Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-09 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA XL. évfolyam, 186. szám ÁRA: 1989. augusztus 9., szerda 4,30 FORINT Ml AZ IGAZSÁG? „Miért vizsgálta a megyei NEB a gyermek- és ifjúságvéde­lem helyzetét?” (3. oldal) AZ OPERATŐRÖK ATYJA MA IS DOLGOZIK „Illés György: Itt születtem és a gyermekkoromat is Eger­ben töltöttem” (4. oldal) BEPILLANTÁS A CSÁSZÁR BUNKERJÁBA „A megfigyelőállomás a maga nemében a világon a legna­gyobb” (5. oldal) MEGKÉRDEZTÜK: MIKOR LÁTHATÓ A KISNÁNAI VÁRKIÁLLÍTÁS? „Vélemények szerint a kisközség látogatott műemléke meg­érett a felújításra” (8. oldal) Pozsgay Imre fogadta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőit Pozsgay Imre államminiszter kedden a Parlamentben fogadta Fodó Sándort, a Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség elnö­két és Kovács Miklóst, a szövet­ség vezetőségének tagját. A ta­lálkozón az államminisztert tájé­koztatták a nemrég megalakult szövetség munkájáról, ismertet­ték terveiket az anyaországgal való kapcsolat kiépítéséről. Szó­ba került a kárpátaljai magyarság és Magyarország együttműködé­se a nyüvánosság intézményei­ben, a tömegtájékoztatás terüle­tén. A szövetség vezetői szóltak a magyarországi napilapokhoz ju­tás nehézségeiről, gondjairól is. Pozsgay Imre tájékoztatta vendégeit a Minisztertanács mel­lett létesített nemzetiségi kollégi­um feladatairól, tevékenységé­ről, és a kormány felelősségéről a határainkon kívül élő magyarsá­gért. (MTI) Hatékonyabbá kell tenni az egyeztető tárgyalásokat A harmadik oldal sajtótájékoztatója A harmadik oldalon tömörült társadalmi szervezetek teljes jo­gú résztvevői kívánnak lenni a politikai egyeztető tárgyalások­nak—jelentette ki Kukorelli Ist­ván, a Hazafias Népfront ügyve­zető elnöke azon a keddi sajtótá­jékoztatón, amelyben a nemzeti kerekasztal úgynevezett harma­dik oldalán helyet foglalók fej­tették ki nézeteiket a hónapok­kal ezelőtt megkezdett politikai disputáról. A tájékoztatón több­ször is hangoztatták azt az igé­nyüket: tekintsék végre a harma­dik oldalt is egyenrangú partner­nek, hiszen szerintük úgy tűnik, mintha a kerékasztalnál valami­féle „vidéki rokonnak" tekinte­nék a harmadik oldalon helyet foglaló szervezeteket. Ezt a meg­állapításukat többen alátámasz­tották azzal is, hogy a tömegtájé­koztatásban sem szerepel egyen­lő arányban és egyenlő súllyal a három tárgyaló fél. A nemzeti kerékasztalról szól­va a harmadik oldal nevében Ku­korelli István főként azt hangsú­lyozta, hogy a közeli hetekben hatékonyabbá kell tenni az egyeztető tárgyalássorozatot, mert ez idáig jórészt csak szán­déknyilatkozatok születtek a fe­lek részéről, ám eredményekről, konkrét megállapodásokról még nem számolhattak be a tárgyalá­sok résztvevői. Ezzel kapcsola­tosan megjegyezte: nem vélet­len, hogy többen is „ magyar Ber- muda-háromszögnek ” keresz­telték el a kerekasztalt. Kukorelli István egyébként úgy vélekedett: jelenleg még több szervezet is hi­ányzik a kerekasztal mellől. Kö­zülük az elmúlt hetekben számo­sán — például a Politikai Foglyok Szövetsége, a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége, a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa, a Magyar Gazdasági Kama­ra, valamint egyházi szervezetek — jelezték csatlakozási szándé­kukat. Mint mondotta: a harma­dik oldal álláspontja szerint a ke­rékasztal-tárgyalásokból egyet­len szervezetet sem szabad kire- keszteni, tehát a jelentkezőknek igenis helyük van a tárgyaló dele­gációkban, ám vigyázni kell, ne­hogy a résztvevők sokasodásával megbénuljon a politikai egyezte­tő fórum. A HNF ügyvezető elnöke a tárgyalások jelenlegi megtorpa­násának okát elsősorban abban látta, hogy a szakbizottságokban kizárólagosságra, egyfajta végső megállapodásra törekednek, holott — véleménye szerint — szerencsésebb lenne alternatí­vákban gondolkodni, megoldási változatokat kidolgozni. Kukorelli István szólt az egyes bizottságok tevékenységéről is. Egyebek közt elmondta: a párt­törvénnyel kapcsolatban szinte teljesen elakadtak a tárgyalások, mivel az Ellenzéki Kerekasztal a pártok infrastruktúráját, anyagi támogatását is e kérdéskör része­ként kívánja megvitatni, ellentét­ben a másik két tárgyalóféllel. Ezzel kapcsolatban megjegyez­te: szakítani kellene az olyan megoldásokkal, követelésekkel, amelyek a földfoglalásokhoz ha­sonlatosak, hiszen ezek csak hát­ráltatják a tárgyalásokat, a meg­állapodások megszületését. Ötven magyar vállalat az őszi lipcsei vásáron A szeptember 3-9. között megrendezendő lipcsei őszi vá­sáron 6 ezer kiállító részvételére számítanak. A magyar ipart és kereskedelmet 3200 négyzetmé­ternyi területen 50 vállalat repre­zentálja majd, köztük 10 olyan cég, amelyik itt először állít ki. Mindezt az NDK budapesti nagykövetségén kedden tartott sajtótájékoztatón mondták el. A lipcsei vásár, amely a maga nemében az egyik legjelentősebb európai szakrendezvény — külö­nösen az utóbbi években —, a ke­let-nyugati kereskedelem egyik központjává vált, ahol a kiállítók és a szakemberek tudományos­műszaki tapasztalatcserét foly­tatnak. Az idei őszi seregszemlén az NDK 2800 kombinátja és üzeme mutatja be új fejlesztéseit a mikroelektronikában, a számí­tástechnikában, a robotok gyár­tásában, a számítógépes mérnö­ki rendszerek fejlesztésében, a lézertechnikában és a biotechni­kában. Sok újdonságot vonultat­nak fel a járműipari standokon, ahol most először láthatók majd a négyütemű motorral felszerelt kis szállítójárművek is. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy a lipcsei vásáron 14 szocialista ország mutatja be gyártmányait, az európai és a tengerentúli tőkés országok kö­zül 26 ismerteti exportkínálatát, továbbá jelen lesznek tíz fejlődő ország cégei is. Külön árucsopor­tokban mutatják be a beruházási jellegű cikkeket és a fogyasztási javakat. A magyarok részvétele azért is fontos, mert az NDK számára hazánk az ötödik legnagyobb ke­reskedelmi partner, míg Magyar- országnak a harmadik legjelen­tősebb partnere az NDK. (MTI) Az elavult könyvelőgépeket váltották fel — Számuk ugrásszerűen nőtt — Programbemutatók, tapasztalatcserék — Már csak két-három üzem van, ahol félve az újtól, elzárkóznak tőle — Mire képes a Megazin? A számítástechnika segítségével... A MÜSZI ál­tal ajánlott számítógépe­ket ma már eredményesen alkalmazzák (A szerző felvétele) Korunk egyik fontos tudomá­nyos technikai vívmánya a szá­mítástechnika alkalmazása a gazdaságban. Ma már elképzel­hetetlen gépek és programok nélkül naprakész könyvelés, de segítenek a folyamatos tervezés­ben és a szervező munkában is. Nem véletlen tehát, hogy az ipar­ban való hasznosításuk mellett egyre inkább tért hódít a mező- gazdasági üzemekben is orszá­gosan, megyeszerte. Lényegében nem túl rég, 1987. januárjától terjesztette ki érdekképviseleti tevékenységét a Teszöv a számítástechnika alkal­mazására. Az volt a céljuk, hogy a gazdaságok a korábban hasz­nált, elavult könyvelőgépeket korszerű, nagyteljesítményű szá­mítógépekkel váltsák fel. Mind­ez megfelelő technikai feltételt biztosít a vezetés igényeit kielé­gítő információs rendszer létre­hozására. Ennek érdekében vet­ték föl a kapcsolatot a MÜSzí­vel a — Mezőgazdasági Üzem- szervezési, Számítástechnikai és Informatikai Részvénytársaság­gal, a SZÜV-vel, a — Számítás- technikai és Ügyvitelszervező Vállalattal, valamint a Pénzügy- minisztérium-Saldoval. Prog­rambemutatókat és tapasztalat- cseréket szerveztek. A gépek vá­sárlását pedig a fejlesztési pénzt kímélő bérleti rendszerrel segí­tették. Összesen 16 millió forin­tot vettek fel a termelőszövetke­zetek kölcsönös támogatási alapjától, illetve a Mezőbanktól tizennégy nagyüzem részére. A számítástechnikát alkalma­zó gazdaságok köre 1987-től ug­rásszerűen növekedett. Jelenleg a megye ötvenhárom termelőszö­vetkezete közül huszonkilenc rendelkezik számítógéppel. Tíz nagyüzemben egyáltalán nincs ebből a korszerű technikából, ami elsősorban szűk anyagi lehe­tőségükkel magyarázható. Mindössze két-három gazdaság­ban tapasztalható, hogy félve az újtól, elzárkóznak a számítás­technika bevezetésétől és alkal­mazásától. Egyébként 1987. közepétől működik szűkebb hazánkban a tizenkilenc termelőszövetkeze­tet soraiba tömörítő Megazin Társaság, a — Mezőgazdasági Gazdasági Információs Rend­szer —, melynek vezetését a mar- kazi Mátravölgye Termelőszö­vetkezet vállalta. A társaság tényleges képviseletét, tevé­kenységének irányítását azon­ban a területi szövetség látja el. A Megazin hat modulból álló, a tel­jes számvitelt felölelő program- rendszert vásárolt meg, és ezzel jogot nyert megyei teijesztésére is. Ennek telepítését egyébként még 1987-ben kezdte meg a Szá­mítástechnikai és Ügyvitelszer­vező Vállalat. Teljes indítását azonban csak a poroszlói, a mar- kazi és az erdőtelki termelőszö­vetkezet vállalta, ahol a vezető­kön kívül a dolgozók hozzáállása is kedvezőbb volt. Mindez nem volt zökkenő- mentes, mert a programrendszer nem csupán a felhasználóknak, hanem a terjesztőknek is újdon­ságként szolgált, s menetközben tanulták. Gondot okozott és okoz ma is a közgazdasági sza­bályozórendszer változásiból adódó módosítás. Különben eb­ben az évben fejeződik be a prog­ramrendszer fejlettebb, rugal­masabb nyelvre való átdolgozá­sa, valamint öt termelési terület­re vonatkozó alakítása. Mindez meggyorsítja a feldolgozást. Amennyiben a növénytermelést, az állattenyésztést, a műszaki és segédüzemekre vonatkozó prog­ramot kedvező áron megvásárol­hatják, akkor az ügyvitelihez ha­sonlóan megyei terjesztési jogot kap a társaság. Egyébként a Megazin tagjai­nak az új társasági törvény révén év végéig kell dönteniük átalaku­lásukról. Ehhez az egyesülés kí­nálkozik legalkalmasabbnak, a közös tevékenység összehango­lására ezt szorgalmazza a területi szövetség is. Így lehetővé válhat a szolgáltató és a gazdasági tevé­kenység folytatása. Az egyesü­lésben egyébként a szövetség is tagként kíván részt venni. A számítástechnika alkalma­zása a Teszöv munkájában is je­lentős változást hozott. Megszer­vezték a mérlegek előzetes ellen­őrzését. Az így nyert adatokból azután saját számítógépen dol­gozták ki az 1987. és 1988-as év­könyvük rész- és összesített ada­tait. A következő időszakban legfőbb törekvésük, hogy a szá­mítástechnikát teljeskörűen el­terjesszék Heves megye termelő- szövetkezeteiben. Beleértve eb­be a termelést, az átalányelszá­molásos részlegek könyvelését, valamint a még kézzel könyvelő gazdaságokat is. Ez elengedhe­tetlen a pontos, naprakész infor­mációszolgáltatás érdekében. Mentusz Károly Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A téma: a gyermek- és diákétkeztetés helyzete A Heves Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága testületi ülé­sen legutóbb 1983-ban tárgyalt a gyermek- és diákétkeztetésről, s akkor határozat is született a to­vábbfejlesztés érdekében. En­nek lényege az ellátottsági szín­vonal emelése, az általános isko­lai étkeztetés bővítése, a szabad kapacitás hasznosítása volt, de célul tűzték ki azt is, hogy a ven­déglátó vállalatok, szövetkeze­tek jobban kapcsolódjanak be az intézményi konyhák üzemelteté­sébe. Mivel ezeket a problémá­kat minden fogyasztó nagy figye­lemmel kíséri, s mert az ügy tár­sadalmi súlya és megítélése in­dokolja, szükségessé vált, hogy a megyei tanács vb kereskedelmi és művelődési osztálya újra átte­kintse a helyzetet. A két szakosz­tály gondozásában elkészült az értékelő anyag, amelyet tegnap vitattak meg a megyei tanácson. A munkaértekezleten részt vet­tek a városi tanácsok elnökei va­lamint az érintett intézmények igazgatói. (A témáról holnapi lapszámunkban bővebben is be­számolunk.) Rendeletrend Az egyik egri üzemből ri- I asztották a mentőket, úgy : tűnt, hogy a rosszul lett dol- j gozónak sürgős orvosi segít- i ség kell. A rohamkocsinak ; azonban megálljt parancsolt j I agyárkapu, az üzemi terület- I re csupán a személyzete me­hetett be, loholva a hordágy- I gyal. A rendész szerint az au- ! tónak nem Volt belépési en- ; gedélye. És a szabály az sza- bály... A közelmúlt története j az is, hogy a megyeszékhely j I vasútállomásán nem adtak 1 utazási jegyet egy feltétele­zetten ittas utasnak, mert az j ■ állapota — a vasútüzemi sza- í bályzat szerint — kizáró ok a | I társas közlekedésre. Rend- : nekiennie kell... (mellékesen i jegyzem meg: vajon ugyan- ‘ így tett volna-e, megtenné-e ezt a jegypénztáros mondjuk - péntekenként délután a Ke- í leti-pályaudvaron?) S még I egy példa a sok közül: a Tar- ! na > menti község iparcikkbőltjá- l ban szigorú szó kéri bediktál- I ni a személyi igazolvány- ; vagy a személyi számot, ha i netán két ceruzaelemet vásá- ! rol is valaki közületi blokkra. I Szabadkozó a kereskedői vá­lasz: utasítás van rá... Szabályzók szövevényé- I ben, rendeletek dzsungelé- ! ben, utasítások szorításában I élünk. Nem csoda hát, hogy — nemcsak hazai berkekben ■ — elterjedt a magyar beteg­ség híre: a végtelenségig bi­zalmatlanok vagyunk! Ez a túlbizonylatozás, az nőtt működési mechanizmus be­tű szerinti értelmezése — úgy látszik, csak mi nem akartuk észrevenni — egyenlő a „két lépés előre, egy lépés hátra” * fejlődési koncepcióval. Vagyis azzal a tétellel, hogy ha mindig mindenhol min­denki minden szabályt be­tart, akkor itt baj nem lehet, de az élet sem mozdul egy ta­podtat sem. Gazdasági ritmusváltá­I sunk reformpolitikusai nap­jainkban bizonyára egyre í jobban érzik ezt a fura gúzs- j bakötöttséget, amikor jelen- í tős nagyságrendű üzletek hi- j úsulnak meg a bürokrácia út- í vésztőiben az ellentétes sza- I bályozók, az időt rabló ügy- s intézés miatt. A kormány i egyik legutóbbi ülésén dön- l töttek úgy a miniszterek — ; áttekintve a saját portájuk ■ előtti részt —, hogy meg kell j „egyelni” a rendelet-renge- * teget, s csak azokat a hajtáso- '■ kát szabad meghagyni, ame- S lyek valóban érett gyümöl- ‘ csőt hoznak. Ez egyszer nem érheti vád a vezető testület ( tagjait, amiért egy „újabb bi- I zottságot” hoztak létre: en- i nek a feladata ugyanis, hogy i elvégezze a gyomlálást. Min- \ den szakminisztériumnak ez elé a bizottság elé kell vinnie ; ezernyi szálú rendeletköte- i gét, s ha nem tudja megvéde- I ni egyik-másik létjogosultsá- ; gát, akkor jöhet a kapavágás: I a fő-, közép- és az ez alatti * hatósági intézkedés immár I hatályát veszti. Gyanítható I azonban, hogy még e szigorú ' megmérettetés után is marad épp elég korlátozó határozat I ahhoz, hogy — egyes szakér- I tők szavaival élve — ne sza- i baduljon el a pokol, vagyis ne i omoljon le minden kordon, amely helyes vágányon tartja az életünket. ...És nem vakbuzgalom- j i mal, hanem a józan ész, az I értelem jegyében. Szilvás István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom