Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-04 / 182. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 4., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. A néppel szövetkezzünk Mind a párt és a kormány, mind az ellenzék reformprogramjait olvasva óhatatlanul is szemünkbe ötlik egy makacs tény: nem sikerült szakítanunk a felülről való leváltás módszerével. Eddig a problémák megoldását egy — mindent átfogó — ideológiától vártuk, most pedig különféle gazdasági elméletektől. E teóriában egyesek továbbra is különféle dogmákra hivatkoznak, mások pedig a maguk külön bejáratú politikai és köz- gazdasági elméleteire. A közöttük dúló vita ismét a nép feje fölött folyik, a régi, be nem vált, rossz módszer szerint. Különösen világosan kitűnik ez például a magukat baloldaliaknak nevezők elhangzott nézeteiből. Any- nyira így van ez, hogy az ellenfeleik is megelégszenek azzal, hogy hagyják őket szerepelni és megelégedetten konstatálják, hogy minden megnyilvánulásukkal önmaguk ellen dolgoznak. Törvényszerű ez, mert balol- daliságuk nem igazi baloldaliság. A baloldaliság mindig a tömegekre való támaszkodást jelentette, mégpedig nemcsak szép szavakban, de tettekben, cselekedetekben is. Azt ma már mindenki tudja, hogy népen nemcsak az élcsapat tucatokban kifejezhető vezetőségét, esetleg egyetlen tévedhetetlennek deklarált személyt kell érteni. A nép igencsak jól körülhatárolható fogalom és semmiképpen sem jelenti a bármekkora hatalommal rendelkező kisebbséget. A nép nagy többsége soha nem tekintette magáénak a nevében intézkedőket, uralkodókat. Hamis volt ezért, hogy egyre gyakrabban a munkásosztályra, a dolgozó népre hivatkoztak. Nálunk a kommunista pártnak legfeljebb a vezetői hittek — s azok közül is a többség csak ide- ig-óráig — abban, hogy a munkásosztály érdekeit képviselik. A kommunista pártok Magyarországon még a tagok véleményét sem képviselték. Ezt bizonyítja az is, hogy a legutóbbi időben a reformkörök népszerűsége a párttagság körében milyen hallatlan gyorsasággal növekszik. A baloskodók ideje lejárt. Négy évtizedük volt arra hazánkban, hogy igazukat, tételeiket bizonyítsák. Ezt nem tudták megtenni. A sikertelenség azonban csak őket, a balosokat és nem a baloldali gondolatot járatta le. A népet, a dolgozó embert támogató igazi baloldalnak fontos helye van a politikai élet palettáján, nálunk és a világ szinte minden részében. Mert igazi baloldaliság nélkül például Európának e térségében nincs igazi társadalmi megújulás. Ezt a balol- daliságot azonban nem lehet úgy elképzelni, hogy ez valamiféle egy táborba tartozást jelent azokkal, akik nyílt vagy nagyon burkolt formában a sztálinizmust, a hatalmaskodást, a demokrácia semmibevételét célozták meg a gyakorlatban, még akkor is, ha annak leghumánusabb formáját választották is. Vitathatatlan: legfontosabb politikai ügyünk, hogy megteremtsük a demokrácia alkotmányos feltételeit. De hiba, hogy eközben százszor annyi szó esik a parlamentről, mint a helyi tanácsokról. A reformerek egy része arra hivatkozik, hogy először fent kell rendet teremteni, s aztán alul a rend magától, vagy nagyon kis munkával is létrejön. Ez a felülről való megváltás feje tetejére állított dolog. Fent ugyanis csak akkor lehet rend, demokrácia, ha alul az van és ha ezen épül fel a demokrácia csúcsa, a parlamentarizmus. A demokrácia felülről lefelé építéséből eddig mindenütt embertelen diktatúra, gazdasági visszaesés lett, nem demokrácia és gazdasági haladás. A demokrácia alulról jövő építkezéséhez az kell, hogy szinte minden állampolgár számára legyen lehetőség a gazdasági autonómiára, a gazdasági függget- lenségre. Ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha az emberek százezrei kiélhetik gazdasági aktivitásukat, kreativitásukat, tehát ha sok százezer kisvállalkozás működik hazánkban. Ebben az irányban még alig tettünk valamit azon kívül, hogy ezt a szektort megtűrtük, szavakban deklaráltuk fontosságát. Ez kevés. Politikailag, anyagilag, gazdaságilag bátorítani és támogatni kell azokat, akik vállalják a kockázatot, hogy új dolgokat csináljanak, a maguk hasznára, s legtöbbször a nerpzct javára. Az igazi demokráciához az is szükségeltetik, hogy minden település politikailag és gazdsági- lag a lehető legfüggetlenebbb legyen. Rendelkezzék tehát saját tanáccsal, iskolával, földdel, annak hasznosítási jogával, legyenek saját bevételei, ne függjön a felső állami szervektől, hatóságoktól, sem politikailag sem gazdaságilag. Fontos ezt hangsúlyozni azért is, mert e tekintetben hátrább vagyunk ma még annál is, amit már 1945-ben elértünk. A demokrácia életeleme, hogy legyenek erős helyi közösségek, egyesületek és pártok. Az erősökön csak azokat szabad érteni, amelyek nincsenek felülről függő viszonyban, hanem tőlük függenek, hozzájuk igazodnak a felső szervezeteik. Nem demokratikus az a párt, amelyik nem tagságától, hanem vezetőségétől függ. Sajnos, pillanatnyilag rossz helyzetben vagyunk, mert jelenleg nincs egyetlen igazán demokratikus pártunk sem, legfeljebb ígéreteink vannak ezek megalkotására. A megvalósulást nagymértékben akadályozza, hogy a jelenlegi pártok szinte minden idejüket, energiájukat a csúcssz- szervezeteikben t folyó hatalmi harcra, és a versenytársaikkal való eszmei vitákra fordítják, ahelyett, hogy igazi reformerként legfőbb hivatásuknak, kötelességüknek azt tekintenék, hogy lent, az emberek között szervezzék a társadalmat. Az lenne a feladat,hogy e szervezés közben a pártokban szerezzenek érvényt a tagság akaratának, szervezzék a helyi közigazgatást, segítsék a vállalkozói kezdeményezéseket, küzdjenek azért, hogy az országban a nép többségének akarata legyen az iránymutató, nem pedig ilyen vagy olyan ideológia. Ne a párttól, az élcsapattól függjön a nép sorsa, hanem a párt függjön a néptől. Kopátsy Sándor Piacon a számítógépes könyvelési program A kisvállalkozók egyszerűbb adminisztrációja Üj alapokra helyezi gazdálkodását a Produktorg Szervezési Vállalat: aktívan bekapcsolódik a magánszféra gazdasági folyamataiba. A vállalatok önállóvá válásával a központi — minisztériumi — megbízások elapadtak, majd megszűntek, így a Produktorg új vállalkozásokba kezdett; részt vesz új cégek alapításában, társulások kialakításában, s ha arra igény mutatkozik, bekapcsolódik azok tevékenységébe is. A terjedő privatizációhoz kapcsolódva a Produktorg vállalja, hogy elemzi a gazdasági társaságok, pjt-k, kft-k, betéti társulások tevékenységét, s javaslatot dolgoz ki munkájuk gazdaságosabbá tételére, részt vállal új piacok, illetőleg kelendő termékek felkutatásában. Segít a külföldi partnerek megtalálásában, illetőleg a banki kapcsolatok kiépítésében. Vállalkozik arra, hogy egyszerűbbé teszi a kisebb szervezetek adminisztrációját. Korábbi nagy számítógépes programját továbbfejlesztette és rövidesen megjelenik a piacon a személyi számítógépes könyvelési programmal. Segítségével az egyéni és a társas vállalkozók mintegy 250 millió forintos évi forgalomig vezethetik gazdasági ügymenetüket a korábbinál lényegesen egyszerűbben. A program felhasználásával egyszerűbbé válik a vállalkozó könyvelése, napra kész információkat kap fizetőképességéről, és más, gazdálkodásához nélkülözhetetlen adatokról. (MTI) ínyencfalatok Kívül elegáns, belül kényelmes, az ára egymillió shilling Két olyan autót mutatunk be ezúttal, melyek az álomkategóriába tartoznak: legendás gyárak méregdrága modelljei, és műszaki, esztétikai színvonaluk is ennek megfelelő. Nem valószínű, hogy tűi sok gurul majd belőlük a magyar utakon, hiszen egymillió shillinges alapárukat (ami majdnem ötmillió forint és a vámot még nem is említettük) nyugaton is csak kevesen hajlandók megfizetni. Az innsbrucki Auto Meisinger cég szívességéből kóstolhattuk meg a két angol autót és olyan élményt nyújtott a próba Polski Fiataokhoz és Daciákhoz szokott érzékeinknek, amit meg kell osztanunk olvasóinkkal. Legalább sejtelmünk legyen róla, miben nem lesz részünk soha. A vadmacska: Jaguár XJ 12 Konzervatív formájú műszerfal a legmodernebb műszerekkel Ez a kocsi a szuperklasszis sportautóiról ismert Coventry-i cég családi limuzinja, de menettulajdonságaival nem sokban marad el tüzesebb testvéreitől. Az elegáns vonalú kocsi álló helyzetben is lenyűgöző. Körbesétálva jól látszik, hogy hibátlan munkával, a legjobb anyagokat építették a rendkívül tágas, majdnem öt méter hosszú ka- roszszériába, melyet elektromos eljárással is védenek a korrózió ellen. Az utastér akkora, hogy táncolni lehetne benne, ha nem volna telerakva valódi bőrrel bevont, rendkívül kényelmes ülésekkel. A tető és az ajtó kárpitozása szintén bőrből készült, a műszerfalat pedig mahagóni borítás díszíti. A szokásos műszereket fedélzeti számítógép egészíti ki, mely- lyel indulás előtt végigtesztelhető az autó összes fontos részegysége. A hőmérsékletet és a szellőzést automata klímaberendezés szabályozza: a vezető beállítja hány fokot szeretne, több gondja nincs ezzel. A kényelem növelésére és a 300 lóerős motorral hajtott erőátvitel védelmére automata váltót építettek be. Csak a gázt és a szervófékeket kell nyomni, a többit elintézi az automatika. Minden kényelmi és biztonsági berendezés felsorolására nincs elég hely, de azért említsük meg a fűthető külső tükröket, a hátsó olvasólámpát, a kívánságra beszerelhető digitális lemezjátszót és a rádiótelefont, melynek praktikusságáról masekbe fészkelheti magát az, akinek sikerült felkapaszkodni a magasépítésű fülkébe. Itt aztán van minden, mi szem-szájnak ingere: fedélzeti komputer, négy- hangszórós rádiómagnó, kvarcóra, kívánságra klímaberendezés. Az automataváltó előtt ott a terepkapcsoló, melynek hasznosságát Meisinger úr szemlélteti, aki autóversenyző volt korábban, így mutat néhány trükköt, mielőtt átadná a volánt. Jó méter magas, meredek sziklafalon át akar letérni az erdei útról a fák közé, ami lehetetlen vállalkozásnak látszik. Elsőre valóban semmi eredmény, de ekkor bekapcsolja az összkerékhajtást, lezárja a differenciált és a kocsi duruzsoló motorral átmászik az akadályon. Aztán hajmeresztő produkció következik, merőlegesen nekivágunk a hegyoldalnak, ami egyre meredekebb. Végül szinte függőlegesen áll az autó, minden pillanatban azt várjuk, hogy hanyattesünk, és legurulunk, oda a testi épségünk meg az egymillió shilling. De vezetőnk mosolyogva mutatja a leereszkedés tecnikáját, előreme- netben hagyja a sebváltót, és a nedves avartól síkos talajon 20- 30 centiméterenként csúsztatja vissza előforgó kerekekkel a két és fél tonnás monstrumot. A földútra visszatérve megkönnyebbülten vesszük át a volánt és előbb országúton hajtunk egy keveset. Megnyugtató érzés, ha az ember egy ekkora óriásban, magasan az út fölött trónol az ergonómiailag formázott ülésekben, lába alatt egy érzékeny gáz- és egy lapátnyi méretű fékpedállal. A szembejövő autók teteje valahol csípőmagasságban suhan el, ami nem kis biztonság- érzetet ad. Az erdőbe visszatérve megpróbálkozunk az előbbi útvonallal. Az eredmény még nem olyan tökéletes, de lenyűgöző, ahogyan a 8 hengeres, 3,5 literes befecskendezős benzinmotor 170 lóereje a kerekekre kerül. Az összkerékhajtás fantasztikus, szinte megsokszorozza a motor erejét, és a jeges úton is biztosan tartja a Rover az irányt. Miközben kint fröcsköl a kerekek alól a fagyos sár, idebent 22 fok van, és tisztán csilingel az Ö3-as adóról a könnyűzene. Ez már több mint elég a jóból, pedig az autópálya még hátra van. Ott az is kiderül, hogy 160 kilométer/óra meg se kottyan ennek a terepen-aszfal- ton egyaránt otthonos telivérnek. A fák között az ég felé — ezt tudja az összkerékhajtás gunk is meggyőződhettünk. Elvégre nem semmi, ha az ember az osztrák autópályán száguldó csodakocsiból beszélget pesti ismerőseivel. A száguldás itt szó szerint értendő, hiszen a 12 hengeres, befecskendezős, komputeres V-motor 9 másodperc alatt százzal röpíti a majdnem két tonnás autót. Százhetvennél még semmi nyoma a motor erőlködésének. Alig hallatszik zaj a fülkében, a vadmacska úgy ragad a betonra, mintha tapadókorongja lenne. A gyári adatok szerint 220 km/ órát megy, de ezt nem próbáltuk meg, mert nem szerettük volna, ha bevonják a jogosítványunkat. Kényelem, elegancia, luxus és megbízhatóság: bizony nem utasítanánk vissza egy ilyen „cicát”, de csak akkor, ha kötnének utána egy benzinkutat is. Ugyanis 12-18 liter extrát eszik 100 kilométeren az ólommentes fajtából. Az elefánt: Range Rover 3.5 i Nagy divat ma a terepjáró: nemcsak marcona vadászok, mélabús horgászok használják az úttalan utakra tervezett autókat, de ilyenekkel járnak újabban munkába a hivatalnokok, bevásárolni a háziasszonyok is. E divathullám egyik elindítója a luxus kategóriába tartozó Range Rover volt, amely egy bivaly erejével, egy elefánt méreteivel, egy százlábú mászóképpességével rendelkezik és ráadásul gyönyörű. Tervezői nem elégedtek meg néhány bordázott lemez összehegesztésével és mattzöldre festésével, mint az korábban megszokott volt. A gondosan korrózióvédett karosszériát magasfényű lakkal fújják le és metálár- nyalatokban is készítik, mit sem törődve azzal, mi lesz vele később az erdőben. Külsejéhez méltó a belseje is, mely egy drágább Mercedes kényelmét és szolgáltatásait nyújtja: plüss vagy bőrbevonatú üléMasszív felépítése ellenére a bivalyerős motor 160-nal röpíti a Rovert Koncz János
