Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-08 / 185. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 8., kedd KALEIDOSZKÓP 5. A kőkorszak nem is volt egyszerű Alaposabban átgondolva a civilizáció eredetét, a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy a kőkorszaki emberek állandó közösségekben telepedtek le, és bonyolult gazdasági-társadalmi rendszereket alakítottak ki évezredekkel a mezőgazdaság létrejötte előtt. A földművelés 10 000 évvel ezelőtti felbukkanását tartották eddig általánosan annak a kulcs- eseménynek, amely elindította az embereket azon az úton, mely végül elvezetett a városok építéséhez, az íráshoz és az írott történelemhez. Néhány éve azonban a szakértőknek rá kellett jönniük, hogy a történelem előtti vadászok-gyűj- tögetők a korábbi „pre-agrikul- turális forradalma” legalább ilyen fontos volt. A témával kapcsolatban gyorsan beáradó új felismerések ezt a régészet legégetőbb problémájává tették, ami arra késztette a tudósokat, hogy felhagyjanak a kőkorszaki gyűj- tögetőkről általánosan kialakított képpel, mint akik egyszerű, nomádok voltak, s csak a puszta létfenntartásokkal törődve kis, egalitárius hordákban éltek. Ezt a képet megerősítették a modern vadász-gyűjtögető kultúrákkal, pl. a bushmanokéval kapcsolatban szerzett tapasztalatok, akik Dél-Afrikában a Kalahári-siva- tagban élnek. Csakhogy ezek a modem vadász-gyűjtögetők tévútra vezetnek az ősi társadalmakat illetően, mondja sok régész. Az ember nem várhat ragyogó dolgokat a sivatagban, ahol a mai vadász-gyűjtögetők élnek — mondta Olga Soffer (illinoisi egyetem), aki a Szovjetunió középső részén jégkorszaki, bonyolult gyűjtögető társadalmakat tanulmányoz. Csakhogy az emberek 20 000 évvel ezelőtt nem mindig laktak sivatagban. Nagy helységekben is éltek. A leletek közt vannak gyöngyök és fülönfüggők, melyeket Nyugat-Európában kb. 32 000 évvel ezelőtt gyártottak. Viselőik ezekkel kívánták jelezni társasági identitásukat. Mammutcsont- házakból álló településeket találtak a Szovjetunió középső részén, melyek 20 000 évvel ezelőttiek, valamint gyűjtögetők fejlett falvait a Közép-Keleten közel 13 000 évvel ezelőttről. A kibontakozó új profil szerint a történelem előtti vadá- szok-gyűjtögetők sokkal differenciáltabbak és sokkal szervezettebbek voltak, mint gondoltuk. Szerettek egy helyben maradni. Döntéshozó hierarchiákat hoztak létre. Formálisan szabályozták a társadalmi viszonyokat és magatartást, rendszerint rítusok útján. Az élelemfelesleget úgy tárolták, hogy egyeseknek több volt, mint másoknak. Nagy távolságra kereskedtek, sok és változatos eszközöket formáztak, luxuscikkeket, kerámiát és műtárgyakat termeltek. Nemrég a szakértők még azt gondolták, hogy a kulturális „intenzifikáló- dásnak” ezek a jelei elválaszthatatlanul kapcsolódnak a mező- gazdaság fejlődéséhez. Most azonban világos, hogy a mező- gazdaság önmagában nem volt az a forradalmi erő, aminek gondolták. így például a bonyolultság jellegzetességei állandósultak a Közép-Keleten 13-14 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén. A mezőgazdaság ott 3-4 ezer évvel később jelent meg. Ez a fejlődéselmélet egy másik felfogásra is csapást mért: arra a nézetre, hogy az emberek a korokon át egyformán fejlődtek, a haladás egyik elkülönült fokáról szinte a kulturális és technikai forradalmak előre elrendelt során átjutva el egy másikra. Valójában az össze nem függő kulturális átalakulások sorozata ment végbe. A korai komplex vadászgyűjtögető kultúrák megszülettek, majd ellobogtak vagy egy másik kiszorította őket, mások pedig a világon másutt jöttek létre. Az új nézeteket alátámasztó bizonyítékok jó részét már ismerték egy ideje, de nem vettek róluk tudomást, mert a szakemberek ragaszkodtak a leegyszerűsített elképzeléshez. Egyelőre nem értik teljesen, hogyan jöttek létre az összetett gyűjtögető kultúrák. A szakemberek egyik része szerint a Homo sapiens a felső paleolitikum kezdetére gyakorlatilag benépesítette bolygónk egész lakható részét. Mások szerint annyira élesen körülhatárolódtak az egyedi territóriumok, hogy korlátozódott a mozgástér és az emberek elkezdtek letelepedni egy területre. Más régészek azt vallják, hogy az utolsó jégkorszak végén az éghajlati változások, a mammut, a rénszarvas és más nagy állatok kipusztulásához vezettek, holott ezek szolgáltatták az embereknek a táplálékot. Eszerint kénytelenek voltak letelepedni, és fokozni gyűjtögető tevékenységüket és bővebben előforduló, ám kisebb élelmiszerfajták irányában, mint amilyen a kagyló és a gabona. Ezek begyűjtéséhez és feldolgozásához azonban több erőfeszítés és szervezés kellett. E nézet bírálói azt állítják, hogy a kulturális komplexitás megmutatkozott mind a jégkorszak előtt, mind utána. Megint más szakemberek azon a véleményen vannak, hogy a növekvő népesség részére az élelem tárolásának kényszere volt a kulcsmozzanat, amiért az emberek elkezdtek egy helyben maradni. Márpedig amint az emberek együtt letelepedtek, a konfliktusok száma logaritmikus ütemben nőtt. Bonyolultabb társadalmi viszonyok fejlődnek így ki, hogy kezelni tudják ezeket a konfliktusokat és a növekvő élelemfelesleget. Ezernégyszáz éves maja edény Joya de Ceren, Salvador: Dr. Páson Sheets, a Coloradói Egyetem régésze egy olyan edényt mutat be, amelyet valószínűleg a maják készítettek az i. sz. VI. században. A leletet egy 5 méter magas, vulkáni hamuból képződött réteg alatt találták, mellette balról (a régész mögött) egy maja ház egyik oszlopa látható. (N épújság-telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) T udományos kishírek Űrhulladék-felderítés A NASA szorgalmazza, hogy kutatóintézetek és gyárak 1991-ig tegyenek javaslatot egy olyan radarrendszernek a megépítésére, amellyel 600 kilométeres magasságig még a rakétákból és űrállomásokból származó olyan hulladék is „meglátható”, és a Földről való távolsága megmérhető, amelynek átmérője mindössze pénzérme méretű. Mindmáig a Földről csak a több mint 10 centiméter átmérőjű hulladékok fedezhetők fel. Belőlük — az USA légi hadereje — ez év ja- nuáijában kereken 7100-at figyelt meg. Márpedig becslések szerint Földünk körül mintegy 30-70 ezer olyan törmelék kering, amelynek átmérője legalább 1 centiméter. A NASA az általa elkélszíttetendő radarállomást már a kilencvenes években üzembe szeretné helyezni, főképp, hogy tudjon mindazokról a törmelékekről, amelyek leginkább veszélyeztethetik a tervezett nemzetközi űrállomást. Piezoelektoromos műanyag A japán tudósok által kifejlesztett újfajta piezoelektromos műanyag kitűnő mechanikai és villamos tulajdonságai, valamint rugalmassága következtében széles körű felhasználásra számíthat. A poli- vinilidén-fluoridból formált vékony szalagokat különleges kezelés alá vetik, így kristályos szerkezetre tesznek szert. Ha ebből az anyagból két réteget összeragasztanak, és ellentétes feszültséget vezetnek rájuk, a műanyagszalag-együttes a kettősfém csíkokhoz hasonlóan meghajlik. Az új anyagból kitűnő rezgésérzékelőket építhetnek, továbbá kapcsolókat az optikai kábelrendszerekhez, változó gyújtótávolságú tükröket, karbantartást nem igénylő és az eddigieknél kétszer nagyobb hatásfokú ventillátorokat, továbbá nagy feszültségű hirdetőtáblákat. Fogamzásgátlás — utólag A citrusfélék családjába tartozó Murraya paniculata cseijének a gyökerét a hagyományos kínai orvoslás ősidők óta alkalmazza fájdalom ellen, de fogamzásgátló és elhajtószerként is. A skóciai glasgow-i Strathclyde Egyetem kutatói most meghatározták a gyökérben található hatóanyag vegyi szerkezetét, s állatkísérletekben vizsgálták, hogy ez miképp akadályozza meg a megtermékenyülést. Megállapították: az úgynevezett indolalkaloidok közé tartozó anyag azt gátolja meg, hogy a megtermékenyült petesejt megtapadjon a méhben, s ekként — noha a nemi közösülés fogamzásgátló nélkül ment végbe — megakadályozza a teherbe esést. E cseijegyökér az állatkísérletekben 100 százalékosan hatásosnak bizonyult, s eleddig semmiféle mellékhatását nem tapasztalták. Lutécium-óra A Naprendszer korának meghatározására alkalmas új módszert fejlesztettek ki a karlsruhei (NSZK) magfizikai kutatóközpont munkatársai. A lutécium-óra megalkotásakor abból a modellfeltevésből indultak ki, hogy a nehéz atommagok könnyű atommagok összeolvadása és neutronok befogása révén jöttek létre. Az ilyen nehéz atommagok sorába tartoznak a nagyon hosszú felezési idejű radioaktív atommagok, például a 36 milliárd év felezési idejű lutécium-176 is. Az ilyen radioizotópok ma még létező mennyiségéből kiszámítható, hogy mikor keletkeztek. A kutatók feltevése szerint a lutécium-176 körülbelül 300 millió kelvin fokos hőmérsékleten jött létre, lassú neutronok befogásával könnyű elemekből. Ezt a feltevést kísérleti úton is sikerült igazolni. A nyugatnémet kutatók számítása szerint a radioaktív lutécium körülbelül 10 milliárd évvel ezelőtt jött létre, plusz és mínusz négymilliárd éves eltérési lehetőséggel. A lutécium-óra új lehetőséget kínál a csillagászoknak a kozmikus objektumok korának meghatározására. lonoszféra-rengés — földrengéstől A földrengések egy része függőleges földmozgással jár, s ezek nyomáshullámokat indítanak meg a légkörben. Kaliforniai ionoszféra- kutatók most a rádióhullámok terjedését vizsgálva kimutatták, hogy ezek a nyomáshullámok még az ionoszférát is megrengetik. Régebben is voltak erre mutató észlelések, de akkor csak távoli földrengések következményeit sikerült vizsgálni, s ezért azok nem voltak eléggé egyértelműek. 1986. július 21-én ellenben a kaliforniai Bishop város környékén (a Sierra Nevada keleti peremén) kitört 6-os erősségű földrengés epicentrumától alig 200 kilométernyire végezték a szondázást. A mérési adatok határozottan tanúsították, hogy csakugyan volt ionoszféra-rengés. Humor Egy féri beállít a borbélyhoz: — Kérem, mind a három legyen jó rövid! — Nem értem. Mi legyen rövid? — A hajam, a szakállam és a kísérőszöveg! *** — Emlékszik, hogy két hónappal ezelőtt 100 frankot adtam önnek kölcsön? — Természetesen —, gyakran és szívesen gondolok vissza rá... *** — A legjobb éveimben vagyok. — Miről lehet ezt észrevenni? — Ha az embernél a fiatalok az öregekre, és az öregek a fiatalokra panaszkodnak. *** Az igazgató egy jó ebéd után bejön az irodába, és elmondja a munkatársainak az imént hallott vicceket. Az alkalmazottak természetesen majd meg szakadnak a nevetéstől. Csak az egyik vág közömbös arcot. — Mi az? - kérdezi az igazgató. - Magának semmi érzéke sincs a humor iránt? — Persze, hogy van - válaszolja az alkalmazott —, de minthogy a jövő elsején fel akarok mondani, már nem kell nevetnem. *** Giovanni Martinelli életében először akar telefonálni, és kéri, magyarázzák el, hogyan kell a készüléket kezeim. — A bal kezébe veszi a kagylót, és a jobb kezével tárcsázza a számot. Giovanni ijedten kérdezi: — Jó, jó, de akkor mivel beszélek? *** Gabriele D Annunziót, aki mindenki másnál büszkébb volt műveire, egy fiatal író megkérdezte, melyik az a tíz könyv, amelyet magával vinne, ha egész életére egy magányos szigetre száműznék. — Melyik az a tíz könyv? — kérdezte elgondolkodva D An- nunio. — Ezt nehéz eldönteni, hiszen legalább 30 könyvet írtam! *** A színész panaszkodik a színigazgatónak: — Már elegem van abból, hogy mindig féijeket játszom —, szeretnék egyszer már egy beszélő szerepet is kapni! *** Az igazgató gratulál alkalmazottjának az örökös megszületéséhez. — Igazgató úr — válaszolja a fiatal apa —, a magunkfajtának nem örökösei születnek, hanem csak gyerekei. Rosmerta istennőt Egy sor következtetést lehet levonni Lutetia gall-római város, a mai Párizs elődjének első századbeli életére vonatkozólag két istenszobor maradványaiból, melyeket a párizsi egyetemi negyedben a föld alól ástak ki. A római Mercurius isten és a gallok bőség-istennőjének, Rosmertá- nak a kőszobráról van szó. Mindkét alaknak hiányzik a feje. Mercuriust a meztelen testén viselt és a vállán megcsomózott köpenyátvetőről lehet felismerni. Rosmerta az egyik kezében gyümölcsös kosarat tart, a másikban egy kígyóval körültekert Aesculapius-botot. Ennek az istennőnek még sosem találták meg szobrát, őt eddig csak képekről ismerték. A gall-római mitológiában a két istenség párt alkot. Az alakok egy római villa pincéjében voltak, a pince 9x9 méteres volt, a falában fülkék a szobrok részére. Hasonló helyiségeket találtak más villákban is a szomszédságban. Mivel a rómaiak rendszerint pince nélkül építették a házaikat, a gallok viszont gyakran földkunyhókban laktak, a párizsi archeológusok itt a két kultúra egybeolvadását látják. A két istenszobor egymásmellettisége ugyancsak ezt a tézist erősíti. Michel Fleury régészprofesszor, a régi Párizs bizottságának alelnö- ke ezekben a pincékben tiktos kultikus helyeket sejt, amelyekben a gall rabszolgák az isteneiknek áldoztak. Az ásatások megerősítik azt a néhány éve keletkezet felismerést, hogy a régi Liutetia sokkal nagyobb volt, mint korábban feltételezték. • HEVES MEGYEI SZOLGÁLTATÓ IRODA 3301 EGER. KLAPKA U. A. «36/13-140 ÁLLÁSAJÁNLATAI: HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Eger, Lenin út 142/b: Felvételt hirdet ács szakmunkások részére NSZK munkavégzési lehetőséggel. Érdeklődni lehet a fenti címen a személyzeti és oktatási osztályon. HEVES MEGYEI ZÖLDÉRT VÁLLALAT Eger, Klapka u. 9.: Egri Híítőháza felvesz gépkocsival rendelkező kiskereskedelmi ügyintézőt. Elsősorban Heves és környékén lakó munkaerők jelentkezését várja. Jelentkezni lehet a Hűtőház vezetőjénél, Eger, Külsősor u. 8. HEVES MEGYEI SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT Eger, Sas út 60/a: Halmajugrai üzemébe felvesz víz- gázszerelő, villanyszerelő és géplakatos szakmunkásokat. Egri Kenyérgyárába lisztszitáló segédmunkásokat alkalmaz. KAEV 10. sz. GYÁRA Eger, Kistályai út 6. Azonnali belépéssel alkalmaz TMK technikust, karbantartó asztalost, esztergályost. maróst, hegesztőt, valamint anyagmozgatót. BUBIV EGRI GYÁRA Eger, Faiskola u. 7: Alkalmaz női betanított felületkezelőt, férfi és női betanított gépmunkást, köszörűs vagy esztergályos szakmával rendelkező élező szakmunkást, asztalos, kárpitos szakmunkást. HEVES MEGYEI PATYOLAT VÁLLALAT Eger, Tinódi u. 28. Középnyomású vizsgával rendelkező kazánfűtőt keres felvételre. AUTÓKOMPLEX VÁLLALAT Eger, Lenin út 129-131. Felvételre keres gépjármű alkatrész ismerettel rendelkező raktári kiadót, raktári anyagkiírót, kárpitos szakmunkást, portást, rendészt, takarítónőt, segédmunkást szervizmunka végzésére. TMK munkára alkalmaz géplakatos és villanyszerelő szakmunkásokat. HEVES MEGYEI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁG Eger, Lenin tér 1. Érettségizett elektroműszerészt keres általános karbantartó és fűtő munkakör betöltésére.
