Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS NÉPÚJSÁG, 1989. június 28., szerda 2. Pozsgay Imre tájékoztatja a képviselőket (Folytatás az 1. oldalról) hogy a politikai tárgyalások eredményesek lesznek, s így le­csendesítik azokat a vitákat, amelyekben ma kétségbe vonják a törvényhozás legitimitását, to­vábbá elvezethetnek ahhoz a bé­kés megoldáshoz, amely közös politikai cél. Ezt követően Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a SOTE II. számú gyer­mekklinikájának tanársegédje kért szót. Egyetértve a Pozsgay Imre által elmondottakkal, java­solta: bízzák meg az Országgyű­lés elnökét, tárgyaljon annak ér­dekében, hogy a köztársasági el­nökről szóló törvényjavaslat még október előtt a Parlament elé ke­rüljön. Az igazságügy-minisztert pedig bízzák meg azzal, hogy a nyár folyamán alternatív javasla­tokat tartalmazó tervezetet te­gyen le a politikai egyeztető tár­gyalásokat folytató felek asztalá­ra. Szűrös Mátyás ezután rátért az ülésszak tárgysorozatának té­májára, egyúttal bejelentette, hogy az ülésszak várhatóan lega­lább három napig tart. A képviselők a napirendre tű­zendő témák meghallgatása után — egy tartózkodással — elfogad­ták a mostani ülésszak tárgyso­rozatát. Ennek értelmében a kö­vetkezőket tárgyalják meg: 1. Személyi javaslatok; 2. A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat; 3. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előteijesz­tés; 4. Az adóreform működésé­nek tapasztalatairól és az adó­rendszer korszerűsítésének koncepció­járól szóló előterjesztés; 5. a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat; 6. A Büntető Törvénykönyv­ről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat; 7. A földről szóló, az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. Interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpellá­ciót és 9 kérdést tárgyal meg. Ezután került sor az első napi­rendi pont, azaz a személyi javas­latok tárgyalására. Szűrös Má­tyás tájékoztatta a képviselőket, hogy dr. Vida Miklós lemondá­sával betöltetlen az Országgyű­lés alelnöki helye, s erre a tiszt­ségre a jelölőbizottság javaslatot nyújtott be. A két jelölt: Fodor István és Zsigmond Attila. A jelölőbizottság jelentésével kapcsolatban Fodor Sándor (Fe­jér m., 5. vk.) jelentkezett szólás­ra, s javasolta, hogy a jelölőlistá­ra az Országgyűlés vegye fel — a jelölőbizottság jelentésében is megjelölt — Pálfi Dénesi és Szi- gethy Dezsőt. Az elnök szavazásra bocsátot­ta a javaslatot, s mivel nem volt meg a szükséges egyszerű több­ség, elrendelte, hogy a jelölőbi­zottság folytassa munkáját. A szünetet követően Gyuricza László, a jelölőbizottság elnöke ismertette szótöbbséggel elfoga­dott javaslatukat, eszerint öt (Folytatás az 1. oldalról) — Ez a válasz azt jelenti-, hogy nem személyeket helyez előtérbe, hanem a testület iránt van bizal­ma? — Valóban így van, nem arról van szó, hogy kit szeretnék közü­lük családtagomnak, hanem ar­ról, hogy ez egy jó, kollektív ve­zetésnek ígérkezik, és minden remény megvan arra, hogy sike­resen fognak együtt dolgozni. — Ön a jelenlegi MSZMP-ve­zetők közül szinte egyedülállóan hosszú ideig dolgozott az ifjúsági mozgalomban. Jelenleg az MSZMP-nek tulajdonképpen nincsen ifjúsági szervezete, s a fiatalok sem igen szorgalmaz­zák, hogy tagjai legyenek ennek a Dr. Békési László pénzügy- miniszter beszámolóját tartja képviselő kerüljön fel a jelölőlis­tára, abc-sorrendben: Fodor Ist­ván, Király Zoltán, Pálfi Dénes, Szigethy Dezső és Zsigmond At­tila Szűrös Mátyás javasolta, hogy az ebédszünet elején tartsák meg a titkos szavazást. Ezután az Országgyűlés a Mi­nisztertanács elnökének kezde­ményezésére és az Elnöki Tanács javaslatára Nyers /tezsőállammi- nisztert — e megbízatása alól ér­demei elismerése mellett 5 ellen- szavazattal, 9 tartózkodással fel­mentette. A tudománypolitikai és mű­szaki-fejlesztési bizottság meg­alakításáról szóló javaslattal fog­lalkozott ezután az Országgyű­lés. A javaslathoz észrevétel nem érkezett, s a képviselők egyhan­gúlag megalakították az új bi­zottságot. Ezután Szűrös Mátyás java­solta, hogy a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság megüresedett titkári tisztségére Sasvári Józsefet válasszák meg. A javaslatot egyhangúlag elfo­gadták á képviselők. Ezt követő­en az építési és közlekedési bi­zottság új tagjairól szavaztak. Stadinger István jelölését 6 ellen- szavazattal, 7 tartózkodás mel­lett, Dauda Sándorét pedig 5 el­lenszavazattal, 17 tartózkodás mellett elfogadták. Moravcsik Ferencné (Bács- Kiskun m., 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára kért szót. Az 1988. évi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot Békési László pénzügyminiszter terjesztette elő. Mint mondta, a törvényja­vaslat tárgyalása szerves folyta­pártnak. Mit gondol, vajon visz- sza tudja-e — és ha igen, mivel — csalogatni az MSZMP a fiatalo­kat? — Én úgy látom, hogy a KISZ- ben al?0-as évek elején érezhető volt a mai reformkezdeményezé­sek előszele. Valószínűleg ezt szélesebb körben is megismerik majd akkor, ha kellő hidegvérrel kezdik bírálni az akkori ifjúsági vezetőket. Ma az MSZMP-nek, mint ktírmányzó pártnak, jó po­litikával lehet megnyernie a köz­véleményt, s ezzel együtt termé­szetesen az ifjúságot. A jó politi­ka feltétele, hogy különös figyel­met fordítsunk az ifjúság néhány különös problémájára, így az ok­tatás helyzetére. Nem szabad a tása az elmúlt parlamenti ülész- szakon tárgyalt gazdasági, min­denekelőtt költségvetési cso­magtervnek. A szellemi, gondo­lati és társadalmi kapcsolatot a magyar gazdaságban évek óta zajló ellentmondásos, és napja­inkra éles feszültségekhez, gaz­dasági válsághoz vezető folya­matok bemutatása, feltárása és elemzése adja. — Noha a tör­vényjavaslat feladata az, hogy el­számoljon az elmúlt évi állami költségvetés végrehajtásáról, nem kerülhetjük meg, hogy rövi­den összegezzük a gazdaság mé­lyében zajló folyamatokat, ame­lyek végül is a bemutatott költ­ségvetési eredményekhez vezet­tek. Pozitív és negatív folyama­tok egyaránt jellemezték gazda­ságunk működését, és a kormány gazdaságirányítási tevékenysé­gének eredményét 1988-ban — mondotta. — A bruttó nemzeti termelés és a nemzeti jövedelem terveink­től eltérően nem nőtt, hanem, ha kis mértékben is, 0,5 — 1 száza­lékkal csökkent. Az ipari terme­lés a tervezett növekedés helyett stagnált, az élelmiszer-gazdaság termelése a tervezettnél kisebb mértékben nőtt. Az ország telje­sítette nemzetközi kötelezettsége­it, megőrizte fizetőképességét, ennek megfelelően a megtermelt nemzeti jövedelem belsőfelhasz­nálása csökkent. A csökkenés a lakosság fogyasztását és a beru­házásokat egyaránt érintette, mi­közben ugrásszerűen, több mint 60 milliárd forinttal növekedtek a gazdaságban a készletek. A külkereskedelem a tervezettnél jobb eredményeket ért el. A kül­kereskedelmi áruforgalom 500 millió forintos aktívuma kiemel­kedő eredmény, jelzi az exporto­rientáció erősödését, az értékesí­tés szerkezetének átalakulását. A lakosság jövedelmei és a fo­gyasztói árindex meghaladta a tervezettet, az egy főre jutó reál- jövedelem és reálbér csökkenése kisebb volt a prognózisoknál. A gazdaság jövedelemviszonyai is eltértek a tervezettől. Miközben az országban megtermelt összes jövedelem nem növekedett, a jö­vedelem elosztási arányai — nagyrészt a tervezettnél maga­sabb infláció, illetve az adóre­form jövedelemátcsoportosító hatására — megváltoztak. A ter­vezettnél több jövedelem marad a vállalatoknál és szövetkezetek­nél, arányait tekintve kevesebb a lakosságnál és a költségvetésnél. A külső és belső pénzügyi egyen­piacgazdaságnak abba a hibájá­ba esnünk, amelyet munkanél­küliségnek hívnak. Kötelessé­günk, hogy saját kormányunkat a lakáshelyzet megoldására biz­tassuk, s lehetővé tegyük, hogy tisztes munkával otthonhoz le­hessen jutni. Úgy gondolom, hogy a fiatalokat nem lehet szép szavakkal megnyerni — bár azok is kellenek, hiszen én elfogadom azt a bibliai idézetet, hogy nem­csak kenyéren él az ember —, ha­nem normális élet- és munkakö­rülményeket kell számukra biz­tosítani. Én optimista vagyok: ha az MSZMP valódi reformpárttá válik, s fenntartja jelenlegi célja­it, akkor sok fiatal pártjává vál­hat. Kovács Attila súly nem javult, a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya nagyobb a tervezettnél. A pénzügyminiszter szerint tény, hogy nem indult meg a gaz­dasági növekedés az elmúlt esz­tendőben sem. Ugyanakkor megkezdődött a gazdaságban az elavult gazdasági struktúra válto­zása, ami még lassú, de néhány ponton már világosan kirajzoló­dik. A legutóbbi parlamenti ülész- szak óta rendezetlen, nagy össze­gű tartozások miatt eddig 18 vál­lalattal és szövetkezettel szem­ben indította meg a felszámolási eljárást az adóhivatal. A közeljö­vőben nagy kereskedelmi bank­jaink további 15 — 20, tartósan fizetésképtelen gazdálkodóegy­ség felszámolását kezdik meg. A kormány rövidesen ismét átte­kinti a felszámolási eljárás szabá­lyait és intézkedik a még mindig meglévő ellenérdekeltség továb­bi csökkentésére. A miniszter ezután a gazdál­kodó szervezetek jövedelempo­zícióinak alakulását befolyásoló tényezőkről szólt. Mindent összevetve, az elmúlt esztendőben vállalatainknál és szövetkezeteinknél 32,5 milliárd forinttal több nettó jövedelem maradt, mint 1987-ben. A vál­lalkozói kör 62 százaléka több szabad forrással rendelkezett ta­valy, mint az előző esztendőben. Igaz, hogy nőtt a veszteség töme­ge és részaránya is. A vállalati jö­vedelmek alakulásának fontos vonása, hogy erőteljesen nőtt a gazdálkodó szervezetek diffe­renciálódása. A vállalkozói kör egyharmadánál a nyereségtöbb­let meghaladta a 40 százalékot, 25 százalékánál a nyereség csök­kenése elérte az 50 százalékot. Az iparban 13,5 százalékkal, az építőiparban 60 százalékkal, a kereskedelemben és a szolgálta­tásokban 26 százalékkal nőtt 1987-hez képest a szabad erő­források tömege. Tovább nőtt a mezőgazdasági üzemek differenciálódása. Ezer­négyszázötven mezőgazdasági üzemből 920-nál nőtt a szaba­don felhasználható forrás 1987- hez képest. Ezek a gazdálkodó- egységek közel 19 milliárd forin­tot, 6 milliárddal többet fordítot­tak fejlesztésre, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a másik oldalon 500 mezőgazdasági üzem eredményei tovább csök­kentek, adósságaik növekedtek, kritikus helyzetben vegetálnak. Az eladósodott mezőgazdasá­gi üzemek helyzetének rendezé­se megkezdődött, az első min­tegy 140 gazdaság stabilizálása kedvezményes hitelekkel, állami támogatással, illetve az adóssá­gok egy részének elengedésével megtörtént, 150 üzem rendezé­sének programja készül, ezek megvalósítására fokozatosan ke­rül sor. A kormány számol azzal, hogy több száz működő mező- gazdasági üzem nem maradhat tartósan létbizonytalanságban. A súlyosan eladósodott, tartósan veszteséges üzemek mindegyike nem tartható életben, nem ment­hető meg. A mezőgazdaságban is szembe kell nézni a hosszú tá­von veszteséges üzemek egy ré­szének fokozatos felszámolásá­val. Az a gazdaság, ahol a támo­gatások összege majdnem eléri a bruttó nyereség színvonalát, nem lehet fejlődőképes. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a magyar ál­lamháztartás több mint 20 száza­lékát kitevő támogatások fede­zetének túlnyomó többségét nem azoktól a gazdálkodó szer­vezetektől kell elvonni, amelyek e támogatások haszonélvezői, akkor még nyilvánvalóbb a fel­adat: nem lehet más választá­sunk, csak a szubvenciók, dotá­ciók radikális csökkentése, reális piaci árarányok kialakítása. Enélkül nem érvényesülhetnek a piac hatásai, nem gyorsulhat az egészséges szelekció, nem lehet csökkenteni a fejlődést gátló ma­gas adókat — hangoztatta Békési László. A külkereskedelmi áruforga­lom javuló eredményei ellenére az ország folyó fizetési mérlege a tervezettnél lényegesen kedvezőt­lenebbül alakult — folytatta be­számolóját a miniszter. — Ebben meghatározó szerepe az úgyneve­zett bevásárlóturizmusnak volt, amely nemcsak az ország fizetési mérlegét, hanem a kormány te­kintélyét is rombolta. — A lecke sokba kerül. A kor­mány a tanulságokat levonta, a legszükségesebb intézkedéseket megtette. Intézkedései nyomán a legkeresettebb tartós fogyasztási cikkekből ma már megfelelő a belső piaci kínálat, a kereskedel­mi és magánimport árszínvonala közelít egymáshoz. A kormány hosszú távú megoldásokon is dolgozik. Ezek lényege: a belföl­di kínálat további bővítése; haté­konyabb külkereskedelem; a de­vizaellátási rendszer korszerűsí­tése, majd hosszabb távon a fo­rint konvertibilitásának megte­remtése. E program keretében szó sincs a lakossági devizaszám­lák zárolásáról, ellenkezőleg, a devizaszámlák további liberali­zálásán, illetve a devizamegtaka­rítások ösztönzésén dolgozunk. A miniszter a továbbiakban arról szólt, hogy a költségvetés sok szálon kapcsolódik a fo­gyasztás finanszírozásához. A pénzbeli társadalmi jövedelmek, a társadalombiztosítási kiadások az évközi intézkedések miatt a tervezettnél magasabb szinten teljesültek. El kell ismerni, hogy a kiadási többletben szerepet ját­szottak megalapozatlan lépések is. így például év közben kényte­lenek voltunk korrigálni azt a szabályt, amely szerint a táppénz alapjába már az első táppénzes naptól kezdve beszámíthatók a különböző jutalmak is. Jogos fel­háborodást keltett,' hogy bete­gállományban táppénzből na­gyobb jövedelemre lehetett szert tenni, mint a folyamatosan vég­zett munkából. — A bizottsági viták során el­hangzott az a jogtalan kritika a kormánnyal szemben, hogy az elmúlt esztendőben rövid távú költségvetési érdekeinek oltárán feláldozta a szociálpolitikát. A tények épp az ellenkezőjét bizo­nyítják. ' A kormány elszánt arra, hogy a következtetéseket ne csak sza­vakban, hanem tettekben is le­vonja. Erre meggyőző példát szolgáltatott azzal a rövid távú programmal, amelyet az 1989-es esztendő kiélezett feszültségei­nek enyhítése érdekében az el­múlt ülésszakon a Parlament elé terjesztett, vagy a bős — nagyma­rosi beruházás felfüggesztésével, amit az Országgyűlés megerősí­tett. Ezen túl a kormány megfe­szített munkával dolgozik a gyö­keres gazdasági fordulat előké­szítésén, hiszen pontosan tudja, hogy az eddigi gazdaságpolitika és gazdaságirányítási gyakorlat nem folytatható tovább. Ennek jegyében terjeszti a Parlament elé a következő napirendek ke­retében tárgyalandó koncepció­kat, majd ősszel a válság kezelé­sére és megállítására alkalmas kormányprogramot. A kormány nevében ezután mindössze annyit kért az Or­szággyűléstől, hogy a múlt jogos bírálatával egyidejűleg ne bi- zonytalanítsa el a jelen és a kö­zeljövő kormányzati törekvéseit, fordulatot előkészítő lépéseit. Szabó Tamás József, a terv- és költségvetési bizottság előadója elmondta, hogy a testületi vitá­ban a magyar gazdaság olyan visz- sza-visszatérő problémái kerül­tek felszínre, mint például a terv és az eredmények szélsőséges el­térése, a nagymérvű túlkölteke­zés, a magas társadalmi rezsi, a támogatások magas aránya. Az építési és közlekedési bi­zottság nem fogadta el a kor­mány zárszámadását. Indokai között szerepelt, hogy nem való­sult meg a belső és a külső egyen­súly javítása, a vállalkozások ser­kentése. Szabó Tamás József arra kérte az Országgyűlést, hogy az el­hangzott kritikai észrevételekkel együtt fogadja el a tavalyi zárszá­madást. Az ebédszünetet követően Pesta László, a szavazatszedő bi­zottság elnöke ismertette a szü­net idején lezajlott alelnökvá­lasztás eredményét. A legtöbb szavazatot — szám szerint 175-öt — Fodor István kapta, így ő fog­lalhatja el a Vida Miklós távozá­sával megüresedett alelnöki he­lyet. Az újonnan megválasztott alelnök megköszönte az Országy- gyűlés bizalmát. A költségvetés végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat vitájá­ban ezután Juratovics Aladár (Csongrád m., 7. v. k.), Jakab Róbertné (országos lista), a Ma­gyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetségének főtitkára, az Országgyűlés alelnöke és Schmidt Ernő (Vas m. ÍO. v. k.) szólaltak fel. Az ülés szünetében Szűrös Mátyás társaságában sajtótájé­koztatón mutatkozott be Fodor István, az Országgyűlés új alel­nöke. Fodor István kifejtette: a Parlament elnökének elsősorban az országgyűlési ülésszakok elő­készítésében, az állandó bizott­ságok munkájának összehango­lásában, a plenáris ülések vezeté­sében tud segítséget nyújtani A felszólalások után szavazás következett: a Parlament 43 el­lenszavazattal, 66 tartózkodás mellett elfogadta a múlt évi költ­ségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A szünet után ismét a pénz­ügyminiszter kapott szót. Az ál­lamháztartás reformkoncepció­járól tartott újabb expozét. A vitában felszólaltak: Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, Balogh László, Hámori Csaba és Deák Géza képviselők. Ma az előterjesztés vitájával folytatódik az Országgyűlés ülésszaka. Nyers Rezső és dr. Csehák Judit Petícióátadás Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke kedden a Parla­mentben Debrecen és környéke lakóinak képviselőitől petíciót vett át. Ebben a Ház elnökétől azt kéri a 21 860 aláíró — köz­tük társadalmi szervezetek, a megyei munkásőrség, oktatási intézmények több dolgozója, aktivistája járjon közre annak érdekében, hogy 1990. december 31-ig zárják be a városban működő szovjet katonai repülőteret. Agárdi Gábomé, Lengyel István, Engi László, Szabó Lukács a petíció átadásakor hang­súlyozták, hogy a lakosság kérése, illetve az aláírásgyűjtés nem szovjetellenes fellépés, és nem szándékoznak beavatkozni a szovjet katonapolitikába. Szűrös Mátyás Debrecen város követeivel beszélgetve el­mondotta: jól ismeri az immár egy évtizedes gondokat, a la­kosság kérését, és jogosnak tartja azt. Utalt arra, hogy e témá­ban a mostani ülésszakon interpellálnak a honvédelmi minisz­terhez. Emlékeztetett arra, hogy a végleges megoldást az ilyen és hasonló kérdésekben az általános európai leszerelés hozhat­ja, amelyről Bécsben már régóta tárgyalnak. Ettől függetlenül is azonban megoldást szükséges találni a debreceni szovjet re­pülőtér ügyében, s addig is kérte a helyi lakosság megértését, türelmét. „Az MSZMP elutasítja az erőszakot” Mondta Kovács Jenő, a KB titkára Hatvanban

Next

/
Oldalképek
Tartalom