Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-04 / 182. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 4., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Nemcsak a Földre érkeznek, hanem más égitestekre is — Jól tanulmányozhatók a Hold-feszínen Meteoritkráterek A világegyetem, a bolygók életének kutatása régóta foglalkoztatja az emberiséget. Földünk különböző részein kutató csoportok dolgoznak a kozmosz jelenségeinek feltárásán, azon, hogy minél jobban megismerjük ezt a különleges világot. Mostani összeállításunk ebből a témakörből való. Kőolajkutatás — másképpen A földfelszínt letapogató és a pontos műholdtérképek készítéséhez felvételeket szolgáltató mesterséges holdak újabban kőolajforrások után is kutatnak. Az angliai Lancester egyetemen kidolgozott új eljárással a „hamis szín technnikával” felfedezhetik a kőolaj kiáramlásáról árulkodó, a környezetnél kissé nagyobb hőmérsékletű, melegebb tengerszakaszokat. A tengermélyi kőolajforrások kiáramlásának térségében körülbelül egy fokkal melegebb a tengervíz. Megfelelő értékeléssel ez a hőmérsékletkülönbség eltérő színnel hívja fel magára a figyelmet a műholdfelvételeken. Fogyóban az északi-tengeri kőolaj Vv>; ^ * x a»**«*'»** Nagy-Britannia északi-tengeri kőolajmezőinek termelése az évtized végére annyira csökken, hogy az országnak már kőolaj- behozatalra lesz szüksége. A mai kitermelési eljárásokkal — ebben már a víz besajtolása is szerepel — a 8,2 milliárd tonnára becsült északi-tengeri kőolajva- gyonnak mintegy 42 százaléka, vagyis megközelítőleg, 3,4 milliárd tonna hozható a felszínre. Érthető ezért az a törekvés, hogy további — úgynevezett fokozott kőolaj-kihozatali — eljárásokkal igyekeznek a készleteknek legalább a felét kitermelni. Evégett a Shetland-szigetektől északkeletre 160 kilométeres távolságban lévő Brent kőolajmezőn a Shell és az Esso kőolaj társaságok nagyszabású, közös kísérletbe kezdtek. A telepben a kőolaj felületi feszültségét vegyi anyag besajtolá- sával kívánják csökkenteni, s ezáltal elősegíteni a kőolajáramlást. Azt tervezik, hogy e célra nitrogéngázt használnak majd fel. A nitrogéngáz hivatott pótolni a földgázt, mert annak zömét eladták a Brit Gázvállalatnak. A nitrogéngáz a földgáznál kevésbé keveredik a mezőben levő folyadékkal, ám mihelyt bejut a vízzel elárasztott kőolajmezőbe, a tárolókőzet pórusaiban rekedt kőolajat lefelé irányuló mozgásra készteti. Az égbolton gyakran feltűnő meteorok, a „hulló csillagok”, „tűzgömbök” jól ismertek. tizeknek a magja szilárd anyag, a világűrből kerülnek légkörünkbe. E részecskék általában rendkívül kicsinyek (súlyuk csak ritkán éri el a gramm nagyságrendjét), és a Föld felszíne felett 50-100 kilométerre többnyire elégnek, megsemmisülnek. Abból a sok millió meteorból, amely minden évben bekerül a Föld légkörébe, csupán néhány száz elég nagyméretű ahhoz, hogy a légkörön áthaladva elérje a földfelszínt. Ezeket nevezzük meteoritoknak. A világűrből érkezett testeknek a felszínen való robbanása nyomán keletkezett becsapódási helyét meteorkráternek nevezzük. Ezek a vulkánok krátereihez hasonlítanak, tehát voltaképpen körülárkolt medencék. Számos ilyen — nagy kiterjedésű — meteorkrátert ismerünk a Föld különböző pontjain. Természetesen a becsapódás ideje óta eltelt időben az erózió munkálja ezeket a képződményeket, koptatja az eső, a szél, tehát egyre inkább elsimulnak a formái. A világűrből érkező meteorok, meteoritek azonban természetesen nemcsak a Földre érkeznek, hanem más égitestekre is. Jól tanulmányozhatók ezek a Földhöz aránylag közel eső Hold-felszínen. A víz és a légkör azonban, amely a Földön a helységeket lekoptatja, és a felület egyenetlenségeit kisimítja, teljesen hiányzik a Holdon. Másrészt éppen a légkör hiánya miatt a Hold felé száguldó meteoritok nem égnek el útközben, hanem valamennyi becsapódik a Holdba. Ez az oka, hogy a Hold-felszín minden részén sajátságos gyűrű alakú képződményeket mutatnak a távcsövek. A Hold-kráterek keletkezését illetően az első állásfoglalást Hooke tette 1665-ben. Borsószemeket_dobáltképlékenyany^ gal teli.edénybe és a Hold-kráterekhez nagyon hasonló alakzatot kapott. Képzeljünk el egy gigantikus meteoritus testet, egymillió tonnányi tömeggel, amely másodpercenként 30 kilométeres sebességgel közelít a Holdhoz. Ilyen nagy energiával rendelkező test becsapódása a Hold-fe- színbe krátert képez. Mozgási energiájának egy része a becsapódáskor hőenergiává alakul, és felmelegíti a Höld anyagát. Egy ilyen nagy mozgási energiájú meteor mintegy 30 kilométer átmérőjű krátert képes ütni a Hold felületén. Természetesen, ha kisebb tömegű a meteorit, kisebb mozgási energiát testesít meg, tehát az általa képzett kráter is kisebb lesz. 5 minthogy a Holdnak nincs légköre, egészen parányi meteoritok is elérik a Hold felszínét, parányi krátereket hozva létre. Képünkön: mikrometeorit, amely mintegy 3000 éve landolt a Holdon, s általa képzett mik- rokráter egy földre hozott holdkőzeten. A kráter átmérője 0,03 milliméter átmérőjű, a mellette jobbra látszó kettő meg kisebb. Közös orosz-amerikai légikommandó Az Arab-félsziget sziklás hegységei között végzetes fegyver fenyegeti az emberiséget. A vegyes akciócsoportnak az ismeretlen fennhatóságú, kilövésre kész atomrakétákat kell megsemmisítenie. Először azonban egymással szembeni előítéleteiket kell leküzdeniük. A helyzetet még tovább súlyosbítja, hogy az egyik pilóta nő, s ráadásul veszedelmesen csinos. Vajon meddig maradnak közös kötelékben az orosz és az amerikai vadászgépek? A színes amerikai akciófilmet az egri Vörös Csillag moziban láthatják Louis Gossett Jr, Mark Humphrey, Stuart Margolin és Alan Scarfe főszereplésével. A Bródy mozi tűzte műsorára a Szellemirtók című színes amerikai filmet. A New York-i egyetem három parapszichológiái professzorát az utcára teszik „tudománytalan nézeteikért”. Vállalkozásba kezdenek, s megalakítják a ’’Szellemirtók”nevű társaságot, amely a túlvilági lények elfogásával foglalkozik. Akad munkájuk bőven: a szellemek a világ elpusztítására készülnek, s mindig más-más alakban jelennek meg. Folyhat tehát a hajsza... A film egyszerre vígjáték és horror-paródia — röviden szenzációs szórakozás az egész családnak! A Prizmában kerül bemutatásra Jancsó Miklós új alkotása, a Jézus Krisztus horoszkópja című film, amely arról szól, hogy valami nincs rendben a világban: egy közérzetet vetít ki lebilincselő erővel. Arra a kérdésre igyekszik válaszolni, hogy mivégre vagyunk a Földön. A katekizmus szerint azért, hogy szeressük Istent. Az ateista embert azonban ez nem elégíti ki... A meglepő következtetéseket levonó Jancsó-filmet péntek este fél 8 órakor vetítik. . A Magyar Posta augusztus 14- én négycímletű sort ad ki Magyarország legszebb barlangjai címmel, a barlangok szakértőinek hazánkban tartózkodó konferenciája alkalmából. A harminc forint össznévértékű sor Dudás László grafikusművész tervrajza alapján az Állami Nyomdában ofszeteljárással készül. A Baradla-barlangból (Aggtelek-Jósvafő) a háromforintos címlet, a szemlőhegyi barlangból (Budapest) az ötforintos mutat be szép részletet. A tízforintos bélyegen az Anna-bar- langba (Miskolc-Lillafüred), a tizenkét forintoson a Miskolc-ta- polcai tavasbarlangba lehet bepillantani. A sornak 256 ezer 300 fogazott és 4 ezer 700 foga- zatlan a példányszáma. A filatéliai irodalmi világkiállítása nemrég zajlott le Frankfurtban. 23 nyelven írott 600 könyv versengett a díjazásokért. A három legnagyobb elismerés egyikét, nagy aranyérmet kapott G. S. Ryan angol filatelista munkája 1867-1871 közötti magyarországi lebélyegzésekről. A Londonban kiadott kétkötetes 1024 oldalas mű valóban a legszebb szakkönyv, ami ebben a témakörben valaha is megjelent. Alkalmi bélyegzések: VIII. 15. A kőkapui kisvasút újraindítása, Pálháza. VIII. 20. lyiajális- park, Miskolc. Mindkét helyen hivatal a rendezvény színhelyén. Programbörze Kiállítások, tárlatok Illés György, a világszerte elismert operatőr tiszteletére rendeztek kiállítást az idei filmművészeti nyári egyetem keretében. A tárlatnak az egri Ifjúsági Ház galériája adott otthont. + Műemlékek fotókban címmel az Országos Műemléki Felügyelőség összeállítását tekinthetik meg az érdeklődők az MMK és a Hevesi Szemle Galériájában,az MSZMP oktatási igazgatóságán, Egerben. + Népművészeti kiállítás nyílik szombaton, a Megyei Művelődési Központ kisgazdájában. A gyűjtemény szeptember 15-ig naponta 10-12 és 14-18 óráig látható. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények A negyedik országos nyugdíjas találkozót rendezik meg szombaton Egerben. Ennek keretében a Dobó téren, a Szépasz- szonyvölgyben, a Bazilikában, illetve a Lenkey János Kollégiumban változatos programok várják az idős embereket. + Az MMK-ban működő egyedülállók klubja szombaton délután 5 órakor tartja az esztendő második félévének első klubfoglalkozását. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Képzőművészeti alkotótábort rendeznek a tamamérai ifjúsági táborban augusztus 2-től 20-ig. A turnusban a hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központ képzőművész alkotóköre és fotószakköre vesz részt. + Kiskörén a Szőke Tisza 1989 rendezvénysorozatának keretében augusztus 13-ig a szövést, a gyékény- és kosárfonást, valamint a halászháló készítését sajátíthatják el az érdeklődők. Túra az Oroszlánvárhoz A Gyöngyösi SE természetjáró szakosztálya augusztus 5-én, szombaton vártúrára varja az érdeklődőket a mátrai Oroszlánvárhoz. A 16 kilométeres útvonalon a következő állomásokat érintik a kirándulók: Marka/. — Tarjánka szurdok — Oroszlánvár — Domoszló. Hársy István és Silye Ferenc túravezetők 7 órakor várják az érdeklődőket a Gyöngyös Volán autóbuszállomáson. A KPVDSZ Eükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya augusztus 6-án, vasárnap két túrát is vezet, egyiket a Bükkbe, a másikat az Ó-Bükkbe. Előbbit nyugdíjasok részére ajánljuk. A mindössze 12 kilométeres útvonalon a következő helyekre látogatnak: Felsőtárkány — Keringő út — Várhegy — Várkút — Várkuti elágazó. A túrát dr. Zsivora Sámuellel tehetik meg, akivel 8.30 órakor találkozhatnak Egerben, a dr. Nagy János utcai autóbuszmegállóban. Az ó-bükki túrán résztvevők a 20 kilométeres séta során a következő helyeket érintik: Mónosbél — Vílló- tanya — Posta út — Baktai tó — Ráchegy — Eger. Találkozás: 7.15 órakor az egri várállomáson, ahol Martus Ferenc túravezető várja a kirándulókat. A hét vége időjárása A hét közepi meglehetősen hűvös napok után a hét végére Heves megyében is lényegesen melegszik az idő. Szombaton túlnyomóan napos idő várható, csapadék nem valószínű. A hajnali órákra 10,14 fokig csökken a hőmérséklet, délutánra viszont 23,27 fokig melegszik fel a levegő. Vasárnap időnként megnövekedhet a felhőzet, de csapadék ezen a napon sem valószínű, gyenge lesz a légmozgás is. A hő- mérsékleti minimum 12,16 fok között alakul, a maximum pedig 25,29 fok között várható. Kilátások a jövő hétre: A hét elején változékony idő valószínű, záporokra, zivatarokra lehet számítani, a hőmérséklet nem változik. A hét közepétől több fokos melegedés valószínű és 30 fok feletti maximumhőmérsékletek is lehetnek.
