Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-17 / 141. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. június 17., szombat NÉPÚJSÁG - HÉTVÉGE 9. Leonardo álma Leonardo álma a levegőben, a Brit Királyi Légierő hadnagya Le­onardo ötszáz éve készítettater- vei alapján meg­valósított orint- hopterével repült 1989. május 9-én. (MTI Külföldi Képszerkesztő­ség) „Ha erről a dologról akarsz beszélni, az első könyvben a le­vegő ellenállását kell tárgyal­nod” — Leonardo megszámlál­hatatlan feljegyzései között talál­ható ez a mondat, s arra vall, hogy könyvet akart írni a mada­rak repüléséről. Leonardo da Vinci ugyanis felismerte, hogy a felhajtóerő, a madarak repülése műszaki kérdés, amelyet meg kell oldani. Más szóval: ő látta meg először, hogy van felhajtóe­rő, és hogy a felhajtóerő a levegő tulajdonságaiból leszármaztat­ható — vagy ahogy ma monda­nánk, a repülésnek a levegő dina­mikája, az aerodinamika az elő- tudománya. A levegő e tulajdonságából magyarázta meg tehát Leonardo a repülést: a madár szárnyaival csapkodja a levegőt, mégpedig nagyobb sebességgel, mint ahogy a levegő ki tudna előle tér­ni, s így összenyomódik, „ami­képpen az alvó összenyomja pár­nája tolláit”. Az így létrejött lég­párnán nyugszik a madár, és szárnyai felett légritka tér képző­dik. Ha a felhajtóerő, amelyet a le­vegő szolgáltathat, így magyará­zatot is nyert, fönnmaradt még a légellenállás kérdése. Ez sokkal nagyobb fejtörést okozott Le- onardónak, ámbár ez a probléma később megoldódott: a levegő torlódik a test előtt, mögötte pe­dig örvénylő mozgás keletkezik. Az örvények csak rövid ideig kö­vetik a testet, mint „porfelhő a vágtató lovast”. És hogy meny­nyire helyesen ismerte fel Le­onardo az örvények befolyását, megjegyzése mutatja: „A leg­rosszabb hajóalak éppen a szo­kásos: hegyes orr és széles, leke­rekített tat. Sok örvényt kelt, és ezért nagy az ellenállása. Éppen fordítva lenne az előnyösebb: kerek orral és hosszúra nyújtott tattal. A halaknak is ilyen alak­juk van”. Ma ezt áramvonalas alaknak nevezzük. Leonardo azt is tudta, hogy a levegő nagyobb magasságban, ahol olyan csendesnek és nyu- godtnak látszik, enyhe áramla­tokkal van tele, amelyeket a ma­dár finom ösztöne megérez és ki­használ. Ebben látta a madarak vitorlázókészségének egyik okát. Egy nap ihegfigyelte, hogy egy sziklán guggoló keselyű fel­szállt: pár szárnycsapást tett, majd csakhamar befordult szél­irányba — és anélkül, hogy a szárnyait mozgatná, kissé inga­dozva és egyensúlyozva lebeg to­va, fenntartva és továbbsodorva a susogva felfelé szálló légáram­lattól. És már rá is jött, hogyan fog repülőgépe a talajtól elemel­kedni: a szelek szárnyán; tudta, hogy egy domb oldaláról lesz le­hetséges a föld elhagyása. Ezt ír­ta könyvébe: „A domb hátáról fog elrepülni a nagy madár, a mindenséget ámulattal, a világot hírnevével töltve be, és örök di­csőség lészen a helynek, ahol született”. Ez a nagy „madár” Leonardo repülőgépe lett volna. „Nagy írók, rövid írások” Drágulnak a könyvek Ezért nem is jöhetett volna jobbkor a hír a tengerentúlról: nincs többé megfizethetetlen könyv. Egy nagy amerikai kiadó tulajdonosa szerint ugyanis: „Kolumbusz tojása az egész. Miért kérjünk pénzt könyvért, ha ingyen is adhatjuk?”Runkeyserúr a receptet is megadja: 1990-től kezdve minden kiadványa hirdetéseket is tartalmaz majd, aszerint, hogy mennyire rúg a szerzői jogdíj, meg a nyomdaköltség. Valamint, hogy mekkora nyereségre számít. A lista rangos szerzőket jelöl, és érdekes módon főleg a gazdaságpolitika vilá­gából. A kiadás e forradalmi útja máris éles polémiát váltott ki elsősorban azok részéről, akik féltik az iro­dalmat a reklám durva térhódításától. Az ellenválasz: Sok írónak a szeme sem rebben, ha írását egy szalá­mi- és aszpirinreklám között találja. Abból sem csinálnak ügyet, ha a velük készített inteijút kutyaeledel reklámjával szakítják meg. Ám ha a könyvükről van szó, mindjárt azt hiszik, hogy magát az irodalomtör­ténetet éri károsodás. A mi filozófiánk pedig igen egyszerű és gyakorlati: nagy gondolatok, nagy írók, rö­vid írások.” Ha ezt Dante, Tolsztoj vagy Móricz megsejtette volna, bizonyára takarékosabban bánik a szöveggel! Megjátszott lezserség...? A címbeli kérdő mondatot Orbán Ottó Vogelweide dalla­mára című versének e szöveg- részletéből kölcsönöztük: „Ö, jaj hogy eltűnt a megjátszott le­zserség...” A költő fiatalságának, kamasz éveinek nyelvhasznála­tára is gondolt, főleg azokra a va­lóban lezser, fesztelen, vagy ép­pen nyegle szóhasználati for­mákra, amelyek olykor szemte­len humorral, a kamasznyelvnek a felnőtteket irritáló nyelvi for­dulataival, öniróniáival, megját­szott cinizmussal hívták fel ma­gukra a felnőttek figyelmét. Akik azután kezdték utánozni ezt a nyelvhasználati jelenséget és gyakorlatot. A fiatalokhoz va­ló közeledés feltűnő jele az is, hogy költőink is úgy érezték: a versekben jól megférnek a fel­nőttek „szakállas szavaival” (Weöres Sándor) az ifjúság „új­donsült szakállatlan ” (Weöres) nyelvi formái, pl. a gyakran hasz­nált bizalmaskodó becézgető szórövidülések is. Egy „veírsszerető” olvasónk­nak nem tetszik, hogy ezen rövi­düléses formák kulcsszerepet vállalnak a költemények szöveg­formálásában, s a nyelvi fantázia elerőtlenedését látja ebben a szóhasználati jelenségben. Egy példát idéz igaza bizonyítására: „Bajom—úgy mondják—, a vershez szitukat keresek.. .(nincs még semmi a verssel), a szitumig keresetlen” (Palocsay Zsig- mond: Helyzetkép). A szituáció szót a bizalmas be­szédhelyzetekben szitu rövidí­tett formában gyakran hallhat­juk és olvashatjuk. Van-e sajátos szerepe az idézett versrészlet­ben? Igen, van! Maga a vershely­zet és szövegösszefüggés a vü- lódzó önirónia típuspéldája. Sa­ját példatárunk nagyon beszédes versrészleteiből kitűnik, hogy a költők elsősorban a tréfás, hu­moros, vagy éppen gunyoros, ironikus mondanivalójuk érzé­keltetését bízzák a szórövidülé­sekre. A bizalmas közvetlenség, a játékos fölényesség, a valóban megjátszott lezserség jellemzi pl. ezeket a versrészleteket: „ Tutira megy, hát butikot bérel, s lesz iri­gyelt honpolgár” (Doby János: Rész az egészből).— „Kutyánk szűkölt.../riasztott gazdi, gyere, segélj!”/ Doby: Kihagy az ütő. „Éhség van — pénz nincs/ kosztpénz, dugipénz” (Péntek Imre: Éhség, evés). — ,,A szitu nem volt „olyan”/, enyészettani evidenciák” (Petri György: Pa­pír, zizegés). Mezei András két versében sem véletlenül ju­tott kulcsszerephez a fagyi és a ín/ű/rövidült szóalak. Meleg em­beri derűvel terílett versmondat­ban a személyiség varázsa is megfogja az olvasót: „ígért bi­ciklit, rongylabdát, fagyit/ én ágyba vittem újra egy napot” (Képzelős-mozi). — A groteszk­be hajló célzatos korrajzi háttér­be szervesen illeszkedik bele a gyártulaj szóforma: „Beszélik, a gyártulaj, beadta a kulcsot” (Curriculum vitae). Ugyancsak játékos, tréfás, cél­zatossággal jut versbeli kulcssze­rephez a röpgyül rövidüléses szóalak Soós Zoltán Pityert című versciklusában: „Folyik a játék, tévé pislog/, s az egyik sarokban a raj röpgyül”. Hogy a szórövidü­léseknek megszaporodásában nemcsak rohanó életünk fel­gyorsult tempója ludas, hanem az a felismerés is, hogy ez a szóal­kotási mód sajátos nyelvi szere­pével; azzal hogy bizalmas köz­vetlenséggel társított közéleti jel­legű élcelődő kritikai éllel reagál egy-egy társadalmi jelenségre. Ez példázza Ladányi Mihály Sanszon című versének e részle­te: „Oh macskagazdikák, oh vil- lagazdikák /valamit tenni kell itt”. Ilyen szempontból nyer sa­játos értelmet az ifi nyelvi forma ebben a versrészletben: „Most új forrással töltenek meg/ Timót utcában az ifik” (Somlyó György: Petőfihez). Dr. Bakos József A repülés és az ember „biológiai órája” Repülőgéppel nagy távolsá­gokat megtenni ma már nem szá­mít ritkaságnak, hiszen egyre több turista vállalkozik a világon távoli tájak felkeresésére is. Erre való tekintettel az NSZK-ban a hegyekben épített betonbunker­ben töltött néhány napot az ön­kénteseknek egy csoportja an­nak érdekében, hogy hozzásegít­sen az utazások egyik legnehe­zebb problémájának megoldásá­hoz. Arról van szó, hogy a repü­lőgépek utasainak „biológiai óráját” erősen megzavarja, ami­kor négy vagy öt időzónát repül­nek át. S ez a zavar egyes embe­reknél napokig is eltart. Az időeltolódás okozta zavarok Az időzónák rendszerét Stan­ford Fleming dolgozta ki 1878- ban, hogy eleget tegyen az észak­amerikai vasutak szükségletei­nek. Fleming a Földet 24 zónára osztotta — földrajzi hosszúság­ban 15 fokonként — mégpedig úgy, hogy az egymással szomszé­dos zónákban egyórás időkülön- bözetet állapított meg. A Londonból New Yorkba vagy Washingtonba tett repülőút során az utas öt órát „nyer”, s amennyiben tapasztalatlan, igyekszik kihasználni a meghosz- szabbított napot, esetleg azzal, hogy végigszórakozza. Testének egyes részei azonban csak lassan alkalmazkodnak a „biológiai órájában” okozott eltolódáshoz. Ennek következtében előfordul­hat, hogy később az átlagos szintjénél rosszabbul dolgozik, és rosszabbul érzi magát. Ez az oka, hogy egyes vállalatok és kor­mányzati intézmények utasítják munkatársaikat, hogy amennyi­ben öt vagy ennél több időzónát repülnek át, 24 órán keresztül ne kezdjenek semmiféle hivatalos tevékenységbe. Nem túl hízelgő — Barátom — mondja az egyik férj a másiknak —, a feleségemen kívül soha nem ismertem más nőt! — Na, ezt aztán igazán elhiszem magának — feleli a másik. — Miért mondja ezt? — csattan fel az első. A válasz a rejtvény vízszintes 1. és a függőleges 32. számú sorában. Megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: 14. Szundít. 15. Ér. 16. Műanyag horgászzsineg. 18. Portugál tengerész és felfedező (Bartholomeo, 1450—1500). 20. A Jemeni NDK fővárosa. 21. Hulló­csillag. 23. A lóversenyek műszava. 24. Veszteség. 25. Korszerű. 26. Holland festő, a reális emberábrá­zolás nagy mestere (Frans). 27. Süt a nap, nem fúj a szél, meleg van. 29. Olasz férfinév. 3L ... szarvas: az Északi-sark tájain honos, háziállat­ként is tartott szarvasfajta. 32. Ger- mánium vegyjele. 33. Hajóbaj. 34. Gyümölcslekvár. 36. Enyhe figyel­meztetés. 37. Hon. 39. Súlyarány. 40. Kiejtett kettős betű. 42. Nyugat. 43. Fölegyenesedik. 45. Hármas ta­lálat a régi lottóban. 47. Az állattan egyik ága. 49. Tompa fényű réteges féldrágakő. 50. Valamely épület ki­csinyített mása, plasztikus vázlata. 51. Becézett angol férfinév. 53. La­pos. 54. Kuba fővárosa. 55. A nö­vény egyik szaporító szerve. 56. Az argon vegyjele. 57. Olasz este. 58. Csillagászati tetőpont. 59. Vasmű Kassa mellett. 62. Szögmérték; lab­darúgásban a kapu sarka.- FÜGGŐLEGES: 1. Csapatok. 2. Állítólag török eredetű férfinév, jelentése testőrhadnagy. 3. Tanulás­sal megszerzett tudás. 4. Mondjuk, hogy piros. 5. Félmillió. 6. Európa- kupa. 7. Tévé. 8. Az állam fegyveres ereje. 9. Az égboltozat legékesebb csillagképe. A magyar nép kaszás­Egyes embereknek azonban sokkal hosszabb időre van szük­ségük ahhoz, hogy szervezetük leküzdje az időeltolódás okozta zavart. így például egyeseknél kilenc nap is eltelik, míg veséjük normálisan kezd működni. Sú­lyosbítja a helyzetet, hogy egyre többen utaznak nyolc vagy ki­lenc időzónán át, mégpedig egy­huzamban. Amennyiben sike­rülne megfelelő módszert kidol­gozni a „biológiai óra” gyors al­kalmazkodására, ez jelentős gaz­dasági előnnyel járna mind az utasokra, mind pedig a légitársa­ságokra nézve, miután a repülő­gépek személyzetére is súlyosan nehezedik a „biológiai óra” problémája. A bunkerélet tapasztalatai Az NSZK-beli önkénteseket azért zárták be a kísérleti beton­bunkerbe, hogy ott semmiféle kapcsolatuk ne legyen a normá­lis élet ritmusával: az éjszaka és a nappal változásaival, a külső za­jokkal, a meghatározott étkezési időkkel. Nyomban kiderült, hogy minden egyes ember — el­szakadván a Föld forgása követ­keztében kialakult 24 órás cik­lustól — kialakítja a maga termé­szetes ritmusát, amely körülbelül 25 órás „nap” körül mozog, no­ha egyeseknél az eltolódás ennél nagyobb arányú (a bunkerélet tapasztalatai szerint 23 órától akár 50 óráig is terjedhet az elto­lódás). A bunkerben kísérletezvén megállapították, hogy az ott léte­sített gyenge elektromos tér kö­rülbelül egy órával csökkenti az ott-tartózkodóknál tapasztalt időeltolódást. Egyelőre még sen­ki sem tudja megmondani, ho­gyan érzékeli ezt az elektromos teret az emberi test, vagy miféle hatással van rá, de ez a felfedezés nak is nevezi. 10. Shakespeare-ki- rály. 11. NDZ. 12. Adél egynemű betűi. 13. Gyöngéd és tréfás köte- kedés. 17. A mohamedánok egyik szent városa. 21. Kis termetű, szí­vós, zömök férfi. 22. Csináljad. 23. Angol vasút (-way). 25. Dél-tiroli város az Adige felső szakaszán. 26. Kutyaugatást utánzó szó. 28. Angol sziget az ír-tengerben. 29. Végleg befejezett (ügy). 32. Isztambul egyik városrésze, az Aranyszarv- öböl partján. 35. Bánt, idegesít, kel­lemetlenül zavar. 37. Gyors lefolyá­sú (betegség). 38. Női énekhang. 41. Fejlődése befejezés felé közele­dik. 43. Ami a hőmérőnek is, a bal­tának is van. 44. Az első mezőgaz­dasági termelőszövetkezet megala­pítója (Sándor, 1886—1919). 46. Nagy Xavér. 47. Készpénzfizetés^ nél adott árengedmény. 48. Olasz sarkkutató (Umberto). 50. Heltai Jenő egyik alakja. 52. Alkohol (fa­az első reális bizonyítéka annak, hogy az ember eltolódott „bioló­giai óráját” gyorsított ütemben vissza lehet állítani. Kísérletek a levegőben Az egyik amerikai gyógyszer- gyár vizsgálatot folytatott annak kiderítésére, mennyi időre van szükségük a légi utasoknak ah­hoz, hogy alkalmazkodjanak a keleti-nyugati és a nyugati-keleti repülőutak hatásaihoz. Az egyik légitársasággal 28 napon át 14 önkéntest utaztattak Londonból Kaliforniába és vissza. Minden egyes kísérleti személynél rend­szeresen ellenőrizték a rövid tá­vú emlékezést, az éberségi fokot _ és a reagálási időt. Egyes „kísér­leti nyulaknáP nagyon erős re­akciót tapasztaltak. A 28 napos utazás után néhány lány hosszan tartóan sírt. Kiderült, hogy az időzónákon áthaladó hosszú re- pulőutak meglehetősen gyakori reakciója a mélységes depresz- szió. Az egyik amerikai tudós sze­rint kapcsolat áll fenn az ilyen re­püléseket követő zavar és a vérá­ramban lévő hormonok szintje között. Elméletileg lehetséges­nek tartják, hogy e szintváltozá­sok helyreállításával elérhető, hogy az ember „biológiai órája” gyorsabban nyerje vissza egyen­súlyát. Megfelelő pirulák alkal­mazása általános sikerre számít­hatna mind az utasoknál, mind a repülőszemélyzetnél is. (Az elektromos tér létesítése ugyanis nehézkes módszer lenne.) A szu­perszonikus repülőgépekkel már megoldható lesz, hogy a repülő- társaságok még ugyanaznap visz- szahozhassák személyzetüket eredeti támaszpontjukra. (B.I.) szesz). 54. Kis kacarászás. 55. Be­lül. 57. Maró folyadék. 58. Szovjet tehergépkocsi-márka. 60. Video­ton. 61. Osztrák és spanyol gépko­csik nemzetközi jelzése. 62. Vaná- dium és oxigén vegyjele. Megfejtés: vízsz. 1.: Ha ismert volna egy másikat, függ. 30.: bizto­san azt vette volna el. * A megfejtéseket június 21-ig küldjék el. * Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Boszorkányok nincse­nek, de eggyel-eggyel azért találko­zik az ember. A helyes megfejtők közül a következők nyertek köny­vet: Huszár Zsoltné (Pétervására), Gáspár Tamás (Kál), Sípos Éva (Besenyőtelek), Horváth Ferencné (Eger) és Fazekas Antalné (Eger). Gratulálunk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom