Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-22 / 171. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. július 22„ szombat NÉPÚJSÁG — HÉTVÉGE 9. Földrengések Magyarországon Napjainkban a nagymarosi gátépítés felfüggesztése kapcsán sokszor olvashattuk-hallhattuk, hogy az építés szüneteltetésének egyik oka, hogy a terület földrengésveszélyes. Reális veszély-e Magyarországon a földrengés, milyen gyakran, milyen hatású földrengések pattantak ki hazánk területén? — ezekre a kérdésekre keres választ cikkünk. Kétféle skála Mi a földrengés? Aki nem élt még át nagyobb „földindulást”, márpedig hazánk lakóinak legtöbbje szerencsére ilyen —, annak kevés elképzelése lehet erről a megrázó élményről, amely az embert menekülésre készteti, s pánikot kelthet. Ilyenkor a földkéregben felhalmozódott feszültségek hirtelen kioldódásai hozzák létre a földrengést. Energia szabadul fel a feszültségek kiegyenlítődésével. Mi okozza a földrengéseket? Mindezeknek a jelenségeknek alapvető oka, hogy Földünk mind a mai napig aktív bolygó, s méreteihez képest igen vékony, a néhányszor tíz kilométer vastag kéreg alatt már nagyon magas hőmérséklet uralkodik. A földköpenyben végbemenő szüntelen hőáramlás állandó mozgásban tartja a többé-kevésbé elkülöníthető lemezekre tagolt földkérget. Ehhez valószínűleg hozzájárul még a Hold ár-apály keltő hatása, amely a jól ismert apálydagály jelenségét okozza az óceánokon, de ugyanez a hullám naponta kétszer — ha nem is ilyen látványosan érzékelhetően —, de végigfut a földkérgen is. A földrengések leírására kétféle skála használatos, s ezek elvileg is eltérnek egymástól. Az egyik az előidézett felszíni hatások, közvetlen megfigyelések statisztikai feldolgozásán alapul. „Ma már szinte senki sem egyedül dolgozik. Talán csak a költők és az igen nagy festők engedhetik meg, hogy magányosan dolgozzanak. A többség csapatban keresi az érvényesülést. A csapat viszont nem létezhet lojalitás nélkül. Mert értékesebbek a középszerű, ám egymáshoz őszinte emberek, mint az egymással véget nem érő küzdelmet Ezt szokták 12 fokozatú, vagy Mercalli-skálának nevezni, de ma már ennek módosított, szintén 12 fokozatú változatát, a Medvegyev-Sponhauer-Kámik skálát használják. A másik lehetséges leírás műszeres mérések adataiból nyerhető, és a kipattanó földrengés során felszabadult energiával kapcsolatos. Ezt nevezik Richter magnitúdónak. Értéke gyakorlatilag független attól, hogy a kipattant földrengésnek éppen milyen hatása van a felszínen. Az eddigi — műszerrel is mért — legnagyobb rengés Richter magnitúdója 8,7 volt, amely Alaszkában pattant ki 1964-ben. Ez azonban nyitott skála, s értéke elméletileg akár a 9-es értéket is meghaladhatja. 8 magnitúdónál nagyobb rengés tízévente 2—3 fordul elő világszerte. Nagyon sok van azonban a kis magnitu- dójúakból. Ha elmozdul a kéreg... Évente mintegy 150 ezer közvetlenül érzékelhető földrengés fordul elő világszerte. A csak műszerrel kimutatható kisebb rezgések száma a milliót is meghaladja. A földrengések egy része le- szakadásos eseményekkel kapcsolatban — pl. karsztos vidékeken —, és vulkáni működéshez kapcsolódva jön létre. Mégsem ezek a jellemzőek. A földrengések 90 százaléka „szerkezeti eredet”, vagyis egyes kéregrészek elmozdulásával kapcsolatos. Minden nagyobb kőzettömeg elmozdulása rázkódással — vagyis földrengéssel — jár együtt. Vannak olyan területek a Földön, ahol igen sok a földrengés, és vannak olyan, az előbbieknél jóval nagyobb területek is, ahol bizonyos magnitúdónál nagyobb rengés szinte sohasem fordul elő. vívó zsenik.” (Giovanni Agnelli, a FIAT elnöke) „Ha Afroditének ma kellene megszületnie, a tenger habjaiból kiemelkedve kénytelen lenne tudomásul venni, hogy az ülepe tele van kelésekkel.” (Yves Paccalent, botanikus) A Föld aktív földrengéses övezeteihez — azoktól távolodva — közepesen, gyengén földrengéses területek kapcsolódnak. Ilyen aránylag mérsékelten szeizmikus területen helyezkedik el hazánk is. Ennek ellenére a terület mint az eurázsiai földrengés- övezet egy része korántsem mentes a károkat is okozó rengésektől. Az első hazai földrengést 455- ből jegyezték fel, amikor is „Sa- varia (Szombathely) egy nagyobb mérvű földrengés által szétromboltatott”. Mivel a nomád népeket nem zavarta túlságosan a földrengés — a következő ezer évben csupán húsz rengésnek találjuk nyomát különféle feljegyzésekben. A középkorban szaporodó városok azonban érzékenyebbek voltak a földrengésekre, s így érthető, hogy 1453—1763 között a feljegyzett rengések száma többszörösére növekedett. A szeizmológiában régóta ismert tény, hogy ahol egyszer már volt jelentősebb földrengés, ott — legalábbis hasonló erősségűre, esetleg még erősebbre is — újra számítani kell. Az adatok földrajzi eloszlásának vizsgálata felvilágosít arról, hogy országunk mely részein áll fenn földrengésveszély, és milyenvalószínűséggel. Minél hosz- szabb az adatrendszer, annál erőteljesebben rajzolódik ki az a néhány terület, ahol az eljövendő időkben számítani kell a rengések lehetőségével, s ahol — éppen emiatt — erőteljesen javasolható a földrengésbiztos építési szabályok betartása. Komáromban volt a legnagyobb Nálunk az eddigi legnagyobb földrengés Komáromban pusztított 1763-ban. A rengés viszony„Megállapíthatjuk, hogy az élsport ma együttjár — ne féljünk a szavaktól— a szélhámosok érvényesülésével, akiknek az egyéni érdeke, valamint a lehetőségek kihasználása, mindig a közösség, még inkább a sport és az ember érdeke előtt jár. Ezeknek a sport csupán alibi, a pénzhez és a hatalomhoz jutás eszköze.” (Roger Bambuck, francia sportállamtitkár) lag nagy területen okozott károkat és 63 ember életét követelte. A földrengés kivizsgálását Mária Terézia személyesen rendelte el, s a számára elkészített jelentésből kitűnik, hogy Komárom városában 279 ház összeomlott, 785 többé-kevésbé megrongálódott, s néhány templom is a rengés áldozatává vált. Sokat szenvedtek a Duna és a Vág között fekvő települések, lehetséges, hogy a rengés epicentruma ezen a területen volt. A komáromi rengést sok utórengés követte, majd 1783-ban egy nagyobb, épületkárokat okozó földrengést jegyeztek fel. A földrengések folytatódtak: 1806-ban, 1822-ben, 1841-ben, 1857-ben. Ezek az évek voltak az aktivitás csúcspontjai. A területet még ma is aktívnak kell tekinteni. 1984-ben pattant ki Komáromban 4 fokos intenzitású rengés. Idén június 22-én ugyancsak Komárom közelében 3 fokos rengést észleltek. A Komáromtól Balatonkeneséig teijedő terület különösen földrengésérzékeny. Geológiai- lag potenciálisan földrengésveszélyes zónának számít a Duna vonala. Az utóbbi években világszerte a földrengésre érzékeny építkezések megkezdésével hangsúlyossá váltak a földrengésbiztonsági kérdések. A nagymarosi vízlépcső építése kapcsán részletes geodéziai és geofizikai vizsgálatok csak a jelenlegi munkagödör területén folytak. Nagyobb mélységű fúrás itt nem készült, s ugyancsak nem készült felmérés a terület földrengés-veszélyeztetettségéről. Ezek a kutatási hiányosságok nem is vetnének fel nyugtalanító kérdéseket, ha a vízlépcsőt nem a törésvonalakkal szabdalt, szeizmológiailag aktívnak minősülő területre tervezték volna. Dürr János „Annak a gyereknek a szemével nézem a világot, akit még nem fertőztek meg a tapasztalatok.” (Cousteau kapitány) * „A fene egye meg, teljesen körülvesznek a nők! Bár még van időm, hogy a két lány után fiam is szülessen. Mindig is vallottam, hogy legalább öt gyereket akarok. Beszéltem is Claudiával, azt mondta: rendben van. Igaz, még kissé kábult volt a szülés után.” (Maradona, a Napoli csatára) Szemenszedett igazság Hogyan szellőztetik az alagutakat? A hegyek gyomrát átszelő, a folyó- és tengerfenék alatt haladó, a mély talajrétegekben húzódó alagutakat nemcsak megépíteni nehéz, de a későbbi üzemben tartásuk is sok gonddal jár, s olyan problémákat vet fel, amelyeket már a tervezés és létesítés során meg kell oldani. Ilyen gond például a kielégítő szellőzés biztosítása, hiszen akár a járművek folyamatos haladása, akár feltorlódása, megrekedése esetén emberi belégzésre alkalmas levegőnek kell lennie az alagút teljes hosszában és keresztmetszetében. Az alagutak szellőztetésére sokféle technikai megoldás van, rendszerint óriás ventilátorokkal létrehozott légmozgás formájában, a természetes „huzat” ugyanis csak igen rövid alagutak légcseréjét biztosítja. A levegőt tisztító állandó légáramlás létrehozására többnyire — egymástól megfelelő távolságra elhelyezett — függőleges aknákat készítenek. Az úgynevezett keresztirányú szellőztetésnél a körkeresztmetszetű alagút alsó szeletében vezetik be a friss levegőt, a magától fölemelkedő elhasznált levegőt pedig a felső szeletben szívják el (ezzel az eljárással a közlekedés szempontjából fölösleges alagútrészeket is hasznosítani lehet). A hosszanti szellőzésnél szokták azt is csinálni, hogy az alagút egyik végén befelé irányított légsugárral megtolják, az alagút másik vége előtt pedig egy mellékjáraton keresztül megszívják az alagútban levő levegőt. Képünk az Alpokban levő Brenner-alagút egyik bejáratát mutatja egy tűzeset alkalmával, amely robbanást követően az alagútban tört ki. Elképzelhető, hogy milyen nagy teljesítménynyel és milyen tökéletesen kell működnie a szellőzőberendezésnek, hogy — a sűrű füstöt is eltá- volítván — friss levegővel lássa el az alagutat. (MTI-Külföldi Képszerkesztőség) Másfél millió éves lábnyomok Távoli őseink lábnyomára bukkantak az amerikai Yale egyetem expedíciójának tagjai Kenya északi részén, a Turkana-tó partvidékén. A tudományos elemzés szerint a lábnyomok az egy-másfél millió évvel ezelőtt itt élt előemberektől származnak. Egy súlyos, orrszarvúszerű állat és madarak láblenyomatait is megtalálták. A most felfedezett lábnyomok fiatalabbak, mit a Mary Leakey által Tanzániában találtak. A láb jelentős fejlődéséről tanúskodnak. A láb hosszabb lett, és a lenyomatok jóval közelebb vannak egymáshoz. Valószínűleg a Homo erectus vagy az Australopithecus lábnyomai. Mindennapi nyelvünk Sámli szavunk szerepkörének bővülése mai nyelvhasználatunkban n 1 2 3 4 □ 5 6 7 8 9 10 11 12 13 □ Ti □ 15 ; 16 □ 17 18 □ TŐ 20 □ 21 22 □ 23 24 25 □ 26 27 E 28 29 E ITÖ 31 32 □ 33 . ' 34 □ 35 36 E 37 38 3 39 40 □ 41 42 E lU 43 44 1 e 45 E 46 ____1 E 47 48 r 49 50 E 51 52 E 53 54 55 r 56 57 E 58 59 E 60 61 62 r 63 64 E 65 67 68 E 69 70 E 71 72 73 E 74 E 75 í 76 r r Több olvasónkat meghökkenti közleményünknek már a címe is. Pedig komoly tanulságul szolgálhat az a fordulat, amely éppen napjainkban jelentkezett sámli szavunk életútján. Nemcsak előmenetele érdemli meg figyelmünket, hanem gyors érvényesülésének háttéreben meghúzódó valóságelemek és jelenségek nyelvművelő célzatú számbavétele is időszerűvé vált. Nyelvművelő kézikönyvünk 1985-ben megjelent második kötetében szinte rideg elutasítással minősíti szavunkat, s még az élőnyelvben sem ajánlja felhasználását. Legfeljebb a bizalmas beszédhelyzetekben és a nép szóhasználatában kaphat nagyon leszűkített szerepkört. S azt ajánlja, hogy helyette a választékosabb zsámoly szóalakkal éljünk. Valójában a sámli és a zsámoly ikerszónak tekinthető: ugyanannak a német eredetű főnévnek kétszeres átvételével került bele nyelvünkbe. A kézikönyv a régebbi, a 14. század végén átvett zsámoly szóalakot részesíti előnyben, s azzal indokolja meg, hogy „mindenféle szöveg- összefüggésben állhat a sámli helyett, ezért a patinásabb, a választékosabb zsámoly szó használatával szorítsuk vissza az idegenszerűségét le nem vetkőzött, familiáris (családias) ízű sámlit” (Nyelvművelő kézikönyv II. 629.). Mai nyelvhasználatunk nem arról tanúskodik, hogy megfogadtuk volna ezt a nyelvművelő eligazítást, hanem inkább arról, hogy éppen a zsámoly szóalak kezd kiavulnj mindennapi nyelv- használatunkból, a széknél alacsonyabb, s főleg a gyerekek ülőhelyéül szolgáló bútordarab megnevezése ma már nemcsak eredeti alapjelentésében és hasz-, nálati értékében vállal közlő, kifejező szerepet, hanem többszörös képzetkapcsolást felidéző és elindító nyelvi szerepkör betöltésére is alkalmassá válik. Hogy ezt a folyamatot is érzékelhessük, bemutatjuk sámli szavunk szerepköre bővülésének útját, módját mai nyelvhasználatunkban. Nem véletlen pl. az sem, hogy költőink versrészleteiben is kulcsszerepet kap: „Én /ültemII csak mint gyerek a sámlin. ../lovagolsz mosolyogva a sámlin” (Veres Milós: Triptichon). — „Ebben a kutyavilágban szerettem a sámlin üldögélni” (Simo- nyi Imre). — „A tégla már kihűlt a sámlin,/mely beteg lábat melegít,/így élte zordon teleit” (Akác István: Az öreg Berda). — „Bús sámlin a kályha mellett,/ha volna sámli, s ha volna kályha/ Aestheticus Kosztolányi ülne/ ám ha térdig rumba járva/boldo- gabban felderülne” (Hegedős László: Szocreál). Éppen az lenne stílusficam, ha az idézett szövegösszefüggésekben a zsámoly szó kapott volna szerepet. Erről bizonykodik ez a sajtó hasábjairól idézett szöveg- részlet is: „ Kuporodnék a sámlin, s talán nagyokat hajlonganék. Pedig minél alacsonyabban ül az ember, annál nehezebb hajlon- gani” (Monológ a sámliról: Magyar Nemzet, 1989. febr. 7.). Az egriek nyelvhasználatában tűnt fel a sámlimozi összetétel: „Egerben a csebokszári lakótelepen ismét indul a nyári diákcentrum sámlimozija” (Népújság, 1988. jún. 27.). Szemléletességével és leleményességével hívja fel a figyelmünket az a néhány sportnyelvi szóhasználat, amelyben oly beszédesen és érzékletesen kapunk képet a sportbeli jelenségről és történésről: „Gáspár alól kihúzták a sámlit” (Petőfi rádió: 1989. febr. 25.). — „Ambrus alól nem ment ki a sámli” (Telesport 1988. jún 23.). Dr. Bakos József Ismét a szexrőt Mi lehet néhány sportág képviselőjének — természetesen tréfás — véleménye a szexről? — Megtudhatja kiemelt sorainkból. VÍZSZINTES: 1. A tömegsportolónak (zárt betűk: D, M). 13. Elégedetlenkedik. 14. A ... ember, Csurka-mű címe (két szó). 15. Fundamentum. 16. Színe-java. 17. Csupasz. 18. Szegény, akár a templom ... 19. Dunántúli megye. 21. New ..., Roosevelt elnök gazdasági reformprogramja volt. 23. Harap. 24. Lakótelep, röv. 26. Felpattanó. 28. A tetejére csap. 30. Római 1001-es. 31. Eladni egynemű betűi. 33. A hattyúk ..., Csajkovszkij balettje. 35. Ágazat. 37. Európai ország. 39. Viszont! 41. Háromtagú együttes. 45. Cövek. 46. Turner, amerikai énekesnő keresztneve. 47. Egy szardíniái hegységgel kapcsolatos. 49, Ökörkölyök. 51. Lope de... 53. Passaunál ömlik a Dunába. 54. Magánhangzópár. 56. Ritka női név. 58. Ambrus ..., táncdalénekesnő. 60. Koijelző. 61. László Zsigmond. 63. Forma. 65. Nemzetközi rádió- és televíziószervezet, röv. 67. Téli jármű, névelővel. 69. Semmi, franciául. 71. Leng ikerszava. 73. Sziget Szumátra északnyugati partjainál. 74. Azonnal. 75. Bess társa. 76. A diszkoszvetőnek (zárt betűk: M, J). FÜGGŐLEGES: 1. Fűhárfa. 2. Dara. 3. Bolíviai város a San Miguel folyó partján. 4. Pege dereka! 5. Helyet foglaló. 6. Angol főnemesi cím. 7. A kínai himnusz zeneszerzője. 8. Kiejtett hangzó. 9. Növény lesz belőle. 10. Zsebtelep. 11. Szlovákul: Hron. 12. Mustárgáz. 13. Az úszónak (zárt betűk: L, V, M, E). 17. Brazil tagállam. 18. Elzavarta. 20. Hazai rockegyüttes. 22. Páratlanul aláás! 25. Zacskó. 27. Védett. 29. Sokszínű. 32. Idegesít. 34. Az állammal szembeni tartozásunkról vallunk rajta. 36. Forgalmas csatorna az Északi- és a Balti-tenger között. 38 ...... eleison, uram, irg almazz! 40. Nem is annak! 42. Az Arab-tenger öble az Arab-félsziget és Irán között. 43. Mely irányból? 44. Igen erőteljesen. .48. Izgalmas élmény. 50. Idegen olaj. 52. Kis Aranka. 55. Kereslet, keresettség. 57. Csuhaanyag. 59. Pusztítók. 62. Méretre vág. 64. Kiváló művésznőnk (Manyi). 66. Terézia, becézve. 68. Kerti szerszám. 70. Baszk terrorszervezet. 72. Némán nógat! 74. E napon. 75. A legnagyobb olasz folyam. Beküldendő: vízsz. L, vízsz. 76, és függ. 13. * A megfejtéseket július 26-ig küldjék el. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Jászárokszállás, Sarkadke- resztúr, Józsa, Szeghalom, Bácsalmás, Kisar. * A helyes megfejtők közül a következők nyertek könyvet: Horváth Vince (Mátraderecske), Varga Szilvia (Bernjén), Gáspár Tamás (Kál), Stander János (Eger), Agócs László (Eger). Gratulálunk!
