Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

4._____________ KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. május 2., kedd „Van honnan szökni...” 1988. február 8. Kovács Andor és Nagy Sándorné (VI/1) Sokáig Magyarország szemér­mes cinkosként figyelte a Romá­niában történteket. Internacio­nalizmus, látszatbarátság mögé bújva hallgatott arról, mi törté­nik honfitársainkkal odaát. A helyzet viszont olyan tragikussá vált, hogy menekülők ezrei kér­nek bebocsátást hazánkba, s már nem lehet nem tudomásul venni a szomszédunkban mindenna­pos embertelenséget. Több mint egy éve tart a ko­rábbiaknál is nagyobb kivándor­lási hullám. Magyarország nem tehet mást, mint hogy teljesíti kötelességét, befogadja a Romá­niából érkezőket, s lehetőségei szerint segít is rajtuk. Igaz, az alapproblémát nem sikerül meg­oldani, főleg akkor, ha még szö­vetségi rendszerünk prominens képviselője is Lenin-renddel is­meri el Ceausescu tevékenysé­gét. Marad tehát a szökés Ma­gyarországra, ahol — mi tudjuk a legjobban — szintén nem fenékig tejfel az élet. Ráadásul vannak, akik otthonukat, családjukat hagyják maguk mögött, s a gyö- kértelenség érzését nem tudják feledni soha. Elmondhatjuk tehát közösen: van honnan szökni, de nincs ho­va... Utunk során erre kerestünk választ. * Debrecen. Az alföldi cívisvá­rosban nyüzsög a hétköznapi ut­ca, baktatnak az emberek. Az er­délyi menekültek egyik „főhadi­szállása” a hajdú-bihari megye- székhely, tudniillik az összes ér­kező 25 százaléka itt kapja meg az első segítséget az új élet kez­déséhez. Ez a számadat még töb­bet jelent akkor, ha tudjuk, hogy a budapesti információs központ foglalkozik az összes Romániá­ból érkező felével. A „maradék” fele tehát Debrecenben teszi meg az első lépéseket. Fürkésszük is a szemünkkel az utcát: vajon kik lehetnek ők? Sokáig tart, amíg rádöbbenünk, hogy az egyetlen ismertetőjelük a hatalmas mű­anyag szatyor, tele ruhával. Egyébként sem öltözékükkel, sem arcvonásaikkal nem rínak ki közülünk, ezzel is igazolva sok bizonytalankodónak: tényleg egyformák vagyunk, még ha a politika erőszakosan mestersé­ges határvonalat húzott is kö­zénk. 1988. február 8-án egy fiatal­ember kopogtatott be a debrece­ni római katolikus Szent Anna- plébániára, s segítséget kért, mi­vel nem akart visszatérni Romá­niába. A feljegyzések szerint ő volt itt az első menekült. Azóta közel ötezren fordultak meg ezen a parókián, s senki sem tá­vozott közülük üres kézzel. Tí­már Mihálynak, az akkori plébá­nosnak az volt az álláspontja, hogy azok közül, akik hivatalos útlevéllel jöttek, s még nem járt le a külföldi tartózkodási enge­délyük, minél több áttelepülni szándékozót rábeszélni arra: tér­jen vissza. Úgy érezte, kötelessé­ge elmondania, hogy hazánkban sem rózsás a helyzet, s ha otthon megvan a viszonylagos anyagi biztonsága, próbálja meg mégis folytatni. Kétszázharminckilenc esetben hatott ez a tanács, főleg olyanok körében, akik közeli hozzátartozóikat hagyták el. Mára a helyzet sokat válto­zott, hiszen szinte alig akadnak már olyanok, akik útiokmánnyal a zsebükben nézhetnek a román határőr szemébe. A többség sár­ban kúszva, ágaktól csapdosva ér Magyarországra, úgyhogy amíg az első magyar nyelvű feliratot nem látja meg, nem is tudja, mely szakaszán tart éppen az útnak. Ha pedig egyszer sikerül, nincs az az ember, akinek joga lenne azt mondani neki: menj vissza oda, ahol, ha ezek után találkoz­nak veled, megnyomorítanak vagy megölnek. A Szent Anna szeretettel fog­lalkozik az ittmaradókkal. Ezt a hagyományt folytatja a jelenlegi plébános, Kovács Andor és segí­tőtársa, Nagy Sándorné admi­nisztrátor. Naponta százan — százötvenen fordulnak meg ná­luk, s ötszáz forintnál kevesebbet még senki sem kapott. Mintegy hárommillió forint értékű ruhát osztottak szét eddig. A bekopog­tatótói nem kérdezik, milyen fe­lekezetű, hívő-e egyáltalán. Eb­ben az esetben ez nem fontos. Főként külföldi segélyből táplál­koznak, de sok hívük is adako­zik, akad idős férfi, aki minden nyugdijából ezer forintot küld nekik erre a célra. A pénzre ége­tő szükség van, hiszen előfordul­nak rendkívüli, tragikus esetek is, amikor azonnali beavatkozás­ra van szükség. Mesélik, hogy van egy fiatalember, akit kétszer kaptak el szökés közben. Har­madszor is megpróbálta úgy, hogy mozgó tehervonat vagonjai közé ugrott fel, s eközben elvesz­tette az egyik lábát. Ezen az áron sikerült... Most az ő műlábára is gyűjtenek... A folyosón jelenleg is ruhákat válogatnak néhányan. Egyikü­ket megszólítom, de a húsz év körüli fiúnak nem nagyon akaró­zik velem beszélnie. Mondja, vannak rossz tapasztalatai, úgy tudja, kérdőre vonták ottmaradt rokonait, amiért ő valahol nyilat­kozott. A fotósra is rádörren: ne fényképezd a feleségem arcát! Szó nélkül vesszük tudomá­sul, kicsit röstelljük is magunkat. Elballagunk, a bejáratnál debre­ceni cigányasszonyokba ütkö­zünk, akik szintén a ruhákra fe­nik a fogukat, de nekik ebből nem jár. És persze másoknak sem, akik nem bizonyíthatóan menekültek. Tudniillik aki az, s a magyar határőrök „elkapják”, azonnal az őrsre kerül, s meg­kapja az ideiglenes tartózkodási engedélyt. Erre az adatai mellé azt is rávezetik mindenütt, hogy kitől és milyen segélyt kapott. Hiszen természetesen több hely­re is elmehet a rászoruló. Mi is követjük az útvonalat, fülünk­ben Kovács Andor szavaival: az állami szervezetek később rea­gáltak ebben az esetben, mint az egyház... Kovács Attila Frissen érke­zettek a ruha­hegyek között (Fotó: Gál Gábor) Készül az 1848-as vértanúk emlékműve Sarkadon Az 1848-as szabadság- harc bukása után az el­fogott tábornokokat szállítók egyik csoport­ja útban Arad felé Sar­kadon állomásozott néhány napig. E törté­nelmi tény emlékére döntött Sarkad Város Tanácsa, a Hazafias Népfronttal és a Város- szépítők Egyesületével karöltve, hogy emlék­művet állítanak. Mla- donyiczky Béla Békés­csabán élő szobrász és . éremművész elkészí­tette az emlékmű terve­it és makettjét, amit a város központjában a lakosság is szemügyre vehet. Az emlékmű he­lyének kijelölését egy bizottság végzi, amit majd a lakosság dönté­se alapján véglegesíte­nek. A tervek szerint október 6-án avatják fel a kőből és bronzból készült — eredetiben csaknem 3 méter ma­gas - emlékművet. Képünkön: az em­lékmű makettje (MTI-fotó: B. Fazekas László) Országos irodalmi palvazat szövetkezeti tagok és dolgozók részére A Szővosz, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkia­dó, a Heves Megyei Mészöv, a Könyvértékesítő Vállalat, a Népújság szerkesztősége, a Szövetke­zet szerkesztősége, a Heves és Vidéke Takarék- szövetkezet, a Hatvan és Vikéke Takarékszövet­kezet, az Egri Áfész és a Gyöngyszöv Áfész IRODALMI PÁLYÁZATOT hirdet az 1989-es évben az iskolaszövetkezetek, áfészek, takarékszövetkezetek, lakásszövetke­zetek tagjai és dolgozói részére általános-, kö­zépiskolai és felnőtt kategóriában. Az irodalmi pályázat két témakörben kerül meghirdetésre: a. ) Kötött téma\ Tagok és a szövetkezet vi­szonya. (Lehet pályázni például szövetkezeti él­mények feldolgozásával a tagok és a szövetkeze­tek kapcsolatával, a reformpolitika-szövetkezés témakörben, stb.) b. ) Szabadon választott téma. A megírandó művek műfaja: vers és kispróza. A pályázaton eddig nem publikált, máshol be nem nyújtott mű­vekkel lehet pályázni, amelyek valóságunk köz­érdekű és időszerű kérdéseivel foglalkoznak és a szövetkezeti tagsági kapcsolatok eredményeit és lehetőségeit mutatják be irodalmi eszközökkel. A szervező bizottság javasolja az iskolaszövet­kezeteknek, hogy május hónapban rendezzék meg iskolaszövetkezeti saját irodalmi pályázatu­kat és a legjohb pályaműveket küldjék el az Or­szágos Irodalmi Pályázat Szervező Bizottsága cí­mére. A jeligés pályázatokat gépelve vagy jól olvas­hatóan kézzel írva kérjük beküldeni, pályázaton­ként két példányban a Mészöv Szövetkezetpoliti­kai Osztálya címére (Eger, Maczky Valér u. 2.) 1989. szeptember 20-ig. Egy külön lezárt borítékba mellékeljék a jelige feloldását. A borítékra kérjük ráírni, hogy a pá­lyázóáltalános, középiskolai vagy felnőtt kategó­riában kíván résztvenni. Egy pályázó több pálya­munkát is beküldhet. Pályadijak: Általános iskolaszövetkezeti kategória: Vers: I. helyezett 1.000.- Ft II. helyezett 800.- Ft III. helyezett 600.- Ft 2.400.- Ft Kispróza: I. helyezett 1.000.- Ft II. helyezett 800.- Ft III. helyezett 600.- Ft 2.400.- Ft Középiskolai kategória: Vers: I. helyezett 1.200.- Ft II. helyezett 1.000.- Ft III. helyezett 800.- Ft 3.000.- Ft Kispróza: I. helyezett 1.200.- Ft II. helyezett 1.000.- Ft III. helyezett 800.- Ft 3.000.- Ft Felnőtt kategória: Vers: I. helyezett 2.500.- Ft II. helyezett 2.000.- Ft III. helyezett 1.500.- Ft 6.000.- Ft Kispróza: I. helyezett 2.500.- Ft II. helyezett 2.000.- Ft III. helyezett 1.500.- Ft 6.000.- Ft A pályázat fődíját 6.000.- Ft értékben a Gyöngyszöv Áfész adja annak a pályázónak, aki a reformpolitikának a szövetkezésre való ha­tását, a szövetkezeti reformpolitika eredményeit a legszínvonalasabban ábrázolja. A Szövetkezet című lap szerkesztősége 3.000.- Ft különdijat ad a szövetkezeti mozgalmat leg­jobban ábrázoló műnek, ezenkívül a legjobb szö­vetkezeti témájú pályamunkát leközli. A Népújság az általános-, középiskolai és fel­nőtt kategória vers- és prózai pályázat első három helyezettjének a munkáit leközli. Az eredményhirdetésre 1989. november 23- án kerül sor a VIII. Heves megyei iskolaszövetke­zeti könyvnapok megyei megnyitóján. Eger, 1989. április hó SzőVOSZ Heves Megyei Mészöv Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó . Könyvértékesítő Vállalat Heves és Vidéke Takarékszövetkezet Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet Egri Áfész Gyöngyszöv Áfész Népújság szerkesztősége Szövetkezet szerkesztősége ÁLLÁSAJÁNLATAI: PANORÁMA SZÁLLODA ÉS VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT: Eger, Bajcsy Tömbbelső. Felvételre keres számviteli csoportvezetőt, mérlegképes köny­velői vagy számviteli főiskolai végzettséggel. Jelenkezni lehet a fenti címen a számviteli osztály vezetőjénél. EVILL: Eger, Trinitárius u. 1. Felvesz egri munkahelyre lakatos-hegesztő szakmunkást, vál­tozó vidéki munkahelyre villanyszerelő segédmunkást és mun­kagépkezelőt. ORSZÁGOS ÉRC- ÉS ÁSVÁNYBÁNYÁK KUTATÓ ÉS TERMELŐ MÜVEI: Eger, Kertész u. 128. Felvesz felnémeti Őrlő üzemébe bérszámfejtőt, villanyszerelőt, TMK lakatost, dózervezetőt, lakatost. Jelentkezni lehet az üzem vezetőjénél. (Eger, Tárkányi út). HEVES MEGYEI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT: Eger, Faiskola u. 5. Alkalmaz középfokú közgazdasági és TB. szaktanfolyami vég­zettséggel rendelkező TB. ügyintéző-bérszámfejtőt. MÉLYÉPÍTŐ ÉS VÁROSGONDOZÁSI ÜZEM: Eger, Bródy S. u. 4. Felvételre keres felsőfokú végzettséggel és szakirányú tanfo-' lyammal rendelkező energetikust, jogtanácsost, nehézgépsze­relő és gépjárműszerelő szakmunkást, női parkmunkást, vala­mint kaszálni tudó parkgondozót. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET: Hatvan, Dózsa u. 6. Felvételre keres mérlegképes könyvelői (ipari) végzettséggel rendelkező belső ellenőrt, faipari technikumi végzettséggel asz­talos részlegvezetőt, valamint asztalos szakmunkásokat. KAEV 4. SZ. GYÁRA: Gyöngyös Karácsondi u. 15. Alkalmaz vízvezeték és központi fűtésszerelőt, valamint önt­vénytisztítókat. SZOT ÜDÜLŐ: Mátrafüred. Felvesz gépírni tudó érettségizett adminisztrátort, konyhamé­szárost, gyakorlattal rendelkező szakácsot, konyhai dolgozót, udvari segédmunkást, kőművest (részmunkaidős, nyugdíjas is lehet). Jelentkezni lehet az üdülő vezetőjénél. GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ PATTINKA ÜZEME: Gyöngyös, Vöröshadsereg u. 2. Felvételt hirdet sütőipari szak- és betanított munkások részére, három műszakos munkarendbe. m HFVFS MFKYFI I SZOLGÁLTATÓ IRODA I 3301 EGER. KLAPKA U. 9. • 36/13-149

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom