Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-10 / 135. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. június 10., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. Elsőként pártonkívüliként Zeneszerző miniszter „Mérges” állatok Hangya és nyflméreg A legszexisebb férfi Az amerikai filmvilág legvonzóbb férfiszínésze — egészen pontosan a legszexisebbférfi Ken Wahl, az US című hetilap jóvoltából. A közlés a magyar olvasó számára úgyszólván semmitmondó, jóllehet e rang bizonyára felkelti a mindkét nembéli olvasók kíváncsiságát. Nos, az amerikai magazin szerint a szerda esti tvsorozat — Wisegny — sztárjaként szolgált rá a döntésre, melyet nem tudni milyen zsűri hozott. Első oldalra került, ez a lényeg, s ez alkalomból nyilatkozatot is kértek tőle, azt tudakolva, hogy miért lett színész, és mit szeretne elérni a pályán. Íme a válasz: „Azért lettem színész, mert utálom a szegénységet. Dolgozni fogok keményen, mert ha nem ezt teszem, egyszer csak az utcán találom magamat."Nem éppen hangzatos program, inkább hasznos. Feltehetően a lapot sem elégítette ki, mert megszavaztatta a hölgyolvasókat is, akik még csak az első tíz közé sem sorolták Ken Wählt. ízlésről ne vitatkozz — tartja a régi közmondás. Akkor pedig csak arra gondolhat az ember, hogy a hölgyolvasók e nyilatkozat révén rádöbbentek: ez az űr, bár lehet szexis, de egész biztos, hogy izzadságszagú. — Nem egészen értem, hogyan beszélhetünk komolyan a kultúra irányításáról. Úgy vélem, hogy egy hivatalnoknak — márpedig én most az vagyok, mondjuk meg őszintén —, nem az a dolga, hogy megmondja a festőknek, zenészeknek, rendezőknek és színészeknek, mit és hogyan fessenek, játsszanak, vagy vigyenek- színre, hanem az, hogy segítsen, hogy megteremtse a feltételeket, hogy gondoskodjon a kultúra anyagi bázisáról. A kultúrának a szegény rokonból, aki az anyagi termelésre fordított összegből visszamaradó pénzért nyújtja kérő kezét, olyan területté kell válnia, amely saját magát látja el, méghozzá nem is rosszul és amellett hasznot is hoz. Ehhez viszont ösztönözni kell a profesz- szionalizmust, nem szabad megengedni a dilettánsok működését... Napjainkban fogyasztóink — ha szabad így kifejeznem magam — jóval igényesebbek lettek, a szürkeségért nem hajlandóak fizetni. Ezért üres néhány színház és koncertterem. Akik azt hiszik, hogy az állam továbbra is dotációkkal támogatja a senkinek sem kellő alkotásokat — tévednek. Én színészként, zeneszerzőként jöttem ebbe az épületbe, ahol most miniszteri dolgozószobám van. Itt tiltották be dalaimat, itt mondták meg „mire van szüksége a népnek és mire nincs”. Én azt szeretném, ha a nép maga döntene erről — telt házakkal, vagy bukott előadásokkal, koncertekkel, kiállításokkal...” Gyakorlatilag e rövid monológban foglalható össze az új lettországi kulturális miniszter egész programja. A lett Rajmond Pa- ulsz szimpatizál a lett népfront elgondolásaival, bár formálisan nem tagja a szervezetnek. Nagyon szereti a gyerekeket. Hivatalos elfoglaltságán kívül egyetlen kötelezettséget vállalt, — egy gyermekkórus vezetését. Az ország első pártonkívüli minisztere kimagasló művelője annak a területnek, melynek vezetésére vállalkozott. Ötvenhárom éves, édesapja ezermester volt. Nagyon örült, amikor kiderült, hogy fia különleges zenei képességekkel rendelkezik. A család zongorát vett, nem sajnálták a pénzt a gyerek taníttatására. Paulsz nővére is ismert gobelinkészítő művész lett. A 60-as években Paulsz, a fiatal rigai alkotó értelmiség egyik kiváló dzsesszzenésze. A 80-as években megkapja a Szovjetunió Kiváló Művésze címet, ismert és népszerű zeneszerző, számos kedvelt sláger alkotója, egy nagyszerű gyermekegyüttes vezetője, a köztársasági rádió zenei vezetője. Komponálásra ma alig marad ideje, a zongora kottatartóján sárgulnak a be nem fejezett dalok kottái. A miniszter családja nagyon szereti, ha a családfő a zongorához ül, ám ez mostanság már elég ritkán fordul elő. Élettani értelemben „mérgesnek” mondunk minden olyan állatot, amelyek testükben bizonyos anyagokat, mérgeket termelnek. Ezekkel a mérgekkel más állatok, esetleg az ember szerveinek működését rövidebb- hosszabb időre megzavarják, kivételesen halálát is okozhatják. Az állat mérges volta fajának minden egyedére jellemző. A méreg az állatnak vagy az egész testében vagy csak bizonyos testrészeiben termelődik és tárolódik. A leggyakoribb eset az, amikor a mérges állatnak külön méregkészüléke van; ez méregmirigyből, ennek vezetékéből, méregtartóból, és sebzésre, valamint a méregnek a sebbejuttatására alkalmas készülékből (fonal, szőr, tüske, fullánk stb.) áll. Bizonyos fajok száj szerveiket használják sebzésre és a méreg bevitelére. Az emberek általában nem szeretik a pókokat. Az ellenszenvnek talán az is oka lehet, hogy a pókok a közhit szerint valamennyien mérges állatok, s marásuk az emberre veszélyes. Ez pedig túlzás. Való igaz, hogy a pókok között vannak igazán mérgesek, például a Földközitenger környékén élő malmig- natte, melynek csípése a méh- szúráshoz hasonló érzést kelt; a csípés helyét két kis vörös folt jelzi. A megcsípett embert csakhamar hideg veríték veri ki, levegő után kapkod, szívtájékán szorongó érzés támad. A tünetek néhány nap után elmúlnak, bár kivételesen az áldozat belepusztulhat a csípésbe. Van még persze néhány valóban veszélyes pókfaj, de a legtöbb fajé fájdalmas ugyan, de nem veszedelmes. Ilyen például a cselőpók, a keresztespók, búvárpók stb. A rovarok körében a hártyás- számyúak csoportjában van a legtöbb „mérges” állat. Ilyenek például a méhek, darazsak és a hangyák. A méh mérge rokon a kígyóméreggel, a vörösvérteste- ket támadja meg, de van benne gyulladást keltő, görcsöt okozó és kábító hatású alkatrész is. A darazsak közül legveszedelmesebb a lódarázs csípése. A legtöbb hangyafajnak nincs fullánkja, ezért szájszerveikkel sebeznek, és csak azután fecskendezik a potrohúkban levő méregmirigy váladékát a sebbe. A méreg fo hatóanyaga a han- gyasav. Néhány forróégövi hangyafaj mérge nyomán általános mérgezési tünetek léphetnek fel ájulással és múló bénulással. Egyes afrikai népek bizonyos vöröshangyák mérgét nyílméregként használják. Képünkön: hangya — támadásban (MTI - Press) A bölcs Kálmán Mindennapi nyelvünk ^ Az infláció és az inflálódás árnyékában Közleményünk címe elsősorban arra utal, hogy gazdasági és politikai életünk történéseit nyomon kísérő mindennapi nyelv- használatunkra oly nagyon jellemző szóözönében egy latin eredetű szócsalád „ugrott az első helyre”. Szóban és írásban egyaránt feltűnően gyakran hallhatjuk és olvashatjuk az infláció, inflálódás, inflálódik szóalakokat. Társadalmunk minden rétege ismeri és érti e szavak jelentését és használati értékét, s ezért újabban éppen az alapjelentésüket megnevező magyar megfelelő nyelvi formák ritkábban jutnak közlő, kifejező szerephez, pedig éppen ezek lennének alkalmasak az árnyaltabb, az egyértelműbb mondanivaló és minősítés kifejezésére. Erről tanúskodik példatárunk is: pénzromlás, pénzhígulás, a pénz elértéktelenedése; áremelkedés, árnövekedés, árszínvonal-emelkedés; drágulás, stb, stb. Ezek a rokon értelmű jelentésárnyalatok és használati értékváltozatok tehetik egyértelműbbé azokat a szóösszetételeket, szókapcsolatokat, jelzős szerkezeti formákat, amelyekben a kulcsszói szerepet az infláció megnevezés játssza. íme, a példatár: szabályozott infláció, irányított infláció, inflációt gerjesztő intézkedés, két számjegyes infláció, lopakodó, lappangó infláció, inflációs tendencia, antiinflációspolitika, inflációellenes lépések, eszközök, rohanó infláció (Jugoszlávia), infláció elvadulás (Lengyelország), vadinfláció, inflációs pánik, mesterséges infláció, tartóssá vált infláció stb. Azt sem tartjuk véletlennek, hogy az infláció és az inflálódás egyre merészebb jelentésárnyalatainak szerepköre is bővülő tendenciát mutat. A szóözön, a szavak dagálya, a felesleges szószátyárkodás rokon értelmű szósorba szervesen illeszkedik bele az infláció és az inflálódás megnevezés. Olykor csak divatszóként, az utánzás kényszereként vesszük ajkunkra és toliunkra ezeket a szavakat: „Most valóságos politikai infláció van Magyarországon” (Magyar Nemzet, 1989. máj. 20.). — „Ha a mai magyar politikai programpiacon körülnézünk, akkor lassan az infláció jeleit vehetjük észre” (Népújság, 1989. máj. 18.). — „Mai politikai szókészletünk hihetetlen szóbősége és a politikai szakkifejezések nemkívánatos inflációja nemcsak a szavak hitelét rontja, hanem a közügyek iránti érzékenységünket is gyengíti” (Népújság, 1989. ápr. 15.). Sajátos politikai hátteret biztosít az inflálódik, inflálódás, inflálódó szósor ezeknek a sajtóbeli szövegrészieteknek: „Milyen jó dolog adósnak lenni egy elinflálódó világban” (Élet és Irodalom, 1989. máj. 26.). — „Mintha kezdene inflálódni a demokratikus jelző” (Magyar Hírlap, 1988. dec. 17.). Politikai és nyelvhasználati érzékenységünket is minősíti az a szóhasználati jelenség, hogy humoros áthallásokkal színezett beszédhelyzetekben nyelvi leleményként szerephez jutottak ezek a szokatlan szóalakok: inflációóra, inflációs óra. A Magyar Nemzet A Nap rovatában a paródia nyelvén és szándékával ajánlja az egyre emelkedő árindexet mérő szerkentyű helyett az inflációóra felhasználását, s talán akkor arra is lehetőségünk lenne, hogy „az inflációs órát átállíthassuk”. Dr. Bakos József Mint tudjuk, Könyves Kálmán királyunk nevéhez fűződik az a megállapítás, hogy boszorkányok nincsenek, de általánosságban mégsem vonta kétségbe létezésüket. Rejtvényünk vízszintes 1. és a függőleges 13. számú sorában — mai tapasztalataink alapján — igazat adunk bölcs királyunknak. Megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: 13. Dél-itáliai város, ahol i. e. VI-V. században neves görög filozófiai iskola működött. 14. Állati. 15. Fémet tartalmazó ásvány. 16. Irodai fűzőkapocs. 18. Játékbaba, kislány. 19. Családtag. 20. A gallium vegyjele. 21. Némely angol nevek előtti rövidítés. 23. Rövid délelőtt. 24. Amely személy. 25. Arany János műve. 28. Az ón vegyjele. 29. Klasszikus kötőszó. 31. Titkol, leplez valamit. 32. Francia közigazgatási terület (megye) rövidítése. 33. Erről van szó? 34. Á bibliai sóbálvány papucsfélje. 36. Zeusz dundi szerelme, akit a féltékeny Héra némi rosszmájúsággal tehénné varázsolt. 37. A Tisza, amikor ellepi a tiszavirág. 39. Párizsi alvilági bűnöző. 41. Kellem. 42. Amundsen norvég sarkutazó utóneve. 43. Tanzánia, afrikai államszövetség régebbi elnevezése. 45. Antal Imre. 46. Görögből vett női név (névnap: június 15.). 47. Menetrendek egyik rövidítése. 48. Hegy a Bakonyban. 49. Tehát, latinul. 51. Tiltószó. 52. Részvénytársaság. 53. Babonákat magyarázó írásmű. 55. Az udvariatlan kitessékelés egyik szava. 56. Némán lát. 57. Nem látni tőlük az erdőt. 58. Ilyenképpen (a második kockában kettősbetű van). 59. Borsod-Abaúj- Zemplén megyei község. 61. A gyomai híres nyomda. 63. A vízszintes 21. francia megfelelője. 64. Trentinói kisváros. 64. Erőszakkal kikényszerít. 66. Angol főúri cím. FÜGGŐLEGES: 2. Az olajfa tudományos neve. 3. Szintén nem. 4. Fordított névelő. 5. A rubidium vegyjele. 6. A Déli-Bakony legmagasabb hegye. 7. Bolt, üzlet. 8. A tudományok, művészetek terén és a béke ügyében végzett kimagasló teljesítmények nemzetközi adománya. 9. Sumac művésznő, a perui csalogány érdekes utóneve. 10. Okít egynemű betűi. 11. A dolgozó néphez tartozó. 12. Alkotóművész. 17. Egérirtó, nem mérges hazai kígyó. Két méter hosszúra is megnő. 19. Komárom megyei község. 21. A Mura német neve. 22. Hacsek partnere volt. 24. Neves műépítész (1855—1928). A budapesti Tőzsdepalota (ma a Televízió székháza), a Nemzeti bank, az Anker-palota és a Vajdahunyad vára (a Városligetben) építője. 26. Néma hét. 27. Lóversenyek műszava (fordítva). 28. A nejlonhoz hasonló szintetikus műszál. 30. Horgászok, strandolok kedvelt helye. 33. Na, most megvan, eltaláltam. 35. Harckocsi. 37. Türelemmel van. 38. Táblán játszott japán társasjáték. 40. A c betű régies alakja. 41. Hazánk egyik legnagyobb gazdasága Komárom megyében. 44. Az évszázad építkezésének nevezett új szibériai vasútvonal rövidített elnevezése. 45. Méteráru mérésére használt négyszögletes rúd, névelővel. 49. EE- EE. 50. Az oxigén, ittrium és a kálium vegyjele. 53. Hálás szívvel emleget. 54. Neves magyar sakkmester (Károly), minden idők egyik legjobb villámjátékosa. 55. Szovjet tó. 58. Férfinév. 60. Nála mélyebbre. 61. Kisipari Szövetkezet. 62. Óra betűi. 63. Shakespeare-nél a tündérek királynéja. 65. Zrínyi Olga. 66. Néma láz. 67. Kiejtett betű. Beküldendő: vízszintes 1., függőleges 13. A megfejtéseket június 14-ig küldjék el. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Feledd el a bánat keserű perceit, de sohasem azt, amire megtanít. A helyes megfejtők közül a következők nyertek könyvet: Lenge Ilona (Kál), Nagy Marianna (Heves), Huszár Zsoltné (Péter- vására), Molnár János (Eger) és Orosz Nóra (Eger). Gratulálunk! 1 2 3 n n 5 6 7 8 9 El □ 11 12 1 13 m □ 74 □ 15 16 ü EB □ Ti 19 ■ 20 ■ □ 21 22 □ 23 m E 24 _ □ 25 26 27 E 28 29 30 □ 31 □ 32 ‘ E 33 34 35 D 36 □ 37 38 39 40 1 0 41 B 42 43 44 E 45 E 46 47 cm E 49 50 E 51 52 r 53 54 L E r 55 r 56 E 57 E 58 59 60 r 61 62 E ■ 63 64 E 65 66 L 67 ÜT r h L