Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-26 / 148. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1989. június 26., hétfő Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. június 23 — 24-i határozata az MSZMP kongresszusának összehívásáról és előkészítésének rendjéről 1. / A Központi Bizottság 1989. október 7-re Budapestre össze­hívja az MSZMP kongresszusát. 2. / A kongresszus szavazati jogú küldöttei: a/ a tagság által minden 600 párttag után választott egy-egy kül­dött; b/ a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tag­jai. 3. / A küldöttválasztás helyi rendje mindenütt biztosítsa, hogy a/ minden párttag tehessen javaslatot saját küldöttjére és kül­döttként jelölhető legyen; b/ minden párttag — közvetlenül vagy az általa közvetlenül el­lenőrizhető megbízott útján — részt vehessen kongresszusi kül­döttje megválasztásában; c/ a párttagság előzetesen megismerhesse a küldöttjelöltek po­litikai álláspontjait és ezek alapján választhasson; d/ a párton belül létrejött, nyilvánosan működő platformok tá­mogatottságuknak megfelelő képviselethez jussanak. A helyi (városi, községi, kerületi) pártbizottságok ezen, általá­nosan kötelező elvek tiszteletben tartásával — a budapesti, a me­gyei, illetve a megyei jogú pártbizottságok koordinálásával — ma­guk döntsenek a küldöttválasztás részletes szabályairól, az alkal­mazandó módszerekről. Ezekről minden érintett párttag kapjon időben tájékoztatást. A küldöttválasztás általános elvei érvényesülésének garantálá­sára a Központi Bizottság folyamatosan működő mandátumvizs­gáló bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Vastagh Pál. A bizottsághoz alapszervezetek, választott testületek és párttagok csoportjai akkor fordulhatnak, ha a küldöttek helyi választása sérti az általánosan kötelező normákat. 4. / A kongresszusra — szavazati jog nélkül — tanácskozási jog­gal kapjanak meghívást: a/ az Országgyűlés MSZMP-csoportjának képviselői, b/ a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség képviselői, c/ a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küldöttnek nem választott első titkárai. 5. / A kongresszust úgy kell előkészíteni, hogy a napirendre ke­rülő dokumentumokról, javaslatokról a tagság véleményt nyilvá­níthasson és a küldöttek választóik véleményének ismeretében ta­nácskozhassanak és dönthessenek. A tagság és a kongresszus elő­készítéséért felelős Központi Bizottság között az előkészületek egész időszakában intézményes és folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Ezt elsősorban a tagság által választott küldöttekre kell építeni. Ezért a küldöttek választását 1989. augusztus 27-éig be kell fe­jezni. Ettől a küldöttválasztásért felelős pártszervek indokolt eset­ben egyedi elbírálás alapján eltérhetnek. Ezután a dokumentumo­kat a küldöttekkel folytatott folyamatos egyeztetés útján kell elő­készíteni. A budapesti és a megyei küldöttcsoportok alakuló ülé­sükön három szóvivőt válasszanak: egyet a programnyilatkozat, egyet a szervezeti szabályzat és egyet a személyi javaslatok előké­szítésében való részvételre. A szóvivők a küldöttcsoportok véle­ményét képviseljék az előkészítő tanácskozásokon; a küldöttek pedig rendszeresen tanácskozzanak választóikkal az előkészítő munka során felmerülő problémákról, a lehetséges megoldási mó­dokról. 6./ A Központi Bizottság a kongresszus illetékességébe tartozó fellebbezések vizsgálatára fellebbviteli bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Balogh Sándor. Tagjai: Boros László, Fabriczki András, Márta Ferenc, Takács László, Tőkei Ferenc, Vajda György. II. 1./ A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus napi­rendjén a következő kérdések szerepeljenek: 1. A Központi Bizottság beszámolója az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete óta végzett munkáról. 2. Az MSZMP szervezeti szabályzata. 3. Személyi kérdések. 4. Az MSZMP programnyilatkozata. A Központi Bizottság vitára bocsátja a napirendre vonatkozó előzetes javaslatát, az alapszervezetektől és a pártszervezetektől érkező vélemények figyelembevételével 1989. júliusi ülésén foglal állást a kongresszus elé terjesztendő napirendi javaslatairól. 2./ A Központi Bizottság Pártpolitikai Bizottsága 1989. június 19-én a Népszabadságban vitára bocsátotta a szervezeti szabályzat tervezetét és ennek részeként a párt országos vezető és ellenőrző testületéinek jellegére és létrehozásuk módjára vonatkozó alterna­tív javaslatokat. A Központi Bizottság kéri a párt tagságát, a párt- testületeket, hogy fejtsék ki véleményüket ezekről az elgondolá­sokról. Javaslataik figyelembevételével foglal állást a Központi Bi­zottság arról, hogy milyen vezető és ellenőrző testületek létrehozá­sát ajánlja a kongresszusnak. III. A Központi Bizottság 1989. júliusi ülése elé kell terjeszteni a következő kérdéseket: 1. Javaslat a kongresszus napirendjére. 2. Javaslat a programnyüatkozat téziseire. 3. Javaslat a kongresszus ügyrendjére. 4. Javaslat a kongresszuson létrehozandó vezető és ellenőrző testületekre, megválasztásuk módjára. 5. Javaslat a kongresszus megrendezésének módjára és költség- vetésére. 6. Javaslat a Központi Bizottság által kiküldendő jelölőbizott­ság összetételére. (MTI) Nemzetközi sajtóvélemények „Reméljük, hogy Nyers Rezső képes lesz összetartani a Az MSZMP-n belüli reform­szárny egyértelmű előretörésé­nek minősítik a KB kétnapos ülésén elhatározott személyi és szervezeti változásokat a hí­rügynökségek. A világ nagy hír- szolgálati irodái részletes tudó­sításokban adtak hírt a tanács­kozásról, amelyet rendkívül fontos eseménynek neveztek. A TASZSZ nemcsak a KB- ülésről közölt tényszerű és tartal­mas jelentést, hanem részletesen bemutatta Nyers Rezső életútját is. A szovjet hírügynökség kitér arra, hogy a párt új elnöke a fel- szabadulás után a Szociálde­mokrata Párt kispesti szerveze­tének titkárhelyettese volt, s hogy 1948-ban az MDP megyei szervezőtitkára lett. Megemlíti: 1974-ig KB-titkár volt. A TASZSZ megemlíti azt is, hogy Berecz Jánost érdemei elismeré­se mellett felmentették KB-tit- kári tisztségéből. Az ADN hírügynökség né­hány soros jelentésében csupán regisztrálta a történteket. Ha­sonlóképpen tett az Új Kína. A Tanjug viszont részletes magya­rázatot fűzött jelentéséhez, amelyben kiemeli azt, hogy a re­formista Nyers megválasztásával betöltötték az elnöki tisztséget, amely Kádár Jánosnak a politi­kai életből történő távozása óta üres volt. A plénum — úja a ju­goszláv hírügynökség — a refor­merők újabb nagy győzelme volt. A Tanjug emlékeztet arra, hogy Nyers Rezső az 1968-as gazda­sági reform szellemi atyja volt. Következetessége miatt egy idő­re a politikai élet oldalvonalára szorult: 15 évvel ezelőtt eltávolí­tották a PB-ből, amelynek nyolc éven át tagja volt, s egyúttal fel­mentették gazdasági KB-titkári tisztségéből is — mutat rá a Tan­jug, s megemlíti, hogy Pozsgay Imréés Németh Miklós szintén a reformszámyat képviseli, s csak „ Grósz Károly tartozik ahhoz az irányvonalhoz, amely mérsékel­tebb változásokat részesít előny­ben”. A csehszlovák rádió és televí­zió szombaton este kommentár nélkül, tényhírben számolt be az MSZMP KB üléséről, a szerve­zeti és személyi változásokról. A csehszlovák rádió a Magyar Rá­dió hírére hivatkozva azt emelte ki, hogy a tanácskozáson a fel­szólalók többsége a reformkörök nevében beszélt, s az egységet ezen a platformon kívánják dek­larálni. A csehszlovák televízió aláhúzta: a tanácskozás szomba­ton a párton belüli és az országos problémák megvitatásával foly­tatódott. Beszámolt arról, hogy Nyers Rezsőt pártelnökké vá­lasztották, s az október 7-re ösz- szehívott kongresszusig négyta­gú elnökség irányítja a pártot. A tévé hírt adott arról is, hogy két KB-titkári tisztségbe Kovács Je­nőt és Barabás Jánost választot­ták meg. A román sajtó nem foglalko­zik az MSZMP Központi Bizott­ságának ülésével. A rádió és a te­levízió sem tett említést a nagy jelentőségű tanácskozásról. A vasárnapi lapokban dominál a „forró tisztelgés Nicolae Ceau- sescu és Elena Ceausescu előtt” abból az alkalomból, hogy Bu­karestben az Augusztus 23. sta­dionban ünnepélyes külsőségek között köszöntötték a pionír- szervezet megalakulásának 40. évfordulóját. A Scinteia külpolitikai oldalá­nak nagy részét azok a külföldi lapszemlék töltik ki, amelyek Románia gazdasági eredményei­vel, a küladósságok visszafizeté­sével foglalkoznak. Ezenkívül a román pártlap közli azt a kínai hírügynökségi jelentést, amely beszámol Csao Ce-jang leváltá­sáról és Csiang Cö-min megvá­lasztásáról. A magyar nyelvű Előre nagy teret szentel külpolitikai rovatá­ban a román — koreai együttmű­ködés méltatásának „a koreai nép harcával vállalt szolidaritás hónapja” alkalmából. A lap ma­gyar vonatkozású eseményt vagy hírt nem közöl. William Underhill, a brit kor­mányhoz közel álló The Sunday Telegraph budapesti tudósítója Grósz Károly páitfőtitkár átfogó irányító szerepének „nagymér­tékű csökkentésére” helyezi a hangsúlyt. „Grósz Károly ma­gyar vezetőt tegnap kiszorították a reform tempójának kérdésé­ben mélyen megosztott kommu­nista kormányzópárt átfogó elle­nőrzésének szerepéből” — írja. Hozzáfűzi: „Az elnökség tagja Grósz Károly is, aki megtartotta ugyan pártfőtitkári tisztét, de nagymértékben csökkentett ha­táskörrel”. Japánban a lapok és a Jiji Press hírügynökség a párt szer­vezeti átalakítását, Nyers Rezső kiterjesztett jogkörű elnökké vá­lasztását és a négytagú elnökség kijelölését egyértelműen a refor­mokat előrevivő szárny hatalom­ra kerüléseként és Grósz Károly pozíciójának meggyengülése­ként értelmezik. A Szánkéi Simbun valószínű­síti, hogy Grósz Károly már szeptemberben lemond. A cikk ugyanakkor a főtitkár javára írja, hogy „a gazdaság újjáépítésének az igényével és a reformelvárá­sokkal a háttérben Grósz Károly merész politikai programmal állt elő, ami egyebek között a több­pártrendszer létrehozásában, Dél-Koreával való államközi kapcsolatok kiépítésében, a ma­gánvállalatok aktivitását elő­mozdító társasági törvény létre­hozásában nyilvánult meg”. Az AP szerint Nyers Rezső előrelépése, valamint Pozsgay Imrének és Németh Miklósnak elnökségbe történő bevonása azt jelzi, hogy „a magyar reformerek megnyerték a konzervatív kom­munistákkal folytatott elhúzódó csatát, s Grósz Károly hatalmi pozíciója tovább gyöngült”. A UPI tudósítója viszont azt emeli ki, hogy Grósz Károly „tú­lélte” a KB-ülést, miközben egy erősen reformirányzatú ideigle­nes elnökséget választottak a ta­nácskozáson. „A várakozások­kal ellentétben nem mozdították el Grósz Károlyt, nem történt szakítás a keményvonalas funda­mentalisták és a párt reform- mozgalma között, a KB kompro­misszumot hozott létre” — han­goztatja a UPI. Az AFP hírmagyarázatában szintén kitér arra, hogy „heves viták után a KB elhatározta: megtartja Grósz Károlyt, mint főtitkárt, de mellé rendel három másik karakteres politikust”. A francia hírügynökség hozzáteszi, hogy „Grósz Károly nem kap­csolódott az utóbbi hónapok li­beralizálási politikájához... de a Grósz távozását sürgető refor­merek követelésének nem tettek eleget”,. A vasárnapi amerikai lapok egybehangzóan arra a véleménye re jutnak, hogy a KB ülése a re­formerek győzelmét hozta, egyúttal erősen meggyengítette Grósz Károly pozícióját. A The Washingon Áw/elsőol­dalas helyszíni tudósítása szerint a konzervatívok és a reformerek közötti több hónapos küzdelem után a KB döntése az utóbbiak győzelmét hozta: Nyers, Pozs­gay, Németh valamennyien az MSZMP reformszámyához tar­toznak. A tény azonban, hogy Grósz Károlyt nem sikerült eltá- volítaniuk, nem tisztázta a hely­zetet, a párt szóvivője sem tudott válaszolni a kérdésre, hogy most „ki a főnök”. A négytagú elnök­ség tagjainak feladatkörét várha­tóan csak hétfőn hozzák nyilvá­nosságra. A kulcskérdés, mekko­ra hatalma lesz Nyers Rezsőnek, mint pártelnöknek. Eltökéltség látszik: kisöprik a konzervatívo­kat a pártvezetésből, mielőtt megfordulna a mostani folya­mat. Az MSZMP új tisztségviselői Az MSZMP Központi Bizottsága június 23—24-i ülésén új tisztségviselőket választott. A párt elnöke Nyers Rezső lett. Nyers Rezső az MSZMP elnökségének tagja, a párt elnöke 1923-ban született Budapesten. Eredeti foglalkozása nyomdász. 1944-ig különbö­ző munkahelyeken betűszedő szakmunkásként dolgozott, ez­után a Szociáldemokrata Párt kispesti szervezetének titkárhe­lyettese volt 1948-ig, majd a Magyar Dolgozók Pártja Pest me­gyei szervezőtitkáraként, később pedig a Központi Vezetőség politikai munkatársaként tevékenykedett. Az ötvenes években a Belkereskedelmi Minisztérium főosz­tályvezetője, a Szövosz elnökhelyettese, majd elnöke volt. Ezt követően élelmiszer-ipari, majd pénzügyminiszternek nevezték ki. 1962-től 1974-ig az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. Közel másfél évtizedig az MTA Közgazdaságtudományi In­tézetében dolgozott igazgatóként, majd tudományos tanácsadó­ként. 1988-tól államminiszter. Országgyűlési képviselő. Nyers Rezső 1940 óta párttag. 1957-től az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1966 és 1975 között tagja volt a Politikai Bi­zottságnak. 1988-ban ismét a PB tagjává választották. Özvegy, egy gyermeke van. Grósz Károly az MSZMP Elnökségének tagja, a párt főtitkára 1930-ban szüle­tett Miskolcon. Elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyete­met és a Pártfőiskolát. 1950-től a párt központi apparátusában dolgozott, majd hiva­tásos katonatisztként teljesített szolgálatot. 1954-től a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság osztályvezetője. 1958-tól 1961-ig az Észak-Magyarország felelős szerkesztőjeként, majd az MSZMP KB munkatársaként dolgozott. 1962-től 1968-ig a Magyar Rádió és Televízió pártbizottságának titkára. 1968-tól az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. 1973-ban a Fejér me­gyei pártbizottság első titkárává választották. 1974-től 1979-ig a KB agitációs és propagandaosztályát vezette, ezután a párt Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei bizottságának első titkára volt. 1984-től töltötte be a budapesti pártbizottság első titkári tisztét. 1987 — 88-ban a Minisztertanács elnöke volt. 1988-ban az MSZMP főtitkárává választották. Országgyűlési képviselő. A pártnak 1945 óta, a Központi Bizottságnak 1980, a Politi­kai Bizottságnak 1985 óta tagja. Nős, két gyermeke van. Németh Miklós az MSZMP Elnökségének tagja 1948-ban született Monokon. A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen szerzett diplomát, s az amerikai Harvard Egyetemen is folytatott közgaz­dasági tanulmányokat. 1971-től a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen tanított. 1977-től az Országos Tervhivatalban osztályvezető-he­lyettesként dolgozott. 1981-től az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, majd az osztály he­lyettes vezetője, 1986 végétől vezetője. 1987 júniusától az MSZMP KB gazdaságpolitikai bizottságának elnöke és az MSZMP KB közgazdasági munkaközösségének vezetője. 1987 júniusától 1988 novemberéig az MSZMP KB titkári tisztét töl­tötte be. 1988. novembertől miniszterelnök. Országgyűlési kép­viselő. Németh Miklós 1968 óta tagja a pártnak. 1987-ben választot­ták az MSZMP Központi Bizottsága tagjává. 1988-ban pedig a Politikai Bizottság tagja lett. Nős, két gyermeke van. Pozsgay Imre az MSZMP Elnökségének tagja 1933-ban született Kóny kö­zségben. 1957-ben a Lenin Intézetben szerzett diplomát. Ez év­től az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága esti egyetemé­nek igazgatója, majd a megyei pártbizottság osztályvezetője, 1968-tól pedig titkára volt. 1970-ben kinevezték az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztálya alosztály- vezetőjének, ezt követően a Társadalmi Szemle főszerkesztő­helyettesének. 1975-től kulturális miniszterhelyettesként, majd miniszterként tevékenykedett. 1982-ben megválasztották a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának; 1988-tól állam­miniszter. Országgyűlési képviselő. Pozsgay Imre 1950-től tagja az MSZMP-nek. Az MSZMP Központi Bizottságának 1980-tól, a Politikai Bizottságnak 1988-tól tagja. Nős, két gyermeke van. Barabás János az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1947-ben született Budapesten. Tanárképző főiskolán 1970-ben, az ELTE Bölcsé­szettudományi Karának szociológia szakán 1975-ben szerzett diplomát. 1989-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Az újonnan megválasztott KB-titkár 1965-ben képesítés nélküli ne­velőként kezdett el dolgozni. 1970-től az ifjúsági mozgalomban töltött be különböző funkciókat. 1974-ben megválasztották a KISZ Központi Bizottsága titkárává, majd 1979-től a Miniszter- tanács Állami Ifjúsági Bizottságának titkára volt. 1982-ben az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesévé ne­vezték ki, 1988-ban választották meg az MSZMP Budapesti Bi­zottsága titkárává. Barabás János 1969-től tagja az MSZMP-nek, 1989 áprilisá­tól az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Nős, két gyermeke van. Kovács Jenő az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1948-ban született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyete­men folytatott tanulmányait 1971-ben végezte el. 1971-től az ifjúsági mozgalomban nemzetközi területen dol­gozott. Három évvel később a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség alelnökévé, 1977-ben a KISZ Központi Bizottsága titká­rává választották meg. 1984-től dolgozik az MSZMP Központi Bizottságában, ahol a párt- és tömegszervezetek osztálya osz­tályvezető-helyettesének, majd — 1989-ben — a pártpolitikai osztály osztályvezetőjévé nevezték ki. Kovács Jenő 1974-ben lépett az MSZMP tagjai sorába. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságába a testület mostani ülésén kooptálták. Nős, két gyermeke van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom