Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-27 / 175. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. július 27, csütörtök Az FDP és az FPÖ is szimpatizál a magyar változásokkal Osztrák kapcsolódás A nyugatnémet Szabaddemokrata Párt (FDP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) üdvözli a lengyelországi és a magyarországi reformfolyamatot. Az MTI bonni irodájához szerdán eljutott FDP-bulletin szerint ezt is hangsúlyozta a két párt vezetője, Otto Lambsdorff és Jörg Haider salzburgi találkozójukon, amelyet a hét elején tartottak. A bonni kormánykoalíció egyik elemét alkotó FDP és a középtől jobbra elhelyezkedő osztrák párt megítélése szerint Magyarországnak és Lengyelországnak szüksége van a Nyugat sürgős támogatására. A párizsi csúcstalálkozónak az a döntése, hogy az EK-bizottságot megbízzák a két szocialista országnak nyújtandó segítség előkészítésével és koordinálásával, helyes irányba mutató döntés. Az EK- hoz nem tartozó országoknak, például Ausztriának is részt kellene venniük a nyugati kezdeményezés sikerre vitelében. Haider arra hívta fel a figyelmet, hogy nyugati erőfeszítéseknek nem lenne szabad elkerülniük Jugoszláviát sem. (MTI) Jazov: A hidegháborús időknek vége... ...jelentette ki egy keddi londoni sajtóértekezleten Dmitrij Jazov hadseregtábomok, szovjet honvédelmi miniszter, aki aznap érkezett négynapos látogatásra a szigetországba. Jazov most először tesz hivatalos utat egy NA- TO-országban. A szovjet honvédelmi miniszter brit kollégájával közösen tartott tájékoztatóján pozitívan értékelte a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről kötött szovjet-amerikai egyezményt, de hangsúlyozta: két másik kategóriában, a hadászati támadó fegyverzetek, illetve a hagyományos fegyveres erők csökkentéséről folyó párhuzamos tárgyalásokon még számos probléma vár megoldásra. Jazov épp emiatt szkeptikusan nyilatkozott arról a korábbi amerikai elképzelésről, hogy a hagyományos erők és fegyverzetek csökkentéséről szóló megállapodást már hat-tizenkét hónap alatt ki kellene dolgozni. „Nem hiszem, hogy ezt a célt ilyen gyorsan el lehetne érni” — mondta a szovjet katonai vezető, hozzátéve: a nagyhatalmak európai fegyveres erőinek plafonja körüli vita például továbbra is a megállapodás egyik akadályának számít. Brit kollégájával folytatott keddi tárgyalásairól szólva Jazov elmondta, hogy azokon szó esett a két ország katonai szervei közötti kapcsolatok fejlesztéséről is. A szovjet honvédelmi miniszter egyébként elismerően értékelte, hogy a haderők körüli korábbi túlzott titkosság kezd visszaszorulni. Megfigyelők ennek újabb jeleként értékelik, hogy a szovjet küldöttség mostani látogatásán a legkorszerűbb brit haditechnikával is megismerkedhet: egyebek között ellátogat egy skóciai légibázisra, s elviszik majd az Invincible nevű repülőgép-hordozóra is. (MTI) Katonai tiszteletadással fogadták Dimitri] Jazov hadseregtábornokot, honvédelmi minisztert, amikor katonai küldöttség élén, négynapos látogatásra a brit fővárosba érkezett. (Népújsdg-te- lefotó - MTI) Szófiában nem mindennapi látvány Riport egy éhségsztrájkolóval Börtönlázadás Vácon (Folytatás az 1. oldalról) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka kedden reggel tájékoztatta Kulcsár Kálmánt a történtekről. Az igazságügy-miniszter felhatalmazása alapján Kun László vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka kedden tárgyalt a szigorított őrizetesek képviselőivel, akik közül délben már 155-en nem vették át az élelmet. A munkát nem tagadták meg, de biztonsági okokból mindenkinek a zárkában kellett maradnia. Az esetről, a váci büntetésvégrehajtási intézetben történtekről, s ezzel együtt a szigorított őrizet intézményével kapcsolatos elképzelésekről szerdán sajtótájékoztatót tartottak az Igazságügyi Minisztériumban. Az elítéltek a sajtóból naprakészen ismerik a hazánkban zajló eseményeket, így természetesen tudomást szereztek a szigorított őrizetről megjelent írásokról, véleményekről is. Több eh'télt levéllel fordult az Elnöki Tanácshoz, az igazságügy-miniszterhez, s különböző sajtóorgánumokhoz, kérve a szigorított őrizet megszüntetését. Ezek alapján a szigorított őrizetesek azt remélték, hogy az Országgyűlés rájuk nézve is kedvező döntést hoz: megszünteti ezt a büntetőjogi intézkedést. Kun László vezérőrnagy — a miniszter felhatalmazása alapján — kedden tájékoztatta a szigorított őrizetesek képviselőit arról, hogy a minisztérium még az idén az Országgyűlés elé terjeszti a szigorított őrizet megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot. Ám már ezt megelőzően, szeptember 1-jéig folyamatosan félbeszakítják a végrehajtást; szabadlábra helyezik tehát azt a 283 férfit és 14 nőt, akik jelenleg szigorított őrizet alatt állnak. A tájékoztató után a szigorított őrizetesek mindnyájan felvették az élelmet és dolgozni kezdtek. Az éhségsztrájkoló hétfő óta áll Szófiában a járdán a török nagykövetség épülete előtt. Sárga ellenzős sapkában, lila pólóban, kopott farmerban. Vállára a Ciprusi Köztársaság zászlaját borította, nyakában keménypapír, rajta filctollal írva: itt folyik a Bulgáriában tanuló ciprusi diákok éhségsztrájkja! A bolgár nyelvű felirat alatt újabb kartonpapír, rajta angolul: éhségsztrájk az Özal-Denktas féle agresszív politika ellen! Szófiában nem mindennapi látvány egy éhségsztrájkoló. A forgalmas Tolbuhin sugárút járókelői megtorpannak a sötét napszemüveget viselő, borostás arcú fiatalember előtt. Vannak, akik virággal kedveskednek neki, vannak akik néhány szót szólnak hozzá. A fiatalember készségesen nyilatkozik. Elmondja, hogy Ge- orgiosz Sztratisznak hívják, 23 éves, a szófiai egyetem biológiaszakos hallgatója. Famaguszta környékén nevelkedett, amikor 1974-ben a török inváziós csapatok elől szüleivel Ciprus déli részére menekült. A gimnázium elvégzése után 26 hónapos katonai szolgálatot teljesített, majd egy évig szállodai pincérként dolgozott. Három évvel ezelőtt érkezett Bulgáriába a ciprusi kormány ösztöndíjasaként. . „Nem vagyok naív” — válaszolja, amikor arról érdeklődöm, miért választotta a tiltakozásnak e szokatlan formáját. „Tudjuk, hogy akciónk nem befolyásolja a török vezetést; nem is számítottunk arra, hogy a török nagykövetség alkalmazottai törődni fognak velünk. Ezzel az akcióval fel akarjuk hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy Ciprus 15 év óta kettészakított, s mi, ciprusi görögök egy érvénytelen határvonal miatt nem utazhatunk országunk északi részére. (A török inváziót követően a szigetország északi részén kikiáltották az úgynevezett Észak-ciprusi Török Köztársaságot, amelyet Törökországon kívül egyetlen állam sem ismert el.) Georgiosz elmondja, hogy akcióját már szombaton megkezdte, de külföldi lévén nem tudta, hogy a tiltakozó akciók megtartásához Bulgáriában külön engedély kell. így aztán néhány óra után be kellett fejeznie első akcióját, majd két nap múlva, a megfelelő engedély birtokában sztrájkba léphetett. Elmondja, hogy az éhségsztrájkot azért hirdették meg, mert néhány nappal ezelőtt Ciprus északi részén tüntető nőket vettek őrizetbe. A sztrájkot meghatározatlan időre hirdették meg, mindaddig, amig valamennyi előállítottat szabadon nem engedik a török hatóságok. Georgiosz örömmel újságolja, hogy keddre két személy kivételével visszanyerte szabadságát valamennyi lefogott. Arra számít, hogy péntekre mindenkit szabadon engednek, s így ő már szombaton hazarepülhet vakációzni. Addig a járdán áll, csak vizet iszik és vitamintablettákat fogyaszt. Keller Tivadar Kashoggi: elektronikus karkötő 10 millió dolláros óvadék ellenében szabadlábra helyezik Ad- nan Kashoggit, a híres-hírhedt szaúdi üzletembert, ha elfogadja, hogy — mint a New York-i ügyészség indítványozza — olyan elektronikus karkötőt viseljen, amellyel ellenőrizni lehet minden lépését. Kashoggit egy időben a világ leggazdagabb emberének tartották. Bukását az okozta, hogy kiderült: segédkezett Ferdinand Mar- cosnak és feleségének, Imeldának a Fülöp-szigetek-i államkassza mintegy 100 millió dolláijának elsikkasztásában. Kashoggit a múlt héten adta ki Svájc az Egyesült Államoknak. Ceausescuról, amerikai szemmel „Igen, ő elmebeteg” Megfigyelhettem: legjobban az emberektől fél David Funderbunk ma az USA Észak-Karolina államában él, de amolyan „utazó, volt nagykövet”. Utazik, mert az Egyesült Államokban híveket akar szerezni politikájához: hogy elszigetelhessék Romániát, pontosabban a Ceausescu-rendszert. Funderbunk négyéves bukaresti tartózkodás után lemondott az amerikai nagykövetségről. Nem az volt a fő ok, hogy hiányzott az áram, a meleg víz. Nem értett egyet azzal, ahogyan Reagan elnök támogatta Ceausescut. Megpróbálta meggyőzni az amerikai vezetőket, de hiába. A tudós-politikus, aki az akadémiai pályáról tért át a diplomácia útvesztőibe, szenátor akar lenni. így a washingtoni Kongresszusban is hangoztathatja majd nézeteit, amelyeket a Magyar Televízió Külpolitikai Szerkesztősége riporterének, Beszterczey Gábornak mondott el. — Kezdjük a nyolcvanas évek történetével. Ön a nyolcvanas évek elején érkezett Bukarestbe. Mit látott? — Hadd mondjam el, hogy először 1971-ben jártam Bukarestben, diákként és aztán még négyszer az 1970-es években. Úgy látszott, valahányszor Romániába megyek, a helyzet egyre rosszabb. Az emberek életszínvonala romlott. Fokozódott az üldöztetés, egyre katasztrófáli- sabban bántak az emberi jogokkal. Tehát 1981-ben érkeztem amerikai nagykövetként és 1985-ben távoztam. Az életkörülmények drámaian romlottak ez alatt a négy éves időszak alatt... — Hogyan magyarázza ezt a jelenséget? — Nos, persze a legjobb magyarázat az, hogy Ceausescu őrült... — Ezt csak így mondja? — Igen, ő elmebeteg. Efelől nincs kétségem. Találkoztam vele mintegy tizennégy alkalommal. — Négyszemközt? — Nem mindig négyszemközt. Bár az is előfordult. Máskorjelen volt a román külügyminiszter, vagy az alelnök, vagy egy tábornok, vagy amerikai üzletemberek, szóval valaki. Tehát különböző emberek voltak jelen, amikor odamentünk, de találkoztam vele többször négyszemközt is, és meggyőződésem, hogy nagyon ravasz, a maga módján intelligens is. — Mit jelent, hogy a maga módján? Sztálinista, a legrosszabb fajtából — Ez azt jelenti, hogy tehetsége van az emberek manipulálására és arra, hogy uralkodjon fölöttük, ellenőrizze őket. Nagyon cseles abban az értelemben, hogy ha találkozik egy amerikai vezetővel, sokkal jobban ismeri annak az amerikainak a lelki beállítottságát, mint az az övét, és ahogy mi mondjuk, képes megnyomni a megfelelő gombot, hogy elnyelje a másik személy szimpátiáját vagy megértését. Az árnyalatokat, utalásokat, a szavak közötti gondolatokat, még a mozdulatokat is felhasználja, hogy közvetítse, amit a hallgatónak sugallni akar. De az tény, hogy szélsőségesen paranoiás, egomániás, aki komolyan azt hiszi magáról, hogy ő az Isten. Szerinte Romániában mindenki mindent neki köszönhet. Tehát ha van ipar, ha van valami gazdasági fejlődés, az mind Ceauses- cunak köszönhető. És minden haladás. De meg kell állapítanom, hogy uralma alatt túl sok fejlődés nem volt, hiszen ami ott van, az gazdasági katasztrófa. Ám ő azzal érvel, hogy amit mégis elértek, az az ő lángelméjének és kemény munkájának, áldozatvállalásának köszönhető. Ezért függetlenül attól, hogy Romániában milyen nehéz az élet, ő azt mondja, hogy az ő gyerekkorában, a negvenes években, meg a harmincas években sokkal rosz- szabb volt. Tehát az emberek valójában mindent neki köszönhetnek. Tehát Ceausescu alapvetően sztálinista a legrosszabb fajtából. Olyan, aki komolyan gondolja, hogy át akarja rendezni a társadalmat alapvetően azért, hogy őt és családját szolgálják, imádják. Az egész Ceausescu-klánra kiterjesztette a személyi kultuszt. De ezt az ideológiát torzított változatban arra is fölhasználja, hogy igazolja, ésszerűvé tegye a nép fölötti totális ellenőrzést. Ezzel magyarázható például az, hogy miért gondolja, hogy feltétlenül szükséges minden parasztot, gazdát, munkást elszakítani mindattól, amit a múltból ismer, legyen az kultúra, vallási meggyőződés, vagy család. Ezért pusztítja el a temetőket, a templomokat, a házakat, a műemlékeket, mindent, ami a múlt történelméhez, kultúrájához, a Nyugathoz, Európához, a civilizációhoz kapcsolódik. Mindezt felszámolja és az embereket kis betonkockákba zsúfolja, olyan lakásokba, ahol az ellenőrzése alatt állnak és teljesen tőle függ, van-e ennivaló, fűtés, villany, víz és minden egyéb. Szerinte így kell uralkodni, ellenőrizni és engedelmeségre kényszeríteni mindenkit a társadalomban. Ez nagy tragédia a XX. században. — Bizonyos értelemben hatással volt Önre? Hiszen említette, hogy Ceausescu elsősorban az amerikaiakat igyekszik befolyásolni. Én gyanakvó voltam — Mondjuk úgy: az első alkalommal, amikor az ember találkozik vele, nagyobb hatást gyakorol rá. De ha ismételten találkozik vele ez a hatás gyengül, hiszen kiderül, hogy ugyanazt a közeledési módot ismétli, amely az első alkalommal még normálisnak tűnhet, mert a látogatónak még új. — Milyen ez a közeledés? — Pszichológiai megközelítés. Igyekszik elérni, hogy a látogató bűnösnek érezze magát. Védekezésre kényszeríti az embert és igyekszik rátapintani arra, ami szerinte az illető személynek fontos... — És amikor első alkalommal találkoztak, sikerült neki? — Velem nem, hiszen én éltem családoknál Romániában, akik elmondták, milyen kártékony, micsoda szörnyeteg, mit tett, hogy tönkretette az ország népét. Én tehát nagyon gyanakvó voltam és Ceausescu már kezdettől fogva nagyon fárasztott. Nos, csak azt akarom mondani, hogy Ceausescu első találkozáskor jó előadást rendez. — Szerintem az az alapkérdés, hogy Románia hogyan termelte ki ezt a vezetőt, és az, hogy hogyan tudna megszabadulni tőle? — Szerintem Ceausescu a rendszer logikus terméke. A gyakorlatban a kommunista rendszernek ez a legrosszabb oldala. Hiszen, ha hatalomra juthatott Sztálin vagy Kim Ir-Szen Észak- Koreában és Pol Pót Kambodzsában, akkor miért ne lett volna esélye Ceausescunak is, aki megszerezhette a teljes uralmat az emberek fölött. A második világháború után a sztálini éra Romániában sikerrel terrorizálta az embereket, megfélemlítette és nagyfokú engedelmességre kényszerítette őket. így tehát Ceausescu most már építhet erre a sztálinista rendszerre abban, hogy totális ellenőrzésre tegyen szert és hogy méginkább megnyomorítsa az emberekét. Szerintem a román népnek a határokon kívül élőkkel együtt tenniük kell valamit azért, hogy megszabaduljanak nemcsak Ceausescu- tól, hanem annak a lehetőségétől is, hogy még egyszer megszerezze a hatalmat egy Ceausescu. — De hogyan? Kik és mit tegyenek? Meg kellene vonni tőle a támogatást — Ez nagyon nehéz kérdés. Nekem, mint kívülállónak nagyon nehéz erre válaszolnom, csak azt mondhatom, hogy jó lenne az országon belül mind többen nagyobb bátorságot tanúsítanának. Voltak merész emberek, és sokan bátrak azok közül is, akik elmenekültek az országból. De az országon belül több embernek kellene késznek állnia arra, hogy bátran fellépjen és kinyilvánítsa szembenállását. Hasonlóképpen kell tennünk nekünk itt Nyugaton is. Mert mi nem a népet támogattuk, hanem Ceausescu re- zsimjét. Ez a Nyugat szempontjából tragikus: Ceausescu részben azért tudott hatalmon maradni, mert az Egyesült Államok, a nyugat-németek, az angolok, a franciák támogatták és segítették. Meg kell értenie valameny- nyiüknek, hogy ez nem célravezető módszer, hogy minden támogatást meg kell tőle vonni, el kell szigetelni, meg kell mutatni a világnak, hogy ez az ember szörnyeteg, és valójában szankciókkal és más gazdasági intézkedésekkel kell büntetni. Ezt kell tenni. A nyugati világnak össze kell fognia és azt a politikát kell követnie, hogy nem támogatja Ceausescut. — Később, 1985 után visszatért Romániába? — Azóta nem. Engem is nem- kívánatos személynek nyilvánítottak Romániában. Nagyon veszélyes lenne visszatérnem amiatt, amit Ceausescuról és rendszeréről mondtam. Ugyanis ez a nagyhatalmú rezsim az egész lakosságot engedelmességre kényszeríti. Az emberek gyakorlatilag 24 órán át azzal foglalkoznak, hogyan szerezhetnének némi ennivalót maguknak. Romániában azért dolgoznak olyan keveset és rosszul, mert a legtöbb ember kénytelen valami ennivaló után kutatni, megvesztegetéssel, hazugsággal, csalással. Ilyenné teszi az embert ez a korrupt és hanyatló rendszer, amely szörnyű pusztítást végez az emberek lelkében, szívekben, szellemben. De mint reménykedő ember elmondhatom: 1981. és 1985. között a helyszínen figyelhettem meg, hogy mitől fél a legjobban Ceausescu: ő az emberektől fél. Beszterczey Gábor
