Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-10 / 135. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 135. szám ÁRA: 1989. június 10., szombat 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA EGY AMERIKAI NYUGDÍJAS MAGÁNÉLETE II. Erzsébet angol királynővel ebédel, Margaret Thatcherrel vacsorázik... (2. oldal) MIÉRT ELÉGEDETLEN A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG? ,Jó lenne, ha végre felnőttként kezelnék...” (3. oldal) A VILÁG LEGSZELÍDEBB EMBERE VAGYOK...» A Népújság interjúja Frideriknsz Sándorral (6. oldal) LÁTÓKÖRBEN: KISNÁNA „...szeretnénk építeni egy közösségi házat” — mondja a tanácselnök (16. oldal) A Legfelsőbb Ügyészség közleménye Törvénysértő volt a Nagy Imre per vádlottainak ítélete A Legfőbb Ügyészség befejezte a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügy rendelkezésére álló iratanyagának vizsgálatát. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maiéter Pál, Kopácsi Sándor, dr. Szilágyi József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Elnökségi Tanácsa előtt törvényességi óvást emelt, amelyben a törvénysértő ítéleti rendelkezések hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek felmentését indítványozza. A feltárt tények és adatok értékelése a következő lényegi megállapításokra adnak alapot: 1. / Az ügyben eljárt hatóságok sorozatosan és súlyosan szegték az akkor hatályos Büntető Perrendtartás garanciális rendelkezéseit, különösen az eljárás alá vont személyek szabadságának és védekezési jogának törvénysértő korlátozásával. 2. / Az eljárás egyoldalúan főleg a terhelőnek vélt adatok ösz- szegyűjtésére és felhasználására korlátozódott, a bűnösség cáfolására alkalmas bizonyítékok beszerzését elmulasztották, vagy azokat nem a súlyuknak és jelentőségüknek megfelelően vették figyelembe. 3. / A nyomozás ügyészi felügyelete során a törvénysértések és mulasztások megakadályozására intézkedés nem történt, a vádemelés pedig megalapozatlan és törvénysértő volt. 4. / Az eljárás bírósági szakaszában súlyosan megsértették a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának megalakításakor is irányadó perjogi szabályokat, a tárgyalás folyamán pedig a nyilvánosság és a közvetlenség elvét is. 5. / Az ítélet megalapozatlan, mert a mentő körülményekre vonatkozó indokolt bizonyítási kérelmek elutasítása miatt az ügy nincs kellően felderítve, számos ténymegállapítás hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetve a bíróság egyes tényekből más tényekre helytelenül következtetett. 6. / A büntetőeljárás szabályainak súlyos megsértése és a védekezési jog korlátozásával is összefüggő megalapozatlanság az eljárás megismétlését nem teszi szükségessé, mert az ítélet így sem tartalmaz olyan megállapítást, amely megfelelne az akkor hatályos büntető jogszabályok által meghatározott bármilyen bűncselekmény ismérveinek. A bíróság tehát az anyagi büntetőjog szabályait is megszegte, amikor helytelen jogi indoklással bűnösséget állapított meg és büntetést szabott ki. 7. / Az eljárt hatóságok nem tulajdonítottak jelentőséget az ügy egyik lényeges nemzetközi jogi vonatkozásának sem. Azok az eljárás alá vont személyek, akik 1956. november 4-ét követően a budapesti jugoszláv nagy- követség épületében tartózkodtak, védekezésül arra is hivatkoztak, hogy személyi biztonságukat kormányközi egyezmények garantálták. Már ekkor elegendő adat utalt arra, hogy ez az állítás megfelelhet a valóságnak. Ennek ellenére a büntető ügyben eljárt hatóságok kísérletet sem tettek a büntethetőség szempontjából alapvető fontosságú dokumentumok beszerzésére, hanem az említett — meg nem cáfolt — védekezést indokolás nélkül figyelmen kívül hagyták. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma által a Legfőbb Ügyészség részére most átadott és a törvényességi óváshoz csatolt okiratok azonban megerősítik, hogy a jugoszláv kormány javaslatára a magyar kormány 1956 novemberében írásbeli biztosítékot adott a budapesti jugoszláv nagykövetségen tartózkodó Nagy Imrének és társainak személyi biztonságáról, és leszögezte, hogy velük szemben múltbeli cselekedeteikért semmiféle megtorlást nem szándékozik alkalmazni. Ezeket a személyeket tehát a nemzetközi jogon alapuló személyes mentesség illette meg, amely az akkor hatályos jog — a Büntető Törvénykönyv Általános Részéről szóló 1950. évi II. törvény — 7. paragrafusának helyes értelmezése szerint büntethetőségük akadálya volt. 8./ Losonczy Géza ügyében a bíróság nem hozott ítéletet, mert ő 1957. december 21. napján, tehát még a nyomozás befejezése előtt meghalt. A büntető eljárás vele szemben is alaptalan és törvénysértő volt. Ennek tényét a törvényességi óvás benyújtásával egyidejűleg a Legfőbb Ügyészség külön határozatban állapította meg. (MTI) Hans-Dietrich Genscher villámlátogatása Tegnap délelőtt Magyaron- Mischnick, a Szabaddemokrata dájának megnyitása alkalmából szágra érkezett Hans-Dietrich Párt parlamenti csoportjának el- egy napos, nem hivatalos látoga- Genscher, a Német Szövetségi nöke. A nyugatnémet diplomá- táson tartózkodott Budapesten. Köztársaság alkancelláija és kül- cia vezetője a Friedrich Nau- Fogadta őt Németh Miklós és ügyminisztere és Wolfgang mann Alapítvány budapesti iro- Pozsgay Imre is. Jobban szolgálni a mezőgazdasági üzemek érdekeit Sajtótájékoztató az AGROTRADE Kereskedőház Rt megalakulásáról A szándék ez év márciusában fogalmazódott meg: ennek alapján május 31-én 14 Agroker vállalat és a Budapest Bank Rt megalapította az Agrotrade Rt-t. Amint azt tegnap Budapesten a Magyar Sajtó Házában megtartott sajtótájékoztatón a részvénytársaság igazgatótanácsának elnöke, dr. Kelemen László elmondta: céljuk elsősorban a mezőgazdaság igényei alapján a növényvédő szerek közvetlen importja, majd a mezőgazdaság által megtermelt termékek és termények exportálása. Mint ismeretes a termelőeszköz-kereskedelemben a mai növényvédő szer és műtrágyaforgalmazás mechanizmusa, mintegy 20-25 éve alakult ki a tervutasításos gazdálkodás közepette s még néhány éve sem beszélhettünk piacgazdálkodásról. Az utóbbi évtizedben ez a gyakorlat már rendkívül ellentmondásossá vált, tulajdonképpen nem tudta jól ellátni feladatát. A forgalmazás jelenlegi rendje hosszú kereskedelmi láncolatot alakított ki: három nagykereskedelmi vállalati lépcsőn keresztül kerül az import növényvédőszer a mezőgazdasági felhasználókhoz. Egyébként az összes növény védőszer-felhasználás mintegy 75 százaléka import eredetű. Az indokoltnál több kereskedelmi szervezet hatására egyrészt elvész a megrendelő mezőgazda- sági üzem szakmai igénye, másrészt fölösleges költségek rakódnak az árura. Ebben a „kényszerláncolatban” mindhárom szereplő sajátos módon került monopolhelyzetbe. A Chemol- impex rendelkezett kizárólagos külkereskedelmi jogosítvánnyal, az Agrotrade joga a devizakeret címzettség, végül az agrokerek, a területi forgalmazók rendelkeznek a raktárhálózattal, a forgóalappal, a mezőgazdasági vevőkörrel. Tulajdonképpen az előzőekben kifejtett tények késztettek bennünket arra, hogy a forgalmazás jelenleg valóban elavult rendszerének korszerűsítése céljából egy újabb, egyszerűsített, a mezőgazdasági üzemek érdekeit jobban szolgáló, a kereskedelmi láncot — tehát az indokolatlanul rárakódott költségeket is — csökkentő gyakorlatot alakítsunk ki — mondta dr. Kelemen László. Ennek megvalósítását segíti elő, hogy megszűnt a kizárólagos külkereskedelmi jogosultság az import vonatkozásában, másrészt a főhatósági szándékok az import további liberalizálódását ígérik. Az alapítók mezőgazda- sági partneri köre mintegy ezer- ezeregyszáz üzem, az összes nö- vényvédőszer-felhasználás 64- 68 százalékát képviselik. Jelentős részük egyébként a részvény- társaságba való belépési szándékát is jelezte. Az Agrotrade üzletpolitikájának alapvető célkitűzése a mező- gazdasági vevőkör jobb, teljesebb, olcsóbb kiszolgálása, ezen túlmenően a biztonságos ellátás. A Népújság munkatársának Mikes Mártának kérdésére dr. Kelemen László elmondta, hogy a részvénytársaság 250 millió forintos alaptőkével alakult meg. A részvényesek közt van az egri Agroker Vállalatis, amely az alapításkor részarányos alaptőkéjét helyezte el. Távlati céljaik között szerepel, hogy a jelenleg 10 millió forintos forgalmú növényvé- dőszer-kereskedelem mellett műtrágyával is foglalkozzanak, árucserékkel, céltermelés lekötésével és egyéb kooperációkkal segítsék a mezőgazdasági üzemeket. Van, aki a diákok közül egész évben csak erre a napra vár sóvárogva, amikor becsukódik az osztálynapló, sutba vágható az iskolatáska - de nehéz is néhanapján! —, s a kellemes nyári foglalatosságok már karnyújtásnyi közelségbe kerülnek. Felvételeink az egri 1-es számú iskolában készültek, az utolsó tanítási napon. A kisdiákok köszöntötték tanáraikat, felszabadultan örültek az előttük álló vakációnak, s közben arra is volt gondjuk, hogy a nyári üdülés előtt kicseréljék egymás közt címeiket. Viszontlátásra szeptemberben! (Szántó György képriportja) Nincs köny- nvű dolguk.. Naponta megméretnek. i Otthonok, iskolák, óvodák, j f gyárak és üzemcsarnokok jel- ! ! zik munkájukat. Látványo- | san, mindannyiunk szeme előtt tevékenykednek. Köny- ‘ nyű észrevenni miként dol- i goznak, olykor egy-egy séta j közben, az autóbuszból, más- i kor a vonatból kitekintve. Ők i az építők, ismerősök és isme- j retlenek! Régen vakolókanál- | lal, cementes zsákok súlyától | meggörnyedve, kubikus ta- . licskát tolva haladtak előre, j Noha ma is megvannak ezek a J hagyományos eszközök, ko- ] runk építőit mégis inkább a | futószalagok, a malter és betonkeverőgépek, a magasba emelkedő daruk jellemzik. Mert közben az anyagok is I változtak: a kő, a tégla, a cse- j j rép mellett egyre inkább ott I j sorakozik a vas, az üveg, a j műanyag. A tervezőasztalo- j kon megálmodott formák, ] \ olykor meghökkentő merész I j megoldások hagynak nyomot j { szép szakmájukról. Hibát is i i elkövetnek előfordul persze, ! 5 hiszen ők is emberek. Családi, j ’ társadalmi gondok nyomaszt- í i ják, zavarják tennivalóikat i nap mint nap. Gyakorta I : akadnak vitáik a munkálta- i | tokkal is. Szántszándékkal j ■ aligha akarnak rosszat, mégis j sok a kritika, az olykor leki- j csinylő vélemény róluk. Mondják, hogy pazarlók, j ! hogy nem törődnek mindig a í ! gondos kivitellel. Ez viszont I ! gyakran nemcsak az ő bűnük, ! 1 hanem olykor a körülménye- j ) ké is. Mert könnyebb szid- j | nunk őket, legyintenünk, ; ■ hogy málik az új vakolat, be- | ; költözés után nemsokkal bei ázik a tető, csepeg a csap, 1 vagy felpúposodott a parket- f ! ta. Hirtelen jött indulatunk- ! | ban nem is gondolunk az eset- j leg rejtett anyaghibákra, in- j kább csak szitkozódunk. 1 [ Amikor viszont segítenek, I í felajánlják készségüket, azt j | mindjárt elfogadjuk, termé- J j szétesnek vesszük. Pedig so- I í kan nem vállalnák a munka- j folyamatok egymásra épülő I szövedékében való részvételt, I melynek eredményeként 1 [ szinte kinő a földből egy épü- I let az alapjaitól a tetőig. Iga- I zából csak az tudja értékelni, I aki ebben benne él, benne van I a gondolata, az izzadsága, a J gyötrelme. Nehéz kenyér az építők ke- j nyere. Nem irigylésre méltók, j mégis szép, amit csinálnak, I létrehoznak. Sokaknak név- I telenül is példaképei lehet- j nek. A holnapi építők napján j bizonyára szó esik majd jele- i nükrol, jövőjükről. Talán ki- j csivel szebben, tárgyilagosab- j ban, megértőbben is, mint e j sorokban. Akkor, amikor I családtagjaikkal, munkatár- j saikkal együtt töltenek né- j I hány órát ünnepelve. Jusson j > nekik jó idő, kerüljön a tányé- j rokba ízletes étel, és akadjon, , amivel koccintanak. Pattog- j jón a labda a júniálisokon, » gyerekkacaj törje meg a liget, \ az erdő csendjét. És ahol a j négy fal között ünnepelnek, * ott is eredjen meg a jókedv, i 5 zendüljön a nóta. Próbálják ! elfeledni kicsit napjaink fe- j ; szültségekkel teli gondjait. ’ ; Megérdemlik, hiszen ezután : is számít rájuk az ország, a j * megye, ahol az esztendő to- í j vábbi részében még sokszor : I megméretnek. Mentusz Károly
