Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 204. szám ÁRA: 1989. augusztus 30., szerda 4,30 FORINT A FEDÉLZETÉN AZ EMBERISÉG ÜZENETE Voyager-2: „...Hat pere múlva körülbelül 50 percre eltűnt... (2. oldal) KÖRKÉRDÉS A HALÁLBÜNTETÉSRŐL „...vitatkozunk, mi módon oltsuk a tüzet, nemhogy inkább elhatárolnánk az egyik okot.” (3. oldal) EGY SZELLEMI HAZA KÉPE Kisebbségi írók találkozója: „...Olyan az ember, mint a mélytengeri hal, megszokja a nyomást...” (4. oldal) A VISSZATÉRŐ VENDÉG „1974-ben az autómat kipakoltatták a határon, most köny- nyen átengedtek...” (5. oldal) Nyers Rezső és Grósz Károly amerikai képviselőt fogadott Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kedden a Központi Bizottság székházában fogadta Tom Lantos amerikai képviselőt. Véleményt cseréltek a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A találkozón jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. (MTI) „...a progresszív és a konzervatív erők között nem következhet be a kettéválás” Egységes pártot akarnak Az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása előtt Az MSZMP reformkörei egységes pártot akarnak, amely megszabadul a ko­rábbi terhes örökségétől, s programjával, működési el­veivel a radikális reformo­kat szolgálja. Csak így van esélye annak, hogy a párt feleíősen állhasson a nem­zet elé, s egy demokratikus választáson a magyar nép bizalmát kérje. E gondola­tok jegyében ajánlotta a hazai és a nemzetközi sajtó figyelmébe az MSZMP re­formköreinek szeptember 2-án, szombaton és 3-án, vasárnap tartandó országos konferenciát Varga József, a tanácskozás sajtóirodájá­nak vezetője. A hétvégi rendezvény helyszí­nén — az MSZMP budapesti bi­zottságának politikai, propagan­da és művelődési központjában — tartott sajtókonferencián Var­ga József emlékeztetett: a re­formgondolatok és azok képvi­selői mindig jelen voltak az MSZMP-ben, de a sztálini típusú pártstruktúrában — még annak szelídített kádári változatában is — nem kerülhettek felszínre. Ha mégis, akkor a revizionizmus, a pártszerűtlenség címkéjével il­lették e törekvéseket, vagy ép­pen kemény retorziót, megtor­lást váltottak ki. A reformgon­dolkodás az elmúlt évtizedben tapasztalható megannyi negatív jelenség hatására egyre inkább felerősödött. A párttagság mind kevésbé tűrte, hogy egy szűk uralkodó elit döntsön minden kérdésben. Olyan belső nyomás alakult ki, amely tavaly május­ban robbanásszerűen sodorta el a tehetetlen, konzervatív pártveze­tés jelentős részét. Véleménye szerint az utóbbi időben sokan átvették a reform­retorikát, a gyakorlatban azon­ban a valóságos reformok érde­kében nem sok történt. A párt­tagság a reformkörökben találta meg a teret a cselekvésre, a vezető testületek tettekre sarkalására. Az országos tanácskozás célja­ként nem csupán egy átfogó re­formplatform megvitatását és el­fogadtatását jelölte meg, hanem azt is, hogy válaszokat fogalmaz­zanak meg minden olyan, a ma­gyar társadalmat foglalkoztató kérdésre, amellyel az MSZMP kongresszusának szembe kell néznie. Ez a reformkörök köte­lessége, mert azt akarják, hogy az MSZMP meghatározó erőként vegyen részt a jövő többpárt­rendszerű Magyarországán a ha­talom gyakorlásában. A reform­körök azt kívánják, hogy a radi­kális reformeszmék talaján új- hodjon meg az MSZMP, vagy — ha úgy tetszik — alakuljon új párttá. A pártvezetésben olyan emberekre van szükség, akiket nem terhel a múlt hibáinak, bű­neinek felelőssége, akik hitele- (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Beszámoló a tanácsi gazdálkodásról — A csök­kent és megváltozott munkaképességűek hely­zetéről — A tartási, életjáradéki és öröklési szer­ződésekről Schmidt Rezső elnök vezeté­sével kedden ülést tartott Eger­ben Heves Megye Tanácsának végrehajtó bizottsága. A testület elsőként — Molnár Miklósáé dr., a terv- és Kántor Imre, a pénz­ügyi osztály vezetőjének előter­jesztésében — beszámolót hall­gatott meg a megye tanácsainak félévi gazdálkodásáról. Ebben megállapították: az adóreform intézkedéseinek hátrányai, vala­mint az áremelkedések az idén is nehezítették a tanácsi és intéz­ményi gazdálkodást. A megye tanácsainak éves terveiben sze­replő fejlesztési célok a féléves teljesítés ismeretében — ameny- nyiben a finanszírozási feltételek megfelelően alakulnak — elér­hetők. A továbbiakban a végrehajtó bizottság — Csatári Szilárdnak, a munkaügyi és Heres ka Gyulá­nak, az egészségügyi osztály he­lyettes vezetőjének tájékoztatá­sában — a csökkent és megválto­zott munkaképességűek helyze­téről, s foglalkoztatásuk lehető­ségeiről tanácskozott. A vitában — amelyben részt vett dr. Kasza Ilona, a Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium főosztályve­zető-helyettese is — számos ta­pasztalatról esett szó, amelyek intézkedést sürgetnek mind he­lyi, mind országos szinten. (Az elhangzottakra egy későbbi lap­számunkban visszatérünk.) A testület ülése dr. Fábián Erik Istvánná igazgatási osztály- vezető tájékoztatójával — és egyéb ügyek megvitatásával — fejeződött be, érintve a tartási életjáradéki és öröklési szerző­dések jóváhagyásával, ellenőrzé­sével kapcsolatos feladatokat. Ha a magyar Parlament is amellett dönt... Tervpályázat a Budapest—Bécs Világkiállítás lehetséges helyszíneire Az 1995-ös Budapest-Bécs Világkiállítás lehetséges helyszí­neire kiírt tervpályázat céljairól tájékoztatták kedden a főváros­ban a sajtó képviselőit. A meghirdetők: a világkiállí­tás előkészítő bizottsága, a Köz­lekedési, Hírközlési és Építésü­gyi Minisztérium, valamint a Fő­városi Tanács képviselői el­mondták: gyorsítani kell az elő­készületeket. Ha a közeljövőben a magyar Parlament is amellett dönt, hogy otthont adunk'ennek az eseménynek, s a nemzetközi szervezettől is megkapja hazánk a rendezés jogát, nem lehet be­hozhatatlan lemaradásban a ter­vezés, a szervezés. A Parlament pontos, részletes elemzéseket kér döntéséhez a szaktárcáktól, in­tézményektől, a kormánytól arra vonatkozóan, mennyibe kerülne a kiállítás a költségvetésnek, il­letve mennyiben lehet számítani a vállalkozókra. A tájékoztatón elhangzott: a Közlekedési, Hír­közlési és Építésügyi Minisztéri­um olyan törvényjavaslatot ké­szít elő, amely a nemzetközi gya­korlattal megegyezően szabá­lyozná, hogy a nagy értékű helyi beruházások hasznából az or­szág más települései is részesed­jenek. Az elemzéseket, javaslatokat elsősorban az alapos előkészítő munkával kiválasztott négy hely­színre — így Dél-Budapestre, Aquincumra, Kőbánya-Vásár­városra, Gazdagrétre — kérik a pályázóktól. Kétmillió forintot szánnak a díjazásra, s olyan rész- tanulmányokat — részletes ren­dezési, beépítési javaslatokat, látványterveket — is várnak, amelyek alapján kiírható a végle­ges helyszínre vonatkozó tervpá­lyázat. Ennek meghirdetésére az osztrákokkal egyidőben — az el­képzelések szerint a jövő év ele­jén — kerül sor. Ausztriában egyébként már döntöttek a végle­ges helyszínről. A most meghirdetett pályázat beadási határideje 1989. novem­ber 20. A zsűri — amelyben részt vesznek több ellenzéki párt és a helyi tanácsok képviselői is — 1989. december 8-ig dönt. A ter­veket, javaslatokat a Budai Vár­ban megrendezendő bemutatón ismerheti majd meg a közönség. Azért, hogy a kiállítás meg­rendezésére vonatkozó döntés esetén a szervezők ne legyenek késésben, már megkezdődött és jó ütemben halad a több irányú előkészítő munka. így például az összes előzetesen javasolt hely­színre elkészítik a részletes kör­nyezeti hatástanulmányt, s ugyanígy a talajmechanikai, köz­műellátási felméréseket, a szük­séges kisajátítások költségeinek becslését. A tervpályázati kűrás szep­tember 4-től megtekinthető, il­letve átvehető: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 2-4. II.em. 4.; munkanapokon 9-15 óráig. Új kulturális intézmény Egerben Megnyílt a Vitkovics-ház Újabb színfolttal gazdagodott Eger, megnyílt a Rác templom tövé­ben a Vitkovics-ház, amely e templom plébániája volt. Az 1760 kö­rül épült manzárdtetős barokk házban született 1778-ban Vitkovics Mihály költő, akiről az épület a nevét kapta. A felújítási munkálato­kat 1983-84-ben tervezték meg, s igen színvonalas elképzelések szü­lettek a kultúrtörténeti értékek, az idegenforgalmi lehetőségek kiak­názására. Ennek egy része készült el, mintegy 20-28 millió forintos költséggel. Itt kívánják majd elhelyezni a világhírű, Heves megyei származású képzőművész, Kepes György a városnak adományozott alkotásait, illetve rendeznek egy irodalomtörténeti jellegű bemuta­tót. Most időszaki kiállítások várják az érdeklődőket. galmi jelentősége a város patinás építészeti örökségét reprezentá­ló épületegyüttes egyre látvá­nyosabb újjászületésének. Mint az elnökhelyettes elmondta, a későbbiek során azt a fedett lép­csősort is rendbehozzák, amely a kúriát a Rác templommal köti össze. Ezt követően Lengyel László művészettörténész nyitotta meg id. Kátai Mihály építészeti és belsőépítészeti terveinek bemu­tatóját. A kiállított elképzelések nagyrésze csak tervrajz maradt, de akadt köztük néhány megva­lósult építmény is. A kiállítás be­pillantást nyújt a két világháború közötti Magyarország meghatá­rozó építészeti áramlataiba, de felvillantja id. Kátai Mihály mű­vészetének eddig ismeretlen eré­nyeit is. A művészettörténész ar­ra a kérdésre is választ próbált keresni, hogy az építész tervező hogyan vált a hagyományos érte­lemben vett látványfestővé. A tárlat naponta 10-től 16 óráig tekinthető meg. Tegnap nyitotta meg kapuit az egri Rác templom tövében a Vitkovics-ház (Fotó: Perl Márton) Egymásért Sokféle módja van a mun­kahelyi megbecsülésnek. Tisztességes bérrel, kereset­tel, jutalommal, kitüntetéssel lehet honorálni az igyekeze­tét, a hűséget, az áldozatvál­lalást. Itt több, amott keve­sebb a mód ilyesmikre, de ahol nem is bővelkednek kü­lönösebben az említett lehe­tőségekben, ott sincs éppen baj, ha a vezetők valamiféle­képpen kifejezésre akaiják I juttatni hálájukat, szeretetü- I í két társaik iránt. A viszonzás ugyanis sok- ) féle lehet. Ha napjainkban talán sok helyütt és sokak j számára mosolyt fakasztó is, j ; tudok kollektíváról, ahol a j ■ viszonylag még mindig sze- í rényebb fizetéseket olyan s apró figyelmességekkel pró­bálják kiegészíteni, mint a rendszeres név- és születés- napi köszöntés, vagy a dicső­ségtáblán történő méltatás. S l bizonyítani tudom éppen az j érintettek elmondásai alap- S ján, hogy ma is, amikor egyre \ inkább a pénz beszél, szíve- j sen fogadják mindegyiket. 1 Kinek-kinek őszinte örömé- j re szolgál, amikor a műszak j kezdése előtt a helyi hang- 1 szórón keresztül valamennyi i társa előtt kívánnak jó erőt, t egészséget, sok boldogságot. ! Mert eszébe sem jut, hogy 1 sablonos, lelketlen a hangos ; üdvözlet, csakis a beidegzett i szokás, mintsem a szív dik­tálja. S határozottan jó} esik látnia a fényképét is a hónap ; legjobbjaként az esztendő ) végéig, azzal a néhány érté- I kelő sorral. Örül, hogy észre- I vették, számontartják, emle- j getik. Gyakran talán a szű- j kösebb anyagiakat is elfeled- I teti vele. A természetbeni juttatá- I sok, az építkezéseket segítő vissza nem térítendő támo­gatások, a kamatmentes köl- > csönök, kedvezményes vagy az ingyenes fuvarok mellett hallani már olyanról is, hogy például a munkahely köti és fizeti dolgozója biztosítását vagy történetesen — ahol ! ilyen a szervezeti forma — j részvénnyel is megörvendez- | teti az arra érdemeseket. Aligha kell hangsúlyozni, j hogy mit jelent egy-egy I üzemben,- szövetkezetnél, vállalatnál, intézménynél, ha az emberek érzik a törődést, I gondoskodást, jó hangulat- ; ban dolgoznak nap nap után. i S sokszor mennyire nem kell j hozzá annyi, mintsem szá- j mosan hiszik. Olykor égé- j szén aprónak talált intézke- 1 dés is milyen nagyot jelent- ! hét, ha észrevenni benne az ) elismerést, a ragaszkodást, j az egymáshoz tartozást. I Mégsem túlságosan élénk j még mindig a törekvés a mű- j szakok szebbé tételére, a i kapcsolatok idézett erősítő- ! sére. Több, az eddiginél na­gyobb figyelmet érdemelné- j nek a jó példák, s az eddigi- j nél sokkal inkább kellene tö- 1 rekedni arra, hogy általáno- • sakká váljanak. Gyóni Gyula j 1 használta ki a kolto apja arra, hogy mint lelkész kéije az ural­kodót, hogy megépíthessék templomukat. Ezután született meg az épületegyüttes 1784. és 1799. között. Az 1970-es évek végén a szerb egyháztól vásárolta meg Eger Város Tanácsa a kúria épületét. Állaga tovább romlott, 198(j). elején tetőzete is beomlott. Ez­után került sor az elképzelések kialakítására, a komplex tervet Fekete Miklós Árpád, Pálinkás Józsefné és Veres Zoltán dolgoz­ta ki. Ahhoz, hogy ezek teljesen megvalósuljanak még sokat kell tenni, de így is nagy az idegenfor­Kedden délután Békési Józse Eger Város Tanácsa általános el­nökhelyettese mondott megnyi tó szavakat. Mint hangsúlyozta régi kötelességének tett eleget í város, amikor a neves költő éi irodalmár szülőházát gondol munkával rendbetétette és ma hasznos ügyek szolgálatába állí­totta. Visszatekintett a múltra mint elmondta: több mint 20( éve annak, hogy viták és ellensé­geskedések robbantak ki a gö­rögkeleti templom építése körül A 18. század második évtizedé­től a beköltözők ragaszkodtál régi hitükhöz, s II. József császái 1784. októberi egri látogatásé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom