Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-21 / 170. szám
SS N ÉPÚJSÁG, 1989. július 21., péntek HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK TUDOMÁNY ÉS VILÁGA P h Az emberiség történetében fontos állomás volt a tűz felfedezése és meghódítása. Nem kevésbé a különböző kezdetleges szerszámok készítése és elterjedése. Mai összeállításunk régmúlt idők emlékeibe, a tudomány által feltárt időszakok eseményeibe igyekszik bevezetni olvasóinkat. Reméljük felkeltjük vele ez irányú érdeklődésüket. Számítógépes alakfelismerő eljárással betűzték ki Papirusztekercsek olvasása Mielőtt kavicsból csiholták a szikrát — Bázelben készült az első elektromos — Irinyi János találmánya — Ki tudja, ezután mi következik...? A tűzszerszámok története Amikor a görög vallás főistene, Zeusz az embertől elvette a tüzet, Prométheusz szalmaköteget vett kezébe, a napisten tüzes szekeréhez közeledett, és ott meggyűjtotta, majd ezzel a tűzzel farakást borított lángba. így szerzett tüzet az embernek. Ezt mondja a régi görög hitrege. Plinius római író mást is tud. Szerinte Pyrodos, Cilix fia volt az első ember, aki kavicsból szikrát csiholt. Egy Nápolyban dolgozó norvég kutatócsoport új eljárással bont ki és olvas el régi papirusztekercseket. A kutatók annak az 1200 tekercsnek a megmentésére vállalkoztak, amelyek az i.e. 79. évi Vezuv-kitöréskor pörkö- lődtek meg, és temetődtek el. Ezeket annak a háznak a maradványai között találták, amely valószínűleg Lucius Calpurnius Pisoé, Julius Caesar apósáé volt. A tekercseket előbb zselatin és A Föld keletkezésekor, mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt befogott héliumra bukkantak a kutatók a földkéreg repedésein át a felszínre jutó gázokban. A Napban végbemenő termonukleáris reakciók során keletkezett héliumban sok a könnyű héliumizotóp, a nehéz elemek bomlása során a Földön keletkező hélium viszont nagyrészt hélium-4, nehéz héliumizotóp. A légköri héliumnak minden 700 ezredik atomja hélium-3, a Föld kérgében viszont 1:30 millióhoz az arány. A legtöbb kutató véleméecet keverékébe mártották, hogy a vékony papirusz megpuhuljon, meglazuljon. Minden egyes tekercshez — az elszenesedés fokától függően — más-más összetételű keveréket alkalmaztak. A szöveget számítógépes alakfelismerő eljárással betűzték ki. A legtöbb irományt Piso személyi filozófusa, a görög Philodéme- usz írta, de találtak néhány régibb, latin nyelvű szöveget is. nye szerint minél mélyebbről származik a földi minta, annál kisebb benne a könnyű héliumizotóp aránya. A kutatók viszont ezerszer több könnyű héliumot találtak a Föld köpenyéből származó mintákban, mint amennyit az elmélet jósolt. Ennek csak az lehet a magyarázata, hogy abban a porfelhőben, amelyből a Naprendszer született, nagyon sok volt a könnyű hélium. Ez a Föld mélyében még mindig csapdába zárt gáz magyarázhatja a nagy mélységben elhelyezkedő kőzetek nagy könnyűhélium-arányát. Mielőtt még kavicsból csiholtak szikrát, az emberiség már értette a módját, hogyan kell tüzet éleszteni. A kőkorszak kezdetétől fennmaradt tűzszerszámok két fadarabból álltak, amelyeket egymáshoz dörzsöltek. A régi görögök és germánok kemény fából hegyes rudacskát faragtak, puhafadeszkába lyukat fúrtak, körülvették fűrészporral, fahánccsal, gyapjúval vagy bármilyen gyúlékony anyaggal, a hegyes rudacskát beledugták és nagy gyorsasággal mindaddig forgatták, amíg tüzet nem csiholtak. Egyes népeknél még ma is találunk ilyen kezdetleges tűz- szerszámokat. A tűzszerszámok kezeléséhez igen sok idő, erő és türelem kellett. A rómaiak sokkal egyszerűbben és gyorsabban oldották meg a tűzcsiholást. Kavicsot vagy tűzkövet acéldarabhoz ütöttek, ezáltal szikrát csiholtak, amely kis darab vászonra vagy taplóra pattanva tüzet adott. Ez viszont kénszálat gyújtott meg. Németországban csak a 14. században ismerték meg az effajta tűzszerszámot, és egészen a 19. századig általánosan használták. A szerszámokat szép, díszes vagy faragott ládikában tartották, zsebükben vitték, a tűzkövet hímzett zacskóba rakták, amelyre céduladarabkát varrtak, míg a taplót külön fémtokba helyezték be. A 17. és 18. században különösen kedvelték a régi francia fegyverzárak mintájára készült tűzszerszámokat. Ezeknél a rugós ravasz lecsapott, és az ütés szikrát ugratott ki. Másoknak meg lovassági pisztoly alakjuk volt, ahol az öblös kupakba kevés lőport szórtak, és amikor megnyomták a ravaszt, a felpattanó szikrák a lőport meggyújtották. A csövet fel lehetett csapni, fémtokban volt benne a kanóc, amelyet az égő lőpor meggyújtott. A pisztoly agya szintén felnyitható volt, abban helyezték el a kénszálakat. A 18. század vége felé a légnyomás által gyújtó tűzszerszám került forgalomba. Alján zárható fémcsőiből állott ez, amelyben a levegőt nyomással hirtelen és erősen össze lehetett szorítani. A gyors nyomás által hő képződött, és meggyújtotta a taplót. Ezek azonban nemigen feleltek meg a használatban, és ezért hamarosan felhagytak gyártásukkal. Érdekes, hogy Borneo lakói egészen hasonló tűzszerszámot használtak. Hamarosan feltalálták az első olyan tűzszerszámot, amelyben már vegyi úton állították elő a szikrát. Bázelben 1780-ban készült el az első elektromos tűzszerszám. Üvegedényből állott, amelyben' hidrogént fejlesztettek. Egyidejűleg a villanyárammal szikrát hoztak létre, és ez meggyújtotta a hidrogént, amely kis viaszpálcikát borított lángba. Egyidejűleg sokféle zsebtűzszer- szám, az úgynevezett kanócos tűzszerszámok voltak használatban. Nevüket onnan kapták, hogy kenderből lazán fonott, és káliumba mártott kanóccal voltak ellátva, amely tüzet fogott, mihelyt a szikra kipattant. Később vörös foszforból, melyet káliummal itattak fel, lapocskákat készítettek, ezeket ösz- szesodorták. Rugóütésre parányi robbanásokat idéztek elő; az így keletkező szikrák viszont a kanócot gyújtották meg. A kis szerszám zsebóra nagyságú fémtokban volt. A 19. század elején már gyufákat is használtak: fejük káliummal kevert kénből állót. Ha sűrített kénsavba mártották, felrobbantak. Egészen a múlt század közepéig használatban voltak. Ekkor azonban már vörösfejű, foszforos gyufát hoztak forgalomba. Ezt Irinyi János találta fel 1836-ban, a gyufafej jelenlegi anyagösszetételét pedig 1844 táján a svéd Pasch kísérletezte ki. Ez foszfor — és kénmentesen készül. Hamarosan minden másfajta gyufa gyártását — tűzveszély, valamint méregtartalmuk miatt — betiltották. A gyufaadó bevezetése után ismét egész csomó különböző rendszerű ügyes és leleményes olcsó tűzszerszámot hoztak forgalomba. Ezek közül korszakot jelentettek az úgynevezett benzines öngyújtók, amelyeket azután néhány évtizede kiszorítottak a mai cseppfolyósított gázzal működő gázöngyújtók. Hogy ezután milyen tűzszerszám következik? — ki tudja. Kőszerszámlelet az NDK-ban Az NDK-ban, Bilzingsleben- ben ősemberi maradványokat találtak. Alaktanilag abba az alakkörbe sorolhatók, mint a vértesszőllősi lelet. A maradványok mellett gazdagon megmunkált kőszerszámleletet, szarvascsontokat és agancsokat találtak. Azt már megállapították a növényi és állati maradványokból, hogy két eljegesedés közötti (in- terglaciális) időszakból származnak, amikor is az éghajlat jóval melegebb volt, mint napjainkban. Arról azonban még vita folyik, hogy a leletet a jégkorszak időrendjében melyik interglaciá- lisba kell besorolni. A mélyebb édesvízi mészkőrétegek radioaktív vizsgálatának több jól egybevágó mérési eredménye mintegy 228 ezer évet ad meg átlagos korként. De ezek az adatok nem egyeznek meg az egyéb vizsgálatok eredményeivel. Számítógépes alakfelismerő eljárással betűzték ki. Sziklafestmények a falon Francia barlangkutatók Mexikó Veracruz államában egy természetes föld alatti óriás hidat fedeztek fel. A 40 méter hosszú, 80 méter magas és 10 méter széles „híd” egy 150 méter mélységű üreget ível át. A híd lábainál folyosók hálózata húzódik, ez olyan nagy, egymással összekapcsolódó helyiségekbe torkollik, amelyeknek falán sziklafestmények láthatók. Az egyik helyiségben a kutatók egy ember mu- mifikálódott holttestére bukkantak. Minták a Föld köpenyéből A Vörös Csillag mozi műsorán A cápa ismét Sok év telt el azóta, hogy a tengerparti kisváros nyugalmát felkavarták egy tengeri szörny ismételt támadásai. Sean Brody a korábbi részben tragikusan elhunyt serifhefyettes fia most apja örökébe lépett. Egyik szolgálati útja során hirtelen a víz félelmetesen hullámozni kezd körülötte. A hajó megrázkódik, és Sean eltűnik. A nagy fehér cápa ismét támadásba kezdett... A cápa bosszúja című színes amerikai produkció jó szórakozást ígér a horrorfilmek kedvelőinek. A Prizma moziban a Másnap reggel című színes amerikai filmet láthatják Jane Fonda és Jeff Bridges főszereplésével. A történet Alexről, a sikeres hollywoodi színésznőről szól, aki egy átmulatott éjszaka után szinte öntudatlanul roskad az ágyába. Másnap reggel kába fejjel egy férfitestet tapint ki maga mellett, akinek tőr áll ki a melléből. Hiába igyekszik visszapörgetni az elmúlt éjszaka eseményeit, semmire sem emlékezik. Abban sem biztos, ő követte-e el a gyilkosságot. Férje nem hisz ártatlanságában, csak egy volt rendőrtiszt, Turner nem kételkedik benne, s mindent megtesz, hogy segítsen neki. A nyomozás során úgy érzi, Alex félje benne van a gyilkosságban... A világsztárokkal készült filmet pénteken és vasárnap 5 és 7 órakor láthatják. Bábparádé a színház aulájában A Gárdonyi Géza Színház aulájában bábtörténeti kiállítást nyitottak meg a hét elején. Felvonultak itt Vtéz Lászlótól Mazsoláig minden rendű és rangú mesefigurák. Nemcsak azért, mert a színháztörténet egyik tartománya a bábszínjátszás és szerényebb históriája, hanem azért is, mert ebben a műfajban éppúgy érvényes minden lélektani és művészetelméleti törvény, akár az idősebb testvérénél, a feszes drámák, vagy tarka vígjátékok sokszereplős, sokjellemű, sokirányú világában. A látvány önmagáért vall arról, hogy az emberi játékösztön a legváltozatosabb formákat képes megteremteni. Az is izgalmas téma itt, mikor, milyen korszakokban, milyen jellemek, „hősök” tarthatják izgalomban a gyermeki lelket, akár a felnőttekét is. Vitéz László harci példány, rettenthetetlen vitéz, hős, aki a csaták és cselek minden útvesztőjéből örök életűén feszíti elénk a mellét. Mazsola, a tévé képernyőjéről úgy bólintgat okos fejével, mintha a kurtafarkú mese után máris átszenderedne a költött tartományok sokszínű, sűrű ködébe. És amíg a figurákon végigleltároz a szemünk, nem kerülhetjük meg az oktatóan fontos szövegeket sem. A XVII. században Esterházy Miklós herceg egyik szenvedélye a bábszínház. És ha mi felnőttesen a rokokó kor pásztor-csacskaságaira gondolunk, amikor rizsporos dámák és urak mutogatták a képüket mesék, mítoszok, pásztorjátékok kereteiben, akkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy mindig faragtak maguknak bábokat az emberek a maguk gyönyörűségére. És játszottak velük, mintha az jelentette volna számukra az egyetlen boldogságot. És az még inább kellemesebb színháztörténeti, bábtörténeti adat, ahogy a korszakokat benépesítették a felnőttek, mint Bodor Aladár, vagy Szokolay Béla, netán Bakonyi István, vagy Lakatos Emilia, Blatner Géza, akik életben tartották a saját korukban ezt a művészeti formát, amiben hittek és általa kiélték jobbik énjüket. Programbörze A hét vége időjárásáról Heves megye területén a hét végén kellemesen meleg nyári időre lehet számítani. Mindkét napon többórás napsütés várható. Vasárnap már időnként erősen megnövekszik a felhőzet, fülledt meleg lesz az idő. Csapadék kialakulása nem valószínű. A szél általában gyenge, változó irányú lesz, vasárnap várhatóan délnyugatira fordul. A kora délutáni órákra megyénk területén szombaton 26-29 fokig, vasárnap 27-31 fokig emelkedik a hőmérséklet. Enyhék lesznek az éjszakák, a legalacsonyabb hajnali hőmérsékletek 13-16 fok között alakulnak a hét végén. Jövő heti előrejelzés A hét elején folytatódik a fülledt, meleg idő. Gyakran erősen megnövekvő felhőzetből záporok, zivatarok már kialakulhatnak, a jövő hét közepén átmenetileg mérséklődik a meleg, zápor, zivatar is várható. A hét végén ismét meleg nyári időre lehet számítani. A Magyar Posta július 26-án ötértékű sort bocsát ki huszonöt forint névértékben, amely hazai, hüllőket ábrázol. A két forint névértékű címlet fürgegyíkot, a háromforintos zöldgyíkot, a két ötforintos vízisiklót, illetve parlagi viperát ábrázol. A tíz forint névértékű bélyeg zárja a sort mocsári teknős képével. Varga Pál grafikusművész tervrajza alapján az Állami Nyomda készíti ofszeteljárással. A sornak 317 ezer 300 fogazott és 4700 fogazatlan a példányszáma. A Magyar Posta július 20-án bélyegpárt adott ki az Old Time- rali alkalmából, amelyen régi vitorlázó repülőgépek találkozKiállítások, tárlatok „Műemlékek fotókban” címmel az Országos Műemléki Felügyelőség, a Hevesi Szemle Galériája és az MMK kiállítása lát- • ható az MSZMP egri oktatási igazgatóságán. * Gulyás Miklós fényképkiállítása az egri Hiúsági Ház galériájában kapott helyet. * Még mindig fotók... Bimbó Zoltán alkotásaiból a Megyei Művelődési Központ második emeletén válogattak egy csokorrava- lót. * Gyöngyösi évszázadok, valamint Ember és természet címmel láthatnak gyűjteményt a gyöngyösi Mátra Múzeumban. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Két népszerű művész, Szuhay Balázs és Verebély Iván show- műsora szórakoztatja mindazokat, akik július 22-én, szombaton jegyet váltanak a hatvani műnak. A 3 forintos címlet a Futár nevű, az 5 forintos a Cimbora elnevezésű hazai építésű gépet mutatja be. A bélyegképen 1929-89 évszámok utalnak a magyar viro- lázórepülés hatvanesztendős múltjára. A bélyegpár Molnár Ottó grafikusművész tervrajza alapján a Pénzjegye nyomdában készült többszínű ofszetnyomással. Példányszáma 267 ezer 300 fogazott és 4700 fogazatlan. Alkalmi bélyegzések: VIII. 5. Minimaraton, Tata. VIII. 6. Evezős ifjúsági világbajnokság, Szeged. Hivatal mindkét városban a helybeli 1. sz. posta. velődési központ rendezvényére. Az előadás este 8 órakor kezdődik. * Toronyzenét hallhatnak vasárnap este 7 órától Egerben a Minaret mellett elhaladók. Az MMK Egri Szimfonikus Zenekarának rézfúvós kvartettje XVI. századi reneszánsz zenét játszik. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk RÉM-mese címmel színes amerikai rajzfilmet vetít az egri Ifjúsági Ház Prizma matinéja szombaton délelőtt fél 11-kor. * Szombaton délelőtt 9-től 12 óráig sport- és zenés foglalkozáson vehetnek részt a gyerekek a füzesabonyi városi művelődési központban. * Heavy Metal Klub várja a fiatalokat szombaton 2-től délután 6 óráig a hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központban. Túra a Mátra gerincén A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor SE Természetjáró Szakosztálya július 23-án, vasárnap túrát szervez. Az érdeklődők a 23 kilométeres útvonalon a következő állomásokat érintik: Mátraháza — Kékestető — Saskő — Markazi kapu — Hármashatár erdészház — Oroszlánvár — Domoszlói kapu — Szederjes- tető — Gazoskő — Sírok. Kékesi Tamásné túravezető 7.20 órakor várja a jelentkezőket az egri Volán-pályaudvaron. Az öreg vitorlások: Futár és Cimbora Parlagi vipera — bélyegen
