Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-16 / 192. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA XL. évfolyam, 192. szám ÁRA: 1989. augusztus 16., szerda 4,30 FORINT A „TESTVÉRI TANKOK ’-FÉLE MEGOLDÁS FELETT ELJÁRT AZ IDŐ... „...semmi okunk eititkoini saját véleményünket.” (2. oldal) HASZNOS „TESTVÉREK"? „Kaptunk például dollárért vécépapírt tőlük” — mondják egyebek között Eger testvérvárosi kapcsolatairól. (3. oldal) „MANKÓT" KAPNAK A SZAKOSZTÁLYOK „Az év végén az adősság nem lehet több három és fél mil­lió forintnál" — hangzott el az Eger SE elnökségi ülésén. (6. oldal) ÉHSÉGSZTRÁJK - SZÜKSÉGLAKÁSÉRT „A szabadulásom előtt két hónappal levelet írtam a tanács igazgatási osztályára...” — vallotta a Dobó téri „látványos­ság”. (8. oldal) „Az MSZMP várhatóan a szavazatok több mint egyharmadát meg tudja szerezni” Felelősséggel az együttes kormányzásban Nyers Rezső nyilatkozata az osztrák televíziónak Erős a megújulás szándéka a népfrontban Az önbizalmát vesztett mozgalomnak nincs jövője A Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága rendszeres időközönként áttekinti a testület legfontosabb feladatait, egyezteti az új elképzeléseket. Az utóbbi hónapokban az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítanak az érdemi megbe­szélésekre, tanácskozásokra, hiszen nem kevesebbről van szó: felvázolni egy új, a korábbinál életképesebb és von­zóbb szervezet körvonalait. Ezért is különös jelentőségű a legutóbbi ülés, amelyen immár az újonnan megválasztott bizottsági tagok is hallatták hangjukat. — A majdani általános válasz­tásokon az MSZMP várhatóan a szavazatok több mint egyharma­dát meg tudja szerezni, de a sza­bad választások bármilyen ered­ményét kész tudomásul venni — jelentette ki Nyers Rezső, az MSZMP elnöke az osztrák televí­ziónak adott interjúban. A második csatorna hétfő esti híradójában sugárzott beszélge­tésben Paul Lendvai kérdéseire válaszolva Nyers Rezső kifejtette, hogy az időközi választások alap­ján nem volna helyes az egész or­szágra vonatkozó következteté­seket levonni. A mostani időközi és a majdani általános választá­sok között az egyik fő különbség, hogy a mostaninál lényegesen több, talán tíz párt fog indulni. Az MSZMP-nek várhatóan az általános választások után is kor­mányzati felelősséget kell vállal­nia, de nem egyedüli pártként, hanem együttes kormányzásban — nyilatkozta Nyers. Nem tartot­ta valószínűnek, hogy az MSZMP súlyos vereséget szen­ved, de erre az esetre elképzelhe­tőnek tartotta, hogy az MSZMP ellenzékbe vonul. A kérdés csak az — tette hozzá —, hogy ez az or­szág vagy a többi párt érdekét szolgálná-e? Arra a kérdésre, hogy a Szovje­tunió elfogadna-e egy koalíciós kormányt az MSZMP vezetése nélkül, Nyers Rezső azt fejteget­te, hogy a Szovjetunió Kelet-Eu- rópa-politikájában bizonyos dol­gok alapvető jelentőségűek. Ilyen például, hogy a Szovjetunió nem ismerne el egy vele szemben el­lenséges rendszert, mint amilyen a harmincas években, a negyve­nes évek elején a Horthy-rendszer volt. Egy osztrák típusú politikai rendszert Mihail Gorbacsovot javasolja az idei Nobel-Békedíj jelöltjének a stockholmi Dagens Nyheter cí­mű lap. — Gorbacsov többet tett a bé­kéért, mint amit bárki várni vagy remélni mert volna és így ő a leg­érdemesebb erre a kitüntetésre — írja a javaslatot alátámasztó cikkében Svante Nykander, a lap politikai rovatának szerkesztője. — A szovjet vezető gazdasági re­formernek, a fölösleges pazarlás, a gondatlan gazdálkodás és az el­maradottság határozott ellensé­gének bizonyult. Négy év alatt megváltoztatta a Szovjetunió szellemi és politikai légkörét, megteremtette az enyhülés kap­csolatait a környező világgal. megfelelő körülmények mellett elismerne Moszkva — mondta az MSZMP elnöke, de rámutatott, hogy a jelenlegi kelet-európai helyzet nem érett ahhoz, hogy Magyarország ugyanúgy semle­ges legyen, mint Ausztria. Az erőviszonyok megváltoztatása bármelyik oldalon destabilizáció- hoz vezetne — állapította meg. A gorbacsovi politika vissza­szorítása esetén nehezebb lenne megvalósítani a magyarországi reformfolyamatot, de nincs köz­vetlen kapcsolat a kettő között — mondta, s emlékeztetett arra, hogy már a Kádár-korszakban is megmutatkozott ez, amikor Ma­gyarországon nem brezsnyevi gazdaságpolitikát folytattak. A Magyarország és több más szocialista ország közötti problé­mákat firtató kérdésre válaszolva az MSZMP elnöke azt hangsú­lyozta, hogy nincs szó Magyaror­szág elszigetelődéséről, hanem arról, hogy az állampolgári jogok biztosítását illetően Magyaror­szág továbbfejlődött, a többi or­szághoz képest előresietett. A többi ország is ezen az úton jár, csak lassabban halad. Nekik is ezt az utat kell járniuk — mutatott rá. — Magyarország és Románia között nagyon komoly politikai problémák feszülnek, amelyeket jelenleg nem tudunk megoldani — nyilatkozta. Mint elmondta, a Varsói Szerződés csúcstalálkozó­ján lezajlott kétoldalú magyar-ro­mán találkozón Ceausescu elnök ideálisnak, míg a magyar fél problematikusnak minősítette a nemzetiségek romániai helyzetét. A bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban Nyers Rezső úgy nyilatkozott, hogy parlamenti szavazás esetén a nagymarosi rész megépítése ellen szavazna. Ezek a tényezők kölcsönhatás­ban állnak: a belső reformpoliti­ka egészen másféle bizalmat vált ki az enyhülés iránt, mint a ko­rábbi „ olvadás” . A svéd újságíró bírálja a nyu­gati politikusoknak a szovjet át­alakítással kapcsolatos, szerinte passzív álláspontját. — Megnyil­vánulásaik szívélyes tartalmúak, de cselekedeteik azt mutatják, hogy nem bíznak sem Gorba­csov elképzeléseiben, sem ab­ban, hogy képes megőrizni ellen­őrzését a szovjet politika felett — mutat rá. Nykander szerint a Nyugatnak reálisabban kellene értékelnie a reformfolyamatot és a passzív megfigyelés helyett elő kellene segítenie haladását. Dr. Gáspárdy József megyei elnök vitaindítójából jó néhány gondolatot érdemes kiemelni. Többek között azt, hogy a moz­galomnak voltak és vannak elvi­tathatatlan értékei. Ilyenek pél­dául a hazafiság erősítése, az em­beri közösségek megőrzése, épí­tése, a közéleti felelősség élesztő­se, az elesettek segítése, a kultúra óvása. Ezen eredmények mellett azonban sajnálatos, hogy a poli­tika formálásában nem érvénye­sült a népfront valódi szerepe. A részben ezért is kialakult válság- hangulatot és elbizonytalano­dást csakis a közvetlen, demok­ratikus választások útján lehet feloldani. Erre pedig nagy szük­ség van, hiszen az önbizalmát vesztett mozgalomnak nincs jö­vője. Az elnök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nagy hiba lenne, ha az újjáválasztott testület a kicsinyes érdekek, az értelmetlen széthúzás, a berög- zött óvatoskodás miatt nem ten­né meg a szükséges fordulatot, s A mezőgazdasági termelésről és a hústermelésben, húskeres­kedelemben az elmúlt hetekben kialakult helyzetről tájékoztat­ták kedden az újságírókat a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Baranyai Ferenc, a MÉM me­zőgazdasági főosztályának veze­tője elmondotta: az aratás lénye­gében befejeződött. Búzából az üzemek valószínűleg az eddigi harmadik legjobb termést érték el, hektáronként átlagosan 5,27 tonnát takarítottak be. Kiemel­kedő, hektáronkénti 6 tonna fe­letti búzatermelési átlaggal dicse­kedhetnek a Komárom és a Fejér megyei gazdaságok. Egyértelmű­en rekordnak számít az őszi árpa 4,84, a tavaszi árpa 4,45 és a rozs 2,65 tonnás hektáronkénti átla­ga. A kalászosokból — amelyek­nek a takarmányozásban is nem támogatná minden erejével a társadalom életében elkerülhe­tetlen reformokat. Ennek érde­kében azonban végérvényesen és gyökeresen szakítani kell azokkal a módszerekkel, beideg­ződésekkel, amelyeket a szerve­zet korábban kényszerűségből, illetve önszántából vállalt a mo­nolitikus egypártrendszer kere­tei között. A fentiek alapján a népfront megyénkben is koalíciós szerve­zet, össznépi mozgalom kíván lenni, amely a létező és működő pártok mellett, azokkal együtt te­vékenykedik a nemzet ügyéért. Fontos, hogy a mozgalom me­gyénkben is részt akar venni az állami tevékenység társadalmi ellenőrzésében, a helyi döntés- hozatal kezdeményezésében, s a reformfolyamatok ösztönzésé­ben. A választott testületek ré­vén pedig felelős szerepet vállal a különböző feszültségek békés, a párbeszéden s a megegyezésen alapuló megoldásában. nagy a szerepük — kis híján 8 mil­lió tonna termett, ami 300 ezer tonnával haladja meg a tervezet­tet, viszont nem éri el az előző évit. Az őszi betakarítású növé­nyek többségének állapota alap­jában véve biztató; a kukoricából az előzetes becslések országosan 6,2-6,3 tonnás hektáronkénti át­lagot jeleznek. így remény van ar­ra, hogy a kalászosokkal együtt idén összesesn 15 millió tonna ga­bona kerüljön a raktárakba. Ki­elégítő a napraforgó állapota, a növényt eddig sikerült a betegsé­gektől megóvni. Cukorrépából az utóbbi idők legnagyobb, a hektá­ronkénti 42 tonnás korábbi re­kordot két tonnával meghaladó termésre van kilátás. A zöldségtermelésnek — né­hány növényt kivéve — kedve­Kiemelt feladatként tekintik a jövőben, hogy a gazdaságban ér­dekeltté tegyék a dolgozó embe­reket az értelmes és tisztességes munkavégzésben. Továbbra is támogatják a kistelepülések, az elmaradott térségek felzárkózta­tását célzó törekvéseket, részt vállalnak ezek kialakításában, társadalmi megvitatásában és el­lenőrzésében. A tanácsokkal együtt folyamatosan szervezik a településfejlesztési társadalmi- munka-mozgalmakat, és segítik a környezetvédelemmel kapcso­latos helyi programok kidolgo­zását. A családvédelemre, az egészségmegőrzésre, a nemzeti hagyományok ápolására, a né­pek közötti barátság elmélyíté­sére ugyancsak megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak az elkö­vetkező időkben is. Mivel a többpártrendszer ke­retei között a HNF eddig dekla­rált közjogi funkciói nagyrészt feleslegessé válnak, a népfront saját jelölteket állít a tanácsokba, az országgyűlésbe. A vitaindító gondolatokat kö­vetően számos hozzászólás hangzott el a tanácskozáson, amelyek közül most egyből idé­zünk: Ha a népfront a megújulási szándék ellenére nem tud karak­terisztikus politikai erővé válni a megyében, akkor önmagát kér­dőjelezi meg. Ezért mindenek­előtt fel kellene vázolni a megye „problématérképét”, amely alap­ja lehetne a választási munká­nak. zett az időjárás, ám árubőségről nem beszélhetünk. Az uborka, dinnye és paprika kivételével nem volt ellátási zavar. Az időjá­rás az idén a vegetáció teljes idő­szakában kedvezőtlen volt az uborkára, így a mintegy 3400 hektár nagyüzemi területből csu­pán 2500 hektár termésével lehe­tett számolni, a többi ki sem kelt, vagy kipusztult. Dull Ferenc kereskedelmi fő­osztályvezető a húsellátás átme­neti zavaraival kapcsolatban kije­lentette: az országban húshiány nem volt, és jelenleg sincs. Azt azonban elismerte, hogy a fővá­rosban, továbbá a nagyobb ide­genforgalmú térségekben és jó néhány határszéli településen akadtak gondok. A húsipari vál­lalatok egyik napról a másikra 30-40 százalékkal több húst nem tudtak adni. Csigaiigy? Egy Homo — így, nagybe­tűvel —, amolyan abszolút ember — hallom — törött há- zú csigát gyógyítgat, nagy- nagy szeretettel. Mert törőd­ni még az ilyesféle apró állat­kával is kell. Hiszen az élővi­lág része, tagja, nem léphe­tünk át fölötte észrevétlenül, közömbösen. Tiszteletet érdemel az ille­tő buzgalma — nyugtázom magamban —, csak bámulni lehet a fáradozását, a türel­mét. Cselekedete, kitartása igazán példa mások számára is, s követésre méltó. Jóma­gam azonban úgy vélem, hogy aligha ettől igazán em­ber az ember. Természetesen gondoskodnunk kell a csigá­ról is, de a sorban valahogy — hátrébb. Egy nagy sereg jóval fontosabb teendőnk is van ennél, s sürgetőbb lenne eze­ket előbbre venni. Miközben nemes tulaj­donságainkra parányi csele­kedettel próbálunk emlékez­tetni, a természethez való tartozásunkra igen egyszerű — a legtöbbünk számára bi­zony jelentéktelennek tűnő — kötelességünk felidézésé­vel igyekszünk figyelmeztet­ni, megfeledkezünk kézen­fekvőbb, lényegesebb meg­nyilatkozásainkról. Arról, hogy elsősorban egymásra, embertársainkra kell figye­lemmel lennünk. Legelőször közöttük keressük a támoga­tásra, segítségre szorulókat, az elesettebbeket. Ha egy csigán sem léphetünk át ér­zéketlenül, sokkal inkább nem tehetjük ezt azokkal, akik közelebb, éppenséggel a legközelebb állnak hoz­zánk. Véletlenül sem mehe­tünk el csukott szemmel a másik baja mellett, nem te­hetünk rosszat azzal, akinek jót is adhatunk. Hányunknak megkeseríti még az életét, hogy nem azt kapja, amit voltaképpen megérdemelne, mily sok te­hetségtelen ember acsarko- dik a nála tehetségesebbek­re, mennyien megalázzák, háttérbe szorítják a jobb sorsra érdemesebbeket! Se szeri, se száma a munkahelyi igazságtalanságoknak, s a jó közérzetet tovább sértő, bántó, rontó hivatali, hatósá­gi packázásoknak. Nem győ­zünk „nyelni”. Hol vannak, akik a pa­naszt érző szívvel meghall­gatják, jó szándékkal újra meg újra orvosolni akarják, s orvosolják is? Hol vannak, akik a rászorulók mellett megannyiszor szót emelnek, akik veszekednek, harcolnak másokért is, s nemcsak saját boldogulásukkal vannak el­foglalva? Hol vannak az ön­zetlenül segítők, az ilyen igyekezetükért köszönetét sem várók? Sorra-rendre be­húzódnak saját „csigaháza­ikba”. S miközben megelé­gednek sorsuk biztonságá­val, eszükbe sem jut, hogy ez a nyugalom megrendülhet egyszer. Túlontúl is veszélye be kerülhet a biztonság, s ta­lán nem lesz, aki észrevegye — mint Homo a csigáját. Nem jobb lenne ezt elke­, rülni? Gyóni Gyula A kalászosokból kis híján 8 millió tonna termett az országán (Fotó: Szántó György) Megváltoztatta a Szovjetunió politikai légkörét Gorbacsovot Nobel-Békedíjra javasolják A harmadik legjobb termés Sajtótájékoztató a MÉM-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom