Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-05 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 130. szám ÁRA: 1989. június 5., hétfő 4,30 FORINT A RÉGI MÓDSZEREKKEL NINCS ESÉLY A VÁLASZTÁSI GYŐZELEMRE Pozsgay Imrének a Szabad Európa Rádióban elhangzott in­terjújáról: „...véleményem az, hogy e nyilatkozat egyes ele­mei súrolták az elvtársiasság határát.'’ (3. oldal) A TÜNTETÉS „Most már ne csináljanak semmit, majd én intézkedek” — telefonálta Péter Gábor 1950 június Í9-én Hatvanba. (4. oldal) ELADJÁK A TANÁCSI LAKÁSOKAT? A város vezetésének ez a szándéka — de akadnak-e vevők? (8. oldal) Párttá alakul az MDF Új tisztségviselők a Kisgazdáknál Kevesebb a gyerek, de... Bölcsődei helyzetkép — Egerben Játék közben a dohánygyári bölcsődében A Magyar Demokrata Fórum a nyár végén politikai párttá ala­kul — jelentette be Bíró Zoltán, az MDF országos ügyvezető el­nöke szombaton Tatabányán. Mint hangsúlyozta: pártállástól, politikai hovatartozástól függet­lenül sokan felismerték: a nehéz helyzetben lévő gazdaság talpra- állítása lehetetlen politikai átren­deződés nélkül. E folyamatnak viszont egyetlen jelenlegi politi­kai párt, tömörülés sem lehet az egyedüli szervezője, vezetője. A Magyar Demokrata Fórum sem — ismerte el tárgyilagosan a szer­vezet ügyvezető elnöke —, hi­szen erre még nincs kellőképpen felkészülve. Most ugyanakkor mutatott rá Bíró Zoltán — törté­nelmi esélyünk van a felhalmo­zódott gondok, bajok felszámo­lására. Évtizedek óta ugyanis most érkezett el az az időszak, amikor semmilyen külső hata­lom nem veszélyezteti, illetve be­folyásolja az országot. A hírügynökségek vasárnap hajnalban gyorshírben jelentet­ték, hogy elhunyt Khomeini aja- tollah, Irán vallási vezetője. A je­lentések a teheráni rádió vasár­nap hajnali adására hivatkoztak, és emlékeztettek arra, hogy Kho­meini ajatollahon két héttel ez­előtt belső vérzésének elállításá­ra műtétet hajtottak végre. Khomeini egészségi állapota rákbetegség miatt évek óta rosz- szabbodott és ezért az utóbbi időkben egyre kevesebbet mu­tatkozhatott a nyilvánosság előtt. Az ajatollah egy teheráni kór­házban húnyt el. Hivatalos élet­rajza szerint 89 évet élt, más ada­tok szerint 87 vagy 86 éves volt. Utódlásának kérdése egyelőre tisztázatlan. A haláláról szóló egymondatos közleményt fia és egyben fő tanácsadója adta ki. A közlemény így hangzik: „A mo­hamedánok vezérének magasz­tos lelke a mennyekbe távozott és szíve, amely tele volt szeretet­tel Isten és az elnyomott emberek iránt, megszűnt dobogni”. Abasár A Rákóczi Tsz főagronómusa, Farkas Ervin: — A 290 hektárnyi közös, a 14 hektárnyi szakcsoporti, vala­mint a 170 hektárnyi háztáji táb­lákon a második permetezési ak­tust végezzük. Folyamatban van a sorközök kultivátorozása, a so­rok gyomtalanítása. Ezekkel együtt végzik a szőlő úgyneve­zett zöld munkáit a szakcsoporti tagok pedig a > támberendezés építésével foglalatoskodnak. A 14 hektáros szőlőalanytele- pen hajtásigazítás és gyomtalaní­Az érdi művelődési házban tartotta a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt or­szágos választmányának máso­dik tanácskozását. A kétnapos rendezvényen a hatezres tagsá­got számláló szervezet megköze­lítően háromszáz küldötte jelent meg. A napirenden elsősorban a párt fő politikai irányvonalának a meghatározása, a szervezeti működési szabályzat kialakítása és a tisztségviselők megválasztá­sa szerepelt. Az ülésen megjelent a veterán Pártay Tivadar, aki az 1930-ban alakult párt egyetlen élő alapító tagja. Egészségi álla­potára tekintettel az elnöki tiszt­ségről lemondott, elbúcsúzott az újjáalakult szervezettől, amely örökös tiszteletbeli elnökévé vá­lasztotta az idős politikust. Szombaton megválasztották a kisgazdapárt tisztségviselőit. Va­sárnap a tanácskozás a pártal­kotmány kialakításával folytatta munkáját. Khomeini az 1979-ben létre­jött Iráni Iszlám Köztársaság ala­pítója volt. Egészen hatvan éves koráig a teológia tanára volt, mindaddig, amíg nyíltan szembe nem fordult a sah uralmával. 1963- ban letartóztatták, s ennek hírére az országban véres zavar­gások törtek ki. A halálos ítéletet csak úgy kerülhette el, hogy 1964- ben száműzetésbe vonult: először Törökországban és Irak­ban keresett menedéket, majd Franciaországban telepedett le. 1979 február elsején, 15 nap­pal a sah távozása után Teherán­ban hatalmas tömeg ünnepelte az ajatollah diadalmas hazatéré­sét. Ugyanannak az évnek a de­cemberében iszlám alkotmányt vezetnek be, amelynek értelmé­ben ő lett az ország első számú politikai vezetője. Az ÍRNA hivatalos hírügy­nökségjelentése szerint Khome­ini ajatollah halálának alkalmá­ból az Iráni Iszlám Köztársaság­ban negyven napos gyászt ren­deltek el. tás folyik, ezenkívül pedig a fenntartó művelést kell elvégez­nünk annak elkerülésére, hogy felesleg ne keletkezzen. A szőlő­oltvány iskolában (20 hektáron), ahol mintegy 2,3 millió darab oltvány van kiiskolázva, meg­kezdtük a gyomtalanítást és az öntözést. A szántóföldeken be­fejeztük a lucematáblák első ka­szálását; és a takarmány bálázá­sát, illetve behordását is. Eger Hegyi József, az Egri Csilla­gok Tsz közgazdasági elnökhe­lyettese: A demográfiai hullámzás rendszerint nehéz helyzetbe hoz­za azokat az intézményeket, amelyek feladata a gyerekek gondozása, nevelése és oktatása. Jelenleg éppen a középiskolákat érte el a csúcs, alig tudják befo­gadni a végzős tizennégy évese­ket. Teljesen más a helyzet a böl­csődékben, ahol az egyre erősö­dő létbizonytalanságnak, a meg­élhetési gondoknak „köszönhe­tően” egyre kevesebb az apró­ság, egyre kisebbek a csoportok, sőt néhány létesítményt egyene­sen a bezárás fenyeget, hogy épü­letüket más, sürgetőbb feladat megoldására hasznosítsák. Szabó Tibornétól, az Egerben működő bölcsődei igazgatóság vezetőjétől arra kértünk választ, valóban kihasználatlanok-e a megyeszékhely bölcsődéi, és mi­lyen hatással vannak munkájuk­ra a megváltozott körülmények. Elmondta, hogy kizárólag a szü­letések számának csökkenése okozza, hogy elnéptelenednek intézményeik, ugyanis a jelent­kezők aránya nem csökkent, az évek óta 10-15 százaléka a leg­apróbb korosztálynak. Különö­sen a rossz szociális környezet­ben élő családok és az értelmisé­gi vagy egyedülálló szülők cse­metéinek aránya igen magas a bölcsisek között. A csökkenő tendencia azonban nem új kele­tű, az már jónéhány éve elkezdő­dött. Egerben 1982-ben még 11, a következő évben már csak 10, újabb egy év múlva pedig csak 9, jelenleg pedig 8 bölcsőde várja a kicsiket, természetesen egyre ke­vesebb hellyel: még hat éve 670- nel, az idén már csak 480-nal. Ez nagyjából megfelel az igények­nek, hiszen ebben az évben 433 gyermeket vettek fel. Az igazgató szerint csak a fel­színes szemlélő számára tűnhet úgy, hogy kihasználatlanul pan- ganak a megyeszékhely bölcső­— A jó idő beköszöntével va­lamennyi növényünk — szántó és szőlőkultúránk — állapota biztató. A szántóföldnek is ked­vez az időjárás: jól áll a búza. A vegyszeres gyomirtást a taposási károk elkerülése érdekében heli­kopter igénybevételével oldot­ták meg. A takarmányok beta­karítását folyamatosan végez­zük, a kedvező időjárás hatására a másodkaszálást is befejeztük: a már kazlakban lévő takarmá­nyok úgy minőségben, mint mennyiségben megfelelőek. Úgy néz tehát ki, hogy nem lesz gond a juhállományunk ellátásával. déi, ugyanis a betegségek és hi­ányzások miatt látszik az, hogy kiürülnek a termek, vagyis nagy a különbség a lehetséges létszám és a nap mint nap behozott kicsi­nyek száma között. Azt is figye­lembe kell venni, hogy akit be­írattak, annak biztosítaniuk kell a gondozónőt, a fekvőhelyet, széket, hiszen ha meggyógyul, újra visszajön. Nem lényegtelen az sem, hogy a kisebb csoportok­ban sokkal több törődés, odafi­gyelés jut a piciknek, és ez fejlő­désüket segíti. A megszünteté­sen meditálva tehát az ésszerűsé­get és a humánumot is szem előtt kell tartani. Most tartanak ott a megyeszékhelyen, hogy minden intézményben kiegyensúlyozot­tan, megfelelő körülmények kö­zött dolgozhatnak, tárgyi és sze­mélyi feltételeik egyaránt adot­tak. A legutóbbi adatok szerint a városban 101 gondozónő tevé­kenykedik, kipróbált és szak­képzett gárdát alkotnak. Jóré­szük hivatástudatból maradt ezen a területen, ugyanis magas fizetésre nem számíthatnak, át­Az áprilisban 45 hektáron el­ültetett szőlőoltványok már kez­denek előbújni, de nagyon szé­pen fejlődnek hároméves fiatal ültetvényeink is. A termőszőlők­ben a zöldmunkákat, az erőgé­peink pedig a növényvédelmet, gyomirtást, valamint a talajmun­kákat végzik. Az elmúlt napok változékony időjárása miatt a szőlőültetvények mintegy felét kisebb-nagyobbb mértékű jég­verés érte: a biztosító most végzi a felméréseket. Noszvaj térségében megkezd­tük a korai cseresznye szedését. Várjuk a meleg időt, amely szük­séges a szőlő virágzásához, vala­mint a szántóföldi kűltúrák beta­karításához. Bélapátfalva Kovács Flórián, a bélapátfalvi Bükkalja Termelőszövetkezet elnöke: (Fotó: Szántó György) lagbérük a tavasszal vizsgált ada­tok szerint mindössze 5100 fo­rint. A pályakezdőket még ilyen ajánlattal sem várják, mindössze 4000 forintot kaphatnak havon­ta. Szabó Tibomé attól tart, hogy az intézmények bezárásától való félelem, az állandó bizonytalan­ság még többüket elcsábítja majd a pályáról. Ekkor pedig igencsak bajban lesznek, ha újabb demog­ráfiai hullám következik, és a mostaninál több csemete kér be­bocsátást a bölcsibe. Nem tagadta azonban, hogy a megyeszékhely egyes helyein, így elsősorban a Csebokszári-la- kótelepen jelenleg több a bölcső­de, mint amennyire szükség len­ne. Ezért egyetért azzal, hogy az ottani négy közül megszüntessék a Bornemisszát, ahová jelenleg hetvenen járnak, szeptemberre viszont mindössze 11 -en marad­nak, mivel a többiek elmennek óvodába. Ennél többről azonban nézete szerint nem tudnának le­mondani anélkül, hogy az a már elért elfogadható színvonal rová­sára ne menne. — Szövetkezetünk ebben a pillanatban úgy áll, hogy minden időszerű munkát — 54 hektár si­lókukorica, és 200 hektár napra­forgó vetése, valamint 88 hektár pillangós telepítése — elvégzett. A mostani csapadék a fenti növényekre igen kedvezően hat, sőt: még az őszi búza növényál­lományának is hasznos. A csapa­dék ugyanakkor hátráltatja a jó minőségű takarmány betakarítá­sát, de gondjaink vannak azzal is, hogy a kazlazási munkára csak igen kevés emberünk van. En­nek elsősorban az az oka, hogy azok a nagytapasztalatú paraszt- emberek, akik ehhez még érte­nek, egyre kevesebben vannak, és ezt meg is érezzük. Baj az is, hogy a két-három éve vásárolt rotációs kaszák al­katrész-ellátása igencsak akado­zik, és ez szintén hátráltatja aktu­ális munkáinkat. A vajúdó T. Ház... Nem számoltam ugyan, de határozottan úgy vélem, hogy ezen a sorsdöntő parlamenti ülésszakon a legtöbbször — és legélesebben — hangoztatott fogalom volt: a bizalom és a bi­zalmatlanság. A négy nap té­mái közül kettő — a csomag­terv és a vízlépcső — megren­gette a kormány „székét”, mert a képviselők immár nem ha­gyatkoztak a késve kapott — s egyes vélemények szerint ma­nipulált — központi informáci­ókra, hanem mindinkább hall­gattak a választóik és a saját lel­kiismeretük szavára. Azért fi­gyelemre méltó dolog ez, mert jó néhány ülésszakkal koráb­ban szinte elképzelhetetlen lett volna az ilyen problémaérzé­keny és nyílt „adok-kapok” vé­leményformálás. Ezzel kap­csolatban fogalmazott úgy az országgyűlés egyik női képvi­selője — a szókimondásáról is­mert Bödőné Rózsa Edit —, hogy „hajó ügyről van szó, ak­kor nem ismer tekintélyt.” Leg­feljebb bizalmat érez, vagy ki­fogásokat emel, mint ahogy ez­úttal a T. Ház tette. A kormány csomagterve nem túlzás — drasztikus intéz­kedések sorát tartalmazza. A vezetés tudatában van annak, hogy a javasolt intézkedések­nek komoly és várhatóan nagy ellenállást kiváltó következ­ményei vannak, de ezeket vál­lalni kell, ehhez történelmi léptéket kell tehát váltani — hangzott el. S itt vetődött fel a kérdés, hogy lesz-e ereje erre a jelenleg bizalmi válságban lé­vő kormánynak? Németh Miklós egyértelműen vála­szolt: „Én is érzem a bizalom hiányát és meg kívánom sze­rezni azt. De nem ígéretekkel, előlegbe! Bizonyítani kívá­nom a helyzet és a lehetséges stratégiai mozgásirány pontos és hiteles ismeretét és erre ala­pozva közös cselekvésre hí­vom az együttműködni kész erőket. A bizalmat én a közös cselekvésen tudom lemérni.” Ami máris mérhető volt: az országgyűlés döntése, misze­rint támogatásukról biztosí­tották a kormányt. Egy képvi­selő kivételével, aki — ha in­dokolt volna — bizonyára az előző napi Duna-parti tünte­tés egyik jelmondatát idézte vona: „Sok a szöveg — kevés a tett!” Ha ez a csomagterv elle­ni voks arányában jelentékte­lennek is tűnik, semmibe ven­ni nem lehet. Ma már hozzá­tartozik a parlamenti élethez, amely a ki-kialakuló szócsa­ták, pillanatnyi érvelések füzé­ben kezdi elnyerni igazi „euró- per” képviseleti arculatát. Mert a „bólogató” parlament­ből egyre inkább vitázó parla­ment lett, sőt: szigorúan szá- monkérő T. Házzá vált. Alig telt el egy hónap azután, hogy elfogadták a honatyák a bizal­matlansági indítvány benyúj­tásának lehetőségét, Damok­lész kardjaként máris ott lóg Maróthy László miniszter feje fölött. Lemondását a tárca él­éről két képviselő is sürgette, s ezt megerősítendő: megkezd­ték a szükséges számú voksok gyűjtését is. A „talaj rengését” egyelőre mind a miniszter, mind maga a meglepett T. Ház is — rég láttak ilyen eseményt az öreg falai — túlélte. Miért ne élné túl megújulási vajúdását maga az ország is" ? Szilvás István „A mohamedánok vezérének magasztos lelke a mennyekbe távozott...” Meghalt Khomeini Mezőgazdasági munkák megyénkben A csapadék jó is — rossz is Bár mostanában a mezőgazdasággal kapcsolatban főleg agrárpolitikánk megújítá­sáról esik szó, a közös gazdaságokban dolgozóknak nem sok idejük marad foglal­kozniuk mindezzel; hiszen a földeken bőségesen akad tennivaló. Megyénk három termelőszövetkezetét kérdeztük arról, miként alakulnak náluk az aktuális munkák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom