Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-28 / 150. szám
ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS NÉPÚJSÁG, 1989. június 28., szerda 2. Pozsgay Imre tájékoztatja a képviselőket (Folytatás az 1. oldalról) hogy a politikai tárgyalások eredményesek lesznek, s így lecsendesítik azokat a vitákat, amelyekben ma kétségbe vonják a törvényhozás legitimitását, továbbá elvezethetnek ahhoz a békés megoldáshoz, amely közös politikai cél. Ezt követően Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a SOTE II. számú gyermekklinikájának tanársegédje kért szót. Egyetértve a Pozsgay Imre által elmondottakkal, javasolta: bízzák meg az Országgyűlés elnökét, tárgyaljon annak érdekében, hogy a köztársasági elnökről szóló törvényjavaslat még október előtt a Parlament elé kerüljön. Az igazságügy-minisztert pedig bízzák meg azzal, hogy a nyár folyamán alternatív javaslatokat tartalmazó tervezetet tegyen le a politikai egyeztető tárgyalásokat folytató felek asztalára. Szűrös Mátyás ezután rátért az ülésszak tárgysorozatának témájára, egyúttal bejelentette, hogy az ülésszak várhatóan legalább három napig tart. A képviselők a napirendre tűzendő témák meghallgatása után — egy tartózkodással — elfogadták a mostani ülésszak tárgysorozatát. Ennek értelmében a következőket tárgyalják meg: 1. Személyi javaslatok; 2. A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat; 3. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előteijesztés; 4. Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés; 5. a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat; 7. A földről szóló, az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. Interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpellációt és 9 kérdést tárgyal meg. Ezután került sor az első napirendi pont, azaz a személyi javaslatok tárgyalására. Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket, hogy dr. Vida Miklós lemondásával betöltetlen az Országgyűlés alelnöki helye, s erre a tisztségre a jelölőbizottság javaslatot nyújtott be. A két jelölt: Fodor István és Zsigmond Attila. A jelölőbizottság jelentésével kapcsolatban Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.) jelentkezett szólásra, s javasolta, hogy a jelölőlistára az Országgyűlés vegye fel — a jelölőbizottság jelentésében is megjelölt — Pálfi Dénesi és Szi- gethy Dezsőt. Az elnök szavazásra bocsátotta a javaslatot, s mivel nem volt meg a szükséges egyszerű többség, elrendelte, hogy a jelölőbizottság folytassa munkáját. A szünetet követően Gyuricza László, a jelölőbizottság elnöke ismertette szótöbbséggel elfogadott javaslatukat, eszerint öt (Folytatás az 1. oldalról) — Ez a válasz azt jelenti-, hogy nem személyeket helyez előtérbe, hanem a testület iránt van bizalma? — Valóban így van, nem arról van szó, hogy kit szeretnék közülük családtagomnak, hanem arról, hogy ez egy jó, kollektív vezetésnek ígérkezik, és minden remény megvan arra, hogy sikeresen fognak együtt dolgozni. — Ön a jelenlegi MSZMP-vezetők közül szinte egyedülállóan hosszú ideig dolgozott az ifjúsági mozgalomban. Jelenleg az MSZMP-nek tulajdonképpen nincsen ifjúsági szervezete, s a fiatalok sem igen szorgalmazzák, hogy tagjai legyenek ennek a Dr. Békési László pénzügy- miniszter beszámolóját tartja képviselő kerüljön fel a jelölőlistára, abc-sorrendben: Fodor István, Király Zoltán, Pálfi Dénes, Szigethy Dezső és Zsigmond Attila Szűrös Mátyás javasolta, hogy az ebédszünet elején tartsák meg a titkos szavazást. Ezután az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének kezdeményezésére és az Elnöki Tanács javaslatára Nyers /tezsőállammi- nisztert — e megbízatása alól érdemei elismerése mellett 5 ellen- szavazattal, 9 tartózkodással felmentette. A tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság megalakításáról szóló javaslattal foglalkozott ezután az Országgyűlés. A javaslathoz észrevétel nem érkezett, s a képviselők egyhangúlag megalakították az új bizottságot. Ezután Szűrös Mátyás javasolta, hogy a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság megüresedett titkári tisztségére Sasvári Józsefet válasszák meg. A javaslatot egyhangúlag elfogadták á képviselők. Ezt követően az építési és közlekedési bizottság új tagjairól szavaztak. Stadinger István jelölését 6 ellen- szavazattal, 7 tartózkodás mellett, Dauda Sándorét pedig 5 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett elfogadták. Moravcsik Ferencné (Bács- Kiskun m., 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára kért szót. Az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Békési László pénzügyminiszter terjesztette elő. Mint mondta, a törvényjavaslat tárgyalása szerves folytapártnak. Mit gondol, vajon visz- sza tudja-e — és ha igen, mivel — csalogatni az MSZMP a fiatalokat? — Én úgy látom, hogy a KISZ- ben al?0-as évek elején érezhető volt a mai reformkezdeményezések előszele. Valószínűleg ezt szélesebb körben is megismerik majd akkor, ha kellő hidegvérrel kezdik bírálni az akkori ifjúsági vezetőket. Ma az MSZMP-nek, mint ktírmányzó pártnak, jó politikával lehet megnyernie a közvéleményt, s ezzel együtt természetesen az ifjúságot. A jó politika feltétele, hogy különös figyelmet fordítsunk az ifjúság néhány különös problémájára, így az oktatás helyzetére. Nem szabad a tása az elmúlt parlamenti ülész- szakon tárgyalt gazdasági, mindenekelőtt költségvetési csomagtervnek. A szellemi, gondolati és társadalmi kapcsolatot a magyar gazdaságban évek óta zajló ellentmondásos, és napjainkra éles feszültségekhez, gazdasági válsághoz vezető folyamatok bemutatása, feltárása és elemzése adja. — Noha a törvényjavaslat feladata az, hogy elszámoljon az elmúlt évi állami költségvetés végrehajtásáról, nem kerülhetjük meg, hogy röviden összegezzük a gazdaság mélyében zajló folyamatokat, amelyek végül is a bemutatott költségvetési eredményekhez vezettek. Pozitív és negatív folyamatok egyaránt jellemezték gazdaságunk működését, és a kormány gazdaságirányítási tevékenységének eredményét 1988-ban — mondotta. — A bruttó nemzeti termelés és a nemzeti jövedelem terveinktől eltérően nem nőtt, hanem, ha kis mértékben is, 0,5 — 1 százalékkal csökkent. Az ipari termelés a tervezett növekedés helyett stagnált, az élelmiszer-gazdaság termelése a tervezettnél kisebb mértékben nőtt. Az ország teljesítette nemzetközi kötelezettségeit, megőrizte fizetőképességét, ennek megfelelően a megtermelt nemzeti jövedelem belsőfelhasználása csökkent. A csökkenés a lakosság fogyasztását és a beruházásokat egyaránt érintette, miközben ugrásszerűen, több mint 60 milliárd forinttal növekedtek a gazdaságban a készletek. A külkereskedelem a tervezettnél jobb eredményeket ért el. A külkereskedelmi áruforgalom 500 millió forintos aktívuma kiemelkedő eredmény, jelzi az exportorientáció erősödését, az értékesítés szerkezetének átalakulását. A lakosság jövedelmei és a fogyasztói árindex meghaladta a tervezettet, az egy főre jutó reál- jövedelem és reálbér csökkenése kisebb volt a prognózisoknál. A gazdaság jövedelemviszonyai is eltértek a tervezettől. Miközben az országban megtermelt összes jövedelem nem növekedett, a jövedelem elosztási arányai — nagyrészt a tervezettnél magasabb infláció, illetve az adóreform jövedelemátcsoportosító hatására — megváltoztak. A tervezettnél több jövedelem marad a vállalatoknál és szövetkezeteknél, arányait tekintve kevesebb a lakosságnál és a költségvetésnél. A külső és belső pénzügyi egyenpiacgazdaságnak abba a hibájába esnünk, amelyet munkanélküliségnek hívnak. Kötelességünk, hogy saját kormányunkat a lakáshelyzet megoldására biztassuk, s lehetővé tegyük, hogy tisztes munkával otthonhoz lehessen jutni. Úgy gondolom, hogy a fiatalokat nem lehet szép szavakkal megnyerni — bár azok is kellenek, hiszen én elfogadom azt a bibliai idézetet, hogy nemcsak kenyéren él az ember —, hanem normális élet- és munkakörülményeket kell számukra biztosítani. Én optimista vagyok: ha az MSZMP valódi reformpárttá válik, s fenntartja jelenlegi céljait, akkor sok fiatal pártjává válhat. Kovács Attila súly nem javult, a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya nagyobb a tervezettnél. A pénzügyminiszter szerint tény, hogy nem indult meg a gazdasági növekedés az elmúlt esztendőben sem. Ugyanakkor megkezdődött a gazdaságban az elavult gazdasági struktúra változása, ami még lassú, de néhány ponton már világosan kirajzolódik. A legutóbbi parlamenti ülész- szak óta rendezetlen, nagy összegű tartozások miatt eddig 18 vállalattal és szövetkezettel szemben indította meg a felszámolási eljárást az adóhivatal. A közeljövőben nagy kereskedelmi bankjaink további 15 — 20, tartósan fizetésképtelen gazdálkodóegység felszámolását kezdik meg. A kormány rövidesen ismét áttekinti a felszámolási eljárás szabályait és intézkedik a még mindig meglévő ellenérdekeltség további csökkentésére. A miniszter ezután a gazdálkodó szervezetek jövedelempozícióinak alakulását befolyásoló tényezőkről szólt. Mindent összevetve, az elmúlt esztendőben vállalatainknál és szövetkezeteinknél 32,5 milliárd forinttal több nettó jövedelem maradt, mint 1987-ben. A vállalkozói kör 62 százaléka több szabad forrással rendelkezett tavaly, mint az előző esztendőben. Igaz, hogy nőtt a veszteség tömege és részaránya is. A vállalati jövedelmek alakulásának fontos vonása, hogy erőteljesen nőtt a gazdálkodó szervezetek differenciálódása. A vállalkozói kör egyharmadánál a nyereségtöbblet meghaladta a 40 százalékot, 25 százalékánál a nyereség csökkenése elérte az 50 százalékot. Az iparban 13,5 százalékkal, az építőiparban 60 százalékkal, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban 26 százalékkal nőtt 1987-hez képest a szabad erőforrások tömege. Tovább nőtt a mezőgazdasági üzemek differenciálódása. Ezernégyszázötven mezőgazdasági üzemből 920-nál nőtt a szabadon felhasználható forrás 1987- hez képest. Ezek a gazdálkodó- egységek közel 19 milliárd forintot, 6 milliárddal többet fordítottak fejlesztésre, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a másik oldalon 500 mezőgazdasági üzem eredményei tovább csökkentek, adósságaik növekedtek, kritikus helyzetben vegetálnak. Az eladósodott mezőgazdasági üzemek helyzetének rendezése megkezdődött, az első mintegy 140 gazdaság stabilizálása kedvezményes hitelekkel, állami támogatással, illetve az adósságok egy részének elengedésével megtörtént, 150 üzem rendezésének programja készül, ezek megvalósítására fokozatosan kerül sor. A kormány számol azzal, hogy több száz működő mező- gazdasági üzem nem maradhat tartósan létbizonytalanságban. A súlyosan eladósodott, tartósan veszteséges üzemek mindegyike nem tartható életben, nem menthető meg. A mezőgazdaságban is szembe kell nézni a hosszú távon veszteséges üzemek egy részének fokozatos felszámolásával. Az a gazdaság, ahol a támogatások összege majdnem eléri a bruttó nyereség színvonalát, nem lehet fejlődőképes. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a magyar államháztartás több mint 20 százalékát kitevő támogatások fedezetének túlnyomó többségét nem azoktól a gazdálkodó szervezetektől kell elvonni, amelyek e támogatások haszonélvezői, akkor még nyilvánvalóbb a feladat: nem lehet más választásunk, csak a szubvenciók, dotációk radikális csökkentése, reális piaci árarányok kialakítása. Enélkül nem érvényesülhetnek a piac hatásai, nem gyorsulhat az egészséges szelekció, nem lehet csökkenteni a fejlődést gátló magas adókat — hangoztatta Békési László. A külkereskedelmi áruforgalom javuló eredményei ellenére az ország folyó fizetési mérlege a tervezettnél lényegesen kedvezőtlenebbül alakult — folytatta beszámolóját a miniszter. — Ebben meghatározó szerepe az úgynevezett bevásárlóturizmusnak volt, amely nemcsak az ország fizetési mérlegét, hanem a kormány tekintélyét is rombolta. — A lecke sokba kerül. A kormány a tanulságokat levonta, a legszükségesebb intézkedéseket megtette. Intézkedései nyomán a legkeresettebb tartós fogyasztási cikkekből ma már megfelelő a belső piaci kínálat, a kereskedelmi és magánimport árszínvonala közelít egymáshoz. A kormány hosszú távú megoldásokon is dolgozik. Ezek lényege: a belföldi kínálat további bővítése; hatékonyabb külkereskedelem; a devizaellátási rendszer korszerűsítése, majd hosszabb távon a forint konvertibilitásának megteremtése. E program keretében szó sincs a lakossági devizaszámlák zárolásáról, ellenkezőleg, a devizaszámlák további liberalizálásán, illetve a devizamegtakarítások ösztönzésén dolgozunk. A miniszter a továbbiakban arról szólt, hogy a költségvetés sok szálon kapcsolódik a fogyasztás finanszírozásához. A pénzbeli társadalmi jövedelmek, a társadalombiztosítási kiadások az évközi intézkedések miatt a tervezettnél magasabb szinten teljesültek. El kell ismerni, hogy a kiadási többletben szerepet játszottak megalapozatlan lépések is. így például év közben kénytelenek voltunk korrigálni azt a szabályt, amely szerint a táppénz alapjába már az első táppénzes naptól kezdve beszámíthatók a különböző jutalmak is. Jogos felháborodást keltett,' hogy betegállományban táppénzből nagyobb jövedelemre lehetett szert tenni, mint a folyamatosan végzett munkából. — A bizottsági viták során elhangzott az a jogtalan kritika a kormánnyal szemben, hogy az elmúlt esztendőben rövid távú költségvetési érdekeinek oltárán feláldozta a szociálpolitikát. A tények épp az ellenkezőjét bizonyítják. ' A kormány elszánt arra, hogy a következtetéseket ne csak szavakban, hanem tettekben is levonja. Erre meggyőző példát szolgáltatott azzal a rövid távú programmal, amelyet az 1989-es esztendő kiélezett feszültségeinek enyhítése érdekében az elmúlt ülésszakon a Parlament elé terjesztett, vagy a bős — nagymarosi beruházás felfüggesztésével, amit az Országgyűlés megerősített. Ezen túl a kormány megfeszített munkával dolgozik a gyökeres gazdasági fordulat előkészítésén, hiszen pontosan tudja, hogy az eddigi gazdaságpolitika és gazdaságirányítási gyakorlat nem folytatható tovább. Ennek jegyében terjeszti a Parlament elé a következő napirendek keretében tárgyalandó koncepciókat, majd ősszel a válság kezelésére és megállítására alkalmas kormányprogramot. A kormány nevében ezután mindössze annyit kért az Országgyűléstől, hogy a múlt jogos bírálatával egyidejűleg ne bi- zonytalanítsa el a jelen és a közeljövő kormányzati törekvéseit, fordulatot előkészítő lépéseit. Szabó Tamás József, a terv- és költségvetési bizottság előadója elmondta, hogy a testületi vitában a magyar gazdaság olyan visz- sza-visszatérő problémái kerültek felszínre, mint például a terv és az eredmények szélsőséges eltérése, a nagymérvű túlköltekezés, a magas társadalmi rezsi, a támogatások magas aránya. Az építési és közlekedési bizottság nem fogadta el a kormány zárszámadását. Indokai között szerepelt, hogy nem valósult meg a belső és a külső egyensúly javítása, a vállalkozások serkentése. Szabó Tamás József arra kérte az Országgyűlést, hogy az elhangzott kritikai észrevételekkel együtt fogadja el a tavalyi zárszámadást. Az ebédszünetet követően Pesta László, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a szünet idején lezajlott alelnökválasztás eredményét. A legtöbb szavazatot — szám szerint 175-öt — Fodor István kapta, így ő foglalhatja el a Vida Miklós távozásával megüresedett alelnöki helyet. Az újonnan megválasztott alelnök megköszönte az Országy- gyűlés bizalmát. A költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájában ezután Juratovics Aladár (Csongrád m., 7. v. k.), Jakab Róbertné (országos lista), a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, az Országgyűlés alelnöke és Schmidt Ernő (Vas m. ÍO. v. k.) szólaltak fel. Az ülés szünetében Szűrös Mátyás társaságában sajtótájékoztatón mutatkozott be Fodor István, az Országgyűlés új alelnöke. Fodor István kifejtette: a Parlament elnökének elsősorban az országgyűlési ülésszakok előkészítésében, az állandó bizottságok munkájának összehangolásában, a plenáris ülések vezetésében tud segítséget nyújtani A felszólalások után szavazás következett: a Parlament 43 ellenszavazattal, 66 tartózkodás mellett elfogadta a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A szünet után ismét a pénzügyminiszter kapott szót. Az államháztartás reformkoncepciójáról tartott újabb expozét. A vitában felszólaltak: Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, Balogh László, Hámori Csaba és Deák Géza képviselők. Ma az előterjesztés vitájával folytatódik az Országgyűlés ülésszaka. Nyers Rezső és dr. Csehák Judit Petícióátadás Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke kedden a Parlamentben Debrecen és környéke lakóinak képviselőitől petíciót vett át. Ebben a Ház elnökétől azt kéri a 21 860 aláíró — köztük társadalmi szervezetek, a megyei munkásőrség, oktatási intézmények több dolgozója, aktivistája járjon közre annak érdekében, hogy 1990. december 31-ig zárják be a városban működő szovjet katonai repülőteret. Agárdi Gábomé, Lengyel István, Engi László, Szabó Lukács a petíció átadásakor hangsúlyozták, hogy a lakosság kérése, illetve az aláírásgyűjtés nem szovjetellenes fellépés, és nem szándékoznak beavatkozni a szovjet katonapolitikába. Szűrös Mátyás Debrecen város követeivel beszélgetve elmondotta: jól ismeri az immár egy évtizedes gondokat, a lakosság kérését, és jogosnak tartja azt. Utalt arra, hogy e témában a mostani ülésszakon interpellálnak a honvédelmi miniszterhez. Emlékeztetett arra, hogy a végleges megoldást az ilyen és hasonló kérdésekben az általános európai leszerelés hozhatja, amelyről Bécsben már régóta tárgyalnak. Ettől függetlenül is azonban megoldást szükséges találni a debreceni szovjet repülőtér ügyében, s addig is kérte a helyi lakosság megértését, türelmét. „Az MSZMP elutasítja az erőszakot” Mondta Kovács Jenő, a KB titkára Hatvanban
