxidra volt szüksége a fotószintézishez, s ez azután az oxigén felszabadításával a magasabbrendű élőlények létezéséhez teremtette meg az alapot. A légkör szén-dioxid tartalma a földtörténeti korszakok során mindig ingadozott, ennek megfelelően voltak hidegebb és melegebb időszakok is. Jelenleg — úgymond — két hidegebb időszak között vagyunk egy viszonylag melegebb szakaszban, amely „ emberi beavatkozás ” nélkül mintegy ezer év múlva érne véget. Nagymérvű fölmelegedés A fosszilis tüzelőanyagok mostani elégetésének ütemét alapul véve légkörünk szén-dioxid tartalma 250-300 év múlva duplázódna meg. Egy ismert geoökológus, Helmuth Lieth szerint ha nem történik ellenintézkedés, vagy ha nem érvényesülnek más, még nem ismert hatások, ötven év múlva a széndioxid sűrűsödése következtében a fölmelegedés az egymillió évvel ezelőtti szintre fokozódhat. 2220-ig igen meleg éghajlat jöhet létre a Földön. Az üvegházhatás nemcsak a szén-dioxid sűrűsödésének a következménye, hanem ezt a hatást ma már egy sereg más, a légkörben felhalmozódó gáz is hathatósan fokozza (például a metán, az ózon, a nitrogén-dioxid). Ralph Cicerone, az USA légkörkutató központjában azt hangsúlyozza, hogy bár az üvegházhatást okozó egyéb gázok ma még csupán elenyésző arányban fordulnak elő a troposzférában, mégis fölöttébb veszélyesek, mert abban a viszonylag szűk hullámhossz tartományban nyelődnek el, amelyben a földfelület meleg-visszasugárzása megvalósulhat. így — miként Hans-Jür- gen Bolle berlini főmeteorológus kifejezte — „a világegyetem felé nyíló szellőzőablakunk becsukódik”. Ma még azonban sok körülmény nincs tisztázva a légkör fel- melegedésével kapcsolatban. Például: hogyan hatnak egymásra az üvegházhatást okozó gázok? Mennyire csökkentik ezt a hatást az aeroszolok (lebegő részecskék) a napsugárzás visszaverésével? A fölmelegedés hatására nagyobb mértékben képződő felhőzetnek mekkora lesz a fölmelegedést csökkentő hatása? A Max Planck Intézet hamburgi időjárás-kutató központjában egy új, nagy teljesítményű számítógép végez egyre bonyolultabb modellszámításokat éghajlatunk alakulására vonatkozólag. Talán nemsokára ott is, és a világon másutt is, a mostaninál jobb előrejelzések születnek. A számítógépek jóslata az éghajlat változásait illetően pillanatnyilag nem kedvező, de a gépek azt az egyet nem veszik figyelembe, hogy az ember előbb-utóbb a saját kárán tanul. H.J. Az oviban történt Mindennapi nyelvünk Közéletünk mai szóláshasználatunk Mai szóláshasználatunk jellemző sajátsága, hogy mindennapjaink politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyaival kapcsolatban, elsősorban a kritika és az önkritika célzatosságával szinte hiteles tükörképet, s bennük és általuk szellemesen megfogalmazott tanúságokat, s állásfoglalásokat tárnak fel a sajtó, a rádió és a televízió közléseinek szövegrészleteibe beleszer- vített szóláshasonlatok és szólásmódok. Közleményünk példatárában idézett szólásformák tanújelét adják annak is, hogy közéletünk jelenségeiben a bizalom, vagy a bizalmatlanság befolyása alatt’ ítélkezünk és cselekszünk-e. Az sem lehet véletlen, hogy leginkább a nemkívánatos helyzetekkel, történésekkel kapcsolatban, két- vagy többértelmű célzásokkal megterhelve, szókimondóan vagy ironizálva utalnak a felhasznált szólások a közéletünkben tapasztalt nemkívánt eseményekre. Kiváló operaénekesünk kritikus megjegyzéseiben sem véletlenül kap kulcsszerepet ez a szóláshasonlat: „A színházban úgy folyik el a pénz, mint csapból a víz. ” (Ritmus, 1989. 2. sz.). — ’’Bakot lőtt az egészségügyi kortükrében mányzat” szólással az új gyógyszerreform kapcsán tömörítve jelentkezik az elítélő kritika (Magyar Nemzet, 1989. márc. 24.).— “Több lap, mint kolbász” a közkeletű több nap, mint kolbász szólás változata a napról napra szaporodó sajtótermékekről kialakult kritika hangját erősíti fel. (Televízió: Ez+Az, 1989. márc. 4.). Ugyancsak a kölcsön kenyér visszajár közismert szólás szellemes humorba oltott nyelvi leleményeként jelentkezett ez a szólásváltozat: "A kölcsön szemét visszajár. ” Az irónia, a gunyoros- kodás és az eh'télő rosszallás szólásszerű megfogalmazása azokat a magyar állampolgárokat veszi célba, akik végig szemetelték Ausztria burgerlandi területeit, s a. győri Reflex Környezetvédő Egyesület tagjai vállalkoztak az eltakarítására. Viszonzásul az osztrák környezetvédők szedték össze a sopron környékén szemetelő ausztriai turisták hátrahagyott szemeteit, mert rájuk is érvényes a szólás: Kölcsön szemét visszajár. Valóságalapja van ennek a szövegrészletnek is: „A sokat szidott újságírók, akiket némelyik hivatal — tiszteség ne essék szólván — belefojtana egy kanál vízbe. (Magyar Hírlap, 1988. okt. 29.). Nap mint nap riasztanak bennünket a levegőszennyeződéssel kapcsolatos közlemények, felhívások, információk. Tehetetlenségünk feletti elkeseredésünk olykor keserű csipkelődésbe csap át. De gyakori az a jelenség is, hogy egy-egy humorosnak tetsző újszerű szólás is felerősíti elítélő kritikánkat. Erről bizonykodik ez a szövegösszefüggés: „Az ipari civilizációnak köszönhetünk egy új népi mondást: Szmog előttem, szmog utánam ”. (Népszabadság, 1989. febr. 18.). Az orosz nyelv tanításával kapcsolatos társadalmi méretű vitához hozzászólók egyike így fogalmazza meg véleményét: „Bánjunk megfontoltabban azzal a bizonyos fürdővel. No meg a csecsemővel is.” (Élet és Irodalom, 1989. március 17.). A több fokozatú nyelvi sűrítésre figyelnünk kell, ha a szöveg mondanivalóját meg akarjuk érteni. Ebben segít bennünket az eredeti szólásváltozat: ”A fürdővízzel a gyereket is kiönti: túlzott buzgalmával a jót is megszünteti, megsemmisíti. Dr. Bakos József Peti ragyogó arccal érkezik haza az oviból. Anyukája megkérdezi, miért ez a jókedv. Peti válasza a vízszintes 1. és a függőleges 13. számú sorban. Megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: 13. NSZK, osztrák és belga gépkocsik nemzetközi jelzése. 14. Becsületsértő, hazug állítás. 15. ...Silvia, a latin mondákban Romulus és Remus anyja. 16. Munkaszünet. 18. A moszkvai Nagy Színház volt első balerinája (Galina Szerge- jevna). 20. Ä görög gépkocsik nemzetközi jelzése. 21. Apa. 22.Somogy végei. 23. Felmenőági rokon. 24. A portéka ellenértéke. 26. Kötőszó. 27. A régi Rómában kétezer. 29. Kétszer: becézett női név. 31. Szabad tengely körül forgó test. 34. Szijjal felerősíthető kezdetleges lábbeli. 36. A hazai nőmozgalom csúcsz- szerve volt. 37. A szerb királyok belgrádi palotája. 39. Német filozófus (Immanuel, 1724-1804). 40. IG. 41. A legkiválóbb holland képmásfestők egyike (Cor- nelis de, 1585-1651). 42. A csecsemő sírását utánzó szó. 43. A fa fölösleges ágait metszi. 46. Úgy vág, hogy az széthasad. 48. Angol leány, színpadi kartáncosnő. 50. A bazalt durvább szemcséjű változata. 52. A csapat távozik a pályáról. 54. Napszak. 55. Névelő. 56. Atlanti-óceáni kis francia sziget. 57. GSI. 58. Szálkás húsú édesvízi hal. 60. Ruhatartozék. 64. Az őszi lomb egyik jelzője. 67. Fejér megyei község. 70. Névelős sportág. 71. A magasba. 73. Ipari növény. FÜGGŐLEGES: 2. Paripacsemege. 3. Siránkozva panaszkodó. 4. Országos Rendező Iroda. 5. Náddal benőtt területek. 6. Villanykörték. 7. Nátrium. 8. Becézett női név. 9. Vadászatra idomítható ragadozó madarak. 10. Az a dolog. 11. Egy nyári sárga virágú növény (Tagetes patula). Egy hímzett női kabát neve is. 12. A kevésnél is kevesebb. 17. Doktor. 19. Hosszabbodik. 25. Ágrolszakadt. 26. Vendéglői lap. 28. Ezerszáz a régi Rómában. 30. Mély zengésű, érces hang (latin). 32. Keresztül. 33. Újságrész 34. Idegen férfinév. 35. Sajátkezűleg. 38. Bíztató szó. 44. A csésze tönkremegy. 45. Szintén ne. 46: Becézgetéssel, cirógatással kedveskedik (önző céllal). 47. Aki ellen bírósági eljárás folyik. 48. Japáni táblás társasjáték. 49. Népviseletben: bő és fordros ujjú, hímzett vállú női ruhadarab. 51. Rádium vegyjele. 53. Kiejtett betű. 59. A tenger közepe. 61. Hangsor. 62. Külföldi gépkocsimárka. 63. Személyes névmás. 65. Kerti szerszám. 66. Egyelőre ismeretlen jelenség: „repülő csészealj”. 68. Az a hely, ahol céját elérve megpihenhet. 69. Műveltető képző. 72. Növény. A megfejtéseiket augusztus 16-ig küldjék el. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése:”Bizonyára tévedett uraságod az állatok megszámlálásakor.” A helyes megfejtők közül a következők nyertek könyvet: Simon Klára (Karácsond), Göböly Albinná (Mikófalva), Darab Attila (Mezőcsát), Fele- gdi Ildikó (Eger), Pál György (Eger). Gratulálunk! ’A 2 3 □ 4 5 6 7 8 9 10 □ 11 12 13 J U 15 16 17 J 18 19 _ 20 _ 21 J 22 □ 23 □ 24 25 □ 26 □ U □ 27 28 _ 29 30 31 32 33 34 35 36 r 37 38 □ 39 40 m □ □ ■ □ 41 □ ■ L 42 43 44 45 L 46 47 L 48 49 50 51 r 52 53 54 _ 55 □ 56 57 58 59 ; ■ 60 61 r 62 r 63 i __ 64 65 66 6769 70 71 72 r 73 15 r □ I
