Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-11 / 188. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 188. szám ÁRA: 1989. augusztus 11., péntek 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA BLOCH BOSSZÚJA „Dühödt FBI-nyomozók követik a világ legfurcsább „kém­jének” minden iépését.” (2. oldal) HÁTRÁNYOS HELYZETŰ VIDÉKI KÖZLEKEDÉS ... .....a vasúti díjak harminc százalékos emelése tíz százalékos forgalom-visszaeséssel járt." (3. oldal) AMERIKAI FELVÉTELI „Az egyetem nem olcsó mulatság, sót nagyon drága is le­het...” (4. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 5, 36, 38, 42, 74 Ellentmondó nyilatkozatok — Magyarázkodás — A SZOT szóvivője nyilatkozik Akadozó húsellátás Szerdán hajnalban menet­rendszerint indultak a hússzállít- mányok a fővárosi boltokba, az éttermekbe és a nagyüzemi konyhákra, a nagyfogyasztók­hoz — erről tájékoztatta Ináncsy Miklós, a budapesti Húskereske­delmi Közös Vállalat igazgatója az MTI munkatársát. Erre a hétre a fővárosi megren­delők 378 tonna sertéshúsra je­lentettek be igényt a vállalatnál, ebből a közértek 170 tonnát kér­tek, a többit pedig más megren­delők. Szerdán estig a megren­delt mennyiség 55 százalékát küldték el a megrendelőkhöz; a szállítások üteme kifejezetten jó, mivel a hét első napja a húskeres- kedelemben általában gyengébb forgalmat hoz. A hét második felében továbbra is folyamatos zavartalan szállításokkal az igé­nyeket ki tudják elégíteni. Mar­hahúsból 103 tonna az e heti igény — ezt összesítette a nagy­kereskedelem — a kiszállítások ennél a húsnál is zavartalanok. Szerda estig az egész hétre meg­rendelt készlet több mint kéthar­mada hagyta el a nagykereske­delmet, ami szintén jó teljesítés­nek számít. A nagykereskedelem szerdán is több olyan megrendelőnek adott át húst és húskészítményt, aki részben vagy teljes egészében más vállalatoktól szerzett be ed­dig árut, ám most náluk jelentett be soronkívüli igényt. A vállalat állandó kapcsolatban áll a húsi­pari üzemekkel és folyamatosan veszi át a vidékről érkező termé­keket. Az igazgató elmondotta: hús­áremelésről nincs tudomása, ilyen tervekről, elképzelésekről eddigi tárgyalásai során nem hal­lott, nem értesült. így az esetleges fokozott lakossági fölvásárlást indokolatlannak tartja. * * * Számolhatunk-e Magyaror­szágon tartós húshiánnyal? Ezekben a napokban ez is foglal­koztatja a hazai közvéleményt. A szakértők igyekeznek meg­nyugtatni az embereket, hogy er­re nem kerül sor, de vajon mi idézte elő a húsforgalmazás je­lenlegi zavarait? Erről kérdezte az MTI munkatárs^,Soós Gábor nyugalmazott államtitkárt, a Magyar Agrártudományi Egye­sület elnökét. Soós Gábor szerint a mostani helyzet elsősorban a termelői érdekeltség jelentős visz- szaeséséből adódik. Az utóbbi években ugyanis számottevően emelkedtek a hús előálh'tási költ­ségei. Ezek közül a két legfonto­sabb: drágult a takarmány, s töb­be kerül az energia. így jelentős mértékben csökkent e tevékeny­ség nyeresége. A sertéstenyésztésben azért válhattak ilyen kiélezetté az el­lentétek, mivel ebben az ágazat­ban a kistermelők súlya megha­tározó; minden második sertés a háztájiban hízik. S tudvalévő, hogy a magángazdaságok rend­kívül költségérzékenyek, ha szá­mukra nem kifizetődő a termék előállítása, akkor azzal tovább nem foglalkoznak. Tulajdonkép­pen most is ez történik: jelenleg egy-egy sertésen a tartónak átla­gosan mintegy 200-400 forint nyeresége van. Ez nagyon kevés, s azt jelenti, hogy esetenként a termelés veszteséges. A terme­lők véleménye szerint állaton­ként legalább 600-700 forintos nyereség kellene ahhoz, hogy meg legyen a tenyésztői kedv. Je­lentős bizonytalansági tényező, ami szintén korlátozza a terme­lők aktivitását, hogy nem tudják, marad-e az 500 ezer forintos ár­bevételig érvényes adómentesség. A hústermeléssel kapcsolatos problémákat a Magyar Agrártu­dományi Egyesületben régóta is­merik, és véleményüket, javasla­taikat több ízben is eljuttatták az illetékes állami szerveknek. Azonban az egyesületen belül is igyekeznek az érdekelteket úgy orientálni, hogy kedvet csinálja­nak a hústermeléshez — még ilyen körülmények között is. Ar­ra ugyancsak szeretnék ösztö­nözni a termelőket, hogy próbál­ják csökkentsék a termelési költ­ségeket, főként a takarmány-fel­használás racionalizálásával, mi­vel a költségek 50-60 százaléka ebből adódik. * * * Nyilatkozatdömping helyett húskínálatot várnak a magánke­reskedők! A K1SOSZ Somogy Megyei Szervezetének elnöksé­ge és vendéglátó szakmai cso­portjának vezetősége konkrét, azonnali intézkedést sürget a Ke­reskedelmi Minisztériumtól, s más illetékes államigazgatási és gazdálkodó szervezetektől a Ba­laton déli partján tapasztalható nehéz húsellátási helyzet, húshi­ány megszüntetésére, mivel az árúhiány a vállalkozó magánke­reskedők üzleti biztonságát és az idegenforgalmi érdekeket egya­ránt veszélyezteti. A húsellátás gondjait a dolgo­zók a szakszervezeteknél is szóvá tették. Ezzel kapcsolatban Bá­lint Attila, a SZOT szóvivője az MTl-nek az alábbi nyilatkozatot adta: Az ügyben a sajtóban egymás­nak is ellentmondó magyaráza­tok követik egymást. A dolgo­zók úgy vélik, ideje lenne már az olyan kifejezések, mint „az időn­kénti és helyenkénti kínálati za­var, ellátási feszültségek” helyett őszinte, nyílt magyarázatot adni a történtekre. De az üzletekből hiányzó húst ez semm helyettesí­ti. Azt pedig egyenesen felhábo­rítónak tartják, hogy a húshiány okozta pszihózist áremelési tö­rekvések érvényesítésére kíván­ják felhasználni a szakvállalatok. Gyanítható, hogy az ügy hát­terében az húzódik meg: az ex­portértékesítésből sajnálatos módon nem a termelőknek, ha­nem a feldolgozónak és kereske­dőnek van többlethaszna, ezért nem szállítanak a hazai üzletek­be elegendő húst. Tehát aligha­nem a támogatásért folytatott hajsza rejlik a húshiány hátteré­ben. Tudomásunkra jutottak olyan szándékok, hogy a húskészítmé­nyek árát 6-7 százalékkal kíván­ják emelni szeptember elejéig. Feltehetően ismét olyan áreme­lési törekvésről van szó, amely­ből a sertéstartó kistermelő nem részesülne, és amelynek ellenér­téke a helyenként túlméretezett, nagy szállítási távolságokkal dol­gozó, kihasználatlan húsipari ka­pacitások okozta veszteségeket lenne hivatott ellensúlyozni. Te­hát az elhibázott iparpolitikai döntések tandíját újfent a lakos­sággal szándékoznak megfizet­tetni. Úgy gondolom, hogy a húshi­ányt előidézők és az árakat emel­ni szándékozók egyaránt tisztá­ban vannak azzal, hogy terméke­ik több más ágazat dolgozóinak, szakszervezeti tagjainak közre­működésé nélkül nem is juthat­nak el az itthoni és külföldi bol­tokba, ezért is elvárható, hogy intézkedéseiket kellő körülte­kintéssel és felelősségérzettel hozzák meg. Létesítmény-átadások szeptemberre Csökken a zsúfoltság, javulnak az oktatási feltételek iskoláinkban Óvodát kap Erdőkövesd — Kétszázhetvenkét lakót vár az egri Megyei Kö­zépiskolai Diákotthon — Új tantermek Visontán, Tiszanánán és Kömlőn Hajráznak az építők, az utolsó simításokat végző szakemberek, a berende­zők azoknál az új létsítmé- nyeknél, amelyek szeptem­bertől az óvodai, iskola ne­velést szolgálják megyénk­ben. Több mint 67 ezer apróságot, kis- és nagydiá­kot érint a kezdődő tanév, amelyben több helyütt jobb körülmények között, keve­sebb szükségteremben, csökkenő szúfoltsággal zaj­lik majd az oktatás, a neve­lés. Körképünk az új beru­házásokról, az oktatásügy gyarapodásáról ad számot Zsólyomi Sándorné. me­gyei tanácsi főelőadó infor­mációi alapján. Csaknem háromszáz lakót vár az egri Dobó téri megyei diákotthon (Fotó: Perl Márton) A megye négy településén számolhatnak az óvodai helyzet javulásával szeptembertől, illet­ve még az idei esztendő végéig. Új gyermekintézménynek ör­vendhetnek Erdőkövesden, ahol eddig még nem volt óvoda, így érthető igénnyel váiják az első napokat az apróságok és a szülők egyaránt. Az általános iskola épületében lévő szárnyban 25 kisgyermek gondozására, neve­lésére lesz lehetőség, megoldó­dik hát a faluban az óvodáskorú­ak elhelyezése. Bővítik a már meglévő intézményeket Vison­tán és Gyöngyöspatán, ahol újabb 25-25 óvodásnak tudnak majd helyet biztosítani az épület­részek átadása után. Ostoroson tetőtérbeépítéssel gyarapítják az óvodát, így lehetővé válik, hogy ne két különböző helyre hordják csemetéiket a szülők: mindhá­rom csoport közös tető alá kerül. A demográfiai felmérések szerint kevesebb tanuló jár majd a következő oktatási évben az ál­talános iskoláinkba. Ennek elle­nére szükség volt például Vison­tán az iskola átalakítására és fel­újítására. Ennek keretében bőví­tik az eredeti épületet egy nap­közi-ebédlővel, illetve az ehhez tartozó konyhával, javítva ezzel a kisdiákok ellátását. Tiszanánán négy új osztállyal gyarapodik a suli, új épületben alakítottak ki egy-egy kistermet, kiegészítő he­lyiségeket. Ezzel csökken a tan­szobák zsúfoltsága, s jelentősen javulnak — a pedagógusok meg­elégedésére — a szakos oktatás feltételei is. Kömlőn is egy külön épületet húztak fel a kőművesek, az új részben kap helyet a napkö­ziotthonos konyha, valamint a hozzá tartozó étterem. A tervek szerint innen biztosítják majd a községben rászorulók szociális étkeztetését is. Jelentősebb arányban nő a kö­zép- és szakmunkásképző isko­lák tanulóinak száma szeptem­bertől. Ezen a téren érthetően je­lentősebbek a fejlesztések. Mint arról informálódtunk, a tanév kezdetére átadják Egerben a Do­bó téri Megyei Középiskolai diákotthont, amely 272 lakót vár szűkebb hazánkból. Ide költöz­nek át a kórház mellől az Egész­ségügyi Szakközépiskola Kollé­giumának lakói is, így az általuk eddig használt épületrész felsza­badul. A nyár folyamán az épí­tők hat tantermet és három spe­ciális oktató helyiséget alakíta­nak ki az iskola számára. Főként az utóbbiakr a volt nagy szükség, hiszen az egészségügyi ismeretek elsajátításához megfelelően fel­szerelt, tágas termekre van állan­dó igény.Gyarapodik a megye­székhelyen a Gép- és Műszeripa­ri Szakközépiskola is: a diákok és tanáraik nyolc újabb tanter­met vehetnek birtokukba a jövő hónap elején. A Selypi (vörös­majori) 215. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet tanulói és a tantestület tagjai az évnyitó napján már arról számolhatnak be, hogy három tanteremmel és egy tornateremmel (hozzá öltö­zőkkel, tisztálkodó helyiségek­kel) lettek gazdagabbak az el­múlt hónapok során. Hatvanban a Bajza József Gimnázium di­csekedhet azzal, hogy kényelme­sebb körülmények között folyta­tódhat majd a nevelőmunka: itt négy új tanteremben kezdhetik a diákévet a tanulók. A tanévnyitást megelőző idő­szak intézménybővítési és felújí­tási munkálataiban — amelyek nemcsak az új létesítményeket érintették — szinte kivétel nélkül mindenütt kézzel fogható és je­lentős arányú volt a helybeli üze­mek, vállalatok, illetve a lakos­ság társadalmi munkája. Külön is eredményesnek ítélhető az a segítség, amelyet a selypi bővíté­sekhez nyújtott a Mátraaljai Szénbányák kollektívája, ame­lyet szoros együttműködési szá­lak fűznek a szakmunkásképző iskolához. Új épületszárnyat kapott a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola Horgászok, halászok I „Hej halászok, halászok, ! mit fogott a hálótok? Nem fo- ] gott az egyebet, csak egy da- I rab keszeget.” Ismert nóta, amelyet mostanában eléne- lj kelhetnének bánatukban a I horgászok is, akik egy-két éve j a „szokáson” túl is panasz- I kodnak, és kevésbé dicsek- 5 szenek halfogó tudományuk- 1 kai. A szerencse kegyeltjei- í nek kivételével ugyanis fájó j szívvel — jó esetben 2-3 tör- > peharcsával, sügérrel, nem pedig keszeggel — térnek ha- 1 za egésznapi megpróbáltatá- : saikból, hogy legalább a csa­lád előtt bizonyítsák: a folyó, a tó partján töltötték szabadi- ; dejüket... Persze a kedélyes elma­rasztalás így sem marad el, j mert ez a zsákmány még . rendszeres horgászás során i sem fedezi a magas tagsági díj negyedét, nem is beszélve az utazási költségekről. Komolyabbra fordítva a szót: valóban „valami van” a halakkal. Ezt sejtetni engedi, hogy olyan helységekből is Egerbe utaznak halat vásárol­ni, mint Kisköre. Persze leg­többször nem kapnak. A pia­con is gyorsan elfogy ami ke­véske érkezik. Emelkedtek a s húsárak, nőtt a hal utáni ke- ' resiet. A mennyiség mellett a mi­nőség is hagy kifogásolnivalót maga után, mert vizeink — fő­leg a Tiszántúlon — eléggé szennyezettek. Sok olyan fo­lyadék és egyéb más dolog is a folyókba kerül a patakokon át, vagy közvetlenül, amelyek óhatatlanul megtizedelik, be­teggé tehetik az állományt. Az is gyanítható, hogy nem kerül annyi utánpótlás, iva­dék sem vizeinkbe, amennyi­re szükség lenne. Ne felejtsük el: a horgásztársadalom lét­száma gyarapodik. Erre utal­nak újságjainkban, a hírköz­lésben egyre gyakrabban fel­bukkanó, szópárbajjá erősö­dő indulatok, egymásra mu­togatások. Ha mindent összevetünk, mindenesetre megérne egy alaposabb oknyomozást az ügy, mert hogy nagyobb fi­gyelemmel, szeretettel, gon­doskodással javítani lehetne a helyzeten, az biztos. Több öt­letre is szükség volna. Van pe­dig rá példa. Baranyában már családi halastavakat létesíte­nek, kicsiket és nagyobbakat. A Mecsek vidékén számos patak, ér és forrás akad. Ezek vizének összegyűjtésével, fel- duzzasztásával apró tavakat hoznak létre házaik mellett, illetve közelében, s ebben ha­lakat nevelnek, rajta kacsákat tartanak, sőt még öntöznek is belőlük a kánikulai napokon. Ellátták a tavakat tápláló és leeresztő zsilipekkel, ami által folyamatosan cserélődik a víz, nem algásodik, nem szeny- nyeződik el. így teremtenek maguknak hasznos elfoglalt­ságot, hobbit, s takarékos- í kodnak a pénztárcájukkal is. Mondani sem kell, sok ; munkát emészt fel a tó készí- j tése, de minimális a beruhá- ; zás és megéri. Vajon mit szól- í nának hozzá megyénk lakói, * ha a bükki, vagy a mátrai fal- . vakban is követőre találna j egy-egy ilyen családi vállalko- i zás? ' I Fazekas István

Next

/
Oldalképek
Tartalom