Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-10 / 187. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 187. szám ÁRA: 1989. augusztus 10., csütörtök 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA A „LOPAKODÓ" „...lehetetlenné tehetik, vagy legalábbis jelentősen megnehezíthetik időbeni felfedezését...” <2. oldal) HOGY NE ROBBANJON A GÁZ „Külön ellenőrzési szervezetet működtetünk...” (3. oldal) VÉLT ANALÓGIÁK - VALÓS TÉNYEK „...nincs szándékomban átvenni a dzsungelhadviselést.” (4. oldal) NEMZEDÉKI ELLENTÉTEK „Problémákat okoz az ízlések különbözősége.” (S. oldal) NESZE NEKED, GLASZNOSZTY! „...elrontotta nemcsak a terítékre szánt húsétel, hanem az alkotmánynapi új kenyér ízét is, jó előre.” (S. oldal) Augusztus 15-én leszerelés, 29-30-án bevonulás — Színes program az Alkotmány napján — Pályázatok útján dől el a szovjet laktanyák sorsa Sajtótájékoztató a Honvédelmi Minisztériumban Az igénylők száma évről évre csökken — Megszűnt az állami támogatás — Saját kezelésben vagy vendéglátó vállalati üzemeltetésben? — Ebédlők a szertárak, folyosók helyén A megyei gyermek- és diákétkeztetés helyzete A City Grill egri üzlete is enyhít valamelyest a gondokon Tegnap délelőtt sajtótájékoztatót tartottak a Honvédelmi Minisztériumban, ahol dr. Szabó Egon vezérőrnagy, az MN politikai főcsoportfőnök első helyettesének üdvözlő szavai után hét témakörben tájékoztatták a sajtó munkatársait a minisztérium előtt álló közeli, aktuális feladatairól. Először Kovács Lajos ezredes adott képet az augusztusi állományváltásról, a közeli leszerelésekről és bevonulásokról. Amint elmondotta, a módosított honvédelmi törvény szellemében az idén először július 4-én és augusztus 1-jén több mint 4500 katona már leszerelt, azok az egyetemet és főiskolát végzettek, akik a törvény módosításának időpontjában a 12 hónapot letöl- tötték, illetve azok az egyetemi előfelvételisek, az 1988 augusztusában bevonult felsőfokú végzettségűek és azok, akik tanulmányaikat jelenleg is folytatják. A többség — 27 900 fő — augusztus 15-én szerel le, mindösz- sze 480-at tartanak vissza, akiknek ez az idő tartalékos szolgálatnak számít. Azt is megemlítette az előadó, hogy ebben az időszakban több mint 500 katonát helyeztek kérésüknek megfelelően más helyőrségekbe, a Honvédelmi Minisztérium részéről, de ez a szám nagyobb, mert a parancsnokságok is végeztek ilyen munkát. A bevonulásokra ebben az esztendőben augusztus 29-én és 30-án kerül sor. Mintegy 31 800 fiatal kezdi meg katonai szolgálatának teljesítését. Elhangzott az is, hogy alternatív szolgálat iránti kérelmet adott be a törvény módosítása szerint polgári szolgálatra 195, fegyvernélküli szolgálatra pedig 58 személy. Ezeknek behívását felfüggesztették, a kérelem elbírálása után 1990-től kezdik majd meg szolgálatukat. Tájékoztató hangzott el a közelgő augusztus 20-ai ünnepi tisztavatásról és az esti tűzijátékról is. Az előbbit Mészáros Tibor ezredes, az utóbbit pedig Miklós Gyula ezredes ismertette. A tisztavatás hagyományosan a Parlament előtt zajlik majd az Alkotmány napján 8.30 órai kezdettel, 45-50 perc időtartamban. Mintegy 800 fiatal tesz tiszti fogadalmat ez alkalomból először az űj fogadalom szöveggel. Az esti tűzijáték 21 órakor kezdődik és 30 percen át lesz látható. A parádét fényszórók színes játéka vezeti be és kíséri, záróakkordként fjedig a Szózat dallamai csendülnek fel. A különböző tűzfigurákat hat helyről lövik fel, első alkalommal a Dunára épített pontról is. A tervezett robbanóanyag összsúlya meghaladja a 10 tonnát. A műsor alatt több, mint ötezer szín és hanghatást kiváltó pirotechnikai eszközt juttatnak a levegőbe. További napirendi pontként Tömösváry Zsigmond alezredes tájékoztatta a jelenlévőket a szovjet laktanyák sorsával kapcsolatos kormányszintű állásfoglalásról. Ennek lényege az, hogy valamennyi ilyen objektumot — kettő kivételével — pályázat útján értékesítik a helyi település- fejlesztési igények figyelembe vételével. A gödöllői kastélyt, valamint az esztergomi műemléképületet térítésmentesen adják át az illetékeseknek. A pályázat útján befolyt összeget egyébként teljes egészében az állami költségvetésbe fizetik be. Az aktuális kérdések körében Göcze István nyugdíjas vezérőrnagy beszélt az alakulóban lévő Bajtársi Érdekvédelmi Egyesületekről, amelyeknek tagjai lehetnek a helyőrségekben élő hivatásos tisztek, tiszthelyettesek, tartalékos és nyugdíjas tisztek, valamint pártolótagjai a honvédelemmel kapcsolatban lévő egyének, civil alkalmazottak. Céljuk többek között ápolni és felkutatni az elesett katonák sírhelyeit, de gondoskodni akarnak a tagok érdekvédelméről, széles körű ismeretszerzéséről, idegennyelv oktatásárólis. A HM sajtófőnöke dr. Szabó Egon vezérőrnagy tájékoztatta az újságírókat a ceglédi sorkatonák levelével kapcsolatos állásfoglalásukról, amelyet negyvenhatan írtak alá a közelmúltban. Mint mondotta, követeléseiket, kérelmeiket a hadsereg már folyamatosan rég bevezette, egy része pedig kísérlet alatt és bevezetés alatt áll. Bár a katonák e fellépése nem volt szabályszerű, amiért meg is lehetne büntetni őket a jelenlegi törvények értelmében, mivel ezt a HM vezetése közérdekű bejelentésnek vette, így semmiféle felelősségre vonást nem alkalmaz és nem is kezdeményez. Az biztos viszont, hogy az írásban leírtakat nem a katonák fogalmazták meg, mert az okok vizsgálatánál ezt kiderítették. A tapasztalatokat a katonák széles körével ismertetni fogják majd. Végezetül a vezérőrnagy meghívta a jelenlévőket az MN csapatcsökkentésének keretén belül Szabadszálláson sorra kerülő harckocsidandár felszámolására, amelyet pénteken bonyolítanak le az említett helyen. A Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága testületi ülésen legutóbb 1983-ban tárgyalt a gyermek- és diákétkeztetésről, s akkor határozat is született a to- - vábbfejlesztés érdekében. Ennek lényege — többek között — az ellátottsági színvonal emelése, az általános iskolai étkeztetés bővítése, a szabad kapacitás hasznosítása volt, de célul tűzték ki azt is, hogy a vendéglátó vállalatok, szövetkezetek jobban kapcsolódjanak be az intézményi konyhák üzemeltetésébe. Mivel ezeket a problémákat a társadalom, minden fogyasztó — többkevesebb kritika mellett — nagy figyelemmel kíséri, a feladatok többsége ma is aktuális, s mert az ügy társadalmi súlya és megítélése indokolja, szükségessé vált, hogy a megyei tanács VB kereskedelmi és művelődési osztálya újra áttekintse a helyzetet. Az elkészült értékelő anyagot kedden vitatták meg a városi tanácsok elnökei és az érdekelt intézmények, iskolák vezetői. A tapasztalatok szerint a'83- as döntések valamelyest segítettek a bajokon. A meglévő nagyobb és az újonnan épült intézményi konyhák nagy részét vendéglátó vállalatok üzemeltetik. A szerződések kétoldalú alku eredményeként jöttek létre, bár a versenyhelyzet miatt különböző feltételek alapján. Az egységesítés a kialakult üzleti pozíciókat eltérően érintette volna, s az így keletkező hátrányokat nem tudnák ellensúlyozni a megyei koordináció előnyei. Szűkebb hazánk szervezett gyermek- és diákétkeztetését az intézmények, két vendéglátó vállalat és nyolc ÁFÉSZ konyhái, üzletei bonyolítják. Az elmúlt tanévben az óvodások, az általános- és középiskolások 57 százaléka ebédelt a napköziben, a menzán vagy egy arra alkalmas étteremben. Számuk minden korcsoportban évről évre folyamatosan csökken. Az óvodába járók helyzete ennek ellenére megoldottnak mondható, hisz itt a kicsik etetése a neveléssel, a foglalkozással együttjáró feladat. Az általános iskolai tanulóknak viszont több mint a fele nem részesül szervezett étkeztetésben, pedig az egészséges táplálkozási szokások kialakítását ennél a korosztálynál kellene megalapozni. A középiskolások aránya szintén kevesebb az átlagosnál, egyre alacsonyabb.. A vendéglátásban 1988-tól megszűnt az étkeztetés állami támogatása, az alkalmazható haszon- kulcs pedig 35 százalékról 60 százalékra emelkedett. Mindezek a fogyasztói árak ugrásszerű növekedését vonták maguk után, így a térítési díjak is magasabbak lettek. Nem csoda hát, ha mind több diák választja inkább a hazai kosztot. Problémát jelent az egészségügyi hatóság által évekkel ezelőtt meghatározott konyhai adagszám kérdése is, amelynek pontos betartásakor azonnal felborulna a kereslet-kínálati arány, vagyis sok fiatal kiesne a szervezett étkeztetésből. Ennek elkerülésére magasabb adagszámot kellene engedélyezni, figyelembe véve azt, hogy több konyhán bővült a termelőkapacitás, nőtt a szakképzettség, a gépesítettség. A jelenlegi tárgyi feltételeket túlnyomórészt a VI. ötéves tervi fejlesztések alapozták meg. E tervidőszakot az általános iskolás tanulók számának dinamikus emelkedése, jelentős hálózatfejlesztés jellemezte. Az új iskolák napközis, egész napos ellátásra alkalmas helyiségekkel épültek. A demográfiai hullám hatására azonban az eredetileg napközis foglalkoztatásra létesített termeket oktatási célra kellett igénybe venni (vagy kettős rendeltetésűvé formálni). Ez az állapot szükségmegoldásokat követelt. Gyakran szertárakból, folyosókból kialakított helyen esznek a diákok, másutt az éttermek zsúfoltak hosszú ideig. Az ebédlők bútorzata elhasználódott, cserére szorul, a berendezések elavultak, de a pótlásra sokszor nincs anyagi fedezet. A vendéglátóipari vállalatok konyháiban nőtt ugyan a szakképzettségi szint, de a más népgazdasági ágakhoz viszonyított aránytalanul alacsony kereset miatt nehéz találni megfelelő szakembert. A szakismeret igényének ellentmond a szerény fizetés. A 70-es évek végétől kezdték a saját kezelésű konyhákat vendéglátó szervezetek üzemeltetésébe adni, azzal, hogy így minden területen javul majd a színvonal. Megyénkben is elterjedt ez, főleg a városokban. Egerben, Mátrafüreden, Gyöngyösön, Hatvanban, Gyöngyösoroszi- ban folyamatosan nő a vendéglátó vállalatok szerepe, de van példa arra is, hogy visszaállítják az intézményi kezelést (például Párádon). Mindenesetre azt, hogy melyik a jobb megoldás, csak a helyi viszonyok dönthetik el. A szakvállalatok ugyanis a nyereségérdekeltség miatt gyakran szembekerülnek az ellátás megszervezéséért felelős intézményekkel, az érdekellentét pedig konfliktusokat eredményez. Állandó feszültségpont a rezsiköltség, annak növekedése, amely szinte mindig „bosszantja” a partnereket. Az érdekeltek sokszor úgy vélik, a vendéglátó vállalatok általi üzemeltetés drágább, mint a saját kezelés. Az ételek minőségére döntő hatással van az alkalmazható nyersanyagnorma értéke. A központilag szabályozott összeg most és korábban sem volt elegendő. A térítési díj egységesen a nyersanyagköltségekkel lett azonos, megszűnt a szülők keresetének függvényében történő megkülönböztetés, s kizárólag szo- cálpolitikai kedvezmények érvényesülhetnek. A díjemelés persze egyértelműen az alacsony jövedelmű rétegeket érintette. Az étrend összeállítása szintén sok vita forrása. A gyermekek választása és otthoni szokásai nincsenek összhangban a tudományosan és szakmailag szorgalmazot- takkal. Mivel a korábbi kormányzati célkitűzésekkel ellentétben az ellátás — az azt igénybevevők számának csökkenése mellett — tovább romlott, indokolt lenne, ha a gyermek- és diákétkeztetés ügye a költségvetési, szociálpolitikai szempontokra tekintettel a kormány elé kerülne. Arra kell törekedni, hogy az általános és középiskolások ellátottsági aránya növekedjen, a napi egyszeri intézményes étkeztetést mindegyikük megkaphassa. •• Önzetlenül Embertelen, törtető, kíméletlen világban élünk — hallani mindenütt. Nincs idő magunkon kívül másra, másokra odafigyelni, nincs idő szeretni. Az öregek magukra maradnak filléres gondjaikkal, a fiatalok elszoktak a jó szótól. Kétség- beesés, menekülés, hajsza a többért, rohanás a megélhetésért. Toleranciát hirdetünk, miközben övön aluli ütéseket mérünk a másikra vélt igazunkért. Néha azt is nehéz elhinni, hogy emberek vagyunk. Ezért is fogadtam kétellyel vegyes örömmel azokat a leveleket és telefonokat, amelyekben segítséget ajánlottak fel egy embernek. Árról a remetéről van szó, akiről július elején jelent meg írás lapunkban. Tizenhét éve költözött a hegyre, ahol mindenféle jövedelem nélkül, alkalmi munkákból tartotta el magát, míg erejéből futotta. Közel a hetvenhez azonban már a téli tüzelő összegyűjtö- getése is gond. Szociális otthoni elhelyezésről hallani sem akar, hiszen nem kíván visszatérni a „civilizációba”. A vele való beszélgetés után magam is meglehetősen tanácstalan voltam, miként lehetne támogatni az öreget. S meg kell vallanom, meglepődtem, amikor a cikk megjelenését követően egy nyugdíjas fafaragó mester kopogott a szerkesztőségi szoba ajtaján azzal a kéréssel, hogy adjuk meg a remete címét, mert szeretne neki kivinni néhány mázsa fát téli tüzelőnek. Tudomásunk szerint az első jótékony akciót újabbak is követték, hiszen azóta ruha, élelmiszer is került innen-onnan a magányos férfinak. Még nagyobbat néztem, amikor a reggeli postabontáskor egy Passauban élő magyar család ajánlotta fel a segítségét. A levélíró kérte ezen kívül, hogy a Népújság tollforga- tói íijanak többet az ilyen és ehhez hasonló sorsú emberekről, hogy jószándékú társaik enyhíteni tudjanak gondjaikon. Kérték továbbá, hogy nyissunk egy „Aki tud, segítsen!” rovatot. A fenti példa több szempontból is elgondolkodtató, mert hiszen fölvetődik a kérdés: hogyan, miként szövődik hazánkban az a bizonyos sokat emlegetett szociális háló? Az egészségügyi tárca szakemberei krónikus pénzhiányra hi- ! vatkoznak, amikor a társada- lom az önhibáján kívül perifé- ; riára szorult, szegény réteg fel- j karolását sürgeti. A dolog azonban úgy fest a jelek szerint, hogy az egyes ember is szeretne és tudna segíteni, ha konkrét ügyről van szó. A homályosan körvonalazott, általános adakozásnak j azonban érthetően kevesebb a ; híve. Egy napilap azonban nem alkalmas a szervezett jótékonysági akciók vállalására, : legfejjebb egy-két szomorú eset felvillantására. Ezek az írások — tapasztaltuk — felébresztik olvasóink lelkiismere- ; tét, de ennél többre nem képe- j sek. Épp ezért a szociális prob- j lémák leküzdésén fáradozó j szakemberek, intézmények; dolga lenne a célravető megöl- ' dások átgondolása, megvalósítása. Ezt az írást az ő figyel- ; műkbe ajánljuk. Barta Katalin Fazekas István Pártonkívülieket is várnak Aktívaülés az MSZMP hatvani székházéban Ma, csütörtökön 15 órától az MSZMP Hatvan Városi Bizottsá- gaaktívaülést tart a pártszékház nagytermében. Ez alkalommal Rajki Sándorné, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és Politikai Intéző Bizottságának tagja, gyöngyösi első titkár ad tájékoztatót a kongresszusi felkészülés időszerű feladatairól. Az ülésre a pártonkívülieket is várják. A diákoknak egyelőre ez csak álom (Fotó: Szántó György)
