Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-06 / 131. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 131. szám ÁRA: 1989. június 6., kedd 4,30 FORINT KHOMEINI HALOTT Félistenként akarta kijelölni egy új világrend alapjait (2. oldal) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT AGRÁRPOLITIKAI KONCEPCIÓJA Szabad utat a vállalkozásoknak — Hatékony állami irányítást és érdekképviseletet — Virágzó falvakat — Megbecsült parasztságot, alkotó agrárértelniiséget (3. oldal) KÉK BÚCSÚ „Nem hozták nyilvánosságra azokat a jogtalan bántalmazásokat, fegyelemsértéseket, amelyeket éppen a rend őrei követtek el." (4. oldal) AZ OLVASÓTÁBORRÓL - ÉJFÉL TÁJBAN „...ha majd harcolni kell a pénzért, csak egy szervezet állhat csatasorba a győzelem reményével.” (4. oldal) A Minisztertanács ülése Hétfőn ülést tartott a Minisztertanács. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a Németh Miklós kormányfő varsói, bécsi és prágai tárgyalásairól készített jelentéseket. A kormány javasolja az Országgyűlésnek a Büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvények módosítását. A Minisztertanács határozatot hozott a rendőrhatósági őrizetben fogva tartás — az internálás — hátrányos következményeinek rendezéséről. A kormány megvitatta a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényjavaslat elveit. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az 1990. évi népszámlálás előkészületeiről. Straub F. Brúnó Törökországban tárgyal Útközben Évadzáró társulati ülés a Gárdonyi Géza Színházban Négy előadást rögzített a televízió. Agárdi Ilona és Szatmári György a képernyőn a Tehetségek és tisztelők előadásán Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke Kenan Evrennek, a Török Köztársaság elnökének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Törökországba utazott. Az ünnepélyes fogadtatás után megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Kenan Evren fogadást adott Straub F. Brúnó és kísérete tiszteletére, amelyen az Elnöki Tanács elnöke ezen A sajtónak óriási szerepe van a demokratizálási folyamat előmozdításában, abban, hogy ne legyen lehetőség a visszarendezésre — hangsúlyozta Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter hétfőn, a Magyar Sajtó Házában, ahol Horn Gyula külügyminiszter társaságában újságírókkal találkozott. Hozzátette: a közmegegyezés nem csak lehetőség, hanem elkerülhetetlenül szükséges is ahhoz, hogy a magyarországi demokratizálási folyamat, a modellváltás békés úton menjen végbe. Véleménye szerint nem létezik olyan politikai erő, amely ezt elutasítaná. A június 16-ai temetéssel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a gyászszertartás megítélésében előrehaladás történt. Az államminiszter rámutatott: a Hősök terén közös nemzeti megbékélési megnyilvánulást vár a gyászolóktól. Szólt arról is, hogy a különböző politikai szervezetekkel a kiegyezést előkészítő tárgyalásokon világossá kell tenni, hogy az MSZMP szabad választásokon kívánja megméretni magát. Az MSZMP-nek ki kell nyilvánítania: nem érdeke, hogy felkészületlen, gyenge, infrastruktúrát nélkülöző szervezetekkel induljon a választási küzdelemben, mert ez csak prolongálná a legitimációs válságot. Horn Gyula külügyminiszter arról szólt, hogy 1956. november 4-e után változott a politikai stíköszönetet mondott Kenan Evrennek, a Török Köztársaság elnökének a szívélyes meghívásért, a baráti fogadtatásért, a gazdag programért. Rámutatott, hogy a két ország közötti együttműködés egyaránt biztatóan fejlődik a gazdaság, a kereskedelem, a kultúra és az idegenforgalom területén. Látogatásának célja az együttműködés bővítése. lus és bizonyos politikai elemek is módosutak, azonban nem következett, nem következhetett be szakítás a sztálini modell alapelemeivel. Ez vezetett el azután ahhoz a súlyos válsághoz, amely különösen az elmúlt 15 esztendőben jelentkezett. Hangsúlyozta: az igazságkeresést csak új társadalmi modell kiépítésével lehet végérvényesen megvalósítani. Megítélése szerint a nálunk zajló folyamat társadalmi, politikai értelemben radikális és mind ez ideig erőszak- mentes. Hozzátette: félúton vagyunk a pluralizmus politikai pilléreinek kiépítésében. Horn Gyula szerint mintegy 10-12 hónapra van szüksége az országnak ahhoz, hogy legitimálja a kialakulóban lévő politikai erőviszonyokat, megteremtse a többpártrendszerhez szükséges törvényeket és intézményeket. Nagy Imre és sorstársai ügyéről Horn Gyula azt mondta: az MSZMP történelmi albizottságának megállapítása szerint a kivégzett miniszterelnök reform- politikus volt, desztalinizációt akart, s azokat a folyamatokat, amelyeket célul tűzött ki, külső beavatkozásoktól mentesen akarta végrehajtani. Ezért is véli úgy a külügyminiszter, hogy megalapozottan foglalt állást a bizottság. Eszerint Nagy Imre és sorstársai politikai indíttatású koncepciós per áldozatai lettek. — Útközben vagyunk — fogalmazta meg a Gárdonyi Géza Színház jelenlegi helyzetét Gáli László igazgató-főrendező, utalva arra, hogy az eltelt két év során jelentős eredmények születtek, de még korántsem ért véget a társulatépítés és a színházfejlesztés munkája. A hétfő délelőtt rendezett évadzáró társulati ülésen hangzottak el ezek a szavak, melyen a város és a megye tanácsi és pártszerveinek képviselői, az önálló színház megalapításának támogatói is megjelentek. Gáli László elemezte az eddigi eredményeket. Mint mondta, Eger és Heves megye életében kiemelkedően fontos kulturális eseményt jelentett az 1984-es színházalapítás. Olyan körülmények között került sor erre a lépésre, mely egyáltalán nem kedvezett a kultúra fejlesztésére irányuló erőfeszítéseknek. A város és a megye vezetése hosszabb távra gondolkodva mégis vállalta, hogy biztosítja Thália múzsájának honfoglalását. Azóta a korszerű realista népszínházi eszményt követő alkotóműely működik Egerben, mely teret nyit azoknak a formabontó alkotásoknak is, melyek az elmélyültebb érdeklődésű réteget vonzzák. A színház indulását sikeresnek minősítette a kritika, és 90 százalékot meghaladó jelenlétével a közönség. 1988-ban közel 120 ezer ember látta az előadásokat. A tavalyi előévadot a minisztérium nívódíjjal ismert el. Az idén pedig KISZ-díjat kapott a gárda. A Harlekin Bábszínház több produkcióját minisztériumi nívódíjjal jutalmazták. Három művész nyerte el Heves Megye Tanácsának művészeti diját, Szőke István rendező pedig Já- szai-dijat kapott. Ebben az évadban közel háromszáz előadást tartott a három tagozat, ami az előtársulati állapot ellenére is eléri az országos átlagot. Közel hétezren váltottak bérletet ezekre. Ezek az eredmények csak túlfeszített munkatempóval voltak elérhetők. Ez az állapot hosszabb távon nem tartható fenn, csak újabb fejlesztésekkel. Jelentős fegyvertényként könyvelhető el, hogy megépült a színészház, és áprilisban átvették a felújított műhelyházat is. Probléma viszont, hogy a színészház csak az igények 50 százalékát fedezi, jelentősek a raktározási gondok, meg kell oldani a szíhészklub és a belvárosi jegyiroda elhelyezését is. Felújításra szorul a színház- épület egy része, illetve a színpad- technikai berendezések többsége is. Az igazgató-főrendező további sikereket kívánt társulatának, majd átadta a szót Demeter Zsuzsa művészeti vezetőnek, aki a Harlekin Bábszínház helyzetét ismertette. Mint szavaiból kiderült, a felújítási munkálatok miatt csak egy bemutatót tudtak rendezni, ennek ellenére a nézőszám túllépte a tervezettet. A következő évadban három bemutatót tartanak majd, az Agria Játékokon pedig a Micimackót viszik színre. Végül Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz, aki nagy szeretettel köszönte meg az egri művészek munkáját. Mint mondta, figyelemmel kísérik a színház fejlődését, és ehhez erejükhöz mérten minden segítséget megadnak. Az eddigi két évad minden ta- mácskodás és indulat ellenére igazolta, hogy helyes lépés volt az önálló társulat megalapítása. Különösen fontos most a kultúrára áldozni, amikor az ország mély gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságban van. Ilyenkor az emberek fokozottabban igénylik a művészet sajátos segítségét az eligazodásban. Ezért nehéz helyzetben nem leépíteni, hanem támogatni kell ezt a szférát — hangsúlyozta végül. Az élet az évadzáró üléssel egy percre sem áll meg, hiszen már folynak az Agria Játékok próbái... Koncz János Karnevál nélkül Állampolgári j og lett a szabad gyülekezés is hazánkban, s amióta így van, él a magyar vele. Hovatovább már alig múlik el nap, hogy itt vagy ott ne kerülne sor valamilyen j megmozdulásra vagy éppen | mozdulatlanságra, a legkülönfélébb demonstrációra. ! Kóstolgatjuk az új lehetősé- \ get, szoktatjuk magunkat í hozzá. Egy-egy felvonulást, I ülősztrájkot ugyanis általában a sajtó is bemutat, hírt ad I róla az újság, a rádió, a televí- I zió. Innen tudhatja meg az eg- ; ri, hogy mi történik például ! Budapesten, s a fővárosi azt, amit — mondjuk — Nyíregyházán csinálnak. Aztán mindjárt véleményt is formálhat róla mindenki más Mosonmagyaróvártól Gyuláig, Nagykanizsától Sátoraljaújhelyig — s akár a leghango- j sabban. Mert kinek-kinek ezt | sem tilthatja már meg senki. Kétségkívül jóezaszabad- ság, gyakorolni és szemlélni sem utolsó élvezet. Némely tüntetés azonban — ne tagadjuk — valahogy disszonáns érzelmeket kelt a józanabb emberben. Kicsit furcsa tapasztalni, hogy számos „kibontott zászló” csak alig-alig képes megdobogtatni a szíveket, olyan követelések, célok kapnak hangot, transzparenst, amelyek kevésbé tudják magukkal sodorni a nagyobb tömegeket. Nem egyszer gyerekes játéknak tűnik a derűs arcú, mosolygós felnőttek sétálga- tása a háromszínű nemzeti — több címerrel is pompázó — lobogók alatt, s szellemesnek vélt jelképeik — a pórázon vezetett kecske, a szerencsétlen jószágot csalogató káposzta vagy másutt a követeléseket tartalmazó koldustarisznya — sem túlságosan ébresztenek igazán széles körben nemesebb gondolatokat. Az pedig, amikor például a környezetvédők nagy buzgalmukban még az Országház díszgyepét is leheverik, agyontipoiják — hovatovább nem csupán meglepő, megdöbbentő, hanem talán felháborító is. Legyenek talán sokkal har- ciasabbak, botrányosabbak a gyülekezések, felvonulások nálunk..? Szó sincs erről. Ám nem ártana, ha komolyabbak lennének, szervezőik több tartalommal töltenék meg valamennyit. Itt is, ott is valóbem olyan elképzeléseket, követeléseket próbálnának megfogalmazni és igazán hatásosan kifejezni, amelyeknek a legnagyobb a realitásuk, vonzerejük városon és falun, Budapesten vagy vidéken egyaránt. Nem lehet egyetlen demonstráció sem karnevál, olcsó hangulatkeltés; pántlikás kalapokban ugrándozni s válogatás nélkül mindenfélét kiabálni a piros-fehér-zöld színű zászlók alatt, kevésbé fel- nőttes. Mondhatni: illetlen is. Méltóbb a magyarhoz is, ha megfontoltabban, mindenütt mindig minenkit érintő, érdeklő mondandóval lép társai elé s sorakoztatja azokat maga mögé reális, közösen megvalósítható célokért. Ki-ki érezze, hogy ehhez a szép joghoz ilyesféle kötelesség is tartozik! Gyóni Gyula Megdöbbenés, szolidaritás A magyar politikai és társadalmi szervezetek elítélik a pekingi tömegmészárlást Megdöbbenésről, felháborodásról, szolidaritásról és együttérzésről egyszerre szólnak azok a nyilatkozatok, állásfoglalások, felhívások, amelyeket a magyar politikai és társadalmi szervezetek, illetve azok helyi csoportjai fogalmaztak meg — a pekingi tragédiára reagálva. A kínai fővárosban lejátszódott véres eseményeket a kínai hadsereg brutális beavatkozásának, hátborzongató vérfürdőnek, az utóbbi idők legdurvább politikai gaztettének minősítik, kiemelve, hogy annak békésen tüntető, fegyvertelen diákok, ártatlan emberek — közöttük nagyon sok fiatal és gyermek — esett áldozatul. Több szervezet — így az Országos Béketanács, a Hit Gyülekezete, valamint az MSZMP, az MDF és a Független Kisgazdapárt szentesi szervezetei — hangsúlyozzák: semmilyen ok nem igazolhatja katonák brutális bevetését polgári lakosság ellen; semmilyen eszme érdekei nem indokolhatnak ilyen tömegmészárlást; nemzeti sorskérdéseket nem lehet vérontással megoldani. Távozók és érkezők Elmennek: Bregyán Péter, Fráter Kata, Oláh Zsuzsa, Gáspár Tibor színművészek, Szőke István rendező, Szarka János rendezőasszisztens és Balogh Tibor dramaturg. Jönnek: Balogh András (Színművészeti Főiskola), Csu- ja Imre (Debrecen), Faraghó András (Színművészeti Főiskola), Fésűs Tamás (Budapest, Arany János Sz.), Kelemen Csaba (Budapest, Radnóti Színház), Kéner Gabriella (Színművészeti Főiskola), Losonczy Ariel (Veszprém), Pálfi Zoltán (Debrecen), Réti Árpád (Kolozsvár), Simon Mari (Nyíregyháza), Váli Zita (Győr) színművészek, Török Katalin (Győr), Tulipán Gábor (Miskolc) gyakorlatos színészek, Pilinyi Márta díszlet-jelmeztervező (Debrecen), Harák Judit jelmezfelelős-tervező (Színművészeti Főiskola), Császi Erzsébet rendezőasszisztens (Debrecen) és Álba Erzsébet bábszínművész (Kolozsvár). Az élet nem áll meg... Az Agrián láthatjuk majd Arisztophanész: A nők városa című komédiáját „Ne legyen lehetőség a visszarendezésre” Pozsgay Imre és Horn Gyula a nemzeti igazságtételről és megbékélésről
