Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-16 / 192. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA XL. évfolyam, 192. szám ÁRA: 1989. augusztus 16., szerda 4,30 FORINT A „TESTVÉRI TANKOK ’-FÉLE MEGOLDÁS FELETT ELJÁRT AZ IDŐ... „...semmi okunk eititkoini saját véleményünket.” (2. oldal) HASZNOS „TESTVÉREK"? „Kaptunk például dollárért vécépapírt tőlük” — mondják egyebek között Eger testvérvárosi kapcsolatairól. (3. oldal) „MANKÓT" KAPNAK A SZAKOSZTÁLYOK „Az év végén az adősság nem lehet több három és fél millió forintnál" — hangzott el az Eger SE elnökségi ülésén. (6. oldal) ÉHSÉGSZTRÁJK - SZÜKSÉGLAKÁSÉRT „A szabadulásom előtt két hónappal levelet írtam a tanács igazgatási osztályára...” — vallotta a Dobó téri „látványosság”. (8. oldal) „Az MSZMP várhatóan a szavazatok több mint egyharmadát meg tudja szerezni” Felelősséggel az együttes kormányzásban Nyers Rezső nyilatkozata az osztrák televíziónak Erős a megújulás szándéka a népfrontban Az önbizalmát vesztett mozgalomnak nincs jövője A Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága rendszeres időközönként áttekinti a testület legfontosabb feladatait, egyezteti az új elképzeléseket. Az utóbbi hónapokban az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítanak az érdemi megbeszélésekre, tanácskozásokra, hiszen nem kevesebbről van szó: felvázolni egy új, a korábbinál életképesebb és vonzóbb szervezet körvonalait. Ezért is különös jelentőségű a legutóbbi ülés, amelyen immár az újonnan megválasztott bizottsági tagok is hallatták hangjukat. — A majdani általános választásokon az MSZMP várhatóan a szavazatok több mint egyharmadát meg tudja szerezni, de a szabad választások bármilyen eredményét kész tudomásul venni — jelentette ki Nyers Rezső, az MSZMP elnöke az osztrák televíziónak adott interjúban. A második csatorna hétfő esti híradójában sugárzott beszélgetésben Paul Lendvai kérdéseire válaszolva Nyers Rezső kifejtette, hogy az időközi választások alapján nem volna helyes az egész országra vonatkozó következtetéseket levonni. A mostani időközi és a majdani általános választások között az egyik fő különbség, hogy a mostaninál lényegesen több, talán tíz párt fog indulni. Az MSZMP-nek várhatóan az általános választások után is kormányzati felelősséget kell vállalnia, de nem egyedüli pártként, hanem együttes kormányzásban — nyilatkozta Nyers. Nem tartotta valószínűnek, hogy az MSZMP súlyos vereséget szenved, de erre az esetre elképzelhetőnek tartotta, hogy az MSZMP ellenzékbe vonul. A kérdés csak az — tette hozzá —, hogy ez az ország vagy a többi párt érdekét szolgálná-e? Arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió elfogadna-e egy koalíciós kormányt az MSZMP vezetése nélkül, Nyers Rezső azt fejtegette, hogy a Szovjetunió Kelet-Eu- rópa-politikájában bizonyos dolgok alapvető jelentőségűek. Ilyen például, hogy a Szovjetunió nem ismerne el egy vele szemben ellenséges rendszert, mint amilyen a harmincas években, a negyvenes évek elején a Horthy-rendszer volt. Egy osztrák típusú politikai rendszert Mihail Gorbacsovot javasolja az idei Nobel-Békedíj jelöltjének a stockholmi Dagens Nyheter című lap. — Gorbacsov többet tett a békéért, mint amit bárki várni vagy remélni mert volna és így ő a legérdemesebb erre a kitüntetésre — írja a javaslatot alátámasztó cikkében Svante Nykander, a lap politikai rovatának szerkesztője. — A szovjet vezető gazdasági reformernek, a fölösleges pazarlás, a gondatlan gazdálkodás és az elmaradottság határozott ellenségének bizonyult. Négy év alatt megváltoztatta a Szovjetunió szellemi és politikai légkörét, megteremtette az enyhülés kapcsolatait a környező világgal. megfelelő körülmények mellett elismerne Moszkva — mondta az MSZMP elnöke, de rámutatott, hogy a jelenlegi kelet-európai helyzet nem érett ahhoz, hogy Magyarország ugyanúgy semleges legyen, mint Ausztria. Az erőviszonyok megváltoztatása bármelyik oldalon destabilizáció- hoz vezetne — állapította meg. A gorbacsovi politika visszaszorítása esetén nehezebb lenne megvalósítani a magyarországi reformfolyamatot, de nincs közvetlen kapcsolat a kettő között — mondta, s emlékeztetett arra, hogy már a Kádár-korszakban is megmutatkozott ez, amikor Magyarországon nem brezsnyevi gazdaságpolitikát folytattak. A Magyarország és több más szocialista ország közötti problémákat firtató kérdésre válaszolva az MSZMP elnöke azt hangsúlyozta, hogy nincs szó Magyarország elszigetelődéséről, hanem arról, hogy az állampolgári jogok biztosítását illetően Magyarország továbbfejlődött, a többi országhoz képest előresietett. A többi ország is ezen az úton jár, csak lassabban halad. Nekik is ezt az utat kell járniuk — mutatott rá. — Magyarország és Románia között nagyon komoly politikai problémák feszülnek, amelyeket jelenleg nem tudunk megoldani — nyilatkozta. Mint elmondta, a Varsói Szerződés csúcstalálkozóján lezajlott kétoldalú magyar-román találkozón Ceausescu elnök ideálisnak, míg a magyar fél problematikusnak minősítette a nemzetiségek romániai helyzetét. A bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban Nyers Rezső úgy nyilatkozott, hogy parlamenti szavazás esetén a nagymarosi rész megépítése ellen szavazna. Ezek a tényezők kölcsönhatásban állnak: a belső reformpolitika egészen másféle bizalmat vált ki az enyhülés iránt, mint a korábbi „ olvadás” . A svéd újságíró bírálja a nyugati politikusoknak a szovjet átalakítással kapcsolatos, szerinte passzív álláspontját. — Megnyilvánulásaik szívélyes tartalmúak, de cselekedeteik azt mutatják, hogy nem bíznak sem Gorbacsov elképzeléseiben, sem abban, hogy képes megőrizni ellenőrzését a szovjet politika felett — mutat rá. Nykander szerint a Nyugatnak reálisabban kellene értékelnie a reformfolyamatot és a passzív megfigyelés helyett elő kellene segítenie haladását. Dr. Gáspárdy József megyei elnök vitaindítójából jó néhány gondolatot érdemes kiemelni. Többek között azt, hogy a mozgalomnak voltak és vannak elvitathatatlan értékei. Ilyenek például a hazafiság erősítése, az emberi közösségek megőrzése, építése, a közéleti felelősség élesztőse, az elesettek segítése, a kultúra óvása. Ezen eredmények mellett azonban sajnálatos, hogy a politika formálásában nem érvényesült a népfront valódi szerepe. A részben ezért is kialakult válság- hangulatot és elbizonytalanodást csakis a közvetlen, demokratikus választások útján lehet feloldani. Erre pedig nagy szükség van, hiszen az önbizalmát vesztett mozgalomnak nincs jövője. Az elnök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nagy hiba lenne, ha az újjáválasztott testület a kicsinyes érdekek, az értelmetlen széthúzás, a berög- zött óvatoskodás miatt nem tenné meg a szükséges fordulatot, s A mezőgazdasági termelésről és a hústermelésben, húskereskedelemben az elmúlt hetekben kialakult helyzetről tájékoztatták kedden az újságírókat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Baranyai Ferenc, a MÉM mezőgazdasági főosztályának vezetője elmondotta: az aratás lényegében befejeződött. Búzából az üzemek valószínűleg az eddigi harmadik legjobb termést érték el, hektáronként átlagosan 5,27 tonnát takarítottak be. Kiemelkedő, hektáronkénti 6 tonna feletti búzatermelési átlaggal dicsekedhetnek a Komárom és a Fejér megyei gazdaságok. Egyértelműen rekordnak számít az őszi árpa 4,84, a tavaszi árpa 4,45 és a rozs 2,65 tonnás hektáronkénti átlaga. A kalászosokból — amelyeknek a takarmányozásban is nem támogatná minden erejével a társadalom életében elkerülhetetlen reformokat. Ennek érdekében azonban végérvényesen és gyökeresen szakítani kell azokkal a módszerekkel, beidegződésekkel, amelyeket a szervezet korábban kényszerűségből, illetve önszántából vállalt a monolitikus egypártrendszer keretei között. A fentiek alapján a népfront megyénkben is koalíciós szervezet, össznépi mozgalom kíván lenni, amely a létező és működő pártok mellett, azokkal együtt tevékenykedik a nemzet ügyéért. Fontos, hogy a mozgalom megyénkben is részt akar venni az állami tevékenység társadalmi ellenőrzésében, a helyi döntés- hozatal kezdeményezésében, s a reformfolyamatok ösztönzésében. A választott testületek révén pedig felelős szerepet vállal a különböző feszültségek békés, a párbeszéden s a megegyezésen alapuló megoldásában. nagy a szerepük — kis híján 8 millió tonna termett, ami 300 ezer tonnával haladja meg a tervezettet, viszont nem éri el az előző évit. Az őszi betakarítású növények többségének állapota alapjában véve biztató; a kukoricából az előzetes becslések országosan 6,2-6,3 tonnás hektáronkénti átlagot jeleznek. így remény van arra, hogy a kalászosokkal együtt idén összesesn 15 millió tonna gabona kerüljön a raktárakba. Kielégítő a napraforgó állapota, a növényt eddig sikerült a betegségektől megóvni. Cukorrépából az utóbbi idők legnagyobb, a hektáronkénti 42 tonnás korábbi rekordot két tonnával meghaladó termésre van kilátás. A zöldségtermelésnek — néhány növényt kivéve — kedveKiemelt feladatként tekintik a jövőben, hogy a gazdaságban érdekeltté tegyék a dolgozó embereket az értelmes és tisztességes munkavégzésben. Továbbra is támogatják a kistelepülések, az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó törekvéseket, részt vállalnak ezek kialakításában, társadalmi megvitatásában és ellenőrzésében. A tanácsokkal együtt folyamatosan szervezik a településfejlesztési társadalmi- munka-mozgalmakat, és segítik a környezetvédelemmel kapcsolatos helyi programok kidolgozását. A családvédelemre, az egészségmegőrzésre, a nemzeti hagyományok ápolására, a népek közötti barátság elmélyítésére ugyancsak megkülönböztetett figyelmet fordítanak az elkövetkező időkben is. Mivel a többpártrendszer keretei között a HNF eddig deklarált közjogi funkciói nagyrészt feleslegessé válnak, a népfront saját jelölteket állít a tanácsokba, az országgyűlésbe. A vitaindító gondolatokat követően számos hozzászólás hangzott el a tanácskozáson, amelyek közül most egyből idézünk: Ha a népfront a megújulási szándék ellenére nem tud karakterisztikus politikai erővé válni a megyében, akkor önmagát kérdőjelezi meg. Ezért mindenekelőtt fel kellene vázolni a megye „problématérképét”, amely alapja lehetne a választási munkának. zett az időjárás, ám árubőségről nem beszélhetünk. Az uborka, dinnye és paprika kivételével nem volt ellátási zavar. Az időjárás az idén a vegetáció teljes időszakában kedvezőtlen volt az uborkára, így a mintegy 3400 hektár nagyüzemi területből csupán 2500 hektár termésével lehetett számolni, a többi ki sem kelt, vagy kipusztult. Dull Ferenc kereskedelmi főosztályvezető a húsellátás átmeneti zavaraival kapcsolatban kijelentette: az országban húshiány nem volt, és jelenleg sincs. Azt azonban elismerte, hogy a fővárosban, továbbá a nagyobb idegenforgalmú térségekben és jó néhány határszéli településen akadtak gondok. A húsipari vállalatok egyik napról a másikra 30-40 százalékkal több húst nem tudtak adni. Csigaiigy? Egy Homo — így, nagybetűvel —, amolyan abszolút ember — hallom — törött há- zú csigát gyógyítgat, nagy- nagy szeretettel. Mert törődni még az ilyesféle apró állatkával is kell. Hiszen az élővilág része, tagja, nem léphetünk át fölötte észrevétlenül, közömbösen. Tiszteletet érdemel az illető buzgalma — nyugtázom magamban —, csak bámulni lehet a fáradozását, a türelmét. Cselekedete, kitartása igazán példa mások számára is, s követésre méltó. Jómagam azonban úgy vélem, hogy aligha ettől igazán ember az ember. Természetesen gondoskodnunk kell a csigáról is, de a sorban valahogy — hátrébb. Egy nagy sereg jóval fontosabb teendőnk is van ennél, s sürgetőbb lenne ezeket előbbre venni. Miközben nemes tulajdonságainkra parányi cselekedettel próbálunk emlékeztetni, a természethez való tartozásunkra igen egyszerű — a legtöbbünk számára bizony jelentéktelennek tűnő — kötelességünk felidézésével igyekszünk figyelmeztetni, megfeledkezünk kézenfekvőbb, lényegesebb megnyilatkozásainkról. Arról, hogy elsősorban egymásra, embertársainkra kell figyelemmel lennünk. Legelőször közöttük keressük a támogatásra, segítségre szorulókat, az elesettebbeket. Ha egy csigán sem léphetünk át érzéketlenül, sokkal inkább nem tehetjük ezt azokkal, akik közelebb, éppenséggel a legközelebb állnak hozzánk. Véletlenül sem mehetünk el csukott szemmel a másik baja mellett, nem tehetünk rosszat azzal, akinek jót is adhatunk. Hányunknak megkeseríti még az életét, hogy nem azt kapja, amit voltaképpen megérdemelne, mily sok tehetségtelen ember acsarko- dik a nála tehetségesebbekre, mennyien megalázzák, háttérbe szorítják a jobb sorsra érdemesebbeket! Se szeri, se száma a munkahelyi igazságtalanságoknak, s a jó közérzetet tovább sértő, bántó, rontó hivatali, hatósági packázásoknak. Nem győzünk „nyelni”. Hol vannak, akik a panaszt érző szívvel meghallgatják, jó szándékkal újra meg újra orvosolni akarják, s orvosolják is? Hol vannak, akik a rászorulók mellett megannyiszor szót emelnek, akik veszekednek, harcolnak másokért is, s nemcsak saját boldogulásukkal vannak elfoglalva? Hol vannak az önzetlenül segítők, az ilyen igyekezetükért köszönetét sem várók? Sorra-rendre behúzódnak saját „csigaházaikba”. S miközben megelégednek sorsuk biztonságával, eszükbe sem jut, hogy ez a nyugalom megrendülhet egyszer. Túlontúl is veszélye be kerülhet a biztonság, s talán nem lesz, aki észrevegye — mint Homo a csigáját. Nem jobb lenne ezt elke, rülni? Gyóni Gyula A kalászosokból kis híján 8 millió tonna termett az országán (Fotó: Szántó György) Megváltoztatta a Szovjetunió politikai légkörét Gorbacsovot Nobel-Békedíjra javasolják A harmadik legjobb termés Sajtótájékoztató a MÉM-ben