Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-27 / 123. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. május 27, szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. Bevásárolunk Kennedy vitorlázott, Carter kocogott Elnökök játékai Földcsuszamlás, hegyomlás Mentőosztag tagjai kutatnak az áldozatok után a hosszan tartó esőzések miatt bekövetkezett földcsuszamlás után. Az elmúlt hét során 77 ember halt meg az árvíz és a földcsuszamlások következtében. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Egyik reggel arra ébredtem, hogy zúg a fejem, kapar a torkom. Bekapcsoltam a rádiót. Éppen az aktuális heti áremeléseket magyarázta az ügyeletes kommentátor. Amint hallgattam, egyszerre csak nagy-nagy melegséget éreztem a szívem táján, és mintha áramütés ért volna, kigyulladt bennem a fölismerés. Rögtön oldalba is böktem békésen szunyókáló nejemet. — Ne aludj ilyenkor, Amál- kám! Azonnal öltözz, indulunk a közértbe! — Mi történt, valami baj van? — meredt rám érteden, álmatag képpel. — Olyan sápadt vagy, Józsi! — Az nem számít. Hozd ^az összes szatyrot, meg a nagymama nagy kosarát! Bevásárolunk. — Minek? Tegnap mindent megvettem, ami kell. — Ostoba némber, ne vitatkozz! Mit értesz te a nagypolitikához? Veszünk ötven kiló sót, egy mázsa cukrot, hatvan kiló fahéjat, két mázsa lisztet, meg... mit tudom én, ami még van. — De hiszen mindketten cukorbetegek vagyunk, Józsi, nem is ehetünk cukrot... — Nem baj, majd jövőre eladjuk dupla áron, vagy elcseréljük márkáért. Én bízom a kormány szavában, akkor pedig ez az üzlet. — Te jóságos isten, csukd be a szemed, apukám, mert még felgyújtják a lakást a szikrák! Csak feküdj nyugodtan, hozom a lázmérőt. De becsüld meg, mert ez is drágább! Hozta. De nem sokra ment vele, mert a felső végén kispriccelt a higany. Az a drága higany... — Sejtettem — zokogta a kezeit tördelve. — Te is elkaptad. Ez a felvásárlási láz... Mibe fog ez még kerülni nekünk... — Ne vitatkozz, asszony, induljunk! Amikor lesöpörtük az utolsó palackot is a közértben, kissé megnyugodtam. Kiürült a zsebem, s mintha a lázam is alább szállt volna... De vesztemre újra bekapcsoltam a rádiót, és meghallottam az OTP-reklámot. Elszaladtunk hát az OTP-be; és fölvettük a legmagasabb összegű személyi kölcsönt. Azután kértünk lakásfelújítási hitelt, áruvásárlásit, meg mindent, amit csak lehet. A végén még megspékeltük egy kis bankkölcsönnel is., — Miből fizetjük vissza, Józsi? — sopánkodott az én Amál- kám, miközben a szekrényajtót támasztotta, nehogy kifolyjanak belőle a százezres kötegek. — Miből, miből? Modernizáljuk a gazdaságunkat. Veszünk új bútort, új kocsit, meg mit tudom én... — Igen, de miből fizetjük visz- sza? — Ne aggódj, anyukám. Jövőre már a mellényzsebből kivágjuk ezt a rongyos néhány százezret. Nem hallottad? Már nyomják az ötezres bankót! Ha meg nem, akkor részvényt bocsátunk ki. — És azután mi lesz? — Leányvállalatot alapítunk. Szolgáltató leányvállalatot. Az mindig nyereséges. Kis befektetés, kemény valuta... — És ha a leányvállalat önállósítja magát? — Akkor megadóztatjuk, és bepereljük szülőtartásért. — És ha nem akar majd eltartani bennünket? — Akkor hálátlan perszóna, nem érdemli meg, hogy egy életen át gürcöltünk érte. Miatta vertük magunkat adósságba. Hát ez a hála? Átadjuk az OTP- nek, hajtsa be rajta az adósságot. Küldje ki a végrehajtót, az úgyse kérdezi, ki az adós... Ha okosan csináljuk, a végén talán még nekünk is jut belőle egy kis hálapénz... (— e) Thomas Jefferson, az Egyesült Államok egykori elnöke szerint „a labdajátékok túlságosan igénybe veszik a testet, és nem hagynak kedvező nyomot a lélekben.” Jefferson nem volt egyedül ezzel a sommás megállapítással, hiszen, mint a történelem is igazolja, a politikusok a legjobb esetben is csak hirdetik és nem alkalmazzák a rómaiak bölcs véleményét: „Ép testben ép lélek.” De hogy miért a labdajáték volt a nemkívánatos, ezzel még adós a történelem. Azt viszont már tudjuk, hogy a Fehér Ház lakói között akadtak sportbarátok. Lincoln például kedvelte a távol- és magasugrást, Teddy Roosevelt azzal dicsekedett, hogy 4800 trófeát őriz otthonában, John Kennedy vitorlázott, Nixon kuglizott. Gerald Ford golfozott, Jimmy Carter kocogott, Reagan pedig súlyt emelt. „Januárban minden idők leg- sportosabb elnöke költözött a Fehér Házba — írta a Sport Illustrated George Bushról. — Az új lakó az amerikai történelem legaktívabb és sokoldalúan sportoló elnöke. Az őt megelőző 40 elődje közül ugyanis senki sem végzett annyiféle és olyan sikeres sporttevékenységet, mint ő. George Bush tehát az Egyesült Államoknak az első olyan elnöke, aki tudja, hogy mi a különbség a hátvéd és a középcsatár, a tizenegyes és a közvetett szabadrúgás között.” Bush nyilván értő szemlélője lesz a játéknak. Bár ideát az a tapasztalat, hogy a nézőtér külön- mérkőzéseinek többnyire az az oka, hogy csupa szakember ül a lelátókon. Noha vulkánkitörésekről és földrengésekről gyakrabban olvashatunk, olykora földcsuszamlások, hegyomlások is komoly anyagi károkat okozhatnak, emberéletet is követelve. A földcsuszamlásra az jellemző, hogy magasabb helyekről földtömegek zúdulnak alá. Ilyen földmozgások maguktól is létrejöhetnek a szintkülönbség és a kőzetek vagy a talaj szerkezetét destabilizáló más tényezők hatására. Ezek közül a leggyakoribbak a víz és a fagy: az előbbi átáztatja, mozgékonnyá teszi a talajt, a másik aprítja és mozgatja a kőzeteket. A földcsuszamlások mérete igen változó lehet a néhány méteres helyi jelenségtől (elég ahhoz, hogy egy telektulajdonos építkezési terveit tönkretegye), a több kilométeres, tájképet megváltoztató természeti katasztrófákig. Kellemetlen tulajdonságuk, hogy hajlamosak a „visszaesésre”, azaz ugyanazon a helyen többször is felléphetnek. Másik sajátságuk, hogy gyakran fordulnak elő emberlakta területeken, sőt a földcsuszamlások jelentős részét éppen az ember tevékenysége váltja ki azáltal, hogy megbolygatja a kőzetek és a talaj egyensúlyát, vízháztartását, vagy éppen elhord belőle, esetleg dombot épít. A lezúduló kőzettömeg okozta 1966-ban Aberfan walesi bányavároska katasztrófáját. A várost csaknem 200 méter magas mesterséges dombok, meddőhányók övezték ábánya homokkőtörmelékéből: felszínüket agyagréteggel borították be. A bányák megváltoztatták a környék felszíni viszonyait, és egyik alulról teljesen átázott. Az átázott kőzet egy bizonyos víz- mennyiségig szilárd, de egy határérték után saját súlyától ösz- szeomlik, híg iszappá változik, és víz módjára mozog. A domb ezt az értéket egy heves zápor után érte el: a hányó összeomlott, és a város felé sűrű, iszapos kőzettörmelék-áradat indult meg. Az omlás elsodorta az egyik lakónegyedet és iskoláját, 116 gyerekkel és 5 tanárukkal; rajtuk kívül 23 ember lelte halálát a nappal csaknem üres házakban. A vizsgálat sorozatos mulasztásokra derített fényt: a bányavállalat elmulasztotta a hányok kijelölésekor a talajmechanikai vizsgálatokat, és a dombokat sem ellenőrizték. Hasonló katasztrófa történt 1972-ben Nyugat-Virginiában, ahol az esőzés hatására egy bánya szennyvizét tároló mesterséges tó földgátja omlott össze. A lezúduló iszapos áradat magával sodorta a bányatelepet és 118 lakóját. Ebben az évben a Fülöp-szi- geteken, Tachoban pusztított földcsuszamlás; február 6-án a hosszan tartó esőzés miatt következett be. 77 ember halt meg. Vigyázat, a gazdi harap! Ha egy kutya megharap valakit, az természetes. Ha egy ember megharap egy kutyát, az szenzáció. Hogyan minősítsük ezek után a Jediót Ahronót hírét, mely szerint egy Tel Aviv-i tanárnő megharapta a sintért? A történet tulajdonképpen banális. Az ifjú — és mint látjuk — vérmes hölgy a tengerparton napozott, miközben kedvenc kutyája párkereső kalandokba bocsátkozott. A gazdi számára nem volt ennyire eseménydús a délután, figyelmét nem kötötte le semmi és senki, így azután egyszercsak azt látta, hogy kutyáját egy hurkos ember méregeti, óvatosan közelít feléje, majd begyakorlott mozdulattal foglyul is ejti. A tanárnő sem váratott magára, a biztos kimenetelűnek látszó dulakodás helyszínére rohant, és a sintérre vetette magát. A hír szűkszavúan bánik a részletekkel. Nem tudni, hogy az agressziót megelőzte-e diplomáciai alkudozás, és érthetetlen a túsz passzivitása is. Tehát nincs szenzáció, csak rejtély. Az állatok viselkedését tanulmányozó etológusok szerint ugyanis az állat örökli, az ember tanulja az agressziót. Nyitott a kérdés, hogy kitől? Új francia kisautó Kíváncsi hölgy tekinti meg az egyik párizsi kiállítóteremben a Pix Band nevű új francia kisautót. A holdjárműre emlékeztető kétüléses városi gépkocsi műanyag karosszériáid és 617 köbcentiméteres motorjával óránkénti 90 kilométeres csúcs- sebességre képes. (Telefotó — MTI—Külföldi Képszerkesztőség) Mindennapi nyelvünk Egyre gyakrabban mazsolázunk...?! 1 2 3 4 5 6 7 3 8 9 10 11 12 13 2 14 □ Ti 16 17 3 TŐ 20 3 21 □ 3 J 23 24 □ 25 26 27 28 □ 29 30 □ □ ■ _ 32 33 34 _ 35 lZ 3 36 a _ 37 38 □ □ □ □ 39 1 40 r 41 r r 42 r 43 44 45 47 / 48 ■ r 49 50 51 r 52 L 53 54 55 r 56 57 58 59 60 61 62 63 H r 64 65 ÜT □ Mai nyelvhasználatunk jellemző szóhasználati jelensége és gyakorlata, hogy a sajtó hasábjain, a rádió és a televízió adásaiban egyre gyakrabban jut kifejező, közlő szerephez a mazsola szó és néhány továbbképzett alakja: mazsolás, mazsolázás, mazsolázik, kimazsoláz stb. A tésztafélék ízesítéséül használt, vagy csemegeként fogyasztható mazsola megnevezésére szolgáló olasz eredetű szó újabban áttételesebb, képletesebb használati értékben, átvitt jelentésváltozatokban vállal kulcsszerepeket szóban és írásban egyaránt. Példatárunkat úgy sorakoztatjuk fel, hogy abból az is kitűnjék; hogyan vált át az alapjelentés átvitt értelmű közlő, kifejező szerepet vállaló nyelvi formává. Természetesen mindig a megfelelő beszédhelyzet, szövegösszefüggés, s a szöveget formáló egyén vagy közösség állásfoglalása, szándéka is szerepet játszik abban, hogy milyen jelentésárnyalatok kapcsolódnak a mazsola szóhoz: „A jövő év tervei kö- 1 zött szerepel a töltelék nélküli mazsolás tésztájú sütemény” (Népújság, 1988. dec. 21.). — „A csemegeként közkedvelt mazsola ára is felment” (A társalgási nyelvből). Hallottuk ezt a szövegrészletet is egy igényes közéleti vitafórumon: „A szellemes humor mazsolái val ízesítette, fűszerezte mondanivalóját”. A jelentésváltásai még beszédesebb ezekben a szövegösszefüggésekben: „Manapság már úgy kell keresni az értelmes, bátor szót az újságok tudósításaiban, mint a garasát fogához verni kényszerülő asz- szony kalácsában a mazsolát” ^Magyar Nemzet, 1989. febr. Á mazsoláz, kimazsoláz igealakok feltűnően gyakori jelentkezése sem célszerűtlen szóhasználatijelenség. Erről bizonykodnak ezek a szövegrészietek: „Még sokáig szemelgethetnénk, mazsolázhatnánk az idetartozó példák közül” (Új anyanyelvi kaleidoszkóp 66.). Nem véletlenül került párba a szemelgetés a mazsoláz ige. A rokonértelmű- ség képzetkörébe tartozó szedeget, kiszedeget, kiszemelget, kiválogat, kiválaszt igealakok sorába szervesen illeszthetők bele ma már a mazsoláz, kimazsoláz igék is. Erről bizonykodnak ezek a szövegrészietek: „Maksa Zoltán padfirkákat mazsolázott” (Ifjúsági Magazin, 1989. 2. sz.). — „Ebből a területből (az Óbudai hajógyári szigetből) mindenki mazsolázni szeretne” (Televízió: Esti Híradó, 1989. máj. 2.). — „Mégsem mondhatnám, hogy kimazsoláztam ezt a roppant szöveget, Szabó Lőrincné levelezését” (Tiszatáj, 1989. 2. sz.). — „A jó szemű edzők kimazsolázzák a legígéretesebb versenyzőket” (Magyar Hírlap, 1988. nov. 23.). Ehhez a szövegrészlethez kapcsolhatjuk azt a szóhasználati gyakorlatot, hogy a sportnyelvben is divatozik a mazsolázás: ,, Mazsolázás következik a sport- eseményekről” (Telesport, 1989. jan. 22.). — „Igazi mazsolagól (?). (Televízió: Esti Híradó, 1989; máj. 15.). — „Nem arról volt szó, hogy a mazsolák nem tudnak vitorlázni” (Televízió, 1989. máj. 8.) A nem is olyan régen argóízű mazsola szóalak a bizalmas beszédhelyzetekben a kezdő, gyakorlatlan autóvezető minősítésére szolgált. Ma már a sajtó nyelv- használatában is szerephez jut: „Már az sem jelenthet mentséget, ha történetesen mazsolák róják eszeveszettül az utakat” (Népújság, 1988. nov. 24.). A gyámoltalanság, a gyakorlatlanság, a gyávaság, a tapasztalatlanság, az ügyetlenség jelzésére használt mazsola megnevezés a televízióban látható szinkronizált filmek sző vegeiben is jelentkezik: ,,Deén nem vagyok vasárnapi mazsola” (Nők a volánnál, 1988. dec. 19.). Dr. Bakos József Áruházban — Ez az öltöny pompásan áll a kedves vevőn, mintha egyenesen rászabták volna — dicséri portékáját az eladó, majd így folytatja: — és olyan olcsó, hogy mi ezen semmit sem keresünk. A vevő ezt nem hiszi: — Ugyan kérem, ha semmin sem keresnek, akkor miből tartják fenn magukat? A választ a vízsz. 1., és a függ. 14. sorban találják, megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: I Az eladó válasza (zárt betűk: H, M, G, I). 14. Gyomirtó növényvédő szer. 15. Az eső egyik kedves jelzője. 16. Gépkocsimárka. 17. Angol törvény (act). 19. Francia filmszínész (Jean). 20. Tetőfedő anyag. 23. Takarmánytároló. 24. Becézett Árpád. 25. — vonal: a két világháború között kiépített erődítményrendszer a francia-német határon, francia területen. 29. Pán isten hangszere. 30. Görög betű. 31. A felszántott és bevetett föld porhanyóvá egyengeté- se. 32. Indulatszó. 33. Leg betűi. SS....' Helens, angol város. 36. Római ötszázöt. 37. Adnak neki. 38. A kérdezés művészete, helyes módszere. 39. Egykori tomászegyesület. 41. Gallium vegyjele. 42. Argon vegyjele. 43. Út idegen rövidítése. 45. Két névelőnk. 46. Híres szíriai romváros, az asszír Guzana. 49. Fába vés. 50. Mez betűi. 52. Szerencse a lottóban. 53. Kalcium és nitrogén. 54. Házat emel. 56. Szovjet filmrendező (Mihail). 57....voluntas sup- rema lex. Az abszolutizmus jelmondata: a király akarata a legfőbb törvény. 59. Kiejtett kettős betű. 61. Idegen női név. 62. Hangremegtetés a zenében. 64. Klabund: Krétakör c. színművének női főalakja. Bajor Gizi nagy szerepe volt. FÜGGŐLEGES: 2. Szeretettel, átfog. 3. Városi közúti jármű. 4. Kecskemét irodalmár polgármestere volt (Elek). 5. Lábatlan Géza. 6. Sír. 7. Exkirályné. 8. Német ág (ast). 9. C betűnk egyik alakja. 10. Madár. 11. Esze van. 12. Becézett női név. 13. Olasz női. név (Patti). 14. A vízszintes 1. számú sor folytatása (zárt betűk: A, K, K, T). 18. Kortárs irodalomtörténész és kritikus. 21. Végeláthatatlan, terjengős. 22. A sötét éjszaka egyik jelzője. 25. Eltisztítja az edényeket. 26. Japán társasjáték. 21. Nagy Ádám. 28. Telegram. 34. Egyforma betűk. 37. Nagyobb kosár. 40. Finnország harmadik nagy városa. 44. Tüzes pecsenyebor. 47. Elek. 48. Rangjelző. 51. Ä Berni-Alpok csúcsa a Finster- aarhom csoportjában. 53....publico. Latin kifejezés: nyilvánosan. 55. Angol idő (... is money, az idő pénz). 56. Második világháborús szovjet repülőgép. 58. „Mentsétek meg lelkeinket”! 59. Tengeri halfajta. 60. Hév betűi. 61. Ezernegyven- kilenc a régi Rómában. 63. Visszaül. 65. Egyforma betűk. Beküldendő: vízszintes 1. és függőleges 14. A megfejtéseket május 31-ig küldjék el. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Ne politizálj, fogj hozzá azonnal a munkához. A helyes megfejtők közül a következők nyertek könyvet: Balogh Lászlóné (Hatvan), Birkás Józsefné (Füzesabony), Földesi Sándor (Mátrafüred), Körösi Jánosné (Eger) és Pózvári Enikő (Eger). Gratulálunk!
