Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-30 / 152. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. június 30., péntek A TUDOMÁNY VILÁGA - A HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK S. Pióca helyett baktérium Korunk egyik gyorsan fejlődő tudománya a biológia, kutatói számtalan új eredménnyel lepik meg nap mint nap az emberiséget. Az eredményekből sokat a gyakorlat is átvesz és alkalmaz. Mindezeket például az orvostudomány, a gyógyszervegyészet, a tudományos ismeretek megszerzésének határát kiterjesztő eszközök gyártásánál hasznosítják. Mai összeállításunk segítséget nyújt mindazoknak, akik e tudományterület újdonságaira kiváncsiak. Száz éve ismerik a pióca nyálmirigyeiben termelődő hirudin nevű fehérjének a vér olvadását gátló hatását. A pióca ezzel az anyaggal akadályozza meg, hogy az a vér, amelyet az áldozataiból kiszív, a sebben túlságosan gyorsan megalvadjon. Az embergyógyászat számára a hirudinnak a pióca az egyetlen forrása, s kenőcs alakjában főképp trombózist és sportsérüléseket kezelnek vele. A nagyon költséges piócatenyésztést fölöslegessé teszi a hirudinnak géntechnológiai úton való termeltetése. Heidelbergi géntechnológusok a hirudin aminosavsorrendjének ismeretében mesterségesen létrehozták, majd az Escherichia coli nevű baktériumba beépítették azt a gént, amely a baktériumban viszonylag nagy mennyiségben termeltet hirudint. Az ekként termelődő hirudinból gyógykenő- csöket gyártanak majd. A kutatók azt is remélik: a géntechnológiai úton kapott hirudin alkalmas lesz arra, hogy a vesebetegek művesekezelese során meggátolja a méregtelenítendő vér megalvadását. Érpótló csövek — beépítve Szövetbarát műanyagok az élő szervezetben Képünkön nyugatnémet gyártmányú, poliészter-szálakból szőtt műeret láthatunk, amely 6—38 milliméter átmérőjű, 60 centi hosz- szú szálakban kerül forgalomba Az utóbbi évtizedekben az emberi szervezetbe beépíthető műanyagok kutatása sok jelentős eredményt hozott. Tulajdonképpen az ötvenes években kezdték először erek pótlására használni a hosszú láncú, hálózatos molekulaszerkezetű, poliészter műanyag csöveket. Manapság már külön kutatólaboratóriumok és üzemek foglalkoznak kizárólag egészségügyi célú műanyagok előállításával. Ám az óriási fejlődés ellenére is bőven vannak még megoldandó problémák az úgynevezett biomatériák előállításában. Gondolni kell például arra, hogy a vérrel érintkező felületeken a legkisebb egyenetlenség vérrögképződéshez, baktériumos fertőzéshez vezethet. Ez az oka annak, hogy a sebészek még ma is szívesebben használnak érpótlásra a betegből kivett visszérdarabo- kat, mint a legjobb minőségű dakronból vagy más anyagból készült műeret. Különösen az összeillesztéseknél fenyeget a vérrögképződés veszélye. Újabban az érpótlásra szolgáló műanyag csövek vérrel érintkező felületébe véralvadást gátló heparint vagy bizonyos proszta- glandinokat kevernek. A fertőzések megelőzésére pedig egyes antibiotikumokkal preparálják, impregnálják a biomatériaként szolgáló műanyagokat. Sokat várnak a kutatók a poliészter polimerek és a természetes kollagénrostok összeházasításától is. Tudniillik a kollagénrost hajlékony, nagy szakítószilárdságú, az élő szervezet képes lebontani és átépíteni. A szakemberek úgy vélik, az ideális érpótló az a műanyag cső lenne, amely a szervezetbe beépítve fokozatosan lebomlik úgy, hogy helyét természetes élő szövet veszi át. Ellengén — virus ellen Egy japán-amerikai kutató- csoport megfigyelte: a baktériumok némely génnek a kifejeződését akként gátolják meg, hogy olyan RNS-t (ribonukleinsav) termelnek, amely az a génről átíródó hírvivő (mRNS) száljának kiegészítő megfelelője (komple- menteije). Ez az RNS a hírvivő RNS-be átíródott genetikai információt semlegesíti, mert az mRNS-sel összekapcsolódik, s akkor a sejt többé már nem tudja „elolvasni” az mRNS szövegét. A japán és az amerikai kutatók a megfigyelést hasznosítva olyan eljárást igyekeznek kidolgozni, amellyel leküzdhetik a vírusfertőzést. Olyan nukleinsavat állítottak össze, amely kiegészítője annak a génnek, amely egy baktériumot megtámadó vírusnak a burokanyagát határozza meg. A gént hozzákapcsolták egy plaz- midhoz (tudni való: a plazmid önállóan képes arra, hogy szaporodjon), s belejuttatták baktériumsejtekbe. Ezután a baktériumokat azzal a vírussal fertőzték meg, amelynek ellengénje már benne volt a baktériumokban. Mihelyt az ellengént az RNS termelésére készítették, az összekapcsolódott a vírus burokanyagát meghatározó génből átíródott RNS-sel, s azt lekötötte, semlegesítette, ezért a vírusfertőzés összeomlott, mert burokfehérje nélkül nem képződhetnek új vírusutódok. Műtét nélkül betekintenek Pillantás az ízületbe Növényi hatóanyag A növényi nyersanyagokat felhasználó gyógyszergyárak gyakran importra szorulnak és a gyártás függ az időjárástól, továbbá az évszakoktól is. Hogy megszabaduljanak ettől a függőségtől, a sheffieldi egyetem kutatói megoldották a növényi hatóanyagok ipari méretű előállítását szövettenyészetekből. A fő gondot az okozta, hogyan lehet szövettenyészetben megtartani a differenciálatlan sejteket. A magasabb rendű növények sejtjei rendesen nem külön-külön fejlődnek, ezért meg kell akadályozni, hogy a szövettenyészetben sejtkolóniákat alkossanak. Ezt úgy érhetik el, hogy kalcium- vegyületeket adnak a tápoldathoz, de elérhetik óvatos keveréssel, szellőztetéssel is. A vizsgálatok kimutatták, hogy éppen a megfelelő baktériumflórát tartalmazza kemény, fehér champignon gomba termesztéséhez. Ugyanilyen baktériumokat tartalmaz az Angliában a nemes- gomba-termesztéshez használt tőzeg is. A papírpépen termesztett gomba azonban jóval íze- sebb és nagyobb a tápértéke is. Ugyanakkor az új eljárás megoldja az eddig hányóra vetett hulladék ésszerű hasznosítását is. A bécsi állatorvostudományi klinikán bevezették az artrosz- kópiát. Az állatok némely ízületi megbetegedését és sérülését állapítják meg és gyógyítják vele oly módon, hogy az orvos az ízületekbe a saját szemével — műtét nélkül — betekint, egyszersmind többnyire a szükséges kezelést is elvégzi. Ez az eljárás különösen akkor fontos, ha valamelyik ízületi szalag szakadt el vagy porcelváltozás történt, mert ezek röntgenátvilágítással nem vizsgálhatók, mivel a porcoknak és a szalagoknak nincs árnyékuk a röntgenképen. A bajmegállapítást szolgáló műtéteket azért is célszerű elkerülni, mert ezek nem mindig gyógyulnak tökéletesen. Az új eljárás abban áll, hogy az elaltatott állaton egy kis bőrsebet ejtve megfelelő méretű fémcsövön keresztül juttatják be az endoszkópot, s azon az orvos a vizsgált területről színes képet kap. Ugyanezen a fémcsövön keresztül megfelelő eszközökkel porcszilánkokat és idegen testeket is eltávolíthatnak vagy szövetmintát vehetnek. Mivel ez a beavatkozás kíméli az állatot, vele sokszor még a sebesült verseny- és sportlovaknak a mozgásképessége is helyreállítható, ami tényleges műtétek után csak ritkán sikerül. Az art- roszkópiát ma már szarvasmarhákon, juhokon, kutyákon alkalmazzák. Röntgentükör Új filmbemutató Színes amerikai fantasztikus kalandfilmet, melynek címe Willow tűzött műsorára az egri Vörös Csillag mozi. A nézők képzeletünk legtávolabbi csücskeibe, a mítosz és a mágia világába pillanthatnak be, ahol az álom és a valóság egymás mellett léteznek. Olyan helyre és olyan időbe utazhatnak, amely sohasem létezett. Ebben a különös világban egy Willow nevű fiatalember olyan kalandot él meg, amely felülmúlja saját reményeinek és félelmeinek határát. A remek novellista George Lucas, aki filmre vitte a Csillagok háborúja trilógiát, és az Indiana Jones sorozatot, ezúttal Ron Howard rendezővel szövetkezett, hogy ezt a történetet a közönség elé tárja, és egyúttal a film gyár- tásvezetőjeként működik közre. Programbörze Mátrai és bükki túrák A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor Természetjáró Szakosztálya július elsején minősítő túrát szervez a Mátrába, 16 kilométeres távra. Kovács István vezetésével a résztvevők a következő állomásokat keresik fel: Do- moszló — Tarjánkavölgy — Hármashatár erdészház — Markazi kapu — Ilona vízesés — Ilona- völgy — Parádfürdő. Indulás reggel fél 8-kor az egri Volán-pályaudvarról. Ugyancsak ez a szakosztály vasárnap a Bükkbe invitálja a természet szerelmeseit. A 17 kilométer hosszú kirándulás során érintik majd a következő helyeket: Bélapátfalva — Katonasírok — Őrkő — Hegyeskő — Peskő- völgy — Petreskunyhó — Felső- tárkány. Az Eger vár vasúti megállóhelyen reggel negyed 8-kor Liba Ferencné várja az érdeklődőket. Heves megye hét végi időjárása A hét végén megyénk területén erősen megnövekszik a felhőzet, főleg szombaton lehet számítani záporok kialakulására. A csapadék vasárnapra csökken, akkor inkább a sok napsütés lesz a jellemző. Az északi, északnyugati szél gyakran megélénkül, vasárnap erős széllökések is va- lószínűek. Az éjszakai órákban 13,16 fokig hűl le a levegő. Kora délután szombaton 22, 25 fokig emelkedik a hőmérő higanyszála. Vasárnap a több napsütés miatt kissé erősödik a nappali fel- melegedés. fs jövőhét első felében a megye területén egy-egy zápor kialakulhat. A hőmérséklet hajnalban 13, 16 fok között, a kora délutáni órákban 23, 26 fok között alakul. A hét második felében sok lesz a napsütés, legfeljebb a délutáni órákban alakulhat ki zivatar. Kissé melegszik az idő, a maximumhőmérséklet 26, 29 fok között valószínű. Kiállítások, tárlatok Bimbó Zoltán fotókiállítása a Megyei Művelődési Központ második emeletén fogadja a látogatókat. * P. Tóth László fény- képfelvételeiből a gyöngyösi fotógaléria ad válogatást — a tárlat ma látható utoljára. * Ember és természet, valamint Gyöngyösi évszázadok címmel állandó kiállítások várják a látogatókat Gyöngyösön, a Mátra Múzeumban. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Toronyzene szólal majd meg a minaret erkélyéről szombaton este 7 órától. Az MMK Rézfúvós Kavartettje XVI. századi reneszánsz zenét játszik. * Érem- és Helytörténeti, szociológiai és természetrajzi antológiát adott ki a sárréti múzeum baráti köre, és a Soros-alapítvány. A Sárréti írások című kötetben szereplő fotókat Müller Géza reprodukálta, illetve készítette, és ő a szerzője az Egy idős természetjáró visszaemlékezései című résznek is. Kedvcsinálónak idézünk most a Darvakcímű elbeszélésből: „Júliusban nagy csodálkozásomra egy 30 tagú darucsapat jelent meg. Egy nap kint járva a legelőn, az egyik ér szélén találtam őket. Valószínűleg inni mentek oda. Ott bogarásztak, ácsorog- tak az ér túlsó felén. A felőlem eső oldalon birkák legeltek. A juhásszal megtárgyaltam a darvak megközelítésének módját, aztán ruhámat levetve, a birkákkal lassan az ér széléig mentem, onnan pedig hason csúszva igyekeztem a túlsó oldal felé. Az ér mintegy 150—200 méter széles volt, de azt hittem, soha nem érek a túlsó oldalára. A víz alig volt 20 cm mély, alatta azonban feneketlen iszap volt, a sás pedig olyan éles, mint a borotva, mely bélyeggyűjtők találkoznak vasárnap reggel 9 órától a Megyei Művelődési Központban. * Kiskörén augusztus végéig tart a Szőke Tisza Napok rendezvény- sorozata. Ezen belül vasárnap folklórtalálkozóra, népművészeti csoportok bemutatkozására kerül sor. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Füzesabonyban, a művelődési házban a mai napon alkotóműhely keretében a makramézás fortélyait sajátíthatják el a gyerekek. Ugyanitt szombaton zenés foglalkozásra invitálják a fiatalokat, akik a hangok világával ismerkedhetnek ezúttal. « Gyöngyösön, az ifjúsági parkban pénteken a diákokat, szombaton korhatár nélkül a zenekedvelőket váiják diszkóba. könyökömet és térdemet hamarosan véresre vagdosta. Felállni azonban nem lehetett, így fogamat összeszorítva csúsztam tovább. De hiába lapultam, mégis észrevették, és még nem voltam lövéstávolságra, amikor felrepültek. Az volt a szerencsém, hogy a szél felőlem fújt, és csak széllel szemben, felém tudtak felrepülni, így mintegy hatvan lépésről rádupláztam egyre. Le is esett. Feledve sásvágást, pocsolyát, rohantam érte boldogan és cirógattam a — mi tagadás — vérzett tollú első darumat. Nem volt annak egy szál dísztolla sem, pedig kakas volt, és mert éppen javában vedlett, elég kócos benyomást tett, de hát mégiscsak daru volt, ha nem is olyan díszes, mint egy becsületes, pláne első darumnak illett volna lennie. Örültem azért én neki így is, hiszen családunkban még senki sem lőtt darut. Még nagyapám sem, pedig mögötte már hosszú vadászmúlt állt, és aki még valódi farkasra is lőtt fiatal korában a múlt században, habár elejtenie nem sikerült.” Természetbarátoknak Sorsok, az arcok tükrében A Néprajzi Múzeum, valamin! a Fővárosi Tanács Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Központja Cigányok címmel kiállítást rendezett, ahol Hans Gustav Edőcs osztrák fotóművész képei láthatók. A tárlat hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg. Újfajta röntgensugártükrök előállításával kísérleteznek az amerikai IBM kutatóközpontiában. Nagy vákuumban, elekt- ronsugámyalábbal több száz vékony hártyát alakítanak ki szénből vagy bórból, rénium-, volf- rám-, arany- vagy palládium-ötvözetekből. Az így előállított tükör ezerszer hatékonyabban viszszatükrözi a lágy röntgensugarakat, mint a korábbi, egyrétegű bevonattal ellátott röntgentük- rök. Az új módszerrel a röntgen- sugarakat gyújtópontjukba gyűjtő gömbtükröket is előállíthatnak a biológiai kutatásban használt pásztázó röntgensugaras mikroszkópokban való felhasználásra.
