Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-17 / 166. szám

i \ ) NÉPÚJSÁG, 1989. július 17., hétfő POSTAFIÓK 23 5. Üzen a szerkesztő K. B. Hasznos észrevételeket tartal­mazó levelében összeveti azokat a véleményeket, amelyek ugyan­arról a témáról, egymásnak elle­ne szegülve álltak a lap hasábja­in. Megjegyzi, hogy míg az egyik újságíró felháborodottan kén ki magának, miért is beszél az ő ne­vében, az ő felhatalmazása nél­kül egy másik fiatal, a másik, ugyancsak fiatal újságíró másho­va teszi a hangsúlyt ugyanarról a szónoklatról, ugyancsak a saját érzéseit is megvallva egy beszá­molóban, amely a friss élmény, a friss hatás alapján íródott. S „hozzágyűjt” ehhez a két egy­másnak ágaskodó nyilatkozat­hoz egy harmadikat, amely ugyancsak a lap hasábjain jelent meg. Ebből a levélből az alábbi ör­vendetes tények olvashatók ki: mohó kíváncsisággal és nagy fi­f yelemmel veszi kézbe a napra- ész olvasnivalót, összehasonlít, mérlegel, ütköztet, dönt, véle­ményt alkot, még arra is szakít időt, hogy ezt megíija lapjának, ahol várjak is az ilyesfajta vissza­jelzéseket. Úgy tűnik, hogy az a bizonyos csendes, hallgatag többség most aktivizálódik. Sod­rásba jutnak, már attól a ténytől is, hogy torlódnak az események és egyre inkább szükség mutat­kozik a hiteles eligazításra. A hi­telest most nem a divat, nem is a rutin kedvéért használjuk, a megalapozott és egyéni vélemé­nyek, vélekedések közti feszült­ségek most felszínre törnek; for­málódnak és formálni akarnak. És nemcsak Nagy Imre sorsának, személyiségének, tragédiájának megítélése kapcsán. D. I. Többek között ezt írja: „A ga­bonatermelőkkel együtt a fo­gyasztókat is nagyon érdekli az az óriási különbség, ami a gabo­na felvásárlási ára, a liszt, a liszt­ből készült termékek, az őrlési melléktermékek ára között van: ugyanis vagy extraprofitot, vagy pazarlóan drága technológiát, netán a munkaszervezési fogya­tékosság miatt rárakódó költsé­geket sejtet.” El is jut a korszerű — ez is divatszó! — és a kórszerű szójátékhoz. Okfejtése szerint a mindenre magyarázatot találó szakzsargon nem fedheti el kéte­lyeinket, gyanúnkat, hogy sok­sok érték vész kárba, hogy so­kan, sokféleképpen felelősek ezekért az árakért. És ha most is a termelői és a kereskedői árrés­sel bajlódunk, mint legutóbb a meggy hatforintos felvásárlásá­nál, amikor azt harminc forintért adták a pultokon, az azért van, mert hiszünk abban, hogy egy­szer csak-csak elindul egy folya­mat, amely a tisztesség, az ész és a kereskedelmi számtan netán az emberek elszennyezett kapcso­latában megnyitja a rendcsiná­lást. I. J. Panasza: „Munkahelyem kol­lektívájának különböző élelmi­szereket vásároltam és kértem a pénztárost, az árukról adjon kö­zületi blokkot. Ő küldött a presz- szóshoz, aki meg is jött az intéz­kedés után, de elutasított, men­jek az ABC hátsó részében lévő irodába, majd ott kapom meg a kért igazolást. Ezt a küldözgetést a forgalom sem igazolta, mert a pénztárnál mindössze két vevő tartózkodott, a presszónál meg nem is várakozott fogyasztó.” Pa­naszát így fejezi be: „Miért a vá­sárló »csatangoljon« a közületi blokkért az egri belvárosi ABC- ben, nem teheti meg ezt az el­adó?” Költői kérdés, a kötelesség előírja ezt a „szolgáltatást” is. Á vásárlás manapsag — még in­kább, mint korábban — úgy is al­lergiás pontunk, rosszkedvű idő­töltésünk, nem árt, ha egymásra tekintettel vagyunk. Nézzünk szembe a realitásokkal Megjelent a Népújság 1989. június 30-i számában: „A kong­resszust követően, novemberben rendezik a megyei pártértekezle­tet.” Nem vagyok párttag, azonban szorongva gondolok arra, hogy az MSZMP a választásokig úgy rendezze dolgait, hogy 30—40 százalékos relatív szavazati több­séget szerezzen. Ez mindnyá­junk, nem kevésbé az ellenzék érdeke is. Sajnos, a mai helyzetet egy szétzilálódó MSZMP és lassan és körülményesen szerveződő pár­tok jellemzik. A fenti cím alatt megjelent közleményben a legalapvetőbb és lényeges tartalmat Rajki Sán- dorné szavaiban találom, amely­ből idézek: „nem engedhető meg, hogy ma ne nézzünk szem­be a realitásokkal. Azon kell gondolkodni, ha ragaszkodunk a párthoz, akkor milyen módon kell megváltoztatni a politikáját, s elsősorban úgy, hogy mások is elhiggyék megújulási szándéku­kat.” Éz a lényeg, ezt tegye plat­formjává az MSZMP Heves Me­gyei Bizottsága! Meg kell érteni valahára azt, hogy vannak hitelüket vesztett pártmunkások (káderek), akik eddig sem voltak a párt javára, de most ellene is dolgoznak. Ezek, ha segítségére akarnak lenni a pártnak, bizonyítani akarják a párthoz való ragaszkodásukat, segíteni akarják megújulását, tá­vozzanak önként és adják át he­lyüket, ha erre még szükség van. A pártnak a jelenlegi szakaszban személyi cserékre van szüksége. Az illetékesek vegyék ezt észre! A vita lezárásaként: „mielőbb végére kell jutni ennek a kérdés­nek, mivel a pártbizottság tanu­lóideje lejárt...” (A tanulóidő le­járta nem jelenti azt, hogy a lec­két meg is tanulta mindenki.) További idézet: „energiáját, ere­jét sokkal inkább a megye egé­szét foglalkoztató gazdasági té­mákra kell fordítani”. De régi slang...! Ezzel jutott gazdasá­gunk ide, ahol van, és amilyen. Változásra van szükség és igazi pártmunkára, politizáló pártra, nem ügyintézésekre. A megyé­ben csak ez lenne a fő feladat a választások előtt? Ha a választá­sokat elveszti a párt, hogy fogja irányítani a megye egészét fog­lalkoztató gazdasági témákat? Vagy megengedi valaki ezt? Az a feladat, hogy területileg szervezzék a pártszervezeteket és ne a munkahelyeken. (Ott dol­gozni kell és nem ideologizálni, gyűlésezni.) Fel kell készülni a vá­lasztásokra, megfelelően ismerni és tárgyalni kell a felvetődő társa­dalmi és politikai kérdéseket, amelyekre majd a párttagoknak szükségük lesz. Idézetekkel és jel­szavakkal nem fogják megnyerni a választásokat, mert oda kemény munkára van szükség. Végezetül javaslom: mérle­geljék azt, hogy oszlassa fel ma­gát a megyei pártszervezet, és ez­zel adjon példát a többi megyé­nek. Legyen első egy ésszerű kezdeményezésben a megújulás érdekében. Nincs szükség — a politizáló párt esetében — me­gyei szervezetekre, mert a párt­munkát az alapszervezetekben, városokban és falvakban kell vé­gezni. A hatékony pártpolitikai munkának csak akadálya lehet a megyei pártszervezet. A megyei tanács elegendő a megye széles körű ügyeinek intézésére. Ha bi­zonyos alkalmakkor megyei szinten pártfórumra lenne szük­ség, ott van valamelyik városi vagy községi titkár és az össze­hívja azt. B. K. (teljes név és cím a szerkesztőségben) Gyöngyös Még egyszer: öregjeinkért Nyilvánvaló, hogy mindenki saját kultúráján, érdekein, szük­ségletein keresztül szemléli a vi­lágot, s így próbál választ keresni mindennapos gondjaira. Sok­szor türelmetlenül elragadnak indulataink, érzelmeink. Olya­nok vagyunk, amilyenné nevelt ez a társadalom, és nincsenek 'meg az egymáshoz vezető közle­kedési utaink. így van ez az öregekkel is: ma­gukra hagyjuk őket kevés nyug­dijaikkal, Betegségeikkel, gond­jaikkal, majd a társadalom lelki­ismeretét próbáljuk élesztgetni. Mélyen egyetértek fíarta Ka­talin írásával, hogy időszerű len­ne megnyugtató es nem látszat- megoldást találni Eger város öregjei számára. De azt is gondo­lom, hogy végre le kellene szok­nunk arról a hatásos, de igazta­lan érvelési módszerről is, ami­kor a különféle érdekeket mes­terségesen szembeállítva, a vitat­kozó felekre bízzuk a végered­ményt, s közben az igazi felelő­sök a háttérben maradnak... Most is azt érzem, hogy az idős emberek problémáit városi ér­deknek tüntetjük fel, Eger Cse- bokszári-lakótelepén élő 25 ezer ember gondjait pedig csak egy városrész érdekének. Most újabb döntés előtt ál­lunk: a megszüntetendő bölcső­de épületének további sorsáról vitázunk. A vita közben azonban ne felejtsük el, hogy az itt élők életkoruknál, társadalmi helyze­tüknél fogva igen differenciált képet mutatnak. A lakótelep, mivel a város szé­lén épült, elszigeteli a tartós be­tegeket, a gyesen lévőket, a nyugdíjasokat, a rokkantakat, az iskolás gyermekeket, akik talán csak hetente egyszer „utaznak be a városba”, de a fiatalokat és a felnőtteket is. Nemcsak a járdák, a parkok, a játszóterek, a házak pusztulnak el, hanem az emberi kapcsolatok is. A fáradt felnőttek ingerülten utasítják rendre a rakoncátlan kulcsos gyerekeket, majd felhá­borodottan tesznek panaszt a so­rozatos autófeltörések, benzin­lopások és a csoportokba verődő kamaszok esti „időtlenségei” lát­tán. Panaszkodnak is: jó lenne időnként kártyázni is este, de a lakás alkalmatlan erre; hetente tornászni, de a városba való be­utazás sok időt vesz igénybe, és még sorolhatnám. Hát miért ne lehetne ebből a bölcsődéből a lakótelep közös­ségi háza? Működhetne itt gye­sen, gyeden lévők számára félna­pos ovoda; jogi, pszichológiai, életvezetési tanácsadás; nyugdí­jasoknak, tartós betegeknek, fel­nőtteknek kondicionáló torna; gyermek-, ifjúsági klubok és fog­lalkoztatók; háztartási és kerti eszközök kölcsönzője; barkács- műhely; társalkodók és találko­zási helyek gyerekeknek, felnőt­teknek, öregeknek; mozi, hírlap­olvasó és még sorolhatnám. Bizonyára mindenkinek eszé­bejut egy-egy ötlet, amivel a fel­sorolást teljesebbé tudná tenni, de azt gondolom, hogy magukra a használókra kell bízni az intéz­mény tevékenységszerkezetének kialakítását. Nekünk lakosok­nak, egri polgároknak a tanács­testülettel és a szakigazgatási szervekkel közösen kellene vé­giggondolnunk a bölcsőde ügyét. Azt hiszem a kollektív bölcsesség nemcsak az indula­toktól mentes döntést hozhatja meg, hanem az önszerveződő társadalmi kezdeményezések többszörös hasznát is ígéri; végre mi is, mindennapi emberek se­gíthetünk egymásnak, egymá­son, az öregeken, a gyerekeken, fiatalokon, felnőtteken, betege­ken és egészségeseken egyaránt. Egri Szociális Unió Ügyvivő Testületé nevében Farkas Zsuzsanna Válasz az SZDSZ Egri Szervezetének nyílt levelére Vállalatunknak címzett nyílt levelüket meglepetéssel olvas­tuk, mivel semmiféle^közös kap­csolatunk a szervezettel nincs, bennünket még semmiféle la­kosságot érintő problémával meg nem kerestek. Azt viszont tapasztaltuk levelükből, hogy nem kellően tájékozottak a jog­szabályokban és hogy a tanács­rendeletet a lakosság által meg­választott tanácstagok alkotják és az Ingatlankezelő Vállalat csak ennek végrehajtását végzi. ' Mégis úgy ítéljük meg, hogy le­velükre válaszolunk — bár erre nem mi vagyunk az illetékesek — szeretnénk ezzel is hozzájárulni ahhoz, hogy a lakosság tájékozó­dása alaposabb legyen. Az Eger városában történő la­káseladásokkal kapcsolatban kiküldött megkeresésünk a 2/1989. (V. 22.) sz. tanácsrende­letben bekövetkezett ismert vál­tozásokra tekintettel arra irá­nyult, hogy a bérleményüket ko­rábban megvásárolni szándéko­zók az új feltételek mellett is fenn­tartják-e ez irányú igényüket. Jelen megkeresésünk nem azonos a 32/1969. (IX. 30.) korm. sz. rendelet és végrehajtá­sára kiadott 16/1969. (IX. 30.) ÉVM—PM sz. — valamint azok módosításában előírt vásárlási ajánlattal, melyet a fent hivatko­zottjogszabály szerint is a tanács kijelölő határozatát követően kell megküldenünk az ingatlana­ikat megvásárolni kívánó bér­lőknek. Eladási ajánlatunk ter­mészetesen tartalmazni fogja az árat is, s értékeléskor figyelembe vesszük a bérlő által eszközölt ál­lagfenntartó és értéknövelő beru­házásokat. Használatba vételi díj vételárba történő beszámítását a jogszabály nem teszi lehetővé. Lakásvisszaadás tételeit is a ta­nácsrendelet szabályozza. Fel­ajánljuk az SZDSZ részére azt a lehetőséget is, hogy amennyiben a lakosság részére fórumot szer­vez, a tanácsi bérlakások elidege­nítésével kapcsolatban, úgy a fen­tiekben hivatkozott rendeletekről teljes körű tájékoztatást adunk. Felajánljuk továbbá azt is, hogy amennyiben a szervezet la­kossági problémákkal is foglal-' kozik, úgy a személyes kapcsolat felvételével is elősegítjük mun­kájukat annak érdekében, hogy a felvetendő problémák gyorsan és eredményesen kerüljenek fel­számolásra. Karácsony László az Egri IKLV igazgatója Magánvállalkozók végzik az egri Kodály utcában a korábban életveszélyesnek minősített 10-es számú óvoda tatarozását. Az elő­reláthatólag szeptemberig tartó munkák során teherbíróbb tetőfö­dém-szerkezet készül, felfrissítik a belső falfelületeket és az elektromos hálózatot. (Fotó: Gál Gábor) Védőotthon — értelmi fogyatékosoknak Sok, értelmi fogyatékost gon­dozó családot egy életen keresz­tül nyomaszt a gond, hová kerül majd gyermeke, ki gondoskodik róla, és milyen körülmények kö­zött, ha ő már nem lesz. Gondjaikat megértve, kíván­ságukra, egy Magyarországon még új, védőotthon-hálózat szervezését kezdte meg az Értel­mi Fogyatékosok Országos Ér­dekvédelmi Szövetsége, mely­nek célja kislétszámú (8—10 főt befogadó) családias jellegű ott­honok létrehozása, munkaké­pes, megfelelő segítséggel korlá­tozottan önálló életvitelre alkal­mas felnőttkorú értelmi fogyaté­kosok száma. A kellemes családias környe­zet, kényelmes elhelyezés mel­lett, pontosan annyi védelmet, gondozást szeretnénk biztosítani a leendő lakóknak, amennyire szükségük van, anélkül, hogy fe­leslegesen gyámkodnánk felettük vagy gátolnánk őket abban, hogy a képességeik szerint lehetséges legönállóbb életet élhessék. A védőotthoni elhelyezést igénylő családoknak az otthon­hálózat létesítéséhez hozzá kell járulniuk. __ Az első otthon megnyitását 1990-re tervezzük. Az érdeklő­dőknek szívesen küldünk írásos tájékoztatót, kérjük jelentkezze­nek az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövet­sége Elnökségénél. 1051 Buda­pest, Október 6. u. 22. (tel.: 116-415).1 Lapunk cikkére Válaszol az illetékes A Népújság 1989. július 10-i számában „Üzen a szerkesztő” című rovatban K. B. Kaposvár cikkre az alábbiakban válaszolok. A közölt panasz, miszerint Bükkszéken nem lehet meleg ételt kapni fogyasztási szövetke­zetünkhöz a Fleves Megyei Ta­nács V. B. kereskedelmi osztá­lyán, valamint az MSZMP Heves Megyei Bizottságán. keresztül 1989. május 13-án eljutott. Ezért sérelmezzük, hogy az újságcikk pedig a nyári szezon közepén je­lenik meg. A panaszbejelentésre vála­szolva tájékoztatást adtunk a fent nevezett szerveknek, hogy Bükkszéken évek óta kialakult, hogy a főzés csak május 15-től indul, ugyanis korábban nincs igény a vendégek részéről, sőt még a strand látogatottsága is igen mérsékelt. Hogy mennyiben nem késett el a konyha üzemelé­se, bizonyítja az a tény, hogy má­jus 15. és 22. között egy hét alatt 2, azaz kettő ebédet adtak el. A panaszos hivatkozik kor­mányrendeletre is, ami a jobb el­látásra vonatkozik. Én hivatko­zók a jelenlegi gazdasági körül­ményekre, szabályzókra, ami megköveteli a gazdaságos üze­meltetést. Ez pedig a heti adag (kettő) értékesítésével nem való­sítható meg. Balázs Miklósné kereskedelmi főosztályvezető Pétervására Áfész Nomád tábor Szentdomonkoson Július 7—8—9-én rendezte meg immár ötödik alkalommal ifjúsági táborát a szentdomonkosi Petőfi Sándor Szabadidős Társaság. Az idén a meghívottak közül Egerfarmos, Heves, Andornaktálya, Váraszó, Mónosbél, Aldebrő, Egercsehi bt. és az egri Apella Ifjúsági Egyesület fiataljai jöttek el, több mint százharmincán. A szentdomonkosi társaság tagjai ezúttal kívánnak köszönetét mondani a helyi erdészetnek és a tarnaleleszi termelőszövetkezetnek a tábor megrendezéséhez nyújtott segítségükért! // ■ A TRANZIT-TÜZÉP Nagykereskedelmi Vállalat saját termeltetésből származó, az építkezők által jól ismert hagyományos farostlemez borítású — belső, — bejárati, — garázs AJTÓ VÁSÁRT RENDEZ! Kedvező, nagykereskedelmi áron — V lakosságnak, — közületeknek, — viszonteladóknak egyaránt, minta utáni értékesítéssel. Tessék megtekinteni: ha megfelel, megvásárolható, megrendelhető: Eger, Makiári u. 154. sz. alatt. Kérésére az árut házhoz szállítjuk. Telefon: 13-779. Ügyintéző: Kovács László diszponens. ) Óvoda — új iiiniiii iiiiim in mm ii iiiiwi i in ymm&ti inniiiiii i mi m n ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom