Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-30 / 125. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. május 30., kedd 5. A vizek veszélyei : . ■ .: ____________________________:______________ M inden évben 150 — 160 em­ber fullad vízbe fürdés közben Magyarországon. A számok mö­gött nemcsak egy-egy ember, ha­nem családok, kisebb-nagyobb közösségek tragédiája húzódik meg. ők, akik nyiladozó értelmű apróságot, katonafiút, várva várt kedvest, feleséget, nyugdíjba ké­szülő nagymamát, barátot, mun­katársat veszítettek el, sokkal többen vannak! Mindannyian döbbenten ál­lunk a halál egyébként is iszonyú ténye előtt, hiszen ezeket a tragé­diákat szinte kizárólag figyel­metlenség, gondatlanság és köny- nyelműség okozta. Ismernünk és felismernünk kell a veszélyeket, mert magunkra és szeretteinkre elsősorban mi magunk vigyázha­tunk. A tavakat, folyókat kora ta­vasztól késő őszig a felüdülést, kikapcsolódást, pihenést kere­sők tíz- és százezrei népesítik be. Már nemcsak az évi szabadságot és hétvégeket töltik el szívesen a tavak és folyók mellett, hanem egyre nő azoknak a száma, akik a napi munka előtt vagy után egy­két órát úsznak, eveznek vagy horgásznak, ami az egészséges életmód szempontjából feltétle­nül örvendetes. Közülük sokan ismerik és be is tartják a fürdés és vízi közlekedés nőtt és íratlan szabályait, sokan azonban még a legalapvetőbbek­kel sincsenek tisztában. Szeren­csés eset, ha valakit a vele szüle­tett óvatosság visszatart az élet- veszélyes helyzetektől. Tény azonban, hogy ahogy nő a „vízi­mádók” tábora, úgy nő azoknak a száma is, akik közvetlen életve­szélybe kerülnek. A strandokon, kijelölt fürdőhelyek többségén viszonylag könnyebb a helyzet, mert az előbbiekben úszómeste­rek, az utóbbiakban pedig men­tőőrök ügyelnek a fürdőzők biz­tonságára. A bajbajutottak meg­segítésére különböző mentőesz­közök állnak rendelkezésre, eze­ket bárki igénybe veheti, aki a ve­szélyt észleli, és a mentésre alkal­masnak érzi magát. A komoly veszélyhelyzetbe került fürdő­zők közül évente több száz sze­mély köszönheti a rendőrök, ha­jósok, vízisportolók és segítő­kész embertársaik lélekjelenlé­tének, hogy felüdülést kereső szórakozása nem torkollott tra­gédiába. Érdemes megjegyezni, hogy a tilalmak nem ellenünk, hanem értünk vannak! Ott, ahol magából a hely jelle­géből adódik a veszély, tehát semmi rendkívüli esemény, kö­rülmény nem kell a kialakulásá­hoz, szigorúan tilos a fürdés. Ilyen tiltott helyek: — hajóút, hajókikötő és hajó­állomások területe, hajóútjelző bólyák és nagy hajók, úszó mun­kagépek 50 méteres körzete, — hidak, zsilipek, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelő helyek 100 méteres körzete, — a határvizek és a városok belterületén lévő vizek — a kije­lölt fürdőhelyek kivételével, — az egészségre ártalmas vi­zek, — ahol a fürdés tilalmát tábla jelzi. Néhány jó tanács: — Ha csak egy mód van rá, ne fürödjön egyedül. Gondoljon ar­ra, hogy ha bajba kerül, nincs, aki segítsen. — Akik szív- és légúti beteg­ségben szenvednek, betegség vagy rokkantság miatt mozgá­sukban korlátozottak, valamint eszméletvesztésre hajlamosak, semmiképp ne fürödjenek egye­dül. — Szigorú szabály — és meg­döbbentő, hogy mennyi felnőtt nem tartja be -: tíz éven aluli (úszni nem tudó) gyermek csak felnőtt kíséretében fürödhet a szabad vizekben. — Ha tele a gyomra, ha aiko- holkábultságot előidéző vagy vérnyomást csökkentő gyógy­szer hatása alatt áll, inkább ha­lassza el a fürdést. — Fürdés előtt lassú mosako­dással hűtse le magát, felhevült testtel soha ne vetődjön a hullá­mok közé. — A vízbe ugrással általában vigyázzon, de soha ne ugorjon is­meretlen vízbe. A súlyos fej-, ge­rinc- vagy egyéb sérülések egész életre szóló következménnyel járhatnak. — Feltétlenül tájékozódjon a meder alakulásáról, a vízmély­ség változásairól, a víz alatti aka­dályokról és az esetleges rendel­lenes vízmozgásokról (pl. forgó örvény). A meglepetések, váratlan helyzetek akkor is veszélyt jelen­tenek, ha valaki jól tud úszni. E rövid cikk keretében a leg­fontosabb szabályokra, illetve veszélyekre szerettük volna a fürdőzők figyelmét felhívni, az­zal a kéréssel, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy környezetükben ne fordul­hasson elő értelmetlen halál! Tanácsok a közlekedőknek — A jó szemű autós az útjelző táblát már 150 méterről felisme­ri. Ha 60 km/óra sebességgel ha­lad, a tábla eléréséig még 8 má­sodpercre van szükség ahhoz, hogy tájékozódjon. Akinek rossz a szeme, s ráadásul szemüvegét is otthon felejti, lehet, hogy ugyan­ezt a táblát csak 25 méterről ész­leli. Ez pedig azt jelenti, hogy mindössze mintegy másfél má­sodperc áll rendelkezésére a szükséges információ felvételé­re, feldolgozására és a szükséges döntésre, a rákövetkező cselek­vésre. — Hazai mérések alapján megállapítható, hogy a gyalogo­sok áthaladási sebessége a jár­művek sebességétől függ. A gya­logos átkeléskor azt az időközt becsüli meg, ami a közlekedő jármű odaérkezéséig rendelke­zésére áll, és ennek alapján dönt az átkelés megkezdéséről, illetve saját haladási sebességéről. Ez azért veszélyes, mert ha ezt az időközt túlbecsülik, vagy saját haladási sebességüket alábecsü­lik, csökken az áthaladás bizton­sága. Különösen idős gyalogo­soknál gyakori, hogy az átkelé­sükhöz szükséges időtartamot nem a jelenlegi, hanem korábbi, jobb fizikai állapotukhoz mére­tezik. Csatlakoznak egy-egy fia­tal, gyors mozgású gyalogoshoz, de az átkelés folyamán jóval le­maradnak. — A gépkocsi és az útburkolat közötti súrlódási tényezőt sok hatás befolyásolja. Száraz idő­ben mérhető a súrlódási tényező legnagyobb értéke. Az esővel le­mosott és vízfilmmel bontott burkolaton lecsökken. Legve­szélyesebb a helyzet az eső kez­detén a még poros, szennyes bur­kolaton: az enyhén nedves szeny- nyezettség kenőanyagként visel­kedik. A felszáradt úton a súrló­dás ismét eléri maximális érté­— Minden harmadik ember vegetatív idegrendszere érzéke­nyen reagál az időjárási frontvál­tozásokra, a légnyomás, a ned­vesség, valamint a hőmérséklet ugrásszerű változására, illetve annak közeledtére. Megfigyelé­sek szerint már a 60 órával a front átvonulása előtt növekedik a balesetek száma, s elvonulása után ugyanolyan ütemben csök­ken. A gépjárművezetők szá­moljanak az ilyenkor fellépő fá­radékonysággal, dekoncentráci­óval! Ugyanaz az időjárási hely­zet az érzékenyek egyik csoport­jánál agresszivitást, fokozott fö­lényérzetet, másoknál depresszi­ós hangulatot vált ki, fokozza a bizonytalansági érzést. Nyomott hangulat esetén a reakcióidő megnő. MKBT titkársága Mérleg 2513 gépjárművezető 80 millió kilométeréről A „Vezess biztonságosan!” verseny megyei eredményei A „Vezess biztonságosan!” ver­senyben a megye területén lévő, jelentősebb kocsiparkkal rendel­kező közlekedési-szállítási vállala­tok, intézmények, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gaz­daságok vesznek részt, amelyek nagyságuknál fogva meghatároz­hatják a megye közúti rendjét, a közlekedési balesetek alakulását. A verseny kollektív jellegű, s abban a résztvevő egységek jár­művezetői, forgalmi és műszaki dolgozói közös tevékenységet fej­tenek ki a mozgalom célkitűzése érdekében. A kilenc kiemelt vállalat, illetve üzemegység 2513 gépjárműveze­tője (személy-, teher- és autóbusz- vezető) több mint 80 millió kilo­métert teljesített az év folyamán. Eközben 25 személyi sérüléssel já­ró közúti balesetet okoztak, azon­ban halálos kimenetelű balesetük nem volt. Pozitívan értékelhető az is, hogy az anyagi káros balesetek száma csökkent, és az okozott kár is több mint másfél millió forinttal volt kevesebb, mint az előző évben. Külön ki kell emelni a Heves Megyei Állami és Tanácsi Építői­pari Vállalatot, ahol évek óta egyetlen személyi sérüléssel járó baleset sem fordult elő. A versenyben az elmúlt évben: I. helyezett lett: a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat, II. helyezett lett: a Heves Me­gyei Tanácsi Építőipari Vállalat, III. helyezett lett: a Mátra — Nyu­gat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, IV. helyezett lett: az Eger — Mátravidéki Borgazdasági Kom­binát, V. helyezett lett: az Egri Közúti Építő Vállalat, VI. helyezett lett: a Mátra Volán Vállalat Hatvani Üzemegysége. A versenyben helyezést elért vállalatok és a legtöbb kilométert balesetmentesen teljesített gépko­csivezetők részére az erkölcsi és anyagi elismeréseket Domoszlai László r. ezredes, a főkapitányság vezetője adta át a megyei közleke­désbiztonsági tanács tanácskozó­testületi ülésén. A kétkerekű járművek szezonkezdő hónapja: Közútjainkon májusban ugrásszerűen megnő a két­kerekű járművek száma. Motorkerékpárok, kerék­párok cikáznak az utakon, nyergükben zömmel fia­tal járművezetőkkel. Valamennyi közlekedő és a közlekedés biztonságáért felelősséget érző jármű­vezető kötelessége ezekre a fiatalokra jobban odafi­gyelni és vigyázni rájuk. Igen, vigyázni rájuk! Egy baleset következményeit ezek a fiatalok fogják elsősorban megsínyleni, ők hordozzák egy életen át a baleset nyomait! A kétkerekű - egy nyomon haladó - járművek fel­építésüknél fogva nem nyújtanak védelmet egy esetleges balesetnél vezetőjük részére. A motorkerékpárok tömegükhöz viszonyítva nagy erejű motorokkal rendelkeznek, sebesség és gyor­sulóképesség terén gyakran felülmúlják a személy- gépkocsik hasonló képességeit. Bár a KRESZ szi­gorúan maximálja a motorkerékpárok sebességét, mégis gyakran látni útjainkon száguldozó, a kör­nyezetükkel mit sem törődő motorkerékpár-veze­tőket. A nagy sebesség és a két keréken egyenlőtlenül ki­fejthető fékezőerő miatt a motorkerékpárok féktá­volsága - azonos sebesség mellett - mintegy másfél- szerese egy személygépkocsi féktávolságának. Az utakon közlekedő valamennyi járművezetőnek ezt a tényt nem szabad szem elől tévesztenie, akár kö­vet egy motorkerékpárost, akár az követi őt. A technika ördöge nem kíméli a motorosokat sem. Előfordulhat olyan műszaki hiba is, amit az út szé­lén már nem lehet megjavítani. Az elromlott jármű­vet az út szélén hagyni nem tanácsos, el kell azt on­nan mielőbb távolítani. Az elromlott járművek vontatásánál a KRESZ előírásait szigorúan be kell tartani. A14 -16 éves fiatalok járműve a segédmotoros ke­rékpár. Életkorukból adódóan közlekedési tapasz­talatuk kevés, helyzetmegoldó képességük még nem eléggé fejlett. Ebből adódik, hogy kritikus közlekedési helyzetben nem mindig a legjobb meg­oldást választják, aminek gyakran baleset a követ­kezménye. Mivel a segédmotorosok részére a bu­kósisak viselése nem mindenhol kötelező és moto­rosruhát a legritkább esetben viselnek, passzív biz­tonságuk gyengébb, mint nagymotoros ’’kollégáik­nak”. Vigyázzunk rájuk, mint ahogy nemrég még ránk is vigyáztak! Kérdések: 1. Milyen sebességgel szabad közlekedni motorke­rékpárral autóúton? a) 100 km/óra b) 80 km/óra c) 70 km/óra 2. Kb. mekkora a 100 km/óra sebességgel hala­maíus dó motorkerékpár féktávolsága normál útviszo­nyok mellett? a) 100 m b) 160 m c) 220 m 3. Szabad-e az elromlott kétkerekű motorkerék­párt vontatni? a) Igen, ha a vontatókötél nem hosszabb, mint 2 méter b) Nem szabad c) Autópályán nem, egyéb utakon igen 4. Lakott területen a segédmotoros kerékpár veze­tője köteles-e bukósisakot viselni? a) Nem b) Csak akkor, ha 40 km/óra sebességnél gyor­sabban halad c) Igen, ha a helyi közlekedési hatóság elrendeli 5. Milyen utánfutót lehet segédmotoros kerékpár­ral vontatni? a) Egykerekű utánfutót b) Egytengelyes, kétkerekű utánfutót c) Segédmotoros kerékpárral utánfutót vontat­ni nem szabad 6. Egy nyomon haladó jármű biztonságos előzésé­hez mekkora oldaltávolságot kell tartani? a) A lehető legkisebbet, hogy ne foglaljanak el az útból nagy helyet b) Az elűző jármű sebességétől függően egyre nagyobbat, de min. 1 métert c) Az oldaltávolság nagysága nem befolyásolja az előzés biztonságos végrehajtását 7. Miért szükséges az ún. motorosruha viselése? a) Védi a motorkerékpár vezetőjét a rossz idő­járástól b) Nagyobb sebesség elérését teszi lehetővé c) Baleset esetén csökkenti a járművezető sérü­léseit 8. Motorkerékpár-baleset esetén melyek a leggya­koribb sérülések? a) A végtagok sérülése b) Gerincsérülés c) Fejsérülés A Mátra Volán forgalombiztonsági tevékenysége Heves megye településeinek közúti tömegközlekedését teljes egészében, a teherfuvarozás döntő többségét a Mátra Volán bonyolítja le. A vállalat jelentős hazai és nemzetközi szállítási ta­pasztalattal rendelkezik. Az igazgatóság irányításával a válla­latra háruló feladatokat az Eger­ben, a Gyöngyösön és a Hatvan­ban lévő üzemegységek oldják meg, kirendeltségeik útján. E feladatok megoldásának szerves része a forgalombiztonsági mun­ka, mely a szakszolgálatok irá­nyító és beosztott dolgozói szá­mára előír olyan széles körű és sajátosan sokoldalú közúti bal­esetmegelőző tevékenységet, melynek célja a biztonságos kö­zúti közlekedési légkör megte­remtése, a közúti balesetek és az ezzel járó emberi tragédiák, anyagi károk bekövetkezésének a megelőzése. A balesetmegelő­ző tevékenységet szolgálja a vál­lalati forgalombiztonsági tanács (VFBT). Közvetett és közvetlen kapcsolatot tart a megyei KBT szerveivel és a megyében, a köz­lekedési tárcán belül munkálko­dó intézményekkel és vállalatok­kal. 1988-ban szerveződött újjá a VFBT és az operatív munkát irá­nyító 20 fős munkabizottság. Az újjáalakuláshoz jelentős segítsé­get adott a Heves Megyei Közle­kedésbiztonsági Tanács. Taná­csunk közvetlen kapcsolatot tart fenn az utazószemélyzettel, fi­gyelemmel kíséri a megye útálla­potát, forgalomszervezési ren­dellenességeket, indokolt eset­ben javaslatot tesz az illetékes szerveknek a balesetveszély megszüntetésére. Folyamatosan értékeli a feladatok sikeres, biz­tonságos végrehajtását, elemzi a közúti baleseteket, értékeli a közlekedésbiztonsági helyzetet, intézkedéseket dolgoz ki, javas­latokat terjeszt elő, közlekedési versenyeket szervez és részt vál­lal az MKBT és területi szervei­nek munkájában. Az elmúlt évben a személy- szállítás és a teherforgalom terü­letén dolgozó gépkocsivezetőink több mint 54 millió km-t futot­tak, az előző évhez viszonyítva 587 ezer km-rel többet. A közúti baleseti statisztikából kitűnik, hogy a sajáthibás, személyi sérü- léses balesetekre vonatkozó faj­lagos mutató 2,2-ről 3,3-ra rom­lott, míg a sajáthibás, anyagi ká­ros közúti balesetek száma 45 eseménnyel csökkent. A baleseti okok között a fi­gyelmetlen vezetés, elsőbbséga­dás elmulasztása és a követési tá­volság be nem tartása a dominá­ló. Minden egyes kiváltó ok em­beri mulasztásokra vezethető vissza. A baleseteket előidézők részére az előírt pihenőidő bizto­sítva volt minden esetben. Vala­mennyi, hibát elkövető gépko­csivezetőnk eseményének elem­zését végrehajtottuk. A személyszállítási feladatok nagyságrendje, a gépkocsiveze­tői létszámcsökkenés átlagon felüli erőfeszítésre késztette az autóbusz-vezetői állományt fő­leg Egerben, az idegenforgalmi idényben. Hiszen azon túl, hogy a megyeszékhely idegenforgalmi központ: diákváros is. A város szerkezete, a növekvő közúti for­galom fokozott figyelmet igényel járművezetőinktől, annál is in­kább, mert az előző évekhez ké­pest nem javult megyénk közle­kedési morálja. A feszített mun­katempó (gépkocsivezető-hi­ány) idegi és fizikai fáradtság je­leit mutatta. Sok segítséget adott járművezetőinknek utasaink megértése, partneri kapcsolata, amit a jövőben is igénylünk. A VFBT javaslatai alapján vállalatunknál módosításra ke­rült több intézkedés, igazgatói utasítás, mely következtében ja­vult dolgozóink közérzete, biz­tonságosabb lett a munkavégzés. Módosultak a végrehajtás mód­szerei, emberileg is közelebb ke­rültünk gépkocsivezetőinkhez. A vállalatnál végrehajtott átszer­vezés hozta útkeresés során új feladatok jelentkeztek, mely megoldásához új eszközök és szükség esetén új személyek be­állítása vált szükségessé. Tudato­sabban kellett nyúlni a meggyő­zés, a céltudatos munkavégzés, a személyiség megismerését előse­gítő eszközrendszerhez, a diffe­renciált oktatás jelenlegi szerke­zete változtatásának tervezésé­hez. Új módszert, eszközrend­szert kell kutatnunk a napi fel­adat megoldása mellett az utazó­állomány szakmai tudásszintjé­nek karbantartására napjaink­ban is. A baleset-megelőző, eszmei­gyakorlati tudás felfrissítését szolgálja az üzemi, vállalati, or­szágos szinten megrendezésre kerülő „Vezess biztonságosan!” verseny. Az elmúlt évben na­gyobb tömegeket sikerült e moz­galomban megmozgatni, mint az előző években. A megyei KBT elnöksége ezen előrelépést érté­kelte, és vándorserleget alapí­tott, melyet egy évig a gyöngyösi üzemegység őriz. Járművezetőink törekednek a balesetmentes közlekedésre. Te­vékenységük során gondjaik is jelentkeznek. A tartós baleset- mentes közlekedésért adható plakettek, jelvények odaítélésé­nek jelenlegi rendjével, amit a 3/1987. III. 10. KM rendelet szabályoz, nem értenek egyet. A jelenlegi közlekedési zsúfoltság, az alkatrészárak felfelé történő mozgása mellett méltánytalan­nak tartjuk, hogy sajáthibás ese­mény esetén — akár 10 forintos anyagi kár esetében is—egy hosz- szú, balesetmentes pálya megér­demelt elismerésének szimbólu­ma nem ítélhető oda egy korsze­rűtlen rendelet miatt. Szükséges a rendelet felülvizsgálata, a diffe­renciáltabb elbírálás, ezzel is iga­zolni, értékelni az egyén teljesít­ményét, a szakma veszélyes vol­tát. Nagy a felelőssége gépjármű- vezetőinknek, azt számtalan pél­dával lehet bizonyítani. Eseményünk kapcsán több kérdés merül fel: — meddig felelős ilyen eset­ben az utasokért a busz vezetője? — milyen mértékben merül fel az utasok és gyalogosok felelős­sége? — ki védi a gépkocsivezetőt? Vállalatunk utasaink érdeké­ben nagyobb gondot fordít a ké­nyelmes, biztonságos utazás kö­rülményeinek megteremtésére. Tisztábbak lettek autóbuszaink, javult a hangosbemondóval tör­ténő utastájékoztatás színvona­la. Kényelmesebbek járműve­ink, és különböző matricák hív­ják fel az utazók figyelmét a biz­tonságos közlekedés módozatá­ra. Balesetmentes utazás érdeké­ben sok megértést és segítséget kaptunk utasainktól, amit a jö­vőben kölcsönös érdekeink mi­att továbbra is igénylünk, hiszen csak közös erőfeszítéssel tudja elérni célját az utas és a szállítást végző Mátra Volán is. A vállalati forgalombiztonsági tanács to­vábbra is törekszik a közlekedési morál javítására, a közúti balese­tek számának csökkentésére, az emberi tragédiák, anyagi károk bekövetkezésének megelőzésé­re. Karácsony Zoltán VEBT titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom