Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-04 / 182. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 182. szám ÁRA: 1989. augusztus 4„ péntek 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA ABHÁZOK KONTRA GRÚZOK? „...maga hova indult, hiszen ott puccs van!” (2. oldal) ínyencfalatok „Két olyan autót mutatunk be ezúttal, melyek az álomkategóriába tartoznak...” (3. oldal) VISSZATÉRÉS A „SZÁMŰZETÉSBŐL" Régi álma teljesült a novaji focibarátoknak (6. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 29, 43, 81, 85, 87 Mock osztrák külügyminiszter nyilatkozata: Ausztria kötelezve érzi magát, hogy támogassa a „vasfüggöny” nélküli Magyarországot A magyar film értelmiségképe Megnyílt az egri nyári egyetem Marx Józsefet hallgatják a résztvevők Kedvező fejleménynek tartja és a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéseként értékeli Ausztria, hogy Magyarország lebontja a „vasfüggönyt” — mutatott rá Alois Mock, osztrák külügyminiszter csütörtökön kiadott nyilatkozatában. Nem csupán gesztusnak, hanem az enyhülési politika fontos megnyilvánulásának tekintendő, hangsúlyozta Mock, hogy a két ország külügyminiszterei június végén közösen vágták ki a vasfüggöny egy darabját, és Horn Gyula az együttműködési szándékról szóló nyilatkozatot tett a helyszínen. A politikai egyeztető tárgyalásokon résztvevő harmadik tárgyaló fél képviselői csütörtökön egyeztető megbeszélést tartottak a Parlamentben. Az ülésen a gazdasági, szociális kérdésekkel foglalkozó szakbizottságok vezetői és az egyes szervezetek koordinátorai vettek részt. A megbeszélésen áttekintették a szak- bizottságokban folyó munkák állását, a tárgyalásokon képviselendő vélemény koncepcionális kérdéseit, valamint a tömegtájékoztatási szervekkel kialakítandó kapcsolatukat. A harmadik oldal képviselői ügy ítélték meg, hogy a társadalom részéről az ál— A jószomszédságot szolgáló intézkedések szellemében Ausztria kötelezve érzi magát, hogy ahol és amikor ez kívánatos, támogassa a magyar gazdasági és társadalmi reformtörekvéseket — szögezte le az osztrák külügyminiszter. A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése konkrét hozzájárulást jelent a kelet-nyugati enyhüléshez — állapította meg. Mock ugyanezen nyilatkozatában üdvözölte a csehszlovák hatóságoknak azt a döntését, hogy keskenyebbre szabják a határsávo- kat. taluk tárgyalt kérdések legalább olyan érdeklődésre tartanak számot, mint a politikai témák. Különösen sürgősnek tartják a kölcsönös nézettisztázást olyan alapvető kérdésekben, mint a válságkezelésre kidolgozandó kormányprogram jellege, az államháztartási törvény, az adórendszer továbbfejlesztése, valamint az átalakulási törvény által keltett ellentmondások mihamarabbi kiküszöbölése. A harmadik tárgyaló fél megbízottjai nagy jelentőséget tulajdonítanak álláspontjuk minél szélesebb körű nyilvánossá tételének. (MTI) Ebben az évben már 16. alkalommal rendezik meg az egri nyári egyetem filmművészeti tagozatának rendezvénysorozatát. A korábbi esztendőkhöz hasonlóan az idén is egy központi témakör köré épül fel a program. A mostani 10 nap alatt elsősorban olyan filmeket vetítenek, amelyek a magyar értelmiségről szólnak. Az eseményre közel 90 résztvevőt vártak, akik közül mintegy hetvenen érkeztek már meg a megyeszékhelyre. A vendégek között idén először görög filmes szakembereket is üdvözölhettek, s mellettük a legtöbben Ausztriából, Belgiumból, Olaszországból és Franciaországból érkeztek. A tegnapi megnyitón elsőként Tóth Vilmosáé a Tudományos IsmeretterjesztőTársulat megyei titkára köszöntötte az egybegyűlteket és bemutatta Hernádi Ferencet a nyári egyetem titkárát, aki civilben az egri Dobó Gimnázium igazgatóhelyettese. Mindezek után Marx József a Magyar Filmintézet igazgatója emelkedett szólásra, hogy megnyitó előadását megtartsa, szóljon arról, hogy hogyan tükröződik a magyar filmekben az értelmiség helyzete. Elsőként örömmel említette, hogy sokan vannak, akik visszatérő vendégek ezen az eseményen, majd rátért arra, hogy az értelmiség helyzetének bemutatása a filmművészetben kelet-európai sajátosság, hiszen általánosan nem ismer ez az ágazat ilyen besorolást. Főként 1945 után lett ez hangsúlyos, az értelmiség a celluloid- szallagon politikai szerepet töltött be, a mindenkori helyzet hőmérője volt. Elmondta, hogy háromféle értelmiségi típus jelent meg a kezdeti időben a magyar filmben: az egyik amelyik diplomáját még 1945 előtt szerezte, s őket természetesen át kellett nevelni a szocializmus számára, a másik amelyik az ellenség szerepét töltötte be, a harmadik pedig a munkás-paraszt származású intelligencia, az úgynevezett kinevezett értelmiség. A legközelebbi múltban előtérbe került a publicisztikus film, amelynek „bátorsága” mindig csak odaáig ment el, amennyit az adott politikai szituáció megengedett. Ezt illusztrálva Marx József megemlítette Kovács András: Két választás Magyarországon című alkotását, amelyet véleménye szerint ha egy holland vagy norvég nézőnek bemutatnak, az úgy vélekedik róla, hogy ezzel a problémával az alkotmánybírósághoz kell fordulni s nem kell belőle „művészetet” csinálni. A szónok több magyar rendezőt emh'tett, akiknek a műveiben hangsúlyos szerepet kap az értelmiség s amelyek közül többet megtekinthetnek a napokban a nyári egyetem résztvevői. Végezetül megállapította, hogy az lenne az ideális helyzet, hogy ha az értelmiség a kamera elől a kamera mögé kerülne, azaz inkább általános érvényű művészeti alkotásokat készítene s nem a saját helyzetéről tudósítana jobb híján. Ezek után a résztvevők a végig helyszínül szolgáló Ifjúsági Ház galériájába mentek, hogy az egri származású legendás hírű operatőr, az idén 75 éves Illés György eddigi munkásságát felelevenítő kiálh'tást megtekintsék. Ezt Kottái L,ajos operatőr nyitotta meg, aki maga is számos jelentős alkotást, így például Szabó István legutóbbi filmjeit fényképezte. Többek között megemlítette, hogy Illés Györgynek operatőri munkásságán kívül jelentős szerepe van abban is, hogy a világ számára felnevelt néhány nemzedék filmes szakembert. Az eseményen résztvett az alkotó is. Ezután rövid szünetet követően megkezdődtek a vetítések, elsőként Bereményi Géza Eldorá- dó című művét tekintették meg a résztvevők, azt az alkotást, amely az 1989-es Budapesti Filmszemlén a játékfilm kategóriában fődijat nyert. A mai nappal kezdődően egész napos programok lesznek, amelyen végig angol, francia, német és orosz tolmácsolás lesz. Számos rendező vendége lesz az eseménysorozatnak, így például Jancsó Miklós, Enyedi Ildikó és Tímár Péter. Neves „külsős” előadó is ellátogat Egerbe, Lengyel László közgazdász a magyar értelmiség elmúlt 30 évének stratégiájáról beszél majd. Bemutatják a tavaly nyár óta készült jelentősebb alkotások egy részét, így például A dokumentátor, és az Én XX. századom című munkákat. Néhány ősbemutatóra is sor kerül, az érdeklődők láthatják Jancsó Miklós Jézus Krisztus horoszkópja, Gárdos Péter Hecc és Elek Judit Tutajosok című filmjét. Olyan csemegével is szolgálnak az ínyencek számára, mint az eddig csak filmklubokon bemutatott alkotás a Jégkrémbalett, amelyet a képzőművész Wahorn András rendezett 1986-ban. A vetítések között több szemináriumot is tartanak, ahol a résztvevők egymás között mondhatják el nézeteiket a látottakról. Az egri érdeklődők számára szomorú hír, hogy az idén először nem ingyen, hanem 20 forintos belépőjegy ellenében látogathatnak el az egri Ifjúsági Ház Prizma mozijába. Viszont a korábbi évekhez hasonlóan az épület előtti téren most is'lehet vásárolni filmplakátokat és a művészeti ággal kapcsolatos irodalmat. Egyenlő eséllyel.. Ugyancsak bajban lennék most, ha eredeti végzettségemnek megfelelően, tanárként kellene állást keresnem. No, nem mintha pedagógus- ; túltengés lenne, akárcsak Heves megyében is. Egészen más a probléma forrása. Diplomám egyik része ugyanis megfelelő szintű orosz nyelvtudást igazol. Olyat, amellyel ki lehet állni felső tagozatos gyerekek közé, s ragozásra, lágyjelekre, cirill betűkre okítani őket. Emlékszem, hajdani főis- j kolásként szinte pironkod- i nőm kellett, ha valaki meg- I kérdezte: milyen szakra jársz? Az „angolosok” között szinte számkivetettnek éreztük magunkat, a kelet-európaiság fokozott hátrányával. Hiába, * a nyugati krimik, westernek 1 hatásával, a szigetország vi- ' deóklippjeinek látványával, ! hangzásával már akkor sem < tudott versenyre kellni Puskin dallamvilága (sajnos, hogy még magyarul sem nagyon...), Dosztojevszkij nehezen feldolgozható lélekáb- rázolása. S ebben a milliőben az is nagy szó volt, hogy végre kezdtük felfedezni magunknak Viszockijt, a targikus sorsú, daloló költőt, divatba jött nálunk is, akárcsak saját hazájában, ahol eldugott, kollé- j giumi folyosókon, koszos bérházakban csendültek fel f kemény sorai. Most viszont, mindennek ellenére többszörösen is frusztráltnak kellene éreznem magam. Csökkentértékűnek, aki olyan tudás birtokában van, amelyre — úgymond — I nem tartanak igényt. Félreértés ne essék: nem vagyok orosz nyelv-párti. Üdvösnek tartom, hogy most | már általános iskolában tanulhatnak a gyerekek franciául, angolul, németül, olaszul, ne adj isten, görögül, spanyolul vagy portugálul. Ha sajnálkozom is, csak irigységből teszem, hiszen az én nemzedékem megfosztatott ettől a fajta választási lehetőségtől. Félek azonban a kapkodásban rejlő hibáktól.' Attól, hogy ilyen kínálat mellett ' nemcsak ki, hanem le is nézik j azt, aki valamiféle kíváncsi- j ságból vagy más okból mégis í az orosz nyelv mellett teszi le a voksát. És féltem hajdani tanáraimat, akiknek — önhibájukon kívül — újból az iskolapadba kell ülniük, s kevésbé fogékony fejjel ismét nyelvtant, szavakat magolni. Reménykedem azonban, hogy eljön az idő, amikor minden nyelv egyenlő eséllyel pályázik majd. Amikor a feltételek adottak lesznek ahhoz, hogy kiváló szaktudású emberek okítsanak — s nemcsak a hagyományos angol- orosz párosításban — „külföldiül.” Amíg azonban minderre várni kell, addig sem szabad elfogadhatatlan kompromisszumokba belemenni, j Gyorstalpalón végzett „szak- [ emberek” ugyanis bármilyen i nyelvnek csak ártani tudnak! És akkor az igen áhított — és részben a nyelvtudással megszerezhető — európaiságunk jelentős hátránnyal indulhat csak a kulturáltság nemzetközi mezőnyében. Doros Judit Koltai Lajos megnyitja az Illés György munkásságát bemutató kiállítást (Fotó: Szántó György) (MTI) Visszautasított román vádak A Külügyminisztérium közleménye A Magyar Távirati Irodát a Külügyminisztérium illetékes helyéről felhatalmazták az alábbiak közlésére: „Azt követően, hogy a Magyar Televízió műsorában előzetesen meghirdették a Mihály volt román királlyal készített interjú bemutatását, a Román Szocialista Köztársaság Külügyminisztériuma mind Bukarestben, mind Budapesten diplomáciai lépéseket tett az interjú bemutatásának megakadályozása érdekében, anélkül, hogy annak tartalmát ismerte volna. A magyar Külügyminisztérium, a hazai tájékoztatáspolitikai gyakorlat alapján, közölte a román féllel, hogy a kérés teljesítése nem áll módjában. • A Panoráma július 31 -i adását kö vetően a román fél ismételten tiltakozott, ezúttal az interjú tartalma miatt. Hangoztatta, hogy az megítélésük szerint román-ellenes; szocialista-ellenes, fasiszta jellegű, Románia függetlensége és szuverenitása elleni közvetlen támadásokat tartalmazott. Közölte, hogy az interjú bemutatása miatt román részről visszavonják a magyar tanácsi küldöttség romániai látogatására szóló, már előkészített meghívását, és konzultációra hazarendelik Románia budapesti nagykövetét. Az MNK Külügyminisztériuma a román lépéseket határozottan visszautasította, és megismételte korábban többször kifejtett álláspontját, mely szerint elfogadhatatlan az a román magatartás, amely a tömegtájékoztatás egyes megnyilvánulásait hivatalos magyar álláspontként értékeli és ürügyként használja fel a kétoldalú kapcsolatok további szűkítésére. Különösen sajnálatos, hogy ezzel a lépéssel román részről az egyetlen olyan konkrét megállapodást is érvénytelenítették, amelyről az áj magyar vezetésnek a közelmúltban Bukarestben sikerült megegyezésre jutni a román féllel. Magyar részről ismételten a román illetékesek tudomására hozták, hogy továbbra is érvényben lévőnek tekintjük a két ország közötti kapcsolatok normalizálására vonatkozó korábbi javaslatainkat és készek vagyunk azok alapján érdemi tárgyalásokat folytatni a kapcsolatokat terhelő valamennyi kérdésről. Budapest, 1989. augusztus 3.” ;mti\ A harmadik oldal egyeztető megbeszélése Kölcsönös nézettisztázást
