Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-11 / 188. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 188. szám ÁRA: 1989. augusztus 11., péntek 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA BLOCH BOSSZÚJA „Dühödt FBI-nyomozók követik a világ legfurcsább „kémjének” minden iépését.” (2. oldal) HÁTRÁNYOS HELYZETŰ VIDÉKI KÖZLEKEDÉS ... .....a vasúti díjak harminc százalékos emelése tíz százalékos forgalom-visszaeséssel járt." (3. oldal) AMERIKAI FELVÉTELI „Az egyetem nem olcsó mulatság, sót nagyon drága is lehet...” (4. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 5, 36, 38, 42, 74 Ellentmondó nyilatkozatok — Magyarázkodás — A SZOT szóvivője nyilatkozik Akadozó húsellátás Szerdán hajnalban menetrendszerint indultak a hússzállít- mányok a fővárosi boltokba, az éttermekbe és a nagyüzemi konyhákra, a nagyfogyasztókhoz — erről tájékoztatta Ináncsy Miklós, a budapesti Húskereskedelmi Közös Vállalat igazgatója az MTI munkatársát. Erre a hétre a fővárosi megrendelők 378 tonna sertéshúsra jelentettek be igényt a vállalatnál, ebből a közértek 170 tonnát kértek, a többit pedig más megrendelők. Szerdán estig a megrendelt mennyiség 55 százalékát küldték el a megrendelőkhöz; a szállítások üteme kifejezetten jó, mivel a hét első napja a húskeres- kedelemben általában gyengébb forgalmat hoz. A hét második felében továbbra is folyamatos zavartalan szállításokkal az igényeket ki tudják elégíteni. Marhahúsból 103 tonna az e heti igény — ezt összesítette a nagykereskedelem — a kiszállítások ennél a húsnál is zavartalanok. Szerda estig az egész hétre megrendelt készlet több mint kétharmada hagyta el a nagykereskedelmet, ami szintén jó teljesítésnek számít. A nagykereskedelem szerdán is több olyan megrendelőnek adott át húst és húskészítményt, aki részben vagy teljes egészében más vállalatoktól szerzett be eddig árut, ám most náluk jelentett be soronkívüli igényt. A vállalat állandó kapcsolatban áll a húsipari üzemekkel és folyamatosan veszi át a vidékről érkező termékeket. Az igazgató elmondotta: húsáremelésről nincs tudomása, ilyen tervekről, elképzelésekről eddigi tárgyalásai során nem hallott, nem értesült. így az esetleges fokozott lakossági fölvásárlást indokolatlannak tartja. * * * Számolhatunk-e Magyarországon tartós húshiánnyal? Ezekben a napokban ez is foglalkoztatja a hazai közvéleményt. A szakértők igyekeznek megnyugtatni az embereket, hogy erre nem kerül sor, de vajon mi idézte elő a húsforgalmazás jelenlegi zavarait? Erről kérdezte az MTI munkatárs^,Soós Gábor nyugalmazott államtitkárt, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnökét. Soós Gábor szerint a mostani helyzet elsősorban a termelői érdekeltség jelentős visz- szaeséséből adódik. Az utóbbi években ugyanis számottevően emelkedtek a hús előálh'tási költségei. Ezek közül a két legfontosabb: drágult a takarmány, s többe kerül az energia. így jelentős mértékben csökkent e tevékenység nyeresége. A sertéstenyésztésben azért válhattak ilyen kiélezetté az ellentétek, mivel ebben az ágazatban a kistermelők súlya meghatározó; minden második sertés a háztájiban hízik. S tudvalévő, hogy a magángazdaságok rendkívül költségérzékenyek, ha számukra nem kifizetődő a termék előállítása, akkor azzal tovább nem foglalkoznak. Tulajdonképpen most is ez történik: jelenleg egy-egy sertésen a tartónak átlagosan mintegy 200-400 forint nyeresége van. Ez nagyon kevés, s azt jelenti, hogy esetenként a termelés veszteséges. A termelők véleménye szerint állatonként legalább 600-700 forintos nyereség kellene ahhoz, hogy meg legyen a tenyésztői kedv. Jelentős bizonytalansági tényező, ami szintén korlátozza a termelők aktivitását, hogy nem tudják, marad-e az 500 ezer forintos árbevételig érvényes adómentesség. A hústermeléssel kapcsolatos problémákat a Magyar Agrártudományi Egyesületben régóta ismerik, és véleményüket, javaslataikat több ízben is eljuttatták az illetékes állami szerveknek. Azonban az egyesületen belül is igyekeznek az érdekelteket úgy orientálni, hogy kedvet csináljanak a hústermeléshez — még ilyen körülmények között is. Arra ugyancsak szeretnék ösztönözni a termelőket, hogy próbálják csökkentsék a termelési költségeket, főként a takarmány-felhasználás racionalizálásával, mivel a költségek 50-60 százaléka ebből adódik. * * * Nyilatkozatdömping helyett húskínálatot várnak a magánkereskedők! A K1SOSZ Somogy Megyei Szervezetének elnöksége és vendéglátó szakmai csoportjának vezetősége konkrét, azonnali intézkedést sürget a Kereskedelmi Minisztériumtól, s más illetékes államigazgatási és gazdálkodó szervezetektől a Balaton déli partján tapasztalható nehéz húsellátási helyzet, húshiány megszüntetésére, mivel az árúhiány a vállalkozó magánkereskedők üzleti biztonságát és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt veszélyezteti. A húsellátás gondjait a dolgozók a szakszervezeteknél is szóvá tették. Ezzel kapcsolatban Bálint Attila, a SZOT szóvivője az MTl-nek az alábbi nyilatkozatot adta: Az ügyben a sajtóban egymásnak is ellentmondó magyarázatok követik egymást. A dolgozók úgy vélik, ideje lenne már az olyan kifejezések, mint „az időnkénti és helyenkénti kínálati zavar, ellátási feszültségek” helyett őszinte, nyílt magyarázatot adni a történtekre. De az üzletekből hiányzó húst ez semm helyettesíti. Azt pedig egyenesen felháborítónak tartják, hogy a húshiány okozta pszihózist áremelési törekvések érvényesítésére kívánják felhasználni a szakvállalatok. Gyanítható, hogy az ügy hátterében az húzódik meg: az exportértékesítésből sajnálatos módon nem a termelőknek, hanem a feldolgozónak és kereskedőnek van többlethaszna, ezért nem szállítanak a hazai üzletekbe elegendő húst. Tehát alighanem a támogatásért folytatott hajsza rejlik a húshiány hátterében. Tudomásunkra jutottak olyan szándékok, hogy a húskészítmények árát 6-7 százalékkal kívánják emelni szeptember elejéig. Feltehetően ismét olyan áremelési törekvésről van szó, amelyből a sertéstartó kistermelő nem részesülne, és amelynek ellenértéke a helyenként túlméretezett, nagy szállítási távolságokkal dolgozó, kihasználatlan húsipari kapacitások okozta veszteségeket lenne hivatott ellensúlyozni. Tehát az elhibázott iparpolitikai döntések tandíját újfent a lakossággal szándékoznak megfizettetni. Úgy gondolom, hogy a húshiányt előidézők és az árakat emelni szándékozók egyaránt tisztában vannak azzal, hogy termékeik több más ágazat dolgozóinak, szakszervezeti tagjainak közreműködésé nélkül nem is juthatnak el az itthoni és külföldi boltokba, ezért is elvárható, hogy intézkedéseiket kellő körültekintéssel és felelősségérzettel hozzák meg. Létesítmény-átadások szeptemberre Csökken a zsúfoltság, javulnak az oktatási feltételek iskoláinkban Óvodát kap Erdőkövesd — Kétszázhetvenkét lakót vár az egri Megyei Középiskolai Diákotthon — Új tantermek Visontán, Tiszanánán és Kömlőn Hajráznak az építők, az utolsó simításokat végző szakemberek, a berendezők azoknál az új létsítmé- nyeknél, amelyek szeptembertől az óvodai, iskola nevelést szolgálják megyénkben. Több mint 67 ezer apróságot, kis- és nagydiákot érint a kezdődő tanév, amelyben több helyütt jobb körülmények között, kevesebb szükségteremben, csökkenő szúfoltsággal zajlik majd az oktatás, a nevelés. Körképünk az új beruházásokról, az oktatásügy gyarapodásáról ad számot Zsólyomi Sándorné. megyei tanácsi főelőadó információi alapján. Csaknem háromszáz lakót vár az egri Dobó téri megyei diákotthon (Fotó: Perl Márton) A megye négy településén számolhatnak az óvodai helyzet javulásával szeptembertől, illetve még az idei esztendő végéig. Új gyermekintézménynek örvendhetnek Erdőkövesden, ahol eddig még nem volt óvoda, így érthető igénnyel váiják az első napokat az apróságok és a szülők egyaránt. Az általános iskola épületében lévő szárnyban 25 kisgyermek gondozására, nevelésére lesz lehetőség, megoldódik hát a faluban az óvodáskorúak elhelyezése. Bővítik a már meglévő intézményeket Visontán és Gyöngyöspatán, ahol újabb 25-25 óvodásnak tudnak majd helyet biztosítani az épületrészek átadása után. Ostoroson tetőtérbeépítéssel gyarapítják az óvodát, így lehetővé válik, hogy ne két különböző helyre hordják csemetéiket a szülők: mindhárom csoport közös tető alá kerül. A demográfiai felmérések szerint kevesebb tanuló jár majd a következő oktatási évben az általános iskoláinkba. Ennek ellenére szükség volt például Visontán az iskola átalakítására és felújítására. Ennek keretében bővítik az eredeti épületet egy napközi-ebédlővel, illetve az ehhez tartozó konyhával, javítva ezzel a kisdiákok ellátását. Tiszanánán négy új osztállyal gyarapodik a suli, új épületben alakítottak ki egy-egy kistermet, kiegészítő helyiségeket. Ezzel csökken a tanszobák zsúfoltsága, s jelentősen javulnak — a pedagógusok megelégedésére — a szakos oktatás feltételei is. Kömlőn is egy külön épületet húztak fel a kőművesek, az új részben kap helyet a napköziotthonos konyha, valamint a hozzá tartozó étterem. A tervek szerint innen biztosítják majd a községben rászorulók szociális étkeztetését is. Jelentősebb arányban nő a közép- és szakmunkásképző iskolák tanulóinak száma szeptembertől. Ezen a téren érthetően jelentősebbek a fejlesztések. Mint arról informálódtunk, a tanév kezdetére átadják Egerben a Dobó téri Megyei Középiskolai diákotthont, amely 272 lakót vár szűkebb hazánkból. Ide költöznek át a kórház mellől az Egészségügyi Szakközépiskola Kollégiumának lakói is, így az általuk eddig használt épületrész felszabadul. A nyár folyamán az építők hat tantermet és három speciális oktató helyiséget alakítanak ki az iskola számára. Főként az utóbbiakr a volt nagy szükség, hiszen az egészségügyi ismeretek elsajátításához megfelelően felszerelt, tágas termekre van állandó igény.Gyarapodik a megyeszékhelyen a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola is: a diákok és tanáraik nyolc újabb tantermet vehetnek birtokukba a jövő hónap elején. A Selypi (vörösmajori) 215. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói és a tantestület tagjai az évnyitó napján már arról számolhatnak be, hogy három tanteremmel és egy tornateremmel (hozzá öltözőkkel, tisztálkodó helyiségekkel) lettek gazdagabbak az elmúlt hónapok során. Hatvanban a Bajza József Gimnázium dicsekedhet azzal, hogy kényelmesebb körülmények között folytatódhat majd a nevelőmunka: itt négy új tanteremben kezdhetik a diákévet a tanulók. A tanévnyitást megelőző időszak intézménybővítési és felújítási munkálataiban — amelyek nemcsak az új létesítményeket érintették — szinte kivétel nélkül mindenütt kézzel fogható és jelentős arányú volt a helybeli üzemek, vállalatok, illetve a lakosság társadalmi munkája. Külön is eredményesnek ítélhető az a segítség, amelyet a selypi bővítésekhez nyújtott a Mátraaljai Szénbányák kollektívája, amelyet szoros együttműködési szálak fűznek a szakmunkásképző iskolához. Új épületszárnyat kapott a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola Horgászok, halászok I „Hej halászok, halászok, ! mit fogott a hálótok? Nem fo- ] gott az egyebet, csak egy da- I rab keszeget.” Ismert nóta, amelyet mostanában eléne- lj kelhetnének bánatukban a I horgászok is, akik egy-két éve j a „szokáson” túl is panasz- I kodnak, és kevésbé dicsek- 5 szenek halfogó tudományuk- 1 kai. A szerencse kegyeltjei- í nek kivételével ugyanis fájó j szívvel — jó esetben 2-3 tör- > peharcsával, sügérrel, nem pedig keszeggel — térnek ha- 1 za egésznapi megpróbáltatá- : saikból, hogy legalább a család előtt bizonyítsák: a folyó, a tó partján töltötték szabadi- ; dejüket... Persze a kedélyes elmarasztalás így sem marad el, j mert ez a zsákmány még . rendszeres horgászás során i sem fedezi a magas tagsági díj negyedét, nem is beszélve az utazási költségekről. Komolyabbra fordítva a szót: valóban „valami van” a halakkal. Ezt sejtetni engedi, hogy olyan helységekből is Egerbe utaznak halat vásárolni, mint Kisköre. Persze legtöbbször nem kapnak. A piacon is gyorsan elfogy ami kevéske érkezik. Emelkedtek a s húsárak, nőtt a hal utáni ke- ' resiet. A mennyiség mellett a minőség is hagy kifogásolnivalót maga után, mert vizeink — főleg a Tiszántúlon — eléggé szennyezettek. Sok olyan folyadék és egyéb más dolog is a folyókba kerül a patakokon át, vagy közvetlenül, amelyek óhatatlanul megtizedelik, beteggé tehetik az állományt. Az is gyanítható, hogy nem kerül annyi utánpótlás, ivadék sem vizeinkbe, amennyire szükség lenne. Ne felejtsük el: a horgásztársadalom létszáma gyarapodik. Erre utalnak újságjainkban, a hírközlésben egyre gyakrabban felbukkanó, szópárbajjá erősödő indulatok, egymásra mutogatások. Ha mindent összevetünk, mindenesetre megérne egy alaposabb oknyomozást az ügy, mert hogy nagyobb figyelemmel, szeretettel, gondoskodással javítani lehetne a helyzeten, az biztos. Több ötletre is szükség volna. Van pedig rá példa. Baranyában már családi halastavakat létesítenek, kicsiket és nagyobbakat. A Mecsek vidékén számos patak, ér és forrás akad. Ezek vizének összegyűjtésével, fel- duzzasztásával apró tavakat hoznak létre házaik mellett, illetve közelében, s ebben halakat nevelnek, rajta kacsákat tartanak, sőt még öntöznek is belőlük a kánikulai napokon. Ellátták a tavakat tápláló és leeresztő zsilipekkel, ami által folyamatosan cserélődik a víz, nem algásodik, nem szeny- nyeződik el. így teremtenek maguknak hasznos elfoglaltságot, hobbit, s takarékos- í kodnak a pénztárcájukkal is. Mondani sem kell, sok ; munkát emészt fel a tó készí- j tése, de minimális a beruhá- ; zás és megéri. Vajon mit szól- í nának hozzá megyénk lakói, * ha a bükki, vagy a mátrai fal- . vakban is követőre találna j egy-egy ilyen családi vállalko- i zás? ' I Fazekas István
