Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-22 / 145. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. június 22., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. A pszichológus válaszol Az Intelligencia Kiskerttulajdonosoknak Növényvédelmi előrejelzés Receptsarok ízletes ízek, Erdélyi raguleves Hozzávalók: 1 csirkeaprólék, 1—1 szál sárgarépa meg petrezselyemgyökér, 1 evőkanál olaj vagy 3 dkg vaj, 1 dl tejföl, 2 evőkanál liszt, só, 2 babérlevél. Az aprólékot a megtisztított, hosszában négyrét vágott zöldséggel, sóval, babérlevéllel ízesített vízben megfőzzük. Az olajból és az egyik evőkanál lisztből világos rántást készítünk, besű- > ntjuk vele a levest, és 5 percig forraljuk. Végül a tejfölt simára '< keveijük a maradék liszttel, szű- rőkanálon keresztül a leveshez adjuk, és 2—3 perces forralás után tálaljuk. Parajfelfűjt Hozzávalók: 40 dkg paraj, 5 dkg vaj, 5 dkg liszt, 21/2 dl tej, 3 egesz tojás, 3 dkg reszelt sajt, só. 20 dkg parajt megfőzünk és szitán áttörjük. 5 dkg vajjal, 5 dkg liszttel, 2 1/2 dl tejjel sűrű fehérmártást készítünk. A kihűlt mártáshoz egyenként hozzáadjuk a 3 tojássárgáját, az áttört parajt, a reszelt sajtot és a tojások felvert habját. Formába töltjük és forró vízben 40 percig főzzük, vagy a sütőben gőzben sütjük. Tálra kiborítjuk és tejföl- vagy gombamártással tálaljuk. Az intelligencia — leegyszerűsítve — a szellemi alkalmazkodóképességet jelenti: az ember (vagy állat) képességét új ismeretek keresésére, befogadására, megtartására, és ezeknek a szükség kívánta csoportosítására, majd új feladathelyzetekben való sikeres alkalmazására. Az intelligencia szintje egyénenként rendkívül eltérő lehet, vannak kiemelkedően intelligens, és vannak fogyatékos vagy elbutult emberek. Ha számszerűen, úgynevezett intelligenciahányadossal (IQ-val) fejezzük ki az intellektus színvonalát, ez még jobban látható. Az egyik oldalon van az értelmi fogyatékosok (oli- gofrének) 0-tól 68-as IQ-ig besorolható teljesítménye. 68-as pontszám felett igen alacsony, majd alacsony intellektuális teljesítményről beszélünk. A középső, átlagos intelligenciaövezet 90—110-ig terjed. Ennél magasabb teljesítményt átlag fölötti, magas, igen magas és kiemelkedő intelligenciaként emlegetünk. Az intelligencia fokát a mindennapi életben gyakran megbecsüljük, de pontosan megmérni csak lélektani tesztekkel lehetséges. A többféle próba közül hazánkban Wechsler 1939-ben Amerikában és Németországban kidolgozott komplex intelligenciatesztjének magyar változatát alkalmazzák leggyakrabban. Gyermekeknél használatos formáját HAWIK- nak nevezik, a felnőtteket a MAWI-tesztie\ vizsgálják. A Wechsler-teszt körülbelül egy óra hosszáig tartó, szakképzett pszichológus által végzett, bonyolult négyszemközti vizsgálat. Tíz részpróbából, közte elméleti és gyakorlati feladatokból áll: vizsgálják többek között a számolási gondolkodást, az álta- lánosító-fogalomálkotó képességet, a lényegmegragadást, a konstruktív, azaz részeket egységbe illesztő készséget stb. Az eredmények pontozása, értékelése, megfelelő statisztikai — életkori — átlagokhoz való hasonlítása után születik meg az IQ, és néhány egyéb tesztmutató. Ezekből nemcsak a vizsgált személy intelligenciaszintje, hanem ezen belül az elméleti és gyakorlati képességek aránya, egyes szellemi részfunkciók esetleges hiányossága, veleszületett gyengeelméjűeknél a fogyatékosság fokozata, és az agyi károsodásban szenvedő betegeknél a szellemi hanyatlás mértéke, jellege határozható meg. Az intelligencia öröklődése és fejleszthetősége gyakran visszavisszatérő kérdés. Az elérhető szellem i szín vonalunkat az öröklődés alapozza meg: kimutatható, hogy értelmi fogyatékos szülők utódai között sokkal több az oligofrén gyermek, és megfordítva, okos szülők gyermekei közt általában több az értelmes. De ilyen bonyolult emberi képességegyüttesnél nem érvényesül mechanikusan a hozott genetikai program. A génekben tárolt lehetőségeket csak a környezeti hatások bontakoztatják ki; megfelelő oktatási-nevelési módszerekkel és nyitott, igényes környezet híján azok csírájukban elsorvadnak. Másfelől: szerényebb képességekkel érkezett, vagy kisgyermekkori agyi károsodást szenvedett gyermekek is fejleszthetők bizonyos mértékig. Legjobb természetesen az, ha mindkét oldal — a megfelelő örökítő anyag és a kellő nevelés — is adott. Ha a lakosságban kicsi a jó képességű emberek aránya, az mindenkire nézve káros. A tanulság kettős. Egyfelől a család- tervezésben jó lenne, ha értelmi fogyatékos személyek egy gyermeknél többet nem vállalnának. Másfelől a képzésben, az iskolában az oktatás hatékonyságát valami módon növelni kellene; és nem utolsósorban a szülőknek a széles körű érdeklődést, a gondolkodásbeli nyitottságot, sokoldalúságot, a szellemi igényességet követendő értékké kellene tenniük gyermekeik számára. Dr. Ignácz Piroska Az elmúlt hetek legnehezebben leküzdhető gombabetegségévé vált szőlőültetvényeinkben a szőlőbotritisz. A virágzáskori tartós, csapadékos időjárás ugyanis jelentősen megnövelte a fürtfertőzés veszélyét és nem ritka a 40—50%-os fürtkárosodás sem. Ellene virágzás után, illetve 80—85%-os elvirágzásban ismételjék meg a kezelést Ortho- Phaltán, Buvicid K, Ronilán 50 WP, Rovral 50 WP stb. készítmények egyikével. Ügyelve arra, hogy a lisztharmat ellen hatásos Rubigán 12 EC készítmény nem keverhető az Ortho-Phaltán és Buvicid K szerekkel. Míg a gyakran használatos Karatháne LC a felsorolt készítményekkel jól keverhető. Paradicsomon egyre több helyen tapasztaljuk a különböző levélfoltosságok mellett a baktériumos megbetegedések növekvő fellépését. A betegség gyors terjedésének megállapítására a réztartalmú szerek — Bordóilé (0,5— 1,0%), Rézoxiklorid 50 WP (0,5%). Miltox Speciál (0,3— 0,5%). Kasumin 2 EC (0,2— 0,3%) stb. használatát javasoljuk. A záporok, zivatarok ellenére továbbra is erős a levéltetű -fer- tőzöttség a zöldség- és gyümölcskultúrákban. Ellenük a Pi- rimor 50 DP (0,05-0,1%), Bi 58 EC (0,1%), Anthio 33 EC (0,1%), Decis 2,5 EC (0,05%) készítmények egyikével léphetünk fel eredményesen. Kezdjék meg az uborkaterüle- tek védelmét, a gyorsan terjedő uborkaperonoszpóra megelőzése érdekében. A készítmények közül eredményesen alkalmazható a réztartalmúak mellett Dithane M 45, Ridomil Plus 50 WP, Ridomil Zineb 58 WP stb. A napokban szembetűnővé vált az amerikai fehér szövőlepke első nemzedékének lárvakelése, a hemyófészkek megjelenése megyénk körzeteiben. A fertőzésmentesség biztosítása érdekében vágják le, égessék el ezeket a hernyófészkeket. Déliéi Adrienne Túróval töltött tök Hozzávalók: 2—3 salátauborka nagyságú gyenge kis tök, 25 dkg tehéntúró (lehet a fele juhtúró), 2 tojás, 5 dkg vaj, 2 dl tejföl, zöld kapor, só. A meghámozott tököket nagyságuknak megfelelően keresztben két-három darabra vágjuk, belsejüket kikaparjuk, és gyengén sós vízben, pár csepp ecettel csak addig főzzük, amíg átüvegesednek. Szűrőlapáttal __ kiszedjük, jól lecsurgatjuk, olajjal megkent lapos tűzálló tálba üregekkel felfelé helyezzük. A túrót szitán áttörjük, a vajjal, toH jással, apróra vágott zöld kaporral elkeverjük, gyengén megsóz- ^ zuk és a tökdarabokat megtöltik jük. Tejföllel meglocsoljuk, és 15—20 percig középmeleg sütője ben átsütjük. Hidegen is fo- O gyaszthato. N Karfiol, hússal összerakva Hozzávalók: 1 kg karfiol, 40 dkg sovány sertéshús, 3 evőka- nálolaj vagy 5 dkg zsír, 2 dl paradicsomlé, hagyma, 2 dkg liszt, só. A karfiolt megtisztítva, rózsáira szétszedjük és sós vízben megfőzzük. A húst megdaráljuk, a zsiradék felében 1 krskanálnyi apróra vágott hagymát megpirítunk és abban a húst megparol- ■«. juk. Kizsírozott tűzálló talban a TO karfiolt a hússal összerakjuk, a maradék zsiradékból 2 dkg liszt- -O tel és a paradicsommal kb. 2 dl- nyi vékony mártást készítünk, P csont- vagy húslével hígítva, és •* ráöntjük a rakott karfiolra. Tíz 2 percre fonó sütőbe tesszük. Cseh fánk (talkedli) Hozzávalók: 40 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 2 tojás, 1/2 liter tej, 10 dkg cukor, olaj vagy zsír a kr- sütéshez, 25 dkg lekvár. A lisztet egy 3 literes fazékba öntjük, közepébe mélyedést készítünk, ebbe öntünk 2 dl langyos tejet, hozzámorzsoljuk az élesztőt 2 dkg cukorral és kissé megkelesztjük. Most a kovászhoz keverjük a 2 tojássárgáját, a sót, a többi tejet és az egészet fakanállal kb. 10—15 percig jól felverjük vagy géppel bedagasztjuk. Egész gyenge, lágy tésztát kapunk. Melegített fedővel lefedjük és 3/4 órán át kelesztjük. Ezután hozzákeverjük a 2 tojás keményre vert habját, s azzal még néhány percig újrakeleszt- jük. A tükörtojássütőben zsírt for- rósítunk, zsíros kanállal a tésztából beleszaggatunk és nem túl gyorsan — hogy a közepe is átsüljön — mindkét oldalát megsütjük. Cukorral meghintve, lekvárral melegen tálaljuk. Négy személyre a fele mennyiség is elegendő. Állatkórház a „város szélén” A veszettség nem gyógyítható betegség, de megelőzhető' Nem telik el úgy hét, hogy a rádióban, televízióban, napilapokban ne tennének közzé felhívást, hogy embert harapott kutya gazdáját vagy rókatetemmel érintkező embereket keresnek. A veszettség vírus iránt az összes melegvérű állat és az ember is fogékony, amely halálos kimenetelű agy- és gerincvelőgyulladást okoz. Az utóbbi 25 évben megállapított veszettség állatfajonkénti megoszlása: 91,2 százalék róka, 3,9 százalék macska, 2,0 százalék kutya, 1,2 százalék szarvasmarha, 1,15 százalék egyéb vadonélő állatok (őz, vidra, nyest, borz, vadmacska, vaddisznó,) 0,55 százalék egyéb haszonállatok (ló, juh, kecske, szamár). A vírust a beteg állat a nyálával üríti, és elsősorban a húsevők marása útján terjed. Egyéb váladékok is tartalmaznak vírust, de ezeknek kisebb szerepük van a fertőzés terjesztésében. Az emberek többnyire veszett vad nyú- zása, veszett kutya vagy macska harapása, illetőleg a kéz bőrsérüléseinek veszett állat nyálával, vérével vagy vizeletével való szennyeződése során fertőződhetnek. A szervezetbe bekerült vírus először a bejutás helyén szaporodik el, majd az idegpályák mentén a központi ideg- rendszerbe, s ott az agy- és gerincvelőben is elszaporodik. Innen a vírus az idegpályákon keresztül a nyálmirigyekbe és különböző szervekbe kerül. A nyál csak akkor tartalmaz vírust, ha az agyvelő már fertőzött. A fertőzés és a tünetek megjelenése közötti idő — a lappangási idő — 2—8 hétre tehető. A betegség tünetei igen változatosak, de a leglényegesebb a viselkedés megváltozása. Kutyáknál és macskáknál kezdetben tompultság jelentkezik, félénkek lesznek, hangjuk rekedtté válik, nyálzanak. Ezt követően fokozott ingerlékenység alakul ki, az állat magatartása támadó lesz. A törzs- és a végtagizmok lebénulnak, az állkapocs lóg, az állatok erőtlenné válnak. A tünetek megjelenésétől számított 2—4 nap múlva elhullanak. Idomított es lakásban tartott kutyáknál előfordulhat az ún. csendes veszettség is. Ilyenkor a dühöngési szak kimarad, görcsös állapot, majd bénulás alakul ki. Kérődzőknél és sertéseknél is kezdetben a viselkedés megváltozása az első szembetűnő tünet, majd bénulások jelentkeznek. A vadon élő állatokban az embertől való ösztönös félelem kiesése észlelhető. A veszett róka például fényes nappal bemerészkedik a településekre, engedi, hogy megsimogassák és játsszanak vele a gyerekek. Emberben, a fertőzés helyének viszkető, égető fájdalmasságával és általános rosz- szulléttel kezdődik a betegség. Nyálzás, víziszony lép föl a következő fázisban, majd bénulá- sos tünetekben hal meg a beteg. Most tekintsük át a megelőzés legfontosabb részeit: — Minden három hónaposnál idősebb ebet évenként egyszer kötelező veszettség elleni védőoltásban részesíteni. — Macskák oltása is lehetséges, de nem kötelező. Főleg kandúrok párzás idején több napra is elcsavarognak, verekedhetnek veszett rókával, s így fertőződhetnek. — Ha az állatok — elsősorban a kutyák és a macskák — viselkedése megváltozik, azonnal jelenteni kell az állatorvosnak. — Annak az embernek, akit kutya, macska vagy egyéb állat megmart, megkarmolt, orvoshoz kell fordulnia. A sérülést okozó kutyát vagy macskát pedig az állatorvos 14 napos megfigyelés alá helyezi. — Minden elhullott róka, veszettségre gyanús eb, macska vagy egyéb aílat hulláját, az állatorvosnak laboratóriumba kell küldeni vizsgálatra, s ennek eredménye alapján kell az ügyben eljárnia. Az ismertetett rendszabályok betartásával a fertőzés veszélye minimálisra csökkenthető. A veszettség nem gyógyítható betegség, de megelőzhető. dr. Suszták Béla állatkórházi állatorvos A hátfájás megelőzése Kellemetlen, kínzó érzés a hátfájás. Gyakran meghűlésre, reumára, egyéb betegségre, bajra gyanakszunk, pedig csak arról van szó, hogy beidegződött, rossz testtartás, helytelen mozdulatok láncolata okozza. Megelőzhető a hátfájás, ha megtanuljuk és begyakoroljuk a helyes testtartást, a célszerű testmozgást, a fekvéstől az ülésen át, a ci- pekedésig. A matrac tömör (ne süppedjen be testsúlyunk alatt), a párna pedig lapos legyen. Ülőmunkát ne végezzünk előregömyedve, horpadt mellel! Egyenes háttal, jól megtámasztva könnyebb dolgozni, nem fáj a hátunk. Ne hajoljunk le hirtelen, görbe háttal! Kissé szétterpesztett lábbal, egyenes háttal, lassan, alig előre hajolva emeljük fel két kézzel a terhet. A cipelendő súlyt osszuk egyenlően kétfelé, így könnyebb vinni, és nem kapunk gerincferdülést, egyoldali izomlázat. Romantikus — Franciás vonalú — Bolerós Elegáns ruhák, nyári estékre 1. Ujja nélküli, felszabott vállú „kabátruha”, széles és hosszú sálgallérral. Derekán többsávos gumibefűzéssel. Anyaga selyem santung. 2. Az előbbi felsőrész kétrészes, pantallós megoldással készült. A bedolgozott, redőzött öv a hátán kötődik. Csipkéből készül a sálgallér és a pantalló alsó szára, de szép úgy is, hogy a ruha színével azonos, fényes fonállal hímezzük. 3. Romantikus hatású, köny- nyű anyagból készíthető ruha fiatal lányoknak. A masnikkal záródó öv és a kivágás fodrába varrott megkötő idegen színű anyagból készült. 4. Franciás vonalú, rövid japán ujjú ruha beállított karcsúsító derékrésszel. Ez is készülhet santungból vagy nehéz selyemből. 5. Csíkos anyagból varrhatjuk a rajzon látható bolerós együttest. A boleró és alatta a blúz, rövid japán ujjú, a szoknya a csípőrész alatt húzott és egy hajtással bővül. Villányi Zsuzsa
