Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-06 / 105. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 105. szám ÁRA: 1989. május 6., szombat 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA FENEKETLEN ZSÁK VAGY JÁMBOR FEJŐSTEHÉN A kincstári & pénzügyi területek között világos feladatmegosztás jön létre. (3. oldal) „AZ ÖNVIZSGÁLATBAN VÉGIG KELL MENNI” „Az akkori hatalmi centrum nem folytatott érdemi vitát a kizárt taggal.” (4. oldal) FRISS SZÍNEK MEGYÉNK IDEGENFORGALMÁBAN „Felébresztették téli álmából az utak, terek első teraszait.” (5. oldal) FÉLÚTON NEM SZABAD MEGÁLLNI! „Ne tiltsák, hanem ösztönözzék gyermeküket a sportra!” (10. oldal) Közösen a tanárképzésért Pusztai Ferenc miniszterhelyettes Egerben Kiss Sándornak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága első titkárának meghívására tegnap Egerbe látogatott Pusztai Ferenc, a Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese. Megbeszélést folytattak időszerű oktatás- és művelődéspolitikai kérdésekről, ezen belül részletesebben a felsőoktatás helyzetéről és feladatairól. A miniszterhelyettes elismerően szólt arról a segítségről, amit az MSZMP Heves Megyei Bizottsága adott a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola oktatási feltételeinek javítása érdekében. Hangsúlyozta, hogy az országban elsőként valósították meg az oktatási igazgatóság nyitott működését, azt, hogy az alapfunkción túlmutató oktatási és művelődési centrumot alakítottak ki. A megyei pártbizottság több éve ad helyet intézményében a tanárképzésnek és a számviteli főiskolának. Kiemelte a kezdeményezés példaértékét. Megállapodtak abban, hogy közösen kezdeményezik az intézmény egészének átadását a tanárképzés céljára. Ennek első állomásaként az oktatási igazgatóság ez év közepétől a tantermeken kívül a tanszékek részére tanári szobákat is biztosít a főiskola számára, és kezelésébe adja át az ötvenezer kötetes könyvtárat, amelynek szolgáltatásait eddig is rendszeresen igénybe vették a főiskolai hallgatók és az oktatók. A megbeszélésen részt vett Szövényi Zsolt, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője és Szűcs László, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója. Legyen a dolgozók „ügyvédje” a megújuló mozgalom Szövetség a szolidaritás jegyében!? Éles, és végre a szakszervezeti mozgalomhoz méltó vitán csiszolódtak a nézetkülönbségek tegnap az SZMT-ülésen, Egerben. A Gubán Dezső elnökletével folyó tanácskozás a progresz- szív gondolkodás jegyében zajlott. A véleménykülönbségek felszínre kerültek már az 1989. évi munkaprogram vitáján is. Elsősorban Szabó Béla, az ÉDOSZ titkára, valamint Tresó László, a Gagarin hőerőmű szakszervezeti tagjainak képviselői azon elképzeléseiknek adtak hangot, hogy az írásban elkészített munkaterv csak keret lehet a megfelelő párbeszéd folytatására a tagsággal, és pillanatnyilag az SZMT kezében már nincsenek meg azok a jogosítványok, hogy érdemben vitatkozni lehessen. Egyébként sincs ez iránt a program iránt „fogadókészség” a tagság részéről. Széles körű vitára került sor a Szakszervezetek Megyei Szövetségének létrehozásával kapcsolatban. Farkas Sándorve zető titkár felhívta a résztvevők figyelmét: a szakszervezeti mozgalom továbblépéséről nincs egységes vélemény országos szinten sem, ám le kell szokni végre a mutogatásokról és a különböző hivatkozásokról. Ha nem lépünk hamarosan — mondotta —, a tagság elfordul a szakszervezetektől. Bukta Tibor, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára azzal érvelt, hogy a területi szövetséget a szakmák képviselőinek kell kialakítani, és azok jogosultak a szövetség végső programjáról dönteni. Báry István, a pétervásári városi szakszervezet képviselője rendkívül előremutatóan és a szakszervezeti mozgalomban régen nem használt okfejtéssel bizonyította koncepcióját. Felhívta a mozgalomban dolgozó társainak figyelmét arra, hogy hazánkban megjelent a tőke, amelyet a profit véd, és a szakszervezeteknek a munkát és a munkásokat kell védeni, jó katonához méltóan. S nem mindenáron a konszenzusra és az érdekegyeztetésre kell törekedni, hanem feltétel nélkül érdekvédelemre kell berendezkedni. Ezért a jövőben már a politika és a gazdaság legmagasabb szintjein, a döntések születésénél ott kell lenni, mint jó ügyvédnek, a munkások érdek- képviselőjének. Besze Ilona, a gyöngyösi főiskola, a GATE képviseletében nehezményezte, hogy a H AF ügyében a szakszervezeti mozgalom nem hallatta a hangját sem pro, sem kontra. Több hozzászóló, köztük dr. Varga József, az Állami Biztosító megyei igazgatóságának igazgatója azt firtatta: vajon az alakuló szövetség fenntartásához ki biztosítja az anyagi feltételeket. A vitákat összefoglaló Farkas Sándor kiegészítésében egyetértett a progresszív gondolatokkal, és felhívta a figyelmet az elhangzottakon kívül a foglalkoztatás gondjaira, a nyugdíjasok életkörülményeinek tragikus romlására, valamint azoknak a fiataloknak a helyzetére, akik az általános iskola befejeztével semmilyen középfokú oktatási intézetbe nem nyernek felvételt. Az ő érdekeik képviseletét is vállalni kell a szolidaritás jegyében, az újjászülető szakszervezeti mozgalomnak. S egy érdekes momentum: bár Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára hozzászólásában annak adott hangot, hogy a mozgalom egyetért azokkal, akik a Gyön- gyösorosziban létesítendő hasz- náltakkumulátor-feldolgozó ellen protestálnak, de e bejelentésének elhangzása után a résztvevők egy része visszakozásra kényszerítette a vezető titkárt, aki korrekt módon beszámolt arról is, hogy a mozgalom apparátusi létszámának csökkentése után a szakszervezeti tagság vagyonát képező SZMT-székház- ba a munkavédelmi felügyelőség, a társadalombiztosítási igazgatóság, valamint előreláthatólag Kovács Ádám rákkutató szűrőállomása kap majd helyet. Soós Tamás Két Országgyűlés májusban Az Országgyűlés elnöke az Alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az Országgyűlést 1989. május 30-án, kedden délelőtt 10 órára összehívta. Az ülésszak várható napirendje: — törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról, — törvényjavaslat az állami vállalatokról szóló 1977. VI. törv. módosításáról, — törvényjavaslat a szövetkezetekről szóló 1971. III. törvény módosításáról, — törvényjavaslat a földről szóló 1987.1. törvény módosításáról, — törvényjavaslat a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény módosítására, — törvényjavaslat az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosításáról, — törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről, — tájékoztató a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről, — tájékoztató a költségvetés helyzetének stabilizálását szolgáló tervezett kormányintézkedésekről. A megnövekedett törvényalkotói munkát jelzi, hogy májusban három hét alatt két alkalommal ülésezik az Országgyűlés. Mint korábban bejelentették, május 10-én is összeül a Parlament. A Teszöv jövőjéről — Kevesebb létszámmal — Tettekkel az ágazatért, falvainkért Új alapokon nyugvó, szemléletében más érdekvédelemre van szükség Aktivitás és nagy várakozás előzte meg péntek délelőtt a Heves Megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének küldöttközgyűlését, Egerben. Nem véletlenül, hiszen a szövetkezetek gazdálkodásának körülményeiről, nem kevésbé pedig az érdekképviselet új alapokra helyezéséről esett sző. Tóth Mihály elnöki megnyitója után Sramkó László, a szövetség titkára tartott beszámolót. Elmondta, hogy a zárszámadások megfeleltek a szövetkezeti törvényben foglaltaknak. Nyolc helyen választott a tagság új elnököt az 53 termelőszövetkezet közül. A beszámolók és a viták mindenütt kritikusan, önkritikusan értékelték a kialakult helyzetet. Szó esett arról, hogy nincs több tartalék a mezőgazdaságban, különösen a búza és a kukorica jövedelmezősége erőteljesen csökkent az elmúlt időszakban. Hangoztatta, hogy politikailag is erőteljesen romlott a hangulat az elmúlt időszakban. Megszűnt az érdekképviselet monopolhelyzete, új rendszerre van szükség, a régi módon már nem lehet dolgozni. Programot kell adni a szövetkezeteknek, amely foglalja magába a falu dolgozóinak érdekeit. Folyik a vita arról, legyen e TOT, maradjanak-e szövetségek, alakuljon-e mezőgazdasági kamara, illetve agrárpárt? Mindenesetre a mozgalomnak úrrá kell lennie a kialakult rendkívül nehéz helyzeten. Emlékeztetett arra, hogy a szövetség elnöksége bizottságot nevezett ki, amely a termelőszövetkezeti tagoktól, vezetőktől véleményt kért az érdekképviselet korszerűsítéséről. A véleményekben, a beszélgetések során érződött a feszültség. Tény, hogy a területi szövetség az elmúlt időszakban nem tudta teljes egészében teljesíteni feladatát, mert a párt, a tanácsok, illetve a népi ellenőrzés között úgynevezett transzmissziós szerepet vállalt. Hiba lenne azonban teljes egészében elvetni az érdekképviseletben elért eredményeit. Mit kívánnak a közös gazdaságok? Azt, hogy a szövetség ellenőrzési irodája alakuljon át, és tartsa el önmagát szolgáltató tevékenységéből. A szövetség szervezetileg is változzon meg, szüntesse meg a függetlenített titkárhelyetteseket. Szervezze meg a naprakész információs rendszert. Javasolják, hogy 1989. december 31-ig a 37 fős létszámot 20-ra csökkentsék. Sramkó László végezetül kiemelte, hogy csatlakozzanak a Pest Megyei Agrár Reformkörhöz, amely csírája lehet egy agrárpártnak. Az előterjesztést széles körű vita követte. Dr. Nyilas János, a gyöngyössolymosi Mátra Termelőszövetkezet elnöke elismerte a Teszöv, illetve a TOT eddigi tevékenységét, de aláhúzta, hogy új tartalommal kell megtölteni a jövő érdekvédelmét a mezőgazdaság, a falvak erőteljes fejlesztésére. Dr. Gyulavári András, a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet elnöke a mezőgazdasági dolgozók valós érdekeit vállaló agrárpárt létrehozását sürgette, amely részt vállal a hatalomból. Sebők József országgyűlési képviselő, a karácsondi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdaságnak nem volt eddig megfelelő súlya, képviselete a hatalomban. Ezért szükség van, hogy a falu, üzemek sorsáért tevékenykedők ott lehessenek a Parlamentben és érdemben hallassák szavukat, az ágazat ugyanis megérdemli ezt. Felszólalt Kürtösi Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára is. A megyei párttestület nevében köszönetét mondott szűkebb hazánk mezőgazdasági szövetkezeteinek tavalyi eredményeiért. Kifejezésre juttatta, hogy az élelmiszer-gazdaság az elmúlt időszakban a népgazdaság stabilizáló ágazata volt. Ezt, úgy tűnik, elveszítheti hamarosan. Az ágazat képviseletéért az MSZMP sem tett meg mindent az utóbbi időszakban. Szólt arról, hogy a Központi Bizottság új agrárpolitikai téziseit megyénkben is megvitatták, és arra a megállapításra jutottak, hogy csak az óhajok gyűjteményeként jelenhet meg, ha a szükséges eszközrendszert nem illesztik hozzá. Az érdekeket tisztességgel érvényesíteni kell. A küldöttközgyűlés végezetül szavazás után elfogadta a megye termelőszövetkezeteinek 1988. évi eredményeit, idei célkitűzéseit. Állást foglalt a szövetség létszámcsökkentése mellett, és elhatározta, hogy testületileg csatlakozik a Pest Megyei Agrár Reformkörhöz. Szükségességét látja egy agrárpárt megalakításának, s amennyiben erre sor kerül, segítséget nyújt hozzá. Mentusz Károly Szobapolitika helyett Sohasem szerették igazán széles körben azt a vezetőt, aki, ha csak teheti, mindjárt magára húzza a párnás ajtót. Kevésbé szimpatikus az elzárkózása, Tcétszeresen is bizalmatlanságot, neheztelést, haragot ébreszt. Vagy azért menekül az illető az emberek elől, mert fél tőlük, vagy pedig azért, mert egyszerűen nem kíváncsi rájuk, valamiért lenézi őket, netalán teljesen semmibe veszi létezésüket. Félelmének több oka lehet. Talpnyalók rossz súgásaira hallgatva hozza egymás után a könnyen, gyorsan vitatható, cáfolható döntéseket, s fogyatékos felkészültsége, nem elegendő gyakorlata miatt a „kintiekkel” szemben képtelen megvédeni az álláspontját, határozatát. Önmagában is kóros és káros az ilyenféle magatartás. Ha pedig ez a „szobapolitika” ragadós is, a főnöki irodán kívül sem marad hatástalan, egyszóval vezetési elvvé válik a szervezetben — intézménynél, vállalatnál, szövetkezetnél, vagy uram bocsá': azon túl — kifejezetten veszélyes, súlyos következményekkel jár. Nem véletlen a felismerés — sokaknak bármennyire is fájó szakítani a megszokással, a kétségkívül kényelmesebb megoldással, munkával -: nyitni kell azon az ajtón, azokon az ajtókon, ki a „területre”! A változtatás szándékával, a bizonytalanabb vagy bátrabb próbálkozás példáival szerencsére már mind sűrűbben találkoztunk, akár szűkebb pátriánkban is. Sok helyütt nyitottabbak az ajtók a főnök, a főnökség előtt. Ha éppen még nem is hívják, de mindenképpen várják, hogy az eddiginél többen átlépjék a küszöböt. Jobbító szándékkal, ötlettel, javaslattal, reálisabb helyzetértékeléssel, megítéléssel. Kell ez a helyesebb eligazodáshoz, a józanabb, okosabb továbblépéshez, az any- nyiszor megfogalmazott egészséges fejlődéshez. Aligha vezethet előbbre, ha csak egy-egy ember, maroknyi csoport, kevesek tábora akar bizonyítani, s igyekszik néha-néha, netalán mindig valamit produkálni. Feltétlenül szükséges a nagy közösségek, valameny- nyiünk bevonása jelenünk, jövőnk alakításába. Sehol sem szabad lemondani az egészséges véleménycseréről, vagy ha kell: vitáról. Szűkebb és tágabb körben egyaránt csakis úgy lehet formálni sorsunkat a legnagyobb megelégedésre, ha a maga helyén ki-ki cselekvő részese a napjainkban tapasztalható erőfeszítéseknek. Ha olyan vezetőink, vezető testülete- ink vannak, akik, amelyek igénylik, várják, elfogadják a segítséget, s emiatt a legkisebb mértékben sem érzik csorbítva tekintélyüket. Nyíljanak hát még köny- nyebben azok az ajtók, s járjanak, maradjanak többet közöttünk vezetőink is, hogy a pozitív törekvés sokkal nagyobb eredményeket hozzon! Gyóni Gyula Anyák napja (Fotó: Szántó György)
