Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-12 / 162. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 162. szám 1989. július 12., szerda ÁRA: 4,30 FORINT A NÉPÚJSÁG KÉRDEZ - VÁLASZOL: DR. VASAS JOACHIM (3. oldal) FEKETE SZIRMOK A RÓZSÁK VÖLGYÉBŐL „Winston Churcili memoárjaiban európai nézőpontból a leg­izgalmasabb területnek a Balkánt tartotta.” (5.oldal) HÁROM A MAGYAR IGAZSÁG „A füzesabonyi lányok háromszori nekirugaszkodás utón feljutottak az NB ll-be.” <6. oldal) SZERVEZETT VÍZKÁRMENTÉS „A Megyei Művelődési Központban 80 centiméteres víz állt.” <8. oldal) George Bush Budapesten George Bush, az Egyesült Államok elnöke és népes kísérete kedden, rö­viddel este 7 óra előtt Budapestre ér­kezett. Az elnököt, akinek szemé­lyében első ízben lépett magyar föld­re amerikai államfő, Straub F. Brú­nó, az Elnöki Tanács elnöke fogadta. Gdanskból Budapestre érkezett ked­den késő dél­után George Bush, az Egyesült Álla­mok elnöke. Személyében először lépett magyar földre amerikai ál­lamfő (Népújság-te- lefotó - MTI) Erre még van állami támogatás — A termelési rendszerek szervezik—Fejlesztések a Tisza tér­ségében, a Tárná alsó szakaszán, a hevesi ho­mokhátságon — Nádudvar, Szolnok, Bábolna segít — Amerikai és osztrák technikával — Na­gyobb hozamok paprikában, paradicsomban, kukoricában jelentkeznek Aki öntöz —többet termel Az öntözés helyzete az elmúlt években az egész országban sok vi­hart kavart. Különösen a nyolcvanas évek elején, amikor egyszerű­en nem ösztönözték. Oly magas volt a vízdíj, nem beszélve arról, hogy az akkor meglévő öntözőberendezések az üzemek nagy részé­nél elavultak. Ez a helyzet inkább visszatartotta, mintsem segítette a fejlesztéseket. Az elgondolkoztató, kedvezőtlen tapasztalatok arra kényszerítették a kormányzatot, hogy változtasson, és 1984- től folyamatos intézkedések történtek. Mindenekelőtt mérsékel­ték a vízdijat, nem kevésbé más kedvezményeket is adtak. Előnyö­sebben változtak a támogatási feltételek, és a termelési rendszerek is jelentős szervezési munkát végeztek az öntözés érdekében. George Bush amerikai elnök lengyelországi látogatásának be­fejező napján kedden Gdanskba utazott, a Szolidaritás ellenzéki szakszervezet szülőhelyére, és tárgyalásokat folytatott Lech Walesával, a Szolidaritás elnö­kével. Gdanskból indult azután Budapestre, kétnapos magyar- országi látogatására. Bush Gdanskban Walesa ott­honában ebédelt. Ott volt Wale­sa felesége, Danuta és nyolc gyermeke. Az amerikai elnök a Szolidaritás vezetőjével együtt ment el a gdanski Lenin hajógyár bejáratánál lévő hármas kereszt­hez, amelyet az 1970-es sortűz munkásáldozatainak emlékére emeltek. Bush az emlékműnél beszédet mondott, s erre a Szoli­daritás röplapokon hívott kö­zönséget. Varsóban Bush csak viszonylag kis tömegeket von­zott, látogatásának egyik színhe­lyén sem voltak többen hárome­zernél. Az elnököt ugyan zászlólen- getéssel fogadták, de vegyes ér­zelmeket keltett a mindössze 100 millió dolláros, szerény anyagi segélyajánlata. A Szoli­daritás becslése szerint Lengyel- országnak három év alatt 10 mil­liárd dollárnyi külső támogatás­ra volna szüksége. Wieslaw Górnicki, Wojciech Jaruzelski államfő és első titkár legfőbb tanácsadóinak egyike közölte, hogy politikailag na­gyon elégedettek a látogatással, A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Intéző Bizott­sága július 11-én, kedden ülést tartott. A testület az ősszel meg­rendezésre kerülő kongresszus napirendjére és ügyrendjére tett javaslatot vitatott meg. Megálla­pította: a kongresszus ügyrendi szabályait, munkaszervezeteit, időbeosztását a politikai célok fi­gyelembevételével kell kialakí­tani. Ezek közül különösen fon­tos annak hangsúlyozása, hogy a párt új útra lép, új szocialista po­litikát és magatartást képvisel. A jövő felé fordul, megvalósítható javaslatai vannak a társadalmi A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó William Waldegrave brit külügyi állam­minisztert kedden fogadta Pozs- gay Imre államminiszter. A ta­lálkozón Pozsgay Imre részlete­sen szólt a demokratikus jogál­lam megteremtésére irányuló tö­rekvéseinkről. A brit állammi­niszter jelezte, hogy készek ez irányú tapasztalataik átadására. A két politikus külön kiemelte az 1989 őszén Londonban sorra kerülő magyar kulturális rendez­vénysorozat jelentőségét. de a Bush által ajánlott anyagi se­gély korlátozott. Marian Orze- chowski PB-tag, aki a párt kül- ügyeivel foglalkozik, kijelentet­te: „a 25 ezer font Thatchertől, a fél millió frank Mitterrandtól és a 100 millió dollár Bushtól nagyon fontos a gazdaság számára, de csak csepp a szükség tengeré­ben. ” Az amerikai tv- és rádiótársa­ságok hétfő esti varsói tudósítá­saikban kiemelték Bush elnök tapintatos diplomáciáját, egyút­tal pedig hangot adták a Szolida­ritás csalódottságának, a vártnál sokkal szerényebb amerikai pénzügyi támogatás miatt. Wojciech Jaruzelski államel­nök az ABC-nek adott nyilatko­zatában elmondta: hétfőn be­problémák megoldására. Az MSZMP demokratikus párt, amely teret ad a nézetkülönbsé­geknek, de képes az egység meg­teremtésére az alapvető kérdé­sekben. A testület javaslatot fogadott el a kongresszusi jelölőbizottság összetételére, a tanácskozás megrendezésének módjára és költségvetésére. AiZ MSZMP Politikai Intéző Bizottsága véleményt cserélt a párt, valamint a pártszervek 1989-es gazdálkodásának hely­zetéről. Hangsúlyozta: az a cél, hogy a párt gazdálkodásában Elutazása előtt William Wal­degrave sajtóértekezletet tartott, ahol hangsúlyozta Nagy-Bri- tannia kormánya támogatja a magyarországi választások meg­szervezésére tett lépéseket. El­mondta, hogy megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, Ko­vács László külügyminisztériu- mi államtitkárral, fogadta őt egyebek között Németh Miklós miniszterelnök, a magyar kor­mány több tagja és találkozott az Ellenzéki Kerekasztal képvise­lőivel is. szélt telefonon Mihail Gorba- csovval, s megbeszélésükből azt a tanulságot vonta le, hogy Bush elnök látogatása pozitív mind a lengyel — szovjet, mind a szovjet — amerikai viszony szempontjá­ból. — Nagyon bátorító, hogy a két nagyhatalmat közös szándé­kok vezetik, ez jó jel a jövőre néz­ve — hangoztatta. John Sununu, Bush elnök fe­hér házi kabinetfőnöke elmon­dotta az ABC-nek: nem is tűz­hették ki célul, hogy nagy pénz­ügyi támogatással érkezzenek Varsóba, hiszen azt a Szovjetu­nió és más kelet-európai orszá­gok úgy értelmezhették volna, hogy az Egyesült Államok anya­gi eszközökkel akar befolyást (Folytatás a 2. oldalon) messzemenően érvényesüljenek a takarékossági követelmények. A testület állásfoglalás-terve­zetet tekintett át a nemzet és a nemzeti kisebbségek néhány időszerű kérdéséről. A témát to­vábbi, mélyebb vizsgálatra utal­ta. Irányadó elvként úgy foglalt állást, hogy az MSZMP mind markánsabban törekszik a valós nemzeti érdekek érvényesítésé­re. A Politikai Intéző Bizottság áttekintette a párt programnyi­latkozatára javasolt téziseket, majd különfélékről tárgyalt. (MTI) Waldegrave hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Magyar- országon a tárgyaló feleknek kell tisztázniuk egymás között a sza­bad választások megtartásának feltételeit. Az erről születő meg­állapodást természetesen tudo­másul veszi a brit kormány — mondta az államminiszter, hoz­zátéve, hogy London értékeli a már eddig foganatosított ma­gyarországi intézkedéseket is. A brit politikus kedden a késő délutáni órákban elutazott ha­zánkból. Heves megyében 1986-ban kezdtek hozzá a nágyüzemekben ilyen irányú beruházásokhoz. Tulajdonképpen a hevesi ho­mokhátságon, az osztrák Bauer- cég közreműködésével. Négy üzem terveztem hevesi Rákóczi, a tarnamérai Lenin, az erdőtelki Szabadság és a káli Károlyi Mi­hály Termelőszövetkezet. Ám anyagi okok miatt csak a hevesi­ek indították, főként paprika és paradicsom öntözésére. A másik három szövetkezet későbbre ha­lasztotta. Egy évvel utána, 1987- ben kezdődött az úgynevezett szuperintenzív kukoricatermelé­si program megvalósítása, amely az öntözésen alapul. Ezt a nád­udvari Kukorica és Ipari Növé­nyek Termelési Együttműködé­se, a KITE szervezte az úgyneve­zett lineár-rendszerű amerikai gyártmányú gépekkel. Ugyanezt szorgalmazta a szolnoki Mező­víz, az osztrák Walthauser cég berendezéseivel. Egyébként eh­hez csatlakozott akkor a füzesa­bonyi és a tiszanánai Petőfi és a sarudi Tiszamenti Termelőszö­vetkezet, közel 900 hektár terü­lettel. Később ez a kör kiegészült a tarnaörsi Dózsa Termelőszö­vetkezettel. 1988-ban folytatódott az utóbbi program, Füzesabonyban és Sarudon öntözőtelepek építé­sével. Újként lépett be a nádud­variak szervezésében a poroszlói és a tarnamérai termelőszövet­kezet, illetve a Mezővíz révén a Füzesabonyi Állami Gazdaság. Ebben az évben az említett álla­mi gazdaságban, Poroszlón és Sarudon befejeződnek a beruhá­zások. Újdonság, hogy a Bábolnai Iparszerű Kukorica Termelési Rendszer az osztrák Bauer cég­gel együttműködve a besenyőtel­ki Lenin, az átányi Búzakalász, az ecsédi Egyetértés, a detki Ma­gyár-Bolgár Barátság, a viszneki Béke, a karácsondi Kossuth és az erdőtelki Szabadság Termelő- szövetkezet közreműködésével szervezett öntözési programot. Ennek egy része az idén megva­lósul, illetve 1990-ben fejeződik be, miután telepek építéséről, il­letve gépek üzembehelyezéséről van szó. Érdekességnek számít, hogy a füzesabonyi, valamint az erdőtelki termelőszövetkezet önálló öntözésfejlesztést valósít meg szántóföldi növények ter­meléséhez, félezer hektáron. Az utóbbi több mint három esztendőben a fejlesztések nyo­mán 4300 hektárral bővült me­gyénkben az öntözéses terület. A komoly anyagi erőfeszítések ha­tására állami támogatással kor­szerű berendezésekhez, modem technikához jutottak az üzemek, zömmel a Tisza térségében, a Tárná alsó szakaszán és a hevesi homokhátságon. 1986 előtt sző­kébb hazánkban összesen 9 ezer hektár volt az öntözött terület, amely a már említett rövid idő­szak alatt ennek csaknem felével bővült. Kétségtelen, a gazdasá­gok igyekeztek kihasználni az ál­lami támogatást, amelynek mér­téke az előző években az öntözés­hez 70 százalékos volt, ebben az évben viszont egyöntetűen 40 százalék. A mérséklés ellenére is nagy az érdeklődés az üzemek részéről, hiszen a befektetés több termésben, nagyobb hozamok­ban térül meg. Nem beszélve az élenjáró technika megvásárlásá­nak lehetőségeiről és alkalmazá­sáról. Éppen a növekvő igények bizonyítják, hogy az állami tá­mogatásra, ha csökkentve is, nagy szükség van és lesz a jövő­ben is! Hogy az utóbbit később képes lesz-e növelni a kormány­zat vagy sem, az a rendelkezésre álló erőforrásoktól függ! Mentusz Károly Visszhang­tálánál írtam egy cikket. Újságí­róknál ez néha előfordul. Azt gondoltam, hogy gyorsan ka­pok választ az abban megfő- j galmazottakra, mert olyasmi­nek adtam hangot, ami nem éppen hízelgő néhány tiszt­ségviselőre. Rendszeres olva­sóink talán emlékeznek is rá: az szerepelt benne, hogy egy kedvező holland ajánlatot visszautasított megyénk. A tulipánok hazájából egy ha­sonló közigazgatási egység kelet-európai partnert kere­sett magának, hogy beruház- ! zon. Mivel akadt helyi közve­títő, az itt próbálkozott. Meg­döbbenve hallotta a választ: nem érünk rá most ezzel fog­lalkozni! Nem mérlegeltem akkor, hogy mi húzódhatott meg a hivatalnok válasza mögött, talán azt gondolta: a helyi ve­zetés egy évben csak néhány­szor utazhat külföldre, így tel­jesen fölösleges gyarapítani a testvérkapcsolatok számát. Meg aztán strapás az ilyesmi, szervezni kell, akkor, amikor szegény tanács azt se tudja, hol áll a feje. Persze ezeknek az indoklá­soknak nincs semmi értelme, mert máig se tudom, hogy va­lójában mi lehetett a valódi ok. Közreadtam ezt a történe­tet, várva: valaki megmagya­rázza, hogy mikor lassan a gazdasági csőd szélére kerü­lünk valutahiány miatt, akkor miért teszünk úgy, mintha mindennaposak lennének az ilyen ajánlatok, s csak a fejün­ket kellene kapkodni, mert rendszeresen hozzánk vag­dossák a dollárral, vagy gul- dennel teli zsákokat. Hiába vártam, mert sem­miféle reakció nem jött erre a riportra, melyet annak a cég­nek a vezetőjével készítettem, aki szerette volna ezt a szá­munkra igen kedvező üzletet nyélbeütni. Azaz pontosab­ban valaki mégiscsak fölkere­sett, egy olyan nyugdíjas ve­zető, akivel nem bánnak elég udvariasan a strandon, nem méltányolják egykori érde­meit. Azt tette szóvá, hogy két amerikai hölggyel is csú­nyán beszéltek a medence környékén. Azt Ígérte, hogy olvasói levélben ad hangot panaszának, de végül ezt sem tette, mert volt benne óvatos­ság: ne szólj szám, nem fáj fe­jem. Úgy éreztem magam, mintha nem is fogalmaztam volna meg a fent említett so­rokat. Ez az a fajta „mértékle­tesség” úgy látszik mindenki­re jellemző mostanában, „lent” és „fent” egyaránt. Egyszerűbb kivárni a fejle­ményeket, mondjanak amit akarnak, mert a hallgatásból származott még a legkeve­sebb baj. Ha tíz ember han­goztatja a véleményét, köny- nyen előfordul, hogy az nem találkozik a „hivatalos” néze­tekkel. így aztán a karaván halad, mi pedig hallatjuk a hangun­kat. Nem akarok csúnyábban fogalmazni, ahogy a szólás is teszi. Egy biztos: nemcsak a kormányzati jóakarattól függ majd, hogy a szekér kikerül-e a kátyúból. Ha jónéhányan csendesen megülnek a bakon, s nem a sárba ragadt kereke­ket próbálják kiemelni, bi­zony sehová sem jutunk. Gábor László Öntözés közben... (Fotó: Perl Márton) A Minisztertanács rendelete Kádár János temetéséről A Minisztertanács rendeletet alkotott Kádár János július 14-i te­metésével kapcsolatban. A kormány elrendelte, hogy a temetés napján az állami zászlót vonják fel, majd eresszék félárbocra. Az állami intézményekre tegye­nek gyászlobogókat. A vendéglátóhelyeken, szórakozóhelyeken a temetés befejezéséig a kormány megtiltotta a zene- és műsorszolgál­tatást. Ülést tartott az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága Elutazott a brit külügyi államminiszter ) 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom