Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-05 / 183. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 5., szombat Hét kérdés... — szeptembertől A nyár a pihenés időszaka. Mivel a Hét kérdés, hét válasz interjúsoroza lehetséges alanyai is jól megérdemelt szabadságukat töltik, ezért az interjúk készítője is úgy döntött, egy hónapra szünetelteti a telefonos beszélgetéseket. A sorozatot szeptem­berben újra folytatjuk majd. Lengyel autógyártási tervek A titokzatos X—1/79 A még rejtegetett új típus megjelenése után sem állnak le a P. 126-os gyártásával (Fotó: MTI-Press) Bielsko Biale dél-lengyelor­szági város, 180 ezer lakossal. Látnivaló nem sok akad errefelé. Annyit kell tudni, hogy itt és a közeli Tychyben az FSM — Fabryka Samochodow Malolit- razowych — gyáraiban készül az egyik legnépszerűbb kisautó: a P 126 Fiat.- 1985-ben már kétmil­lió kiskocsi került le a két üzem gyártósorairól évente, és jelenleg 19 országba exportálják a len­gyel-olasz miniautót. Két gyár, két stílus A két gyár merőben különbö­zik egymástól. A bielskoi felsze­relései, gyártó sorai a hagyomá­nyos technológiával dolgoznak, ez a gyár látja el a szocialista pia­cot. Mintegy 22 ezren dolgoznak a gyárban; hiszen az FSM min­den évben toborzó akciót tart a városban, illetve a környező fal­vakban, településeken. Egy mű­szakban, a karosszéria elemek kipréselésétől kezdve a végleges összeszerelésig, 120 autó készül el. A gyáron belüli kisebb üze­mekben készülnek a különböző mechanikus részek, a kormány­mű, a fékrendszer, a tengelykap­csoló. A tychyi gyár a torinói üzem mintájára épült, automata gépsorokkal, számítógép-vezér­léssel, robotokkal. Itt készülnek a nyugati exportra kerülő 126- osok, a próbaszériának számító vízhűtéses, süllyesztett motorú BIS-ek. A termelés három mű­szakban zajlik és egy műszakban 240 autó kerül le a gyártósorról. Tychy-ben van a motorblokk­gyártó és a fényező üzem is. A két gyár termelését a környéken működő huszonegy üzem segíti, alkatrészgyártással, elemek ösz- szeszerelésével. A gyárakban, a gyártósorok mellett dolgozók másfél óránként 10 percet pihen­hetnek. Ezt az időt cigarettázás- ra, kávézásra, étkezésre is fel­használhatják, de ennél egy perccel sem többet. A gépsorok mellett asszonyok, férfiak, fiata­lok állnak, és szinte egybehang­zóan mondják: bár nehéz mun­kát végeznek, még mindig jobb, mintha máshol keresnék a meg­élhetésre valót. Részben azért, mert az FSM-gyár az egyik leg­jobban fizetett munkahely, rész­ben pedig azért, mert a gyárnak több saját szállodája — munkás- szálója van —, s így a lakásra sincs gond. Színek és számok Az új autó Lengyelországban is nagy kincs. Nem hittem a fü­lemnek, amikor a P. 126 Fiat ha­zai áráról és a gépkocsi ellátásról tájékoztattak vendéglátóim. Egy kis Polski ára 1 millió 880 ezer, míg a nyugati exportra készülő vízhűtéses kisautó, a BIS 2 millió 700 ezer zloty. Már amikor a len­gyel állampolgárok hivatalosan hozzájutnak. Mert Lengyelor­szágban nem létezik gépkocsi­előfizetés. Marad tehát a fekete piac. Igaz ott mindkét kocsitípus dupla áron, de legalább kapható. Hogy a fekete piacon miként van dollárért vagy zlotyért autó az rejtély. Mindenesetre a jövőben meg akarják szüntetni a vásárlók ki­szolgáltatott helyzetét, de ahhoz még sok mindennek változnia kell. Úgy tervezik, hogy 1992-től már hivatalosan elő lehet fizetni kis polskira és várhatóan egy év­nél nem kell többet várakoznia a vevőnek, mivel évente hatszáze­zer P. 126-ossal eleve a hazai pia­cot látják el. A Mogürt egyébként tizenöt éve vevője az FSM-nek és évente több ezer kis Polski szállítására köt szerződést. Igaz, ez a megál­lapodás sajátos szocialista egész­ség, mivel nincs rögzítve egyet­len szállítási határidő -és az au­tók színválasztéka sem. így aztán akkor és olyan színben szállíta­nak a lengyelek, amikor nekik tetszik, a lényeg az, hogy év vége előtt az Ígért mennnyiség megér­kezzen Magyarországra. Ismét olasz modell Két évvel ezelőtt döntöttek úgy az olasz és a lengyel szakem­berek, hogy 1990-ben egy új kis­autóval jelentkeznek nemzetkö­zi piacon. Az új kisautóból jelen­leg két darabot tesztelnek Len­gyelországban és még csak gyár­tási száma van: X-l/79. Amit tudni lehet az új modellről, az a következő: 700köbcentis, három- ajtós, vízhűtéses, elsőkerék meg­hajtású, kis fogyasztású, a kör­nyezetvédő igényeknek minden vonatkozásban megfelel. A kí­sérleti szakaszban a Fiat cég sza­kemberei irányítják a munkát, rögzítenek minden adatot, észre­vételt, s a legkisebb gondnál kon­zultálnak a torinói gyár illetéke­seivel. Ez a kiasutó konkurál majd a japánok kis fogyasztású autóival, márcsak azért is mert ez a modell nem hasonlítható sem a BIS-hez, sem a P-126-hoz. A tervezők véleménye szerint ha megjelenik az autópiacon, ámu­latba ejti majd a szakembereket, minden esély megvan arra, hogy az X-l/79 — ennél tisztessége­sebb nevet is kap majd — meghó­dítsa a világot. Az új kocsit azX-l/79-etma- gyarországra is exportálják és er­ről már folynak tárgyalások a Mogürt illetékeseivel. A magyar autósok a kis Polskit is továbbra vásárolhatják, mivel a gyártásá­val nem állnak le, hanem korsze­rűsítik. Ennek jelei: a kormány­műbe helyezett önindító, a hátsó fűthető ablak, a dinamó felcseré­lése generátorral. Arról is tár­gyalnak, hogy a magyar vállala­tok — csakúgy mint a P. 126 ese­tében — kooperációval bekap­csolódnának az új modell alkat­részgyártásába is. Ez esetben még több új olasz-lengyel kisau­tó kerülne Magyarországra. Török Ferenc A készpénzes üzletekben minden jóval drágább (Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség) Ésszerű fogyasztásra ösztönöz... Cwkorjegy Cukorországbcm A Kubába látogató turista — az üzletek megtekintése során — bizony „kaotikus” állapotokkal találkozik. Nem tudja mire vélni, hogy az általánosan bevezetett jegyrendszer mellett készpénzért árusító boltok tömegét is láthatja, köz­ben a feketepiac szintén éli a maga világát. S a turista azon töprenghet, vajon a jegyrendszer valóban a szocializmus vívmánya-e, és meddig lesz még rá szükség? Igaz, csak az gondolkodik így, aki felületesen ismeri a kubaiákat, akiket a jegyrendszer látszólag egyáltalán nem zavar. Sőt, a kubaiak a jegyrendszert a maguk módján természetes je­lenségnek veszik, amellyel az ész­szerű fogyasztásra igyekeznek buzdítani, tanítani a lakosságot. Bár elsőre furcsának tűnhet, hogy Cukorországban a cukrot is jegyre adják, de az illetékesek azt mondják: honfitársaik ennek el­lenére betegesen sok édességet fogyasztanak. (Évente fejenként 52 kiló cukrot!) Meg azt is meg­jegyzik, hogy Európa számára a világháborúk poklában megis­mert jegyrendszer eleve elré­misztő hatású, a szigetországban másképp gondolkodnak róla. Itt tökéletesen megszokott, hogy a forradalom győzelme óta, immár három évtizede a háziasszonyok kosarában ott lapul a notesz mé­retű jegytömb, amibe naponta, hetente, havonta újabb bejegy­zések kerülnek. Lássunk néhány példát arra, hogy a kubai vezetés milyen táp­lálkozásra ösztönzi állampolgá­rait! Egy hónapra 4 font cukor jár mindenkinek, ez 24 centavóba kerül. (Egy font kb. 37 dekag­ramm, míg egy uncia kb. 31 gramm) Kilenc naponta vásárol­ható háromnegyed font marha­hús, 2,07 pesóért, míg havonta összesen 13,77 pesót lehet hús­árura költeni. Havonta 5 font rizs jár egy-két pesóért, a másfél font olaj vagy zsír 53 centavóba kerül, míg egy font kukorica liszt 20 centavóba. A felnőttek havonta három doboz sűrített tejet vehet­nek 90 centavóért, a gyerekek­nek hétéves korig és az öregek­nek naponta egy liter tej jár 25 centavóért. A kubaiak átlagosan napi 2950 kalória értékű élelmet fogyasztanak, s a jegyrendszer kedvezményes, már-már szim­bolikus árai mellett havonta 30- 35 pesót költenek hasuk megtöl­tésére. A jegyrendszeres boltok mel­lett ma már mintegy ezer kész­pénzes boltban is vásárolhatnak élelmiszereket, de jóval drágáb­ban. Itt például egy kiló rizs 3,26 pesót, egy kiló sertéshús 9,35 pe­sót, míg egy kiló csirkehús 8,80 pesót kóstál. Ezt a fajta boltháló­zatot 1972 óta építik ki folyama­tosan, statisztikai kimutatások szerint a kubaiak a fizetésük egy- hetedét ezekben az üzletekben költik el. A jegyrendszer egyéb­ként vonatkozik bizonyos mű­szaki cikkek vásárlására, ponto­sabban beszerzésére is. Ám akadnak olyan hiánycikkek, amelyeket a termelő kollektívák gyűlésein „osztanak” szét az arra érdemesültek között. Mondjuk egy szovjet gyártmányú 180 lite­res hűtőgéphez így 900 pesóért hozzá lehet jutni, míg a készpén­zes üzletben 1700 pesót kell a masináért leszurkolni. A jegy­rendszer hasznosságáról és főleg szükségességéről persze felesle­ges Európában vitatkozni, első­sorban azért, mert Kubában egyelőre nem kívánják zúzdába küldeni a libretát. — szerdahelyi — Jégmérés — helikopterről Amióta a sarki tengereken kő­olajat termelnek ki, a szakembe­reknek okvetlenül ismerniük kell ajég vastagságát. A fúrófedélze­tüket ugyanis aszerint kell meg­tervezniük, hogy azoknak mi­lyen vastag jégtáblák ostromát kell állniuk. Eddig ajég vastagsá­gát a jég felszínéről fúrásokkal mérték, sok-sok mérési ponton, külön-külön. E lassú és bonyo­lult eljárás helyett az Egyesült Államok-beli Exxon olajvállalat kutatói gyors és biztonságos módszert fejlesztettek ki. Esze­rint a jégfelszín fölött nagyon alacsonyan (3-5 méteres magas­ságban) és nagyon lassan (órán­kénti 10-20 kilométeres sebes­séggel) repülőhelikopterről im­pulzusüzemű radarral csaknem folyamatosan szondázzák a je­get. A helikopter oldalára szerelt radarból kisugárzódó rövid jelek két felületről verődnek vissza: a jég felszínéről és a jégtábla aljá­ról. A két visszavert jel közötti időkülönbségből 25 centiméter­nyi pontossággal meghatározha­tó a jég vastagsága, föltéve, hogy az 1 és 11 méter között van. Már tervezik, hogy a helikop­terre szerelt impulzusradart más célra is felhasználják, például ar­ra, hogy földerítsék vele a régi olajvezetékeket, vagy felmérjék a föld alatt rejlő vízkészleteket. A FIAT újabb nagy üzletet tervez a Szovjetunióval A FIAT cég arról tárgyal a Szovjetunióval, miként kapcso­lódhatna be a szovjet személyau­tó-gyártás fejlesztésébe. A Szov­jetunió jelenleg évi 1 millió sze­mélyautót gyárt, és a termelést rövid időn belül meg szeretné kétszerezni. Nagy reményeket fűznek a Szovjetunióban a szov­jet tervezésű, 1000 köbcentimé­teres hengerűrtartalmű Oka tí­pus gyártásához. Mint Romiti, a FIAT elnöke kedden Milánóban közölte, a szovjetek ennek a tí­pusnak a közös gyártásába sze­retnék bevonni a FIAT-ot. még nem tudni, mikor sikerül nyélbe ütni az üzletet. A Szovjetunió ve­gyes vállalat megalapítását indít­ványozza, 30-35 százalékos ki­sebbségi olasz részvétellel. A Pirelli konszern a hét elején szándéknyilatkozatot írt alá Moszkvában közös autógumiab­roncs-gyártás megszervezéséről. Évi 10 millió darab autógumit gyártó üzemet akarnak létesíte­ni, 90 millió nyugatnémet márka értékben. A gumik nagy részét az Oka autókba építenék be. Az Oka gyártása 1993-ban indulna be, évi 300 ezer autót állítanának elő. Az Oka-teivvel párhuzamo­san további két új típus termelé­sének a beindítását is tervezik a Szovjetunióban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom