Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-19 / 195. szám

10 NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 19., szombat A labdarúgó NB ll-ben: Szegedi Dózsa — Eger SE Rajt egy újonc ellen Árnyékban harmincöt, a na­pon legalább ötvenöt fok van. A városi stadion gyepszőnyegén szanaszét pihennek a labdák, a játékosok viszont egyre-másra vágják ki az újabb sprinteket. Mindenkiről szakad a víz, nem beszélve azokról, akik melegítő­ben edzenek, hadat üzenve a fe­lesleges kilóknak. Üjabb feladat következik, ezúttal már labdá­val. Az Eger SE futballistái kü­lönféle támadási formációkat gyakorolnak, ahol természetesen a gól a lényeg. Hol balról, hol jobbról szállnak a beívelések, s a lendületből érkezők kapásból bombázzák a kaput. Az edzés utolsó percei játékkal telnek. Ha a védelem hibájából rezdül meg a háló, a kapusok legalább úgy ri- pakodnak a védőkre, mintha vérre menő bajnoki mérkőzésen lennének. Véget ér a délelőtti tréning, s utolsó tennivalóként a fiúk még helyére viszik az alkalmi kaput. Majd irány a zuhanyozó. Bánku- ti László vezető edzővel mi is ár­nyékot keresünk. — Az utolsó fordulót leszá­mítva kiegyezne azzal, ha ott folytatódna a bajnokság, ahol abbamaradt? — Gondolkodás nélkül bele­egyeznék, hiszen a hajrára össze­állt a gépezet, csupán a védelem ingott meg, Csendes kiválásával. A helyzetkihasználásunk végre gólokban mutatkozott, > gondo­lok itt a bajai, a hódmezővásár­helyi vagy a két utolsó hazai mér­kőzésünkre. — Am volt közben egy nyári szünet, egy újabb felkészülési időszak. Lát-e garanciát arra, hogy a csapat ott folytassa, ahol abbahagyta? — Előbb vagy utóbb minden­képpen formába lendülünk, mondom ezt már csak azért is, mert az elmúlt hat hétben becsü­lettel, keményen készültek a fi­úk. Egy sor előkészületi mérkő­zést játszottunk, ahol kifejezet­ten tetszett, ahogyan futballo­zott. S ráadásul úgy, hogy közben nem iktattunk be fölösleges pi­henőket, volt, hogy még az edző­meccs délelőttjén is dolgoztunk, és másnap is megtartottuk a két edzést. A bizakodásomat erre építem. — Sőt, olyan is előfordult, hogy az ESE egy nap, egy idő­pontban két előkészületit is ját­szott, vagyis két csapattal álltak ki. — Igen, négy vagy öt alkalom­mal kettévettem a társaságot, ez­zel is szerettem volna javítani a munkánk intenzitását. Ugyanis télen hiába dolgoztunk ugyan­ilyen elszántsággal, tavaszi sze­replésünkön ez nem látszott meg mindjárt. Az edzőmeccseken gyakorlatilag mindenki csak fél­időket játszott, azért is szervez­tük most úgy a programot, hogy alkalomadtán legyen lehetősége a teljes keretnek a játékra. — A Marlboro-kupán nyújtott teljesítménnyel és a jugoszláviai rövid túrával mennyire elége­igaz, irreális körülmények között kaptunk ki. Nem játszottunk jól, mint ahogy a Videoton ellen sem voltunk „partiban” az első fél­időben. Viszont a szünet után nem látszott meg a két csapat kö­zötti osztálykülönbség. Nem sokkal később Jugoszláviába utaztunk, ahol két harmadosztá­lyú társaság ellen játszottunk. Róluk csak annyit, hogy egy hét­tel korábban simán elverték a Szolnokot, mi viszont győztünk, és egy döntetlent értünk el. Jugo­szláviában, az egyik meccsen sé­rült meg Simonnak a keze is. Meglökték, és rosszul esett. — Neki mennyit kell kihagy­nia? — Ha hinni lehet az orvosok­nak, a Síküveg ellen már pályára léphet. — Berecz Csabát régóta csend veszi körül. Vele mi van? — Je­lenleg is kórházban van, fél éve se a kuruzslók, se a csontková­csok, se az orvosok nem tudták rendbe hozni. Még hátravan az akupunktúrás kezelés, de ha ez sem segít, én nem is tudom, mi lesz Csabával. Talán az lenne a legjobb, ha bevonulna katoná­nak, és másfél év múlva meglát­juk, hogy lesz-e még belőle fut­ballista. — A héten már László is edzett, de ha jól láttam, eléggé bi­cegve futott. Optimális esetben rá mikor számíthat? — Még egy hónapnak el kell telnie, hogy teljes erőbedobással edzhessen, így október közepéig őt nélkülöznöm kell. — Örül annak, hogy Mundi végül is Egerben maradt? — Feltétlenül, hiszen tavasz- szal a csapat egyik erősségének bizonyult, támadójátékunk mozgatórugóját benne találtuk meg. És ha már itt tartunk, an­nak is örülök, hogy Nagy Gabit és Oláh Bélát is sikerült leigazol­nunk. Két egyértelműen támadó szellemű játékossal gazdagod­tunk. — Az eltelt évek után tehát most az egyszer nem kell játékos­hiányra panaszkodni az Eger SE-ben? — Kimondott játékoshiány nincs, de bőséggel sem küszkö­döm. A kezdőcsapat adott, és azt is hozzátehetem, hogy van minő­ségi különbség köztük, az itt számba vehető tizenhárom focis­ta és a második sor között. Tehát istenigazából nem kell sokat tör­nöm a fejem, hogy ki legyen az a tizenegy ember, akit pályára küldjék. — Az ESE-re jellemző játék­stílus továbbra is megmarad? — Gyakorlatilag van hat csa­tárunk — a négy középpályás és a két ék —, s ez alapvetően megha­tározza, hogy nekünk a letáma- dásos, sok futásra épülő játékra kell koncentrálnunk. Persze, ez önmagában hordozza a hibale­hetőséget is, hiszen a középpá­lyán nem működik az a szűrő, amely megkönnyítené a védelem dolgát. Áz edzések során suly­koltuk a kétoldali támadásszö­vést, ráadásul mindkét szélső vé­dőnk — Rácz és Jávorszki — csil­gyon jó csehszlovák együttestől, logtat csatárerényeket. A kinyi­dé«? Ar» oleÁ tolóllrATíV« omr no_ rvi now luiauvuLUti vgj 11a lásnak a veszélyeit vállaljuk, de azt ígérhetem, hogy nem lesz ne­gatív a gólkülönbségünk. — A jelenlegi társaság meny­nyiben közelíti meg az ön által el­képzelt csapatot? — Talán két-három poszt ki­vételével kész az együttes. Per­sze, ehhez az kell, hogy mindenki egészséges legyen. Hogy konk­rétan hol kellene még erősíte­nünk? Igazából nem megoldott a jobb hátvéd, az egyik csatár­poszt, és a középpályáról is hi­ányzik egy védekező típusú játé­kos. Főként a bal oldal érzi ezt a hátrányt, s rendszerint erről a szélről kapjuk a gólokat is. De ne legyünk telhetetlenek, hiszen né­hány hónappal ezelőtt még a ki­eső helyen állt ez a csapat, ma pe­dig már egyértelműen azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az NB II. Keleti csoportjának élmezőnyé­ben végezzen. — Ez a helyezést tekintve mit jelent? — A legutóbbi szezonban a hatodikok voltunk, de köztudot­tan ez a bajnokság a mi szempon­tunkból féloldalas volt. Nagyon gyengén muzsikáltunk ősszel, míg tavasszal, csak ezt az idényt tekintve, holtversenyben a har­madik helyet szereztük meg. Le­het, hogy frázisként hat, de óriá­sit fejlődött a csapat, s ezért me­rem bátran azt mondani, hogy az első ötben végez az Eger SE. A szakosztályvezetés elvárása is ez. A prémiumrendszerünket is eh­hez igazította, amit ugyan én nem tartok teljesen jónak. Tud­niillik, ha a célkitűzés az első öt hely valamelyikét jelöli meg, ak­kor szerintem úgy az ötödik, mint az első helyért százszázalé­kos prémiumot kellene kap­nunk. — Én azért azt gondolom, hogy a szakosztályvezetés ponto­san így akarja még jobb teljesít­ményre sarkallni a fiúkat. — Meglehet, ám csak cikkor keresnek úgy, mint az elmúlt év­ben, ha most a dobogón, ponto­sabban a harmadik helyen vég­zünk. — Egy jó vagy egy csapnivaló rajt kétségkívül rányomja bélye­gét a következő hetek bajnoki meccseire is. Fontos lenne tehát, ha holnap, idegenben, az újonc ellen sikerrel yenné az elsőfordu­lót az ESE. Ön a héten feltérké­pezte a Szegedi Dózsát. Milyen­nek találja? — Egy „elsőbálos” hazai pá­lyán mindig veszélyes, ők is tisz­tában vannak azzal, hogy nem szabad beragadni a rajtnál. En­nek ellenére, látva a szegediek hétközi MNK-mérkőzését, azt mondom, hogy a legrosszabb esetben is döntetlent várok. De ekkor biztos, hogy megmosom a játékosok fejét. — Hogyan áll össze a kezdő ti­zenegy? — Terveim szerint a követke­zőképpen: Bodolai — Rácz, Csendes, Lengyel, Jávorszki — Mundi, Oláh, Horváth, Fegyver­nek (Mirkóczki) — Nagy, Fo­dor. Budai Ferenc Lecke Temesvári Miklóstól A Heves Megyei Labdarúgó-szövetség edzőbizottsága kedden továbbképzést szervez megyénk trénerei szá­mára Debrecenben. A DVSC technikai igazgatója, Temesvári Miklós szakmai előadást, illetve gyakorlati bemuta­tót tart a résztvevők számára. A különbusz kedden reggel 6.30-kor indul Egerből, a megyei tanács elől, és Füzesa­bonyba 7 órára, Besenyőtelekre az Unicum presszó elé 7.30-ra, a poroszlói Halászcsárda elé7.50-re érkezik. Szombat Asztalitenisz: Országos bányászbaj­nokság. Petőfibánya, sporttelep, 9. Kerekes sí: A H. Zalka SE nemzetkö­zi versenye Gyöngyös, főiskola, 10. Kézilabda: Sírok — Szeghalom, NB Il-es női mérkőzés, Sírok, 11. Modellezés: Rádió-távirányítású au- tómodellek versenye, Eger, bervai mo­dellezőpálya, 9. Teke: Alkotmány-kupa, Eger, nép­kerti automatapálya, 8. Tenisz: Alkotmány-kupa országos korcsoportos verseny, Gyöngyös, Bat­thyány téri tenisztelep, 8. Triatlon: Országos hármaspróba-vi- adal, Kisköre, szabadvízi strand, 8.30. Ökölvívás: Bornemissza Gergely utánpótlás-emlékverseny, Eger, kör­csarnok, 8. Labdarúgás: NB III. Mátra-csoport (16.30): HKVSC-Nagybátony. V.: Su­lyok. Ápc-H.Gáspár SE, V.: Ágoston. Az Egri Lendület nemzetközi tornája (4 csapat), Eger, városi stadion, 10 órától. Sportműsor Megyei bajnokság (16.31): Sirok-At- kár, V.: Répás, Heves-Selyp, Szolnok megyei jv., Bélapátfalva-Novaj, V.: Ko­vács, Füzesabony-Poroszló, Pest me­gyei jv. Gyöngyös körzeti bajnokság (16): Gyöngyössolymos-Ecséd, He- réd-Petőfibánya, Abasár-Szücsi. Vasárnap Asztalitenisz: Országos bányászbaj­nokság, Petőfibánya, sporttelep, 8.30. Modellezés: Rádió-távirányítású au- tómodellek versenye, Eger, bervai mo­dellezőpálya, 9. Teke: Alkotmány-kupa, Eger, nép­kerti automatapálya, 8. Tenisz: Alkotmány-kupa országos korcsoportos verseny, Gyöngyös, Bat­thyány téri tenisztelep, 8. Ökölvívás: Bornemissza Gergely utánpótlás-emlékverseny, Eger, kör­csarnok, 8. Labdarúgás: Az Egri Lendület nem­zetközi tornája, Eger, városi stadion, 9.30. Megyei bajnokság (16.30): Do- moszló-Tamaörs. Molnár L., Recsk- Tamalelesz, Nógrád megyei jv., Nagy- réde-Kompolt, Osvárt, Gyöngyösha- lász-Erdőtelek, Szántó. Heves-Füzesa­bony összevont körzeti bajnokság (16): Boconád-Tenk, Sarud-Kömlő, Kápol­na-Kisköre, Átány-Szihalom, Besenyő- telek-Tarnaméra, Pély-Tiszanána. Gyöngyös körzeti bajnokság (16): Gyöngyöstarján-Visznek, Csány-Bol- dog, Gyöngyöspata-Gyöngyösoroszi, Adács-Karácsond. Eger körzeti baj­nokság, I. osztály (16): Istenmezeje- Maklár, Demjén-Pétervására, Kisnána- Egerbakta, Egercsehi-Paküse, Mátra- derecske- Felsőtárkány, Egerszólát- Ba­laton, Andomaktálya-Apella ISZE. II. osztály (16): Mikőfalva-MCKSZ Kere- csend, Bekölce-Szilvásvárad, Heves- aranyos-Nagyvisnyó, Vécs-Mátraballa, Egerbocs-Noszvaj, Markaz-Szajla. A mundér becsületéért Azért ragadtam tollat, mert Kiss Jánossal, azApci Vasas lab­darúgócsapatának edzőjével ké­szült beszélgetés után a hideg futkosott a hátamon. Az időzí­tett bomba a legrosszabbkor rob­bant, demoralizálva ezzel egye­sületünk vezetésének erkölcsi nimbuszát. Holott véleményem szerint Kiss János minden alapot nélkülöző nyilatkozata került a nyilvánosság elé. Csapatunk tizenhárom játé­kossal kezdte el a nyári felkészü­lést. Tíz nap múlva két labdarúgó, Turcsányi és Szabad csatlakozott, majd az ifjúsági korú Radics és Szabó is a kerethez került. Hogy néhány edzésen mégis csak nyol- can-kiiencen lézengtek, ez annak köszönhető, hogy maga a tréner adott felmentést a hiányzóknak. Ezzel semmisnek tekintette meg­állapodásunkat, hogy edzésről csak a vezetőség engedélyével hi­ányozhat játékos. Minden igyekezetünk ellenére Orosz és Jambrik is távozott az egyesülettől. A helyükre kisze­meltek átigazolását nem sikerült nyélbe ütni. Minden telhetőt megtettünk, ám mégis mozdu­latlansággal vádolt bennünket. Jómagam évi szabadságomból két hetet fordítottam sportügye­ink intézésére. Kiss János tudta, milyen csa­pathoz szerződik, amikor aláírta szerződését. Később mégis a fut­ballistákra mutogatott, hogy ezek nem játékosok. Ennek elle­nére eredményes őszt zártunk, bár az utolsó öt mérkőzésen megingott a csapat. A féléves ér­tékelésnél a vezetőség kritizálta tevékenységét, szakmai kérdé­sekben nem mindenben értet­tünk vele egyet. A márciusi kül­döttközgyűlést követően az újonnan választott elnökségi ta­gok és a vendégek előtt lejaratta a szakosztályvezetés két tagját, azzal vádolva őket, hogy nem ér­tenek munkájukhoz, illetve iga­zából nem óhajtják az NB III-as szereplést. Engem külön is pel­lengérre állított, mondván, hogy családi vállalkozást csinálok az apci futballból. Végül is a 9. helyen fejeztük be a pontvadászatot, ám korántsem voltunk elégedettek. Nem ala­kult ki egy stílusos, jó csapat, a kiváló játékosállomány ellenére. Egy fiatalunk sem vert gyökeret a kezdők között. Mindemellett Kiss János többször modortalan, sporterkölcsöt sértő magatartást tanúsított „tanítványaival” szemben. Nem tett semmit a csa­paton belüli torzsalkodások fel­számolására, melyek olykor csaknem a tettlegességig fajul­tak. A nyáron új vezetőedző után néztünk, de a javaslatot az elnök­ség leszavazta, s így továbbra is ő maradt az edző. Ekkor elbeszél­gettem vele, s ő kijelentette, hogy „azzal főzünk, amink van.” Ez szimpatikus állásfoglalásnak tűnt. Eltelt egy hónap, s a vezér el­hagyni látszik seregét. Áz Apci Vasas sportkörének vezetősége elhatárolja magát Kiss edző nyilatkozataitól, és visz- szautasítja alaptalan rágalmait. A megjelent írás nemcsak sze­mélyes sérelmeket ejtett, hanem a sportköri erkölcs is csorbát szenvedett. Reméljük, a közvé­lemény ezek után megérti, miért nem akarta a szakosztályvezetés a Kiss Jánossal való további kö­zös munkát. Tudjuk, hogy gyorsan orvös- landó problémákkal állunk szembe. De nem hisszük, hogy másutt minden simán menne. Á megoldás módja viszont vitatha­tó. Nem hisszük, hogy belső ügyeink feltétlenül a nyilvános­ságra tartoznak. Ezek után úgy véljük, Kiss János számunkra nem ideális partner. Mi a továbbiakban is azért dolgozunk, hogy Apcnak har­madik vonalbeli labdarúgócsa­pata legyen. Tartósan meg sze­retnénk kapaszkodni. Ehhez azonban olyan embert kell talál­nunk, aki nem akar mindent a fe­je tetejére állítani, alkalmazko­dik a helyi sajátosságokhoz. Rezsnyák András az Apci Vasas ügyvezető elnöke Úszó EB Csápé B-döntős Tegnap Bonnban újabb szá­mokat bonyolítottak le az úszó Európa-bajnokságon. A Gyön­gyösi SE válogatottja, Csépe Gabriella a 100 méteres mellú­szás előfutamaiban 1:12.00-t ért el, s ezzel csak a B-döntőbe ke­rült. Ott Csépe 1:12.77-tel hato­dikként csapott a célba. Megyei labdarúgás Könnyű a dolguk a pályaválasztóknak A hét végén pályára lépnek a megyei labdarúgó-bajnokságban érdekelt csa­patok is. A 16 csapatos mezőny egyik fele már szombaton lejátssza az őszi sze­zon első mérkőzését. Az NB III-ból ki­esett Bélapátfalvának nem okozhat ko­molyabb gondot az újonc novajiak le­győzése, ám ugyanez nem mondható el a Hevesről, akik a Selypet fogadják. Mégis a harmadosztályban eltöltött két év a hevesiek javára billentheti a mérleg nyelvét. Sírokra az Atkár látogat, míg a Füzesabony a Poroszlót látja vendégül. Mindkét mérkőzésen hazai győzelem várható. Vasárnapra is négy találkozó marad. A Gyöngyöshalász — Erdőtelek és a Nagyréde — Kompolt 90 perc min­den bizonnyal a hazai környezetben pá­lyára lépő, a bajnokság élmezőnyéhez tartozó csapatok sikerét hozza. A Do- moszló — Tamaörs mérkőzés döntet- lenszagú, bár meglehet, hogy az újonc otthonában győzelemmel rajtol. A ta­valy még NB III-as recskiek a megyei bajnokságban épphogy bentmaradt Tamalelesszel játszanak, úgy hisszük, itt sem lehet kérdéses a pályaválasztó győ­zelme. Labdarúgó NB III. Jövés-menés, adok-kapok Majd kéthónapos holtidény után a hét végén ismét rajtol a labdarúgó NB III. A Hatvani KVSC-nél a kiesést követő káosz után kezd helyre­billenni a rend. Takács Pál sze­mélyében ismét van vezetője a szakosztálynak. Elődje, Rácz Sándor lemondása után fél évig nem akadt gazdája ennek a posztnak. Néhány játékos úgy döntött, hogy klubot cserél, így Kiss Szol­nokra, Szilágyi Ozdra, Orosz Gyöngyösre távozott. Sima, Au- gusztin és Juhász a napokban an - gyalbőrbe bújik. A friss vért Jambrik, Papp és Varga átigazo­lása jelentette. Mivel a Deko megszüntette támogatását, júli­ustól a labdarúgók munka után járnak tréningezni. A váltás kez­detben nehézségeket okozott, ám lassan-lassan megoldódtak a problémák. Lakatos viszont to­vábbra sem hajlandó kezébe venni a szerszámot, mondván, ő profiként szeretné továbbra is keresni kenyerét. Úgy véli, ké­pességei alapján az élvonalban is megállná helyét. Mindeddig azonban senki sem jelentkezett érte... Huszák és Oláh átadólistára került, ám egyelőre ők sem ka­pósak. Csúf or Sándor edző véle­ménye szerint a felkészülés jól si­került, eddig szinte mindenkit le­győztek. Többek között az NB Il-es Kazincbarcika is fejet haj­tott előttük. A sorsolás kedvező számukra, így csalódást keltene, ha a dobogóról lemaradnának. A tavalyi sikercsapat Apc por­táján nagy a felfordulás. Ügy tű­nik, Kiss János edző és a vezető­ség nincs azonos hullámhosszon. Hogy valójában mi áll a torzsal­kodás mögött, azt csak találgatni lehet. Egy biztos, a játékosok fi­gyelmét elvonta az adok-kapok, s csoda lenne, ha ezt az eredmé­nyesség nem sínylené meg. A Qualitál gárdája 13 fővel kezdte a nyári alapozást, majd csatlako­zott a kerethez Turcsányi és Sza­bad Ennek ellenére a tréner sokszor mindössze 8 — 9 fővel foglalkozhatott, az „ügyes-bajos elintéznivalók” többeket távol tartottak az edzésektől. Mindezt tetézi, hogy az átigazolások is „befuccsoltak.” Az újoncnál általában a máso­dik év a legnehezebb, s valószí­nű, hogy ez alól az apciak sem mentesülnek. A mai napig folyik a vita a feltételek megfelelnek-e a harmadosztály követelményei­nek. A bizonytalanságból katoná- éknál sincs hiány, bár a honvéde­gyesületeknél ilyenkor ez meg­szokott. A közelgő bevonulás után lesz csak biztos, kikre épít­het Stupek István edző. A tavalyi kezdő 11 alaposan meggyengült, Csanády, Szászi, Kun, Kovács és Vona civilben kergeti tovább a labdát. Kérdés, hogy hiányukat sikerül-e pótolni. A megtizedelt együttesnél az első fordulókra bekalkulálták a gyengélkedést, ám a későbbiekben erről szeret­nének megfeledkezni. Derűlátó­ak a jövőt illetően, biztos benn­maradást remélnek. Mindeddig két edzés szerepelt a napi pen­zumban. Közben a katonai fel­adatokról sem feledkeztek meg, a játékosok ugyanúgy teljesíte­nek őrséget, mint bajtársaik. Az előkészületi mérkőzések vegyes benyomásokat keltettek, zöm­mel második vonalbeli ellenfe­lekkel mérkőztek. A tréningek mellett heti 2 — 3 meccset is ját­szottak, így nem csoda, hogy jó erőben vannak a Gáspár SE lab­darúgói. Meglátjuk, mindez mire lesz elegendő, hiszen a holnapi szomszédvár-rangadón (Apc) máris bizonyítási alkalom nyílik. A tavasszal alaposan vissza­esett Gyöngyösi SE-nél nagy volt a jövés-menés. Jakab, Vágó és Ferencz elbúcsúzott, az előbbi kettő Domoszlón a megyei baj­nokságban folytatja. Demeter és Soltész produkciójával elégedet­lenek voltak a szakvezetők, s úti­laput kötöttek talpukra. Szén ka­pus az SBTC-hez távozott, így pillanatnyilag mindössze egy portás áll rendelkezésre. A legé­getőbb hát egy hálóőr igazolása. Rózsásabb a helyzet a mezőnyjá­tékosoknál, az erősítések nagy­szerűen sikerültek. Kovács a Borsodi Bányásztól, Kun a Bal­mazújvárostól, Vona a Bélapát­falvától, Orosz a HKVSC-től, Fehér a Füzesabonytól, Tóth a Poroszlótól, Antal a Gyöngyös­halásztól, míg Gábor a ME- AFC-tól érkezett. Az ifjúságiak közül Győri készülhet a felnőt­tekkel. A Treiber — Ács edződuó irá­nyítja továbbra is a szakmai munkát. Előreláthatólag nem számolhatnak a behívóját na­pokban kézhez kapott Nemodá- val, Márkussal, Baranyival és Majzikkal. Az egy évvel ezelőtti tervet, miszerint idén cél a feljutás, át kellett értékelni. Ősszel legfon­tosabbnak a csapatépítést tart­ják, s a télen majd kiderül, mire futja erejükből. Nos, rövid körképünkből ki­derült: itt is, ott is hátráltatták za­varó körülmények az érdemi munkát. Ettől függetlenül mégis bizakodnak a start előtt, érthető, mivel a tavalyi kiábrándító sze­replés után csak jobb jöhet. Molnár Zsolt Ökölcsaták Egerben A hét végén előkerülnek a boxkesztyűk az egri seny. Délután 4 órától az elődöntőket figyelhetik az Kemény Ferenc Sportcsarnokban, hiszen tegnap érdeklődők, holnap pedig a döntőkre kerül a sor. A már megkezdődött, s ma és holnap folytatódik a viadalra egyébként 21 klub 77 versenyzője jelezte Bornemissza Gergely junior ökölvívó-emlékver- részvételét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom