Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-10 / 160. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. július 10., hétfő POSTAFIÓK 23. 5. Néhány szó a felelősségtudatról • • Üzen a szerkesztő K.B. Kaposvár Sorait azzal zárja, köszöni, hogy az újság közölni fogja észrevételeit, ahogyan megírta abban a levélformában, hoszan elsorolva, mit kifogásolt Bükkszéken, amikor ott járt. „Meleg ételt egyáltalán nem lehet kapni, pedig két vendéglő is üzemel a községben. Arra nem gondolnak, hogy más vendégek kulturáltan szeretnének étkezni? Miért reklámozzák az útmutatón, hogy ilyen ellátás van Bükkszéken, közben sehol semmi. Sírokra kellett átutazni, hogy az ember meg tudjon rendesen ebédelni a Vár vendéglőben. Kormányrendelet van, hogy jobb ellátást kell biztosítani a kiránduló-, üdülőhelyeken. Kérem az illetékes szerveket, hogy a szükséges intézkedéseket tegyék meg.” így úja és mi a levél lényegét most átadjuk a nyilvánosságnak. T.D. Panaszos leveléből idé- zünk:”IKV lakásban lakunk 1981 óta. Kb. két éve a padló alól hangyák tömege jön elő. A padló el van rohadva, több esetben kértem, cseréljék ki, egyben szüntessék meg ezt a lehetetlen állapotot. Többször kaptam szóbeli ígéretet, írásban is fordultam az IKV igazgatójához, de elutasítottak. Mi a saját zsebünkből nem tudjuk kiadni a cserére a pénzt.” Nem is a hangyák, inkább a rothadó padló miatt gondoljuk azt, hogy a lakást meg kellene nézetni a KÖJÁL-lal, mert bizonyos mértéken felül egészségkárosító is lehet ez a lakás, ahol — főleg a téli hónapokban — bezárva kell lenniük ezzel az állapottal. „Füzesabony város néhány lakosa” Az aláírás nélküli, de szabatosan fogalmazó, a látnivalókat pontosan rögzítő levélből kiderül, hogy nem is azzal az optimista hangvételű riportírásunkkal vitatkoznak, amely Füzesabonyról,annak jövőjéről megjelent, hanem a településhez méltatlan látványok sorozatát vélik megszüntetendőnek. Például a Muskátli étterembe nincs is igazán kedve bemenni a vendégnek, mert „ütött-kopott farostlemezbontás éktelenkedik ott és hirdeti a város nevét vagy talán csúfságát.” „Az étlap-szekrénykéből nemhogy a napi kínálat, de még az üveg is hiányzik.” „A közeli ABC előtt éktelen gödör. Az ABC-ben árcédulát a süteményeken még csak véletlenül sem lehet találni.” „A bejárati ajtó — úgy lehet — még szegezve is be van, de soha nincs nyitva, csak az egyik ajtó. Szombaton vagy ünnepi bevásárláskor tülekedve lökdösik egymást az emberek.” „Sehol egy korty víz, sehol WC a környéken, így láttuk, hogy az idősebb árusok hol itt, hol ott, a bokorban végzik dolgukat.” „A kultúrházról már nem is beszélünk, nyugodtan ki lehetne tenni a fekete zászlót, mert abban sem kint, sem bent élet nincs.” íme alulról nézve így látják a várost azok a bennelakók, akik szeretnének kulturáltabb környezetben élni. Kijut a levélben a vezetőknek is a kritikából, nemtörődömnek nevezve egyeseket, akik inkább saját építkezési ügyeikkel foglalják el magukat, ahelyett, hogy nem sok beruházással, kellő odafigyeléssel rendbe tennék Füzesabony belvárosát. Ahol az emberek forognak, és ma már felszólamló figyelemmel kísérik a jelenségeket, sorolják az állapotokat, amiket meg kellene változtatni. De mikor? És ki a gazda, ha nem a tanács? S ha a géppel írott panaszt név szerint nem is írták alá, nem egyéni érdek sérelme szól a levélből, a jobbítás, a javítás szándéka vezette az írás szerkesztőit. Most tanuljuk a nyilvánosságot! „Lélekcserélő időket élünk” — írhatná ma is Jókai, ha most is köztünk élne... Már intonáljuk az újkor nyitányát, merünk szembenézni múltbeli tévedéseinkkel, s ha néhány évtizedet késve is — már merjük nevükön nevezni azokat, akiknek önteltségét és hitványságát kikénysze- rített tapsainkkal magunk is tovább növeltük. Ám ahogy közeledünk a ma felé, egyre inkább elsáncoljuk magunkat a „fejedelmi többesszám” védfala mögé, s kritikánkat már így fogalmazzuk: ”elkövettük azt a hibát...”, „nem voltunk kellő tekintettel...”, „veszteséges vállalatokat támogattunk...”stb. De, hogy ez a fejedelmi-többes kiket takar, arról már elfelejtünk számot adni, vagy éppen ennek elhallgatását véljük biztonságosabbnak... Persze tény, hogy van kollektív felelősség is, ámde a közösség is egyedekből tevődik össze: a gondolat mindig elindul valakitől, a cselekvéseket valakik hajtják végre, de a fő motívá- lóerő a személy, akihez a megvalósítás szándéka tapad. Az „én” szerepének vállalása bizony, sokszor vezélyes feladat; „tégedet” vagy „őt” vádolni — még ha jogos is — nem egyszer kockázatos, mert nem lehet tudni, ki és hogyan üt vissza, viszont a többes első személy használata már csak azért is szerencsésebb, mert ott van benne az önkritika is, s ez már önmagában is rokonszenves tény. Annak feszegetése helyett, hogy a múltban valami valójában hogyan is történt, kétségtelenül hálásabb szónoki fogás az a megszövegezés, hogy „mindig csak előre nézzünk, a jövőt építsük, s ne a múlton rá1989. április 16-án vasárnap délelőtt a Huszas Stúdió műsorában „Vakvilág” címmel Hegyi Imre és Kovalik Márta adott hírt arról az aggasztó jelenségről, hogy „egyre szaporodnak azoknak a gyermekeknek a számai, akik még ép szemmel születtek, s azután vesztették el szemük világát.” Hegyi Imre adatai szerint tíz év alatt tízszeresére növekedett az ilyen beteg gyermekek száma. Vannak már ugyan műszerek, amelyekkel lehetne segíteni e tragikus kezdettel induló csecsemőkön, de igen drágák és még nem rendelkezik vele minden koraszülött osztály. A Népszava 1989. április 19-én „A rádió mellett” című rovatában Háry Márta reagált a fenti műsorra. Azt hiszem, — úja — a riport célja elsősorban az volt, hogy segítséget kérjen számukra, már most felhívja a figyelmet arra, hogy ezekről a gyermekekről később a társadalomnak kell majd gondoskodnia. 1989. május 27-én a Családi tükör című Egerben a Csebokszári lakótelepen lakom, és a Vilati Egri Gyárában dolgozom. így naponta tapasztalom munkatársaimmal és e városrészen élőkkel együtt, hogy a Mátra Volán nem tesz eleget a helyijáratú közlekedésben, a menetrendben vállalt kötelezettségének. A meghirdetett 4-6 perces időközök helyett, 10-20 percet kell várnunk a 12gódjunk!” A baj csak ott van, hogy miközben így szemlélődünk, a kollektív felelősség köny- nyen átmegy a kollektív felelőtlenségbe, amely nemcsak arra ad lehetőséget, hogy az egyéni másra áthárítható legyen, de módot nyújt arra is, hogy a jelen negatívumai is könnyen a múlt bűneinek és mulasztásainak szükség- szerű következményeiként magyarázhatók és menthetők legyenek. Rendezzünk tehát utólagos tetemrehívásokat?! Bár lenne hozzá jogalap, és azt is tudnánk, kikre kell mutogatnunk, talán ezt mégse tegyük. Ezzel már meg is késtünk, és arra is gondolnunk kell, hogy a megtévedtek közt is mindig vannak jóhiszeműek és cselekvéseikben korlátozottak. Ám a múlt tanulságait mindenképp le kell vonnunk... Folynak és még jóidéig folytatódnak a különféle vezető-választások, s körültekintőbben kell lemérnünk magát az embert: mindazokat, akikben a helytállás bizalmát kívánjuk elhelyezni, és nagyon kell vigyázni arra, hogy voksainkat nehogy azok mellett tegyük le, akik ma meggyőződésükként vallják azt, aminek néhány éve még az ellenkezőjét hirdették ugyancsak a „meggyőződés” jegyében s akiket cselekvésükben a jelmezváltás után is csak az önző önérdek vezet, s nem a közösség érdekében vállalt feladatok végrehajtásának felelősségtudata. Mert ez utóbbi hiányában valósulhat meg a költői biztatás: „a múltba is tekintve, s égve a honért, bizton néz a jövőbe szemünk!” Abkarovits Endre Eger rádióműsor szintén szóvátette ezt, segítséget sürgetve. A Mátrai Állami Gyógyintézet Vöröskeresztes Alapszervezete felhívást tesz közzé az ártatlan kicsinyek megsegítésére. Nincs az a csekély összeg, amelyet szeretettel el ne fogadnánk. Égészségügyi intézmény lévén szeretnénk ezt a mozgalmat Dr. Batthyány Strattmann László tiszteletére indítani, aki szemorvos volt és a szegények orvosának nevezte magát. Életét szolgálatnak tekintette és vagyonának jelentős részét betegeinek gyógyítására áldozta. Nyissuk hát ki szemeinket és mi is lássunk! Adományaikat a következő címre küldhetik: Magyar Vörös- kereszt Városi Vezetősége Gyöngyös, 3200 (MNB 359-98055- 327) A csekk hátoldalára kérjük ráírni: Veszélyeztetett látású koraszülöttek megsegítésére! Mátrai Állami Gyógyintézet Vöröskeresztes Alapszervezete Mátraháza es járatra, s előfordul, hogy emiatt a munkahelyről is elkésünk. Úgy érzem, szolgáltatás helyett kiszolgáltatottságban van részünk. Elhiszem, hogy a késedelmeknek lehetnek objektív okai, de akkor a térítési dijakat is a szolgáltatás színvonalához kellene szabni. Scheffer Géza Eger Felhívás! Vak gyermekek megsegítésére Kisebb-nagyobb bosszúságok Kiszolgáltatva... Dolgozni szeretnénk! Szerencsére egyre több olyan gimnazista van megyénkben, aki az idegen nyelvet magas heti óraszámban tanulja. A többség ezt nagyon gyakorlatias célból teszi. Nem nyelvtanár szeretné lenni, hanem idegen nyelvet is beszélő szakember. Szeretné mihamarabb megkapni legalább a középfokú minősítést. Ez azonban csak keveseknek sikerül. A kudarcnak számos oka van, amelyek között a leggyakoribb, hogy az elsajátítás folyamatából hiányzik egy vizsgára hangolt, megfelelően időzített zárószakasz. Ezt a tanulók és a szülők egyaránt érzik. Sokan ezért aránytalanul nagy összegeket fizetnek a különórákért, pedig a sikerre a legtöbb esetben sem szakmai, sem intézményi biztosíték nincs. Szeptembertől 50 napos (400 órás) nyelvvizsga előkészítő tanfolyamot szeretnénk szervezni a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban angol nyelvből. Ide a megye bármelyik középiskolájából jelentkezhetnek másodikos vagy harmadikos gimnazisták. Az előkészítés jól halad. A tanárok mellett a leendő hallgatókat korszerű tananyaggal, technikával tudjuk ellátni. A nem egriek kollégiumi elhelyezést is kapnak. Jó dolog, hogy a nyelvvizsga szintén a helyszínen, a kurzus zárásaként zajlik majd. így tehát látszólag minden rendben is volna. Csak egy bökkenő van: a tanterem. E gondunkról tájékoztattuk a városi tanács illetékeseit, eddig azonban még választ nem kaptunk kérésünkre. A szóbeli ígéret, amely biztató volt, arra ösztönzött bennünket, hogy rögtön munkához lássunk. Mos mégis gyanakszom. Köztudott, hogy a Szilágyi gimnázium, az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola és a József Attila Kollégium évek óta társbérletben élnek, s most úgy hírlik, ideiglenesen ide kerül a családi intézet is, amely semmiképpen nem illik közénk. Először is sem a kollégium, sem a gimnázium, de még a szakközépiskola sem zárható el illetéktelen személyektől, amikor a családi intézetben hivatali órák vannak, másodszor pedig eddig is igen szűkösen fértünk. Kétségtelen, hogy az intézmény tevékenysége hasznos az egész városnak, csak nem azon a helyen, ahol most van. Az, hogy növekedjen az idegen nyelveket tudók száma, még országos érdeknek is felfogható. Ezúton üzenjük az illetékeseknek, segítséget kérve: dolgozni szeretnénk, helyet kérünk. Finta István az egri Szilágy i gimnázium igazgatója Közadakozásból — emlékművet A Gyöngyösi Városszépítő- és Védő Egyesület szervezésében megalakult a város politikai, társadalmi, vállalati, egyházi és más szervezeteit tömörítő kuratórium, amely közadakozásból emlékművet kíván állítani az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékének és az 1941-45. évi II. világháború gyöngyösi áldozatainak. Az 1848-49-es emlékmű a város egy kiemelt pontján tiszteleg a magyar függetlenségi gondolat akkori szellemének, s egyben a város emlékező helye lesz a március 15-i ünnepségeken. A megvalósítás szervezett legközelebbi időpontja 1992. március 15-e. A II. világháború gyöngyösi áldozatainak emlékműve kegyeleti hely kíván lenni a családoknak, a lakosoknak, ugyanakor tiltakozó szimbólum a háború ellen a béke megőrzésére. Az emlékhely — a város egyik arra alkalmas területén — 1990. november 1-jéig elkészül. Mindkét emlékművet közadakozásból szeretnénk létehozni, éppen ezért felkérjük városunk lakóit, intézményeit, politikai, társadalmi, egyházi és gazdasági szervezeteit, jelentkezzenek, közreműködjenek e nemes cél érdekében. A felajánlott pénzt a Magyar Hitelbank Rt. Gyöngyösi Igazgatóságánál nyitott számlára kell befizetni vagy átutalni, 1989. október 1-jéig. Az 1848-49-es emlékmű befizetési számlaszáma: 352 88882 7973. A II. világháborús emlékmű számlaszáma: 352 88882 7966. A megajánlott összeg a személyi adóalapból levonható. Azok pedig, akik társadalmi munkájukkal kívánják a terveket megvalósítani, a következő címet keressék fel levélben: Gyöngyösi Városszépítő- és Védő Egyesület, 3201. Gyöngyös, Katona J. u. 1. Az emlékmű tervpályázata és hely kijelölése nyilvános, javaslatokat, véleményeket írásban is tehetnek az érdeklődők a már említett címen. Dr. Sereg József a kuratórium elnöke Honvédelmi napok Vácott Három napos ifjúsági kulturális honvédelmi programot rendeztek Vácott, ahol különféle szórakoztató rendezvények, kirakodó vásár fogadta a résztvevőket. Az amatőr alkotók munkáiból nyílt tárlaton a hatvani mo- dellépítők is sikerrel szerepeltek. , (MTI Fotó — Szabó Sándor) J — belső, — bejárati, — garázs A TRANZIT-TÜZEP Nagykereskedelmi Vállalat saját termeltetésből származó, az építkezők által jól ismert hagyományos farostlemez borítású \. Kedvező, nagykereskedelmi áron \ . —lakosságnak, A ITC) VÁJÁRT RFMHF7I -közületeknek, HU f \S V I f l ILIVULLi —viszonteladóknak egyaránt, minta utáni értékesítéssel. Tessék megtekinteni: ha megfelel, megvásárolható, megrendelhető: Eger, Makiári u. 154. sz. alatt. Kérésére az. árut házhoz szállítjuk. Telefon: 13-779. Ügyintéző: Kovács László diszponens. / ! Gombás- I réti \ p*1'! ; la- ! I not \
