Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-15 / 191. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 15., kedd _____ KALEIDOSZKÓP__________________' 5. „ kódis” patikája A gyógyszertár a világon min­denütt afféle „szent” hely: a fala­kon körbefutó polcain, üveges szekrényeiben titokzatos tége­lyek, pirulásdobozok, kötszeres csomagok sorakoznak, és a fe­hérköpenyes hölgyek, urak, akik ezeket az orvosságos készsége­ket kiadogatják, szintén egy jól körülhatárolt birodalom papnő­iként és papjaiként teszik a dol­gukat csendben, udvariasan. S maguk a polcos, szekrényes üz­lethelyiségek is többnyire kis pa­lotácskák vagy toronyházak földszintjén sorakoznak, elhe­lyezkedésükkel is jelezve, hogy nem akármilyen bolt egy patika. Kivételek persze akadnak, különösen nálunk, Magyaror­szágon, ahol az alföldi mezővá­rosokban nem mindig a főtéren és nem is mindig a fényes portá­lok mögött bújtak meg a szerá­csok műhelyei, lévén, hogy soká­ig így, a „szerek ácsai”-nak hív- ták-mondták a patikáriusokat errefelé. Az Alföldön igen nehezen ta­láltak maguknak helyet. A váro­sok elöljárósága afféle boltosnak tekintette őket, s így oda kéredz- kedtek be, ahol el tudták helyez­ni portékájukat. Kecskeméten például meg kellett elégedniük egy úgynevezett kódisszállással, amely épület neve nyilván ön­magáért beszél. Ezt a bizonyos menhelyet azonban jól megépítették, mert az 1700-as évek közepe óta ma­gabiztosan áll, s hirdeti: íme, így festett hajdan egy zömök, bolt­íves tomácú parasztporta. Hála Lóránd Nándor gyógy­szertörténésznek és dr. Réthy Aladár orvosnak, a hírős város­ban ma is megtekinthető ez az egészségügyi intézmény, mégpe­dig a Kölcsey utca 3. szám alatt. A vendég előbb nyilván az épületet csodálja meg, amely hó­fehér falával, arányos oszlop­rendjével igazán lenyűgöző lát­vány. Azután pedig, amikor az egykori kódisok nyomában a házba belép, sorra tanulmányoz­hatja a régebbi korok gyógyító­eszközeit csakúgy, mint a szerá­csok egyéb készségeit, ezeket a muzeális értékű tárgyakat. A „kódis” patika szépen helyreállított épülete Legelébb a kecskeméti Má­tyás király patika belsejének fel­nagyított képe fogadja a látoga­tót, majd pedig a hartai gyógy­szertár berendezési tárgyai sora­koznak. Köztük egy igen szép homokóra — ezzel a porok, ke- vercsek elkészítésének az idejét mérték —, egy remekmívű re­ceptírópult, s több díszes címké­jű papírdoboz. Majd az a kézi mérleg, amelynek súlyai szaru­ból készültek, aztán pedig a vég­bélkúpok öntőformái, a különfé­le vas-, bronz- és rézmozsarak, sziták, rosták, forrázó- és főző­edények. Hogy mennyire a kézi munká­ra alapozódott egykor a szerá­csok mestersége, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint a patika- múzeum labdacsgyártó nyújtó­fája. Ezen a „bot”-on ugyanis olyan vájatok sorakoznak, ame­lyekben éppen egy-egy pirulát — labdacsot — lehetett megfor­mázni, majd pedig onnan kipoty- tyantva megsütni. A kecskeméti gyűjtemény leg­gazdagabb részlege az üvegse­reg! Százszámra sorakoznak ott olyan tartók, tégelyek, amelyek másai legföljebb ha csak a gyógy­szertörténeti tankönyvekben fordulnak elő. Szintén figyelem­re méltók a környékbeli gölön­csérek cserépköcsögéi, porce­lántégelyek. S hogy a faműves­ség képviselői se maradjanak ki, a föntebb emh'tett két lelkes szak­ember begyűjtött és kiállított Kecskeméten egy 1750 táján ké­szült patikabelsőt is, amely való­ságos remeklés. Stílusa paraszt­barokk, tehát nagyjában-egészé- ben olyan, mint maga a múze­ummá alakított kódisszállás. A tégelyekbe, tartókba persze csak külön engedéllyel szabad belekukkantani, mert azokban a XVIII. századi gyógyászat meg­annyi különleges kincse, medici­nája lapul. Egyebek között az a növényi eredetű sárkányvér, amit járványos betegségek ellen javalltak, aztán az a viperahús, ami — állítólag — a lázbetegség ellen hatott, ha rézmozsárban törték porrá, és mindenféle hó­kuszpókuszokat végeztek vele. Kellőképpen elborzadva ezektől a doktori szerektől, egy pillantást vethetünk még arra a kézi hajtású fogfúrógépre is, amely nyilván nagyon sok páci­ensben hagyott kellemetlen em­lékeket, valamint elgondolkod­hatunk azon is, hogy miképpen használhatták a patikamúzeum egyedülálló kincsét, a betegmérő széket. Talán a sérült test alaku­lásáról vettek vele mértéket, ta­lán a gyógyulok állapotának el­lenőrzésére szolgált? Ki tudja mindezt ma már! Az ördögöknek is van szerelmi életük A Szent István- csata- hajó A Szent István-csatahajó tör­ténete az 1867. évi kiegyezéssel kezdődik. Ekkor indult fejlődés­nek Magyarországon a hitelélet, a gyáripar, s többek között a ne­hézipar egyik ága, a hajóépítés. A főváros területén több hajó­gyár működött már a kiegyezés előtt is, de azok — az óbudai DGT Hajógyár kivételével — többször cseréltek gazdát, s egy­mással versenyezve egyik sem tudott igazán naggyá válni. 1896-ban azután egyesítették a Danubius hajógyárat a Schoe- nichen — Hartmann-féle hajó­gyárral. És rövid időn belül a Da­nubius Hajó- és Gépgyár Rt. az Osztrák — Magyar Monarchia legjelentősebb gyárainak egyi­kévé vált. A Danubius 1906-ban meg­vette a Fiúméhoz csatolt Bergu- diban működő, korszerűen be­rendezett Howaldt-hajógyárat, és a Hadügyminisztérium tenge­részeti szekciójától kapott meg­rendelések alapján megkezdte tengeri hadihajók (először tor­pedónaszádok, majd rombolók) építését. Hamarosan bebizonyo­sodott, hogy a fiatal magyar ipar és szakemberei alkalmasak ilyen magas képzettséget követelő tengeri hadihajók tervezésére és építésére. Tíz év alatt 51 tengeri hadihajót, köztük két cirkálót bocsátott vízre a gyár. És egy csatahajót, amely ke­resztelőjén a Szent István nevet kapta. E csatahajó jelentette az addigi magyar hajótervezésben, -építésben a csúcsot. A Szent István négy egységből álló csatahajóosztály utolsó tag­ja. Gerincét 1912. január 29-én fektették. Némileg eltért testvér­hajóitól. A csatahajó ünnepélyes ke­resztelésére és vízre bocsátására kétévi munka után, 1914. január 17-én került sor. Ünnepelt a lobogódíszbe öl­tözött Fiume, a vízre bocsátásra a városba érkezett miniszterek, a legfőbb udvari, katonai, diplo­máciai méltóságok, ünnepelt a flotta. Haus tengernagy díszebé­det, Wickenburg István gróf, Fi­V/ . HB ara wg i StmlíMn VM/Hi rtörf^ ..~.......* , •» A Szent István-csatahajó tervrajza. Jellegzetes a két kémény körüli hídépítménye. 12 darab 30,5 centiméteres löveg alkotta nehéztü­zérségét, négy toronyban. ume kormányzója pedig estélyt adott. ”Nemcsak a haditengeré­szet— írta egy laptudósító —, de kiváltképpen Fiume és a magyar hajóépítő-ipar is ünnepet ült ezen a napon. ” Munkás hétköznapok követ­keztek. A hajóra felkerültek a tornyok, hidak, daruk, ágyúk, a belső berendezési tárgyak. S ki­tört a világháború. A még nem egészen kész hajót csak bizonyos fenntartásokkal vette át 1915. december 13-án a haditengeré­szet, minden ünnepi külsőség mellőzésével. 1916. január 6-án helyezték el a parancsnoki tanácsterem falán azt a Szent Istvánt ábrázoló, márványba süllyesztett bronz­plakettet négy, a király életéből vett jelenetet ábrázoló üvegab­lak közé, amelyeket a Magyar Adria Egyesület csináltatott és ajándékozott a hajónak. A pla­kettet Sződy Szilárd, az üvegab­lakokat Palka József készítette. Ugyanezen a napon adták át azt az úgynevezett ereklyelobogót vagy becsületlobogót is, amelyet Rákosi Jenő készíttetett úgy, hogy beledolgoztatta egy 1848- as honvédzászló részét. A lobo- górúd — Thék Endre ajándéka — ezüst lándzsaalakban végző­dött, közepében nagy igaz­gyönggyel. A flotta új csatahajó­büszkeségét IV. Károly király felkereste 1916. december 15- én. Megkezdődtek a hajó próba­járatai, folyt a lövegek belövése, gyakorlat gyakorlatot ért, de nagyszabású akcióra nem került sor. A polai kikötőben horgony­zó csatahajók az akkor általáno­san elfogadott haditengerészeti elmélet, a ’’fleet in being” értel­mében (a ’’létező flotta stratégiá­ja”) nem mozdultak ki támasz­pontjukról, csupán a polai légtér védelmét látták el. Az antant azonban lezárta — ’’eldugaszolta” — Otrantónál a kijáratot, s a tengeralattjárók — különösen a korlátlan tengera­lattjáró-háború kezdetétől (1917. február 1.) — csak na­gyon keservesen juthattak ki a Földközi-tengerre, hogy ott el­süllyesszék az antant utánpótlást szállító teherhajóit. Néhány, az otrantói tengerzár szétzúzására vezetett, több-kevesebb sikert hozó osztrák — magyar rajtaütés után a flotta új parancsnoka, Horthy Miklós ellentengernagy nagyszabású támadást készített elő. A csatahajók két csoportban futottak ki, megfelelő kísérettel, hogy meglepetésszerűen megje­lenve az otrantói zárrendszer előtt, ott egyesült erővel most már véglegesen megsemmisítsék azt. A hajók — köztük a Szent Ist­ván, amelynek ez volt az első harci bevetése — 1918. június 8-án és 9-én indultak, két cso­portban. Az utóbbi csoportba tartozott a Szent István- és a Te- getthoff-csatahajó. Június 10- én, még a virradat előtti szürkü­letben, 3 óra 30 perckor, kilenc mérföldnyire Premuda-szigettől délnyugatra, két hatalmas rob­banás rázta meg a Tegetthoff mögött hajózó Szent Istvánt. A csatahajót megtorpedózták. A két torpedó a kémények magas­ságában, a két kazánház között ütötte át az oldalfalat, egyúttal átszakította az egyik vízhatlan válaszfalat is. A hajó megmenté­séért folytatott emberfeletti küz­delem sem segített. A Szent Ist­ván két és fél órán át haldoklóit, aztán 6 óra 5 perckor felborult, majd néhány perc múlva örökre elnyelte a tenger. Vele pusztult 89 ember, köztük Maxon Róbert sorhajóhadnagy, aki embereivel az utolsó pillanatig a léktömésen fáradozott. dr. Csonkaréti Károly Merre tart az információtechnika ? Monsignore Corrado Balduc­ci két évvel ezelőtt azért szakítot­ta félbe katolikus egyházbeli pá­lyafutását, mert minden erejével az ördöggel akart foglalkozni. Balduccit ma a Vatikánban min­den sátánnal kapcsolatos kérdés szakértőjeként tartják számon. A 65 éves prelátus Róma egy­házmegye ördögűzője és a Szent­szék diplomatája, valamint a va­tikáni missziós kongregáció tagja volt. Nehéz megosztania magát a római Kúria ügyei és Belzebub dolgai között — mondja. Most könyvet írt a gonoszról, amely több mint szokásos kézikönyv: az ördögimádóknak és a sátán al­kalmi' „ügyfeleinek” íródott. „Az ördög létezik, találkozni lehet vele” — hirdeti a könyv cí­me, égő fahasábok hátterében. Balducci minden rendelkezésre álló információt összeszedett a sötétség uráról, beleértve a szol­gálóinak és híveinek szerelmi életére vonatkozó taglalásokat is. Néhány teológus, sőt egyes „egyházatyák” véleménye sze­rint ugyanis az ördögöknek is van nemük, ellentétben az an­gyalokkal, akik meghatározatlan neme tudós skolasztikusok vég nélküli vitáinak témája volt. A korábbi sátánszakértők meggyő­ződése szerint mindkét nembeli ördögök nemcsak egymással, hanem az emberekkel is szerfe­lett erkölcstelen módon hancú- roznak. Balducci- hevesen támadja azokat a teológusokat, akik „az ördög halálát” hirdetik, és tagad­ják a pokoli seregek létezését. Támadásai elsősorban azok el­len a tudósok ellen irányulnak, akik az ördögöt egészen egysze­rűen a világban meglévő rosszal azonosítják. Ennek az „eretnek­ségnek” rettenetes következmé­nyei vannak — állítja Balducci. Már a papok 40 százaléka nem hisz a sátánban. Balducci szeret­né, ha a pápa enciklikát adna ki erről a témáról, a harmadik vati­káni zsinatot pedig megbíznák egy kötelező definíció kidolgo­zásával. A prelátus véleménye szerint ugyanis a sátán nemhogy visszavonulóban lenne, hanem ellenkezőleg, nagy offenzívát in­dított. A pokoli seregnek rendkívül bonyolult számítások szerint 1 758 640 176 ördög a tagja. Azaz a világ minden harmadik polgá­rára jut egy az örök tűz küldöttei­ből. Sajnos, ugyanez a számítási rendszer a mennyei seregekre nem alkalmazható. A 87 éves Monsignore Giuseppe Del Ton szerencsére megnyugtató tájé­koztatással szolgálhat az angya­lok számára vonatkozólag: 99- szer annyian vannak, mint az ösz- szes ember, tiki valaha a Földön élt és élni fog. Az információtechnika rend­kívüli előretörését az integrált áramkörök fejlesztési eredmé­nyei tették lehetővé. Az elmúlt húsz esztendő folyamán az egy lapkán (chipen) felépített áram­körök bonyolultsága évenként megkétszereződött, miközben a gyártási költségük gyakorlatilag változatlan maradt. A félvezető elemek fejlesztési iránya azt mu­tatja, hogy az elemsűrűség a jö­vőben is tovább növekedhet, ta­lán egészen a jelenlegi százszoro­sáig. A szakemberek úgy vélik, hogy az integrált áramkörök fej­lesztésének még további húsz év­re is van lehetősége. Az integrált­sági fok növelésében a háromdi­menziós felépítés lehet az egyik továbbvezető irány. Az információtechnika fejlő­dését azonban nemcsak az adat­tárolási kapacitásnövelés, az in­formáció átviteli sebessége, ha­nem az információfeldolgozás gyorsasága is befolyásolja. Az el­múlt évtizedek fejlődése alatt olyan számítógépek jöttek létre, amelyek átlagosan alig érik el az 1 MIP-et (MIP = millió instruk­ció másodpercenként). Napja­ink leggyorsabb számítógépei is csak mintegy 100 MIP-et bizto­sítanak. A félvezető elemek fej­lődésének eredményeként ma már elkészíthető egy ujjhegynyi szilíciumlapkán 10 MlP-es pro­cesszor. A műveleti sebesség növelésé­nek új útja a sokprocesszoros számítógépek megvalósításával bontakozik ki. Ez sok — nem­csak 10 vagy 100, hanem több ezer vagy 100 ezer — ilyen vagy olyan módon összekapcsolt, a párhuzamos működést lehetővé tevő processzort jelent. A tudó­sok szerint sok jel mutat arra, hogy néhány évtized múlva bio­lógiai áramköri elemek veszik majd át a szilíciumlapkák felada­tát nagyon sok területen. m HFVFS MFGYFI I SZOLGÁLTATÓ IRODA I 3301 EGER. KLAPKA U. 9. * 30/13-149 Pályakezdők figyelem! A VILATI Egri Gyára állásajánlatai: érettségizett lányok jelentkezését várja az 1989. október 1-jén induló HÍRADÁSIPARI SZERELŐ szakmunkásképző tanfolyamra. A képzés időtartama egy év, a tanfolyam ideje alatt a bérezés 4.500 Ft/hó. Sikeres szakmunkásvizsga után a gyár munkalehetőséget biztosit. Jelentkezni lehet 1989. szeptember 15-éig a gyár közgazdasági osztályán Eger, Faiskola u. 9. FINOMSZERELVÉNYGYÁR Eger: Felvételt hirdet vasipari szak- és betanított munkások részére. HEVES MEGYEI SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT Eger, Sas út 60/a: Gyöngyösi nyomdaüzemébe, mely Kft formában fog üzemelni, felsőfokú végzettséggel rendelkező ügyvezetőt keres felvételre. Jelentkezni lehet a fenti címen a személyzeti osztálvon. Továbbá ROMAJOR 313-as és DOMINANT 715;ös típusú ofszet gépekre gépmestert alkalmaz. Jelentkezni lehet a gyöngyösi nyomdaüzemben. HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Eger, Lenin út 142/b: Felvételt hirdet ács szakmunkások részére NSZK-ban történő unkavégzési lehetőséggel. Érdeklődni lehet a fenti címen a személyzeti osztályon. FELSŐMAGYARORSZÁGI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT Eger, Lenin út 55.: Egy és kétszemélyes büfé vezetőt és eladót felvesz.továbbá üzemi konyhára konyhalányokat. Jelentkezni lehet a fenti címen a munkaügyi osztályon. MEZŐGÉP EGRI GYÁRA Eger, Lenin út 261.: Alap- vagy középfokú tanfolyammal rendelkező raktárkezelőt alkalmaz. (Búvárszivattyú-kezelői ismeretekkel endelkezők előnyben). Továbbá felvesz középfokú végzettséggel, MEO tanfolyammal és alkatrészgyártási ismeretekkel rendelkező minőségi ellenőrt két műszakos munkarendbe, valamint esztergályos, hegesztő és lakatos szak munkásokat KAEV 4. SZ. GYÁRA Gyöngyös, Karácsondi n. 15.: Felvesz NSZK-ba szállítandó gépek minőségi átvételéhez műszaki német nyelvtudással rendelkező, középfokú végzettségűi dolgozót, gépipari gyakorlattal rendelkező férfi anyaggazdálkodót, vasanyagoktáro- lásában gyakorlatot szerzett anyagkiadót, valamint festő-fényező szak­munkásokat és targoncavezetőt. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi vezetőjénél. Telefon: 12-284.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom