Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-07 / 158. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. július % péntek A nemzetközi sajtó méltatja Kádár János életútját Valamennyi nagy nyugati hír- ügynökség néhány perccel az MTI közleménye után gyorshírben jelentette, hogy elhunyt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt volt elnöke. A szocialista országok hírügynökségei közül elsőként az NDK távirati irodája, az ADN közölte a hírt. A TASZSZ szovjet hírügynökség egy órával Kádár János elhunyta után számolt be a magyar vezető haláláról. A hírügynökségek részletesen ismertették az elhunyt politikus életrajzát és politikai pályafutását. Az első értékelést Kádár János politikai szerepéről a Reuter brit hírügynökség budapesti irodája adta. A többi nyugati hírügynökséghez hasonlóan, a nemzetközi jelentőségű pályafutás kezdetét a Reuter is 1956-tól számítja. Fogalmazása szerint Kádár János, akit „a magyarok jó része árulónak tartott az 1956-os felkelés leverése után”, fokozatosan tekintélyt szerzett azzal, hogy Magyarországon a leglibe- rálisabb és legnyitottabb társadalmat teremtette meg Kelet- Európában. A politikai pálya megrajzolásakor a nyugati hírszolgálati irodák egységesen úgy fogalmaztak, hogy az ötvenes évek végén megkezdett és a hatvanas években kiterjesztett óvatos reformok a követkéz<S évtizedben hozták meg eredményüket. Az 1968-ban meghirdetett új gazdasági mechanizmust valamennyi nagy nyugati hírügynökség az akkori idők legtávolabb menő kelet-európai változtatásának nevezi. A nyugatnémet DPA szerint a reformmal Magyarország egyre inkább megnyílt a Nyugat felé. Az AP amerikai hírügynökség úgy fogalmazott, hogy Kádár János „reformjai a hetvenes években előrevetítették azt a modernizációt, amelyet Mihail Gorbacsov most szorgalmaz a Szovjetunióban: a piacgazdaság bevezetését, a centralizálás csökkentését, a nagyobb versenyt, a gazdaságtalan állami vállalatoktól való megszabadulást”. Az A FP francia hír- ügynökség ehhez hozzáteszi: „a gazdasági reformokért cserében Kádár János Moszkva töretlen külpolitikai szövetségese lett, és soha semmi engedményt nem tett az ideológia terén”. A magyar gazdaság a nyolcvanas évtizedekben nehéz helyzetbejutott. A Reuter szerint ennek egyik fő oka az volt, hogy „Kádár a nyugati kölcsönöket inkább az elavult ipar feltámasztására, semmint a szerkezetváltásra fordította”. A gazdasági nehézségek és az egyre erősödő demokratizálási követelések vezettek ahhoz, hogy 1988 májusában helyére Grósz Károly került, majd 1989 áprilisában Kádár Jánost valamennyi párttisztségéből felmentették. A hírügynökségek külön kitérnek Kádár János és Nagy Imre kapcsolatára. Emlékeztetnek rá, hogy ajúnius 16-iki újratemetés gyakorlatilag az 1958-ban kivégzett Nagy Imre politikai rehabilitálását jelentette, és Kádár is „kénytelen volt kijelenteni: Nagy Imre tragédiája az én tragédiám is”. Az AP és a Reuter kiemelte azt, hogy Kádár János éppen azon a napon hunyt el, amikor a magyar Legfelsőbb Bíróság napirendre tűzte annak az óvásnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb ügyész nyújtott be Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügyben. A Reuter úgy fogalmazott: „a Legfelsőbb Bíróság várhatóan a legnagyobb csapást fogja mérni Nagy Imre jogi rehabilitálásával arra a régi stílusú kommunizmusra, amelyet (Kádár János) képviselt”. Az MTI külföldi tudósítóinak első jelentései szerint az NSZK országos rádióadója, a Deutschlandfunk, a belgrádi rádió és a spanyol televízió tíz órás híradásában vezető hírként közölte Kádár János halálát. A szovjet Majak rádióállomás és a Stimme der DDR nevű keletnémet adó egy órával később rövid tényhírben jelentette a magyar politikus el- hunytát. A magyar történelem tragikus politikusának nevezte az MSZMP csütörtök reggel elhunyt volt elnökét a Deutschlandfunk (DLF) rádióállomás. Az NSZK-nak az NDK irányában is sugárzó országos rádióadója, amely délelőtt 10 órától kezdve óránkénti, illetve félórás híreinek élén közölte a magyar államférfi halálhírét, kora délutáni politikai híradóműsorában felidézte Kádár életútját. Életének ellentmondásosságát a DLF azzal a megállapítással kívánta érzékeltetni, hogy a háború után egyike volt a sztálinista rendszer építőmestereinek, nem sokkal később fjedig már kirakatper áldozata. 1956-ban először odaadó tagja Nagy Imre miniszterelnök kormányának, ám néhány nappal később ő vezeti a szovjetek által beiktatott ellenkormányt, amely véres megtorlások után szilárdította meg a sztálinizmus utáni rendszert. A búcsúztató szerzője, a DLF budapesti tudósítója mindamellett azt is nyomatékosítja, hogy a hatvanas évek részreformjai, sok részeredmény fűződik nevéhez, de gondolatban sem tudott túllépni a pártdogmákon. És amidőn apparatcsikjai a nyolcvanas évek derekán 18 milliárdos nyugati eladósodással szinte a tönk szélére juttatták a magyar gazdaságot, Kádár nem akarta felismerni: pártja is fizetőképességének a vége felé jár. A rádió mindamellett emlékeztet, hogy Kádár János nem volt önhitt, és nem volt a hatalom megszállottja sem, részeredményeit a Nyugat is méltányolta. A BBC-4 rádió, amely csütörtökön reggel tízórai rövid hírösszefoglalójában jelentette Kádár János halálát, déli krónikájában kiemelte: „Kádár János, aki az 1956-os felkelés leverése után szovjet támogatással került hatalomra, sikeresen leküzdötte kezdeti népszerűtlenségét, és Kelet-Európa legnyitottabb társadalmát hívta életre a következő két évtizedre.” Hozzáfűzték, hogy Kádár Jánost tavaly váltották le az MSZMP é- léről, ahol — minta BBC-4 rádió megjegyezte — „az inkább reformszellemű Grósz Károly váltotta fel őt”. A BBC-tv csütörtök délutáni rövid megemlékezésében aláhúzta: „Kádár János gazdasági reformja a Gorbacsov-korszak előfutára volt”. Az ITN kereskedelmi tv délutáni hírmagazinjában hangoztatta: „Kádár János elhunytával végképpen lezárult Magyarország történetének egy fejezete. Sajátos egybeesésként ugyanazon a napon, amikor Nagy Imre rehabilitásával újraírták az ország történetének egy másik fejezetét ”. „ Kádár János kezdte meg Magyarország nyugatosítását, lényegesen jobb életkörülményeket teremtett, mint bárhol másutt Kelet-Európábán, nyugati színvonalú üzletekkel, amelyek árubőségéért most nyugati kamatláb szerint kell fizetni ” — emelte ki az ITN. Nyugodjék békében... Előbb az MSZMP vált meg elnökétől, és must az égi hatalmak is visszahívták őt. Éppen azon a napon. amikor a Legfelsőbb Bíróság Nagy Imre és társai ügyében határoz. Úgy hisszük — anélkül, hogy az igazságszolgáltatást lebecsülnénk — egyikőjük ügyében sem e jogi fórum a kompetens, hanem a történelem. Az a történelem, amelyben sosem papírfigurák, hanem hús-vér emberek szerepelnek. Kádár Jánosnak őszintén azt kívánjuk: nyugodjék békében! Reméljük, hogy végső sírhelyén temetik el, államférfinak kijáró tisztelettel... az SZDSZ egri szervezete Kádár János 1912—1989 A nemzetközi jelentőségű pálya epizódjait villantják fel az archívum fényképei: találkozás Che Gevarával, Angyalföld munkásaival, sorsdöntő tárgyalásokon... és némi lokálpatriotizmussal — egy fotó Detkről, egy 1968. évi látogatásról megyékben
