Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-23 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 146. szám ÁRA: 1989. június 23., péntek 4,30 FORINT HOL TART AZ MSZMP ÁTALAKULÁSA? „.«az új arculat kialakításához még a nevét is megváltoztat­ja a párt?” (2. oldal) ELHOMÁLYOSULT A FOLYÓ SZEMEFÉNYE „Sújt minket az iszap, no meg a MOHOSZ...” — mondják a poroszlói halászok. (3. oldal) A FELSŐTÁRKÁNYI POLITIKAI KÉPZÉSI KÖZPONT JÖVŐJÉRŐL „...a tábor sorsáról a megyén belül a lakosság elsősorban az ifjúság bevonásával szabad csak dönteni.” (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 1, 5, 32, 72, 78 Genscher tárgyalt Bush elnökkel Stratégiai támogatást a magyar reformnak Az NSZK parlamentjének döntése: igen Csak a Nyugat közös stratégi­ájával és közös cselekvésével le­het hatékonyan támogatni a ma­gyar és a lengyel reformfolyama­tot, mondotta Washingtonban az MTI tudósítójának Hans-Diet- rich Genscher, az NSZK külügy­minisztere. Genscher szerdán George Bush elnökkel és James Baker külügyminiszterrel tár­gyalt, többek között azok közel­gő varsói és budapesti útjáról. Genscher az MTI kérdéseire válaszolva utalt arra, hogy az NSZK, amely szerinte elsőnek támogatta következetesen a ma­gyar reformokat és az országot továbbra is segíteni fogja, mindig elutasította a szocialista orszá­gokkal kapcsolatos „munkame­gosztás” elgondolásait. Minden nyugati ország ápolja a maga kapcsolatait a szocialista orszá­gokkal s e kapcsolatokat kell fel­használni a reformok támogatá­sára. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Lengyelország, Magyaror­szág segítése, nem is beszélve a Szovjetunióról, nem lehet egyet­len ország feladata, bármilyen nagy is az, hangoztatta. Elmondta, hogy mély benyo­mást tett rá legutóbbi budapesti látogatása, amelynek során talál­kozott a vezető politikusokkal és a demokratikus pártok képvise­lőivel. Maradandó élménye volt az új kezdet légköre, nemkülön­ben az a történelmi tudat, a fele­lősségérzet, amellyel az ország polgárai június 16-ra készültek. A temetés a nyilvánosság előtt is rehabilitálta Nagy Imrét, de a gyászszertartás több volt, mint egy nagytekintélyű ember teme­tése, mondotta. A miniszter szólt arról, hogy Bush elnökkel meg­vitatták a kelet-európai fejlemé­nyeket, előtérben a Szovjetunió­val, egyetértettek abban: a Nyu­gatnak érdeke a reformok sikere. Az NSZK Szövetségi Gyűlése (Bundestag) csü­törtök délután egyhangúlag elfogadott határozat­ban biztosftotta elismeréséről a demokrácia felé tartó Magyarországot, és felszólította a nyugatné­met kormányt, hogy mind saját eszközeivel, mind pedig nemzetközi közbenjárásával támogassa Ma­gyarország megújulási és gazdasági reformtörekvé­seit, valamint az európai intézményekkel való ered­ményes együttműködését. A határozatot — a Szövetségi Gyűlés Magyaror­szágról napirendre tűzött vitája során — a kormány — és az ellenzéki pártok együttes előterjesztése alapján fogadták el. A Kereszténydemokrata-Ke- resztényszociális Únió (CDU/CSU), a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD), a Szabaddemokrata Párt (FDP) és Zöldek pártja által megszavazott in­dítvány vitájára és elfogadására, a vendéglátók meghívásának eleget téve, megjelent Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Horváth István, Magyarország bonni nagy­követe is. A Bundestag-képviselők pártállásra való tekin­tet nélkül együttes állásfoglalásukban külön ki­emelték a piacgazdaság irányába tett gazdasági és törvényhozási, valamint a külföldi tőkeberuházá­sok előmozdítására életbe léptetett intézkedéseket. A belső reformokon kívül ugyancsak elismerően méltatták Magyarország külpolitikai nyitását, a magyar állampolgárok szabad kiutazási lehetőségét szavatoló rendelkezéseket, a szomszédos országok­kal való együttműködés szélesítését, a vasfüggöny embertelen határberendezéseinek a nyugati hatá­ron való lebontását, a nemzeti kisebbségekkel való egyenjogú, a kulturális önazonosságuk megőrzését garantáló bánásmódot. Ez a politika iránymutató lehet Kelet-Európa többi országa számára is — ál­lapítják meg. A képviselők a nyugatnémet-magyar együttmű­ködést modelljellegűnek értékelik az eltérő társa­dalmi berendezkedésű államok partneri kapcsola­tainak kialakítása szempontjából, és helyeslik, hogy az NSZK kormánya határozottan támogatja Magyarországon a politikai, gazdasági és társadal­mi demokrácia, pluralizmus megteremtése és a nyi­tás céljából megindított folyamatot. A Szövetségi Gyűlés felszólítja még a kormányt arra is, hogy az Európai Közöspiacban járjon közbe az EK és Magyarország megállapodásának teljes megvalósításáért. (MTI) Hevesből: az Egervin, az abasári és a gyöngyöspatai szövetkezet csatlakozott — Mit tesz a borkereskedők egyesülése? — Harcban az új piacokért — Súlyos ka­matterhek Előnyös-e ma a szocialista exportjog...? A gazdasági reformfolyamat része, hogy új alapokra helyez­ték a hazai borexportot is. A Kereskedelmi, valamint a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a jövőben arra törek­szik, hogy csak a legszükségesebb esetben avatkozzék be az ága­zat munkájába. Ezért javaslatára nemrég 29 hazai vállalat rész­vételével létrehozták a Magyar Borkereskedők Egyesülését. Olyan összehangoló szervezet ez, amely kezdeményezi és irá­nyítja a tőkés, illetve a szocialista országokba irányuló borex­portunkat. Az egyesülés elnökévé Vdradi Jánost, az Egervin Borgazdasági Kombinát vezérigazgatóját vá­lasztották. Megyénkből egyéb­ként az egri kombináton kívül az abasári és a gyöngyöspatai ter­melőszövetkezet is csatlakozott hozzá. Nyitottságát bizonyítja, hogy rövid idő alatt a 29 alapító száma 40-re nőtt. Mint Váradi Jánostól megtudtuk, az Egervin a korábbi tőkés külkereskedelmi jog mellett a közelmúltban meg­kapta borainak a szocialista or­szágokba való értékesítését szol­gáló önálló exportjogát és az egyesülés többi tagjával együtt felkészül erre is. Fontos ez azért, mert a baráti nemzetekhez irá­nyuló borkereskedelem ma is meghatározó hazánk külpiaci te­vékenységében, hiszen évente 1,3 millió hektoliter. Tulajdon­képpen 4-5-szöröse a tőkés kivi­tel mennyiségének. A magyar kormány kezdemé­nyezte a KGST együttműködés korszerűsítését, az elszámolás új rendszerét, a valós piaci jegyek bekapcsolását. Ez minden való­színűséggel a bor külkereskede­lemre is kiterjed. A jelenlegi rendszer ugyanis elavult, az ál­lamközi kapcsolatokon alapul, és a valóságos értékek torzulását okozza. A költségvetésből jutta­tott árkiegészítés nem fejezi ki a termelési költségeket, amely ko­moly feszültségeket okoz. Ez csak a valós piaci helyzet meg­változtatásával oldható fel. Je­lenleg a Szovjetunió, Magyaror­szágéi Lengyelország kezdemé­nyezi ezt. Az Egervin egyébként arra törekszik, hogy új kapcsola­tokat, partnereket teremtsen csehszlovák, szovjet és lengyel vállalatokkal. Az egyesülés pedig olyan ren­dező elveket igyekszik kialakíta­Kiállításon az Egervin termékei ni, amelyek összhangban vannak a Mezőgazdasági és Élelmezésü­gyi Minisztérium által a szőlő és borágazatra meghirdetett fej­lesztési programmal. Ez a piaci igényekkel számol, és ehhez iga­zítja a szükséges termékszerke­zet átalakítást. Ennek már is van érezhető hatása. Az alföldi sző­lőket az elmúlt években szinte egymás után komoly fagyok súj­tották, viszont történelmi borvi­dékeinken, így például Eger kör­nyékén és a Mátraalján aránylag kisebb volt a károsodás. A ter­meléspolitikai irányelvekkel összhangban ezeken a vidékeken megfelelő telepítési, termelési elképzelések valósultak meg. így a szőlő és bortermelés úgy tűnik, egyre inkább azokon a területe­ken stabilizálódik, ahol kisebb a kockázat, gazdaságosabb a ter­melés, és olyan fajták vannak, amelyek megfelelő minőségük, márkájuk révén versenyképe­sek. Mindezek ellenére még ma is Nincs olyan terv, hogy a pártfőtitkár sze­mélyéről is döntsenek Döntő lépés a kongresszus előkészítésére Pozsgay Imre a mai központi bizottsági ülésről Pozsgay Imre az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, állam­miniszter válaszolt az MTI mun­katársának a június 23-i közpon­ti bizottsági üléssel kapcsolatos kérdéseire. Elmondta: a KB-ülés legna­gyobb jelentőségét abban látja, hogy az MSZMP döntő lépést tesz a kongresszus előkészítésére, s egy demokratikusan választott és hiteles pártfórum létrehozásá­ra. A kongresszus időpontjául a szeptember végi időpontot tartja megfelelőnek. Véleménye sze­rint az lenne a legjobb, ha a kong­resszusi küldötteket közvetlenül választaná meg a párttagság, s ha lehetséges, akkor a helyi plat­formviták figyelembevételével. Fontos, hogy ne legyenek olyan közbeeső gyűlések, amelyek elté­rítenék a kongresszusi küldötte­ket eredeti megbízatásuktól. Szólt arról is, hogy a Központi Bizottság várhatóan ismét meg­határozza a pártelnöki tiszt szere­pét és funkcióját. Az elnök sze­mélyére javaslatot a Fock Jenő által vezetett jelölőbizottság tesz majd. Pozsgay Imre szerint több szervezeti kérdésben várható vi­ta. Mint mondta, a párttagok jo­ga és kötelessége is, hogy egy ko­rábbi gyakorlattal szembefor­dulva személyes véleményükkel is segítsék a Központi Bizottság ülését, mert át kellene hidalni azt a hézagot, amely a KB döntései és a pártközvélemény megítélése él az a gyakorlat, hogy az egri és a mátraalji borvidék gazdaságai másokhoz képest a szocialista borexportból csupán alig 10 szá­zalékkal részesülhetnek. Noha a tőkés kivitelük eléri az országos export 40 százalékát. Az egyesü­lés feladata lesz tehát a közeli időszakban az is, hogy ezen vál­toztasson, és olyan rendezőelvet dolgozzon ki, amely összhang­ban van a piaci viszonyokkal. így megteremthető lesz annak a le­hetősége, hogy a történelmi bor­vidékeken termelő üzemek és forgalmazó vállalatok az értéke­sítés során képződő jövedelmet feloszthassák egymás között. Ez olyan fejlesztési forrásokat te­remthet, amely elősegítheti a sző­lőtermelés és a borgazdaság kö­zötti összhang mielőbbi megte­remtését. Amennyiben nem sikerül ez a folyamat, fennáll a veszélye an­nak, hogy a szocialista export so­rán erőteljes finanszírozási, pénzgazdálkodási és eredmé között támadt. Ezt a problémát azonban várhatóan csak a kong­resszus fogja megnyugtatóan megoldani. Természetesen senki nem vonhatja kétségbe: a párt működőképességéhez az is hoz­zátartozik, hogy a körülmények­nek és a kihívásoknak megfelelő személyi politikát folytasson. Mint mondta, a pénteki ülés előtt nincs olyan terv, hogy a pártfőtitkár személyéről is dön­tés szülessen. A jelölőbizottság­nak a pártelnöki funkción kívül néhány megüresedett kb-titkári poszt betöltésére is javaslatot kell majd tennie. Ugyanakkor ebben a változékony politikai vi­lágban vannak váratlan ténye­zők, s így előfordulhat, hogy nem csak az előzetesen elhatározott napirendeket vitatják meg, ha­nem felmerülhetnek kérdések a párt vezetőire vonatkozóan, s a Politikai Bizottság összetételét illetően is. Egyébként az a javas­lat, hogy Grósz Károly főtitkár a kongresszusig mindenképpen az MSZMP főtitkára maradjon. Hozzátette: bizonyos fokú legiti­mációs válság a pártban is van, ami azt is jelenti, hogy végleges és tartós megoldások kidolgozá­sát most a Központi Bizottság ta­lán nem is tudja vállalni. Az MSZMP PB tagja a KB feladatát inkább abban látja, hogy szeren­csésen elvezesse a pártot a kong­resszusig, amely autentikus dön­téseket tud majd hozni. (MTI) nyességi gondok keletkeznek. Jelenleg ugyanis az üzemek hitel­hez csak 22 százalékos kamat mellett juthatnak, amely hosz- szabb tá von változtatás nélkül el­viselhetetlen lesz az ágazatban. Nagy feladatot kapott tehát az egyesülés a Kereskedelmi Mi­nisztériumtól. Várakozással te­kintenek fellépésére, munkájára, mert rövidesen eldőlhet, hogy a következő időszakban valóban a legkedvezőbb adottságokkal rendelkező borvidékek fejlőd­hetnek vagy sem? Képesek lesz- nek-e arra, hogy kiharcolják, a megtermelt jövedelmet helyben tarthassák a termelő gazdasá­gok, a feldolgozó üzemek. Mindez azért szükséges, hogy a pénzt termelésfejlesztésre, már­ka- és eredetvédelemre fordít­hassák. Tehát olyan piaci ver­seny megalapozására, amely so­rán méltán megmérethetnek ár­ban és minőségben más borter­melő országokkal. Mentusz Károly Kinek a nevében Bizonyára sokan látták (tévében, helyszínen) a Hő­sök terén a temetési ceremó­niát. Hallhattuk a beszéde­ket is, s az utolsó szónoknál, mi tagadás meglepődtem kissé. Nem annyira stílusán; hiszen a gyásznap előestéjén rendezett igen „elegáns” ak­ció után voltak elképzelése­im. Ez persze ízlés dolga, egyébként pedig mindenki azt mond, amit akar. Talán csak egyet nem tehet, azt, hogy az én nevemben beszél — a megkérdezésem nélkül. Az illető ugyanis a magyar ifjúság nevében lépett a szó­noki emelvényre. (Először azt hittem, hogy a Magyar If­júság című lap nevében, de aztán eszembe jutott, hogy ez a lap megszűnt, tehát nem er­ről van szó.) Magam huszonnyolc éves volnék, tehát akárhogy is né- : zem, illett volna kikérni a hozzájárulásomat (hozzájá- ; rulásunkat), amit én megad- í tam volna — feltéve, ha az il- ' lető nem keveri bele az egész j generációt —, amennyiben a jj saját szervezete képviseleté- 1 ben mondja azt, amit. Olyan időket élünk, hogy az ilyen kijelentések szemet \ szúrnak. Nem volt ez így ■ mindig,évtizedekig fel sem ;■ tűnt, hogy valaki a mi ne- - vünkben beszél. Ifjú nemze- ; déki társamnak volj honnan ; merítenie. Sokáig a KISZ , ugyancsak a magyar fiatalok egyedüli letéteményesének j érezte magát, tegyük hozzá j néni volt az. Hosszú évtize- ! deken át országos vezetők a j nép nevében beszéltek és — i ami még veszélyesebb — a 1 nép nevében cselekedtek és i követték el a hibákat is. És hányszor mondták gyárigaz- I gatók, hogy a kollektíva ne- j vében, mások, hogy a tagság, I megint mások, hogy a válasz- j tók nevében. A kollektíva, a j tagság, a választók — külön- ; külön és együtt — pedig nem > tudtak semmiről. No már most a jelenség ma j annál meglepőbb. Ma j ugyanis, amikor a demokrá- I cia eddig sosem látott csú- ] csókát (és mélységeket) hó­dít el, szóval ma ezek a hivat- > kozások és kijelentések nem tűntek el. Sőt virágkorukat í érik. Világos, hogy ennek az ál- j datlan állapotnak mielőbb véget kellene vetni. Nemcsak I azért, mert ha többen telje- I sen eltérő véleményen van- I nak, viszont mindannyian a nép nevében beszélnek, ak- I kor minimum az egyikük ha- I zudik. És ez még a jobbik j eset, a rosszabbik az, ha j mindahányan hazudnak... Ebben pedig az a „nem I jó”, hogy az emberek nem csupán egy személy, egy I szervezet, egy párt iránt ve- I szítik el a bizalmukat, hanem I az, hogy a nép már senkinek I sem hisz többé. Ez pedig igen I kellemetlen szituáció. Mindebből szerintem egy dolog következik: mielőbb I meg kell tartani a választáso- I kát... Havas András Exportra kerül a palackokba töltött bikavér ■ (Fotó: Szántó György)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom