Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-12 / 162. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 162. szám 1989. július 12., szerda ÁRA: 4,30 FORINT A NÉPÚJSÁG KÉRDEZ - VÁLASZOL: DR. VASAS JOACHIM (3. oldal) FEKETE SZIRMOK A RÓZSÁK VÖLGYÉBŐL „Winston Churcili memoárjaiban európai nézőpontból a legizgalmasabb területnek a Balkánt tartotta.” (5.oldal) HÁROM A MAGYAR IGAZSÁG „A füzesabonyi lányok háromszori nekirugaszkodás utón feljutottak az NB ll-be.” <6. oldal) SZERVEZETT VÍZKÁRMENTÉS „A Megyei Művelődési Központban 80 centiméteres víz állt.” <8. oldal) George Bush Budapesten George Bush, az Egyesült Államok elnöke és népes kísérete kedden, röviddel este 7 óra előtt Budapestre érkezett. Az elnököt, akinek személyében első ízben lépett magyar földre amerikai államfő, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke fogadta. Gdanskból Budapestre érkezett kedden késő délután George Bush, az Egyesült Államok elnöke. Személyében először lépett magyar földre amerikai államfő (Népújság-te- lefotó - MTI) Erre még van állami támogatás — A termelési rendszerek szervezik—Fejlesztések a Tisza térségében, a Tárná alsó szakaszán, a hevesi homokhátságon — Nádudvar, Szolnok, Bábolna segít — Amerikai és osztrák technikával — Nagyobb hozamok paprikában, paradicsomban, kukoricában jelentkeznek Aki öntöz —többet termel Az öntözés helyzete az elmúlt években az egész országban sok vihart kavart. Különösen a nyolcvanas évek elején, amikor egyszerűen nem ösztönözték. Oly magas volt a vízdíj, nem beszélve arról, hogy az akkor meglévő öntözőberendezések az üzemek nagy részénél elavultak. Ez a helyzet inkább visszatartotta, mintsem segítette a fejlesztéseket. Az elgondolkoztató, kedvezőtlen tapasztalatok arra kényszerítették a kormányzatot, hogy változtasson, és 1984- től folyamatos intézkedések történtek. Mindenekelőtt mérsékelték a vízdijat, nem kevésbé más kedvezményeket is adtak. Előnyösebben változtak a támogatási feltételek, és a termelési rendszerek is jelentős szervezési munkát végeztek az öntözés érdekében. George Bush amerikai elnök lengyelországi látogatásának befejező napján kedden Gdanskba utazott, a Szolidaritás ellenzéki szakszervezet szülőhelyére, és tárgyalásokat folytatott Lech Walesával, a Szolidaritás elnökével. Gdanskból indult azután Budapestre, kétnapos magyar- országi látogatására. Bush Gdanskban Walesa otthonában ebédelt. Ott volt Walesa felesége, Danuta és nyolc gyermeke. Az amerikai elnök a Szolidaritás vezetőjével együtt ment el a gdanski Lenin hajógyár bejáratánál lévő hármas kereszthez, amelyet az 1970-es sortűz munkásáldozatainak emlékére emeltek. Bush az emlékműnél beszédet mondott, s erre a Szolidaritás röplapokon hívott közönséget. Varsóban Bush csak viszonylag kis tömegeket vonzott, látogatásának egyik színhelyén sem voltak többen háromezernél. Az elnököt ugyan zászlólen- getéssel fogadták, de vegyes érzelmeket keltett a mindössze 100 millió dolláros, szerény anyagi segélyajánlata. A Szolidaritás becslése szerint Lengyel- országnak három év alatt 10 milliárd dollárnyi külső támogatásra volna szüksége. Wieslaw Górnicki, Wojciech Jaruzelski államfő és első titkár legfőbb tanácsadóinak egyike közölte, hogy politikailag nagyon elégedettek a látogatással, A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága július 11-én, kedden ülést tartott. A testület az ősszel megrendezésre kerülő kongresszus napirendjére és ügyrendjére tett javaslatot vitatott meg. Megállapította: a kongresszus ügyrendi szabályait, munkaszervezeteit, időbeosztását a politikai célok figyelembevételével kell kialakítani. Ezek közül különösen fontos annak hangsúlyozása, hogy a párt új útra lép, új szocialista politikát és magatartást képvisel. A jövő felé fordul, megvalósítható javaslatai vannak a társadalmi A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó William Waldegrave brit külügyi államminisztert kedden fogadta Pozs- gay Imre államminiszter. A találkozón Pozsgay Imre részletesen szólt a demokratikus jogállam megteremtésére irányuló törekvéseinkről. A brit államminiszter jelezte, hogy készek ez irányú tapasztalataik átadására. A két politikus külön kiemelte az 1989 őszén Londonban sorra kerülő magyar kulturális rendezvénysorozat jelentőségét. de a Bush által ajánlott anyagi segély korlátozott. Marian Orze- chowski PB-tag, aki a párt kül- ügyeivel foglalkozik, kijelentette: „a 25 ezer font Thatchertől, a fél millió frank Mitterrandtól és a 100 millió dollár Bushtól nagyon fontos a gazdaság számára, de csak csepp a szükség tengerében. ” Az amerikai tv- és rádiótársaságok hétfő esti varsói tudósításaikban kiemelték Bush elnök tapintatos diplomáciáját, egyúttal pedig hangot adták a Szolidaritás csalódottságának, a vártnál sokkal szerényebb amerikai pénzügyi támogatás miatt. Wojciech Jaruzelski államelnök az ABC-nek adott nyilatkozatában elmondta: hétfőn beproblémák megoldására. Az MSZMP demokratikus párt, amely teret ad a nézetkülönbségeknek, de képes az egység megteremtésére az alapvető kérdésekben. A testület javaslatot fogadott el a kongresszusi jelölőbizottság összetételére, a tanácskozás megrendezésének módjára és költségvetésére. AiZ MSZMP Politikai Intéző Bizottsága véleményt cserélt a párt, valamint a pártszervek 1989-es gazdálkodásának helyzetéről. Hangsúlyozta: az a cél, hogy a párt gazdálkodásában Elutazása előtt William Waldegrave sajtóértekezletet tartott, ahol hangsúlyozta Nagy-Bri- tannia kormánya támogatja a magyarországi választások megszervezésére tett lépéseket. Elmondta, hogy megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, Kovács László külügyminisztériu- mi államtitkárral, fogadta őt egyebek között Németh Miklós miniszterelnök, a magyar kormány több tagja és találkozott az Ellenzéki Kerekasztal képviselőivel is. szélt telefonon Mihail Gorba- csovval, s megbeszélésükből azt a tanulságot vonta le, hogy Bush elnök látogatása pozitív mind a lengyel — szovjet, mind a szovjet — amerikai viszony szempontjából. — Nagyon bátorító, hogy a két nagyhatalmat közös szándékok vezetik, ez jó jel a jövőre nézve — hangoztatta. John Sununu, Bush elnök fehér házi kabinetfőnöke elmondotta az ABC-nek: nem is tűzhették ki célul, hogy nagy pénzügyi támogatással érkezzenek Varsóba, hiszen azt a Szovjetunió és más kelet-európai országok úgy értelmezhették volna, hogy az Egyesült Államok anyagi eszközökkel akar befolyást (Folytatás a 2. oldalon) messzemenően érvényesüljenek a takarékossági követelmények. A testület állásfoglalás-tervezetet tekintett át a nemzet és a nemzeti kisebbségek néhány időszerű kérdéséről. A témát további, mélyebb vizsgálatra utalta. Irányadó elvként úgy foglalt állást, hogy az MSZMP mind markánsabban törekszik a valós nemzeti érdekek érvényesítésére. A Politikai Intéző Bizottság áttekintette a párt programnyilatkozatára javasolt téziseket, majd különfélékről tárgyalt. (MTI) Waldegrave hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Magyar- országon a tárgyaló feleknek kell tisztázniuk egymás között a szabad választások megtartásának feltételeit. Az erről születő megállapodást természetesen tudomásul veszi a brit kormány — mondta az államminiszter, hozzátéve, hogy London értékeli a már eddig foganatosított magyarországi intézkedéseket is. A brit politikus kedden a késő délutáni órákban elutazott hazánkból. Heves megyében 1986-ban kezdtek hozzá a nágyüzemekben ilyen irányú beruházásokhoz. Tulajdonképpen a hevesi homokhátságon, az osztrák Bauer- cég közreműködésével. Négy üzem terveztem hevesi Rákóczi, a tarnamérai Lenin, az erdőtelki Szabadság és a káli Károlyi Mihály Termelőszövetkezet. Ám anyagi okok miatt csak a hevesiek indították, főként paprika és paradicsom öntözésére. A másik három szövetkezet későbbre halasztotta. Egy évvel utána, 1987- ben kezdődött az úgynevezett szuperintenzív kukoricatermelési program megvalósítása, amely az öntözésen alapul. Ezt a nádudvari Kukorica és Ipari Növények Termelési Együttműködése, a KITE szervezte az úgynevezett lineár-rendszerű amerikai gyártmányú gépekkel. Ugyanezt szorgalmazta a szolnoki Mezővíz, az osztrák Walthauser cég berendezéseivel. Egyébként ehhez csatlakozott akkor a füzesabonyi és a tiszanánai Petőfi és a sarudi Tiszamenti Termelőszövetkezet, közel 900 hektár területtel. Később ez a kör kiegészült a tarnaörsi Dózsa Termelőszövetkezettel. 1988-ban folytatódott az utóbbi program, Füzesabonyban és Sarudon öntözőtelepek építésével. Újként lépett be a nádudvariak szervezésében a poroszlói és a tarnamérai termelőszövetkezet, illetve a Mezővíz révén a Füzesabonyi Állami Gazdaság. Ebben az évben az említett állami gazdaságban, Poroszlón és Sarudon befejeződnek a beruházások. Újdonság, hogy a Bábolnai Iparszerű Kukorica Termelési Rendszer az osztrák Bauer céggel együttműködve a besenyőtelki Lenin, az átányi Búzakalász, az ecsédi Egyetértés, a detki Magyár-Bolgár Barátság, a viszneki Béke, a karácsondi Kossuth és az erdőtelki Szabadság Termelő- szövetkezet közreműködésével szervezett öntözési programot. Ennek egy része az idén megvalósul, illetve 1990-ben fejeződik be, miután telepek építéséről, illetve gépek üzembehelyezéséről van szó. Érdekességnek számít, hogy a füzesabonyi, valamint az erdőtelki termelőszövetkezet önálló öntözésfejlesztést valósít meg szántóföldi növények termeléséhez, félezer hektáron. Az utóbbi több mint három esztendőben a fejlesztések nyomán 4300 hektárral bővült megyénkben az öntözéses terület. A komoly anyagi erőfeszítések hatására állami támogatással korszerű berendezésekhez, modem technikához jutottak az üzemek, zömmel a Tisza térségében, a Tárná alsó szakaszán és a hevesi homokhátságon. 1986 előtt szőkébb hazánkban összesen 9 ezer hektár volt az öntözött terület, amely a már említett rövid időszak alatt ennek csaknem felével bővült. Kétségtelen, a gazdaságok igyekeztek kihasználni az állami támogatást, amelynek mértéke az előző években az öntözéshez 70 százalékos volt, ebben az évben viszont egyöntetűen 40 százalék. A mérséklés ellenére is nagy az érdeklődés az üzemek részéről, hiszen a befektetés több termésben, nagyobb hozamokban térül meg. Nem beszélve az élenjáró technika megvásárlásának lehetőségeiről és alkalmazásáról. Éppen a növekvő igények bizonyítják, hogy az állami támogatásra, ha csökkentve is, nagy szükség van és lesz a jövőben is! Hogy az utóbbit később képes lesz-e növelni a kormányzat vagy sem, az a rendelkezésre álló erőforrásoktól függ! Mentusz Károly Visszhangtálánál írtam egy cikket. Újságíróknál ez néha előfordul. Azt gondoltam, hogy gyorsan kapok választ az abban megfő- j galmazottakra, mert olyasminek adtam hangot, ami nem éppen hízelgő néhány tisztségviselőre. Rendszeres olvasóink talán emlékeznek is rá: az szerepelt benne, hogy egy kedvező holland ajánlatot visszautasított megyénk. A tulipánok hazájából egy hasonló közigazgatási egység kelet-európai partnert keresett magának, hogy beruház- ! zon. Mivel akadt helyi közvetítő, az itt próbálkozott. Megdöbbenve hallotta a választ: nem érünk rá most ezzel foglalkozni! Nem mérlegeltem akkor, hogy mi húzódhatott meg a hivatalnok válasza mögött, talán azt gondolta: a helyi vezetés egy évben csak néhányszor utazhat külföldre, így teljesen fölösleges gyarapítani a testvérkapcsolatok számát. Meg aztán strapás az ilyesmi, szervezni kell, akkor, amikor szegény tanács azt se tudja, hol áll a feje. Persze ezeknek az indoklásoknak nincs semmi értelme, mert máig se tudom, hogy valójában mi lehetett a valódi ok. Közreadtam ezt a történetet, várva: valaki megmagyarázza, hogy mikor lassan a gazdasági csőd szélére kerülünk valutahiány miatt, akkor miért teszünk úgy, mintha mindennaposak lennének az ilyen ajánlatok, s csak a fejünket kellene kapkodni, mert rendszeresen hozzánk vagdossák a dollárral, vagy gul- dennel teli zsákokat. Hiába vártam, mert semmiféle reakció nem jött erre a riportra, melyet annak a cégnek a vezetőjével készítettem, aki szerette volna ezt a számunkra igen kedvező üzletet nyélbeütni. Azaz pontosabban valaki mégiscsak fölkeresett, egy olyan nyugdíjas vezető, akivel nem bánnak elég udvariasan a strandon, nem méltányolják egykori érdemeit. Azt tette szóvá, hogy két amerikai hölggyel is csúnyán beszéltek a medence környékén. Azt Ígérte, hogy olvasói levélben ad hangot panaszának, de végül ezt sem tette, mert volt benne óvatosság: ne szólj szám, nem fáj fejem. Úgy éreztem magam, mintha nem is fogalmaztam volna meg a fent említett sorokat. Ez az a fajta „mértékletesség” úgy látszik mindenkire jellemző mostanában, „lent” és „fent” egyaránt. Egyszerűbb kivárni a fejleményeket, mondjanak amit akarnak, mert a hallgatásból származott még a legkevesebb baj. Ha tíz ember hangoztatja a véleményét, köny- nyen előfordul, hogy az nem találkozik a „hivatalos” nézetekkel. így aztán a karaván halad, mi pedig hallatjuk a hangunkat. Nem akarok csúnyábban fogalmazni, ahogy a szólás is teszi. Egy biztos: nemcsak a kormányzati jóakarattól függ majd, hogy a szekér kikerül-e a kátyúból. Ha jónéhányan csendesen megülnek a bakon, s nem a sárba ragadt kerekeket próbálják kiemelni, bizony sehová sem jutunk. Gábor László Öntözés közben... (Fotó: Perl Márton) A Minisztertanács rendelete Kádár János temetéséről A Minisztertanács rendeletet alkotott Kádár János július 14-i temetésével kapcsolatban. A kormány elrendelte, hogy a temetés napján az állami zászlót vonják fel, majd eresszék félárbocra. Az állami intézményekre tegyenek gyászlobogókat. A vendéglátóhelyeken, szórakozóhelyeken a temetés befejezéséig a kormány megtiltotta a zene- és műsorszolgáltatást. Ülést tartott az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága Elutazott a brit külügyi államminiszter ) 9
