Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-25 / 121. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 121. szám ÁRA: 1989. május 25., csütörtök 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AHOGY A TUDÓSÍTÓK LÁTNAK BENNÜNKET Megváltozott kelet-európai story. (2. oldal) ÉRETTSÉGIVEL NEM KÖNNYŰ 3573-an keresnek majd állást megyénkben. (3. oldal) A SZABAD POLITIZÁLÁS EMBERI JOG „... hogy közzétegyék a város bűnözési helyzetére vonat­kozó adatokat." (4. oldal) GYŐZÖTT A MUSKOTÁLY Borbemutató Gyöngyössolymoson. (8. oldal) Grósz Károly és Georgiosz Vasziliu találkozója Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházában megbeszélést foly­tatott Georgiosz Vasziliuval, a Ciprusi Köztársaság elnökével. Az MSZMP főtitkára tájékoz­tatta a vendéget hazánk helyze­téről. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP támogatja a ciprusi kormány erőfeszítéseit a sziget- ország békés jövőjének biztosí­tására. Georgiosz Vasziliu elmondta, hogy Ciprus közvéleménye nagy rokonszenwel figyeli a magyar- országi folyamatokat. Egyedül­állónak nevezte azt, hogy az MSZMP a nehéz gazdasági kö­rülmények ellenére kezdemé­nyezte és következetesen folytat­ja a többpártrendszerre épülő demokrácia fejlesztését. A parlament kupolacsarnoká­ban a ciprusi köztársaság elnö­kének és Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének jelen­létében egyezményeket írtak alá Békési László pénzügyminiszter és Takisz Nemicasz ciprusi ke­reskedelmi és iparügyi miniszter beruházásvédelmi, Kovács Lász­ló külügyminiszter-helyettes és Georgiosz Jakovu ciprusi kül­ügyminiszter pedig konzuli egyezményt írt alá. Az egyezmények aláírásával a ciprusi vendégek magyarországi látogatása befejeződött. A Cip­rusi Köztársaság elnöke eluta­zott Magyarországról. (MTI) A csehszlovák fél esetleg módosít a bős-nagymarosi megállapodáson Németh Miklós Prágában tárgyalt Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Ladislav Ada- mecnek, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására szer­dán reggel egynapos baráti mun­kalátogatásra Prágába utazott. Délelőtt négyszemközti meg­beszéléssel kezdődött Németh Miklós és Ladislav Adamec ta­lálkozója. A magyar és a cseh­szlovák kormányfő a prágai Hrzan palotában két órás eszme­cserét tartott, s ezt követően La­dislav Adamec ebédet adott Né­meth Miklós tiszteletére. Ezután a két kormányfő vezetésével a szakértők és a küldöttség tagjai­nak bevonásával plenáris tárgya­lások kezdődtek. A magyar mi­niszterelnököt délután fogadta Milos Jakes a CSKP KB főtitkára és Gustav Husák köztársasági el­nök. Késő délután folytatódtak a plenáris tárgyalások, majd ennek végeztével a két kormányfő rö­vid időre a sajtó rendelkezésére állt. „Együttműködési készség és közös felelősség” éz lehet a mot­tója a szerdai tárgyalásoknak — mondta Németh Miklós, a cseh­szlovák légitársaság menetrend- szerű járata repülőgépének fe­délzetén, útban hazafelé Prágá­ból. Megállapodtunk egy közös munkacsoport létrehozásában annak érdekében, hogy a KGST egészének reformját nem bevár­va, kétoldaiúan alakítsunk ki új munkaformákat az áruforgalom további növelésére. Egyetértés mutatkozott közöttünk abban is, hogy elég az elvi kijelentésekből, sokkal inkább a konkrét megál­lapodásokra, vizsgálatokra van szükség. A továbbiakban kiemelte, hogy a tárgyalásokat átható fele­lősség mindenekelőtt abban mu­tatkozott meg, hogy higgadtan, megértéssel fogadták csehszlo­vák partnereink a bős-nagyma­rosi beruházással kapcsolatos döntésünket. Ladislav Adamec ugyan hangsúlyozta, hogy ők ko- ronamilliárdokat fektettek már be az építkezésbe, és így a mű tel­jes befejezésében érdekeltek, ugyanakkor nem zárkóztak el az elől, hogy a már régről ismert problémákat közösen, objekti­ven ismét áttekintsük. Ha e vizs­gálatok igazolják a felmerült két­ségeket, akkor a csehszlovák fél nem zárkózik el a konkrét meg­állapodás módosítása elől. Németh Miklós végül megem­lítette azt is, tárgyalásain szó volt a nemzetiségi kérdésről. Mint mondotta, megállapították, kö­zös felelősség, hogy a nemzetisé­gek helyzetén javítsanak, erősít­sék az oktatási és kulturális kap­csolatokat, mert ezek is azok kö­zé tartoznak, amelyeknek össze kell kötniük és nem szétválaszta­niuk a népeket. A magyar kor­mányfő látogatását befejezve még tegnap hazaérkezett. (MTI) Horn Gyula hazaérkezett Jugoszláviából Horn Gyula külügyminiszter hivatalos baráti látogatását befe- a Jugoszláv Szocialista Szövetsé- jezve szerdán az esti órákban visz- gi Köztársaságban tett kétnapos szaérkezett Budapestre. Ülést tartott az MSZMP KB Tanácsadó Testületé Az MSZMP KB Tanácsadó Testületé 1989. május 24-én ülést tartott. Az ülésen megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. A Tanácsadó Testület áttekintette a Központi Bizottság 1989. május 29-ei ülésének napirendjén szereplő írásos előteijesztéseket. Állást foglalt az országos pártértekezlet, illetve kongresszus összehívásával kapcsolatos kérdésekről, továbbá az MSZMP KB agrárpolitikai kon­cepciójának tervezetéről. Javaslatait a Központi Bizottság elé terjesz­ti. Fórum Magyarország biztonságáról a megyeszékhelyen A. háború nem lehet a politika folytatása — Hazánkban ma elsősorban a belpolitikai kérdések izgatják a közvéleményt, de megvan az ér­deklődés nemzetközi tevékeny­ségünk iránt is. Hiszen mostani folyamataink sikeréhez nem ele­gendő a kedvező, de passzív nemzetközi feltételrendszer, ha­nem annak aktívan kell segíteni társadalmunk kibontakozását. E szavakkal nyitotta előadását Dr. Somogyi Ferenc, a Külügymi­nisztérium Nemzetközi Szerve­zetek Főosztályának vezetője a tegnapi külpoltikai fórum elő­adója. Egerben, az MSZMP Ok­tatási Igazgatóságán az ismeret- terjesztésben dolgozók számára szervezett tanácskozást a TIT Országos elnökségének Nem­zetközi-politikai Választmánya és a TIT megyei szervezete Ma­gyarország biztonsága címmel. Az egésznapos konferencia vendégeit dr. Tóth Vilmosné, megyei TIT-titkár köszöntötte, így Balázs Józsefet, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóhelyet­tesét, a TIT Nemzetközi-politi­kai Választmánya elnökét, majd Kovács András, a megyei vá­lasztmány elnöke vezette le a ta­lálkozót. A továbbiakban Somogyi Fe­renc, szólt arról, hogy jelenleg a biztonság fogalma nemcsak a szűkebb értelemben vett leszere­lési folyamatokat jelenti, hanem ennél jóval többet. Mára már vi­lágossá vált, hogy a biztonság ka­tonai eszközökkel nem garantál­ható. A politikai, gazdasági, kör­nyezetvédelmi, humanitárius és emberjogi kérdések rendezése legalább olyan fontos. Ennek megfelelően új vonások jellem­zik hazánk gyakorlati külpoliti­káját is. Az emberi értékek vé­delme előtérbe került az osztály­értékek hangsúlyozásával szem­ben. A szocialista országok szá­mára most sokkal fontosabb a lé­tező szocializmus problémái­nak megoldása. Az -ideológiai elemek egyre inkább kiszorulnak Dr. Somogyi Ferenc: A bizton­ság csupán katonai eszközökkel nem garantálható az országok egymás közötti kap­csolatából. Az egymásra utaltság felismerése az érdekek egyezte­téséhez és kölcsönös cselekvés­hez kell hogy vezessen. Ma már a szembenálló felek is érdekeltek egymás fejlődésében, s közös erőfeszítéseket kell tenniük a konfliktusok feloldására. Ez a stílusváltás megköveteli a következetességet, s az elvi állás- foglalások rugalmas kezelését. Ennek megfelelően hazánk fel­adata sem lehet más a külpoliti­kában, mint nemzeti érdekeink képviselete és érvényesítése az adott nemzetközi feltételek fi­gyelembevételével. — El kell mondanom — mu­tatott rá a szónok —, hogy az utóbbi évtizedekben Magyaror­szágot már jellemezte ez a fajta aktivitás. A nyolcvanas évek ele­jén például, amikor „még nem volt sikk” a nyugati kapcsolatok fenntartása, Budapesten sok külföldi politikust fogadtunk. Egyfajta híd-szerepet töltöttünk be. Az előadó kitért arra, hogy napjainkban nem elsődleges cél a szocializmus eszméinek föld­rajzi teijesztése, sokkal inkább a problémák megoldása. Választ kell adni arra, hogy életképes-e, sikerrel megújítható-e a szocia­lizmus. Megvan bennünk az igény és a készség az integráló­dásra. — Az emberi jogi kérdések­hez való viszonyunk felülvizsgá­lata külpolitikánk szerves része — mondotta. A nemzetiségi kér­désről és a román-magyar vi­szonyról szólva kifejtette azt is, hogy nem azért vittük nemzetkö­zi fórum elé a problémát, mert Erdélyt akaijuk Magyarország­hoz csatolni, hanem Romániát és Erdélyt együtt a nemzetközi fo­lyamatokhoz integrálni. A Var­sói Szerződésben nem a formai egysége,hanem a tartalmi meg­újulást ösztönözzük. Fontosnak tartjuk a kétoldalú kapcsolatok fejlődését a szövetségi rendsze­ren belül és kívül is. Hosszútávon az európai megosztottság ellen munkálkodunk. Dr. Szentesi György mérnök- ezredes, a Magyar Külügyi Inté­zet katonapolitikai szakértője korreferátumában a leszerelés kérdéseit taglalta. Rámutatott, hogy nemcsak az atomháború fenyeget katasztrófával, de ma Európban egy tisztán hagyomá­nyos fegyverekkel lefolytatott háború következményei is ha­sonlók lehetnek. Ezt főként az­zal indokolta, hogy a korszerű energiatermelés, s az iparosodás miatt a vegyigyárak, atomerő­művek, fegyverraktárak sérülése is végzetes lenne. Intő példa le­het erre Csernobil, vagy az el­múlt évek ipari szerencsétlensé­gei. A háború nem lehet a politi­ka folytatása. A megoldás kulcsa csak a radikális európai haderő- és fegyverzetkorlátozás. A Var­sói Szerződés deklarált egyolda­lú fegyverzetcsökkentésével kapcsolatosan a szakember nem hallgatta el azokat az ellentmon­dásokat sem, amelyek az érintett országok iparában jelentkeznek. Emiatt például néhány vállalat Magyarországon is szerkezetvál­tásra kényszerül. Számos kérdés követte a vitaindítókat. Az egyik érdeklődő például azt feszegette, hogy reális veszélyt jelenthet-e számunkra NDK, Csehszlovákia és Románia összefogása. Dr. So­mogyi Ferenc rámutatott, hogy ezek az országok leginkább ab­ban jutottak közös nevezőre, hogy túl gyorsnak ítélik meg a Szovjetunióban és Magyarorszá­gon lezajló változásokat. Emel­lett természetesen vannak egyéni konkrét sérelmeik. (Csehszlová­kiának Nagymaros, NDK-nak a menekültügyi konvenció, illetve a határzár felszámolása, Romá­niának a nemzetiséggel kapcso­latos álláspontja.) Kifejezte re­ményét, hogy ilyen szövetség hosszútávon nem fog létrejönni. Ismeretterjesztő szakemberek az ország minden tájáról (Fotó: Perl Márton) ce üdíti zakemberek Egerben Lsuvas Keres, Tegnap délelőtt Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának első titkára fogadta A. T. Alekszandrovnát, a Csuvas SZSZK kereskedelmi miniszter- helyettesét és N. B. Vaszilievnát, a Csebokszári Központi Áruház igazgatóját. A kedves vendégek, akik konkrét üzleti céllal érkez­tek megyeszékhelyünkre, tolmá­csolták lakóhelyük párt- és álla­mi vezetésének üdvözletét, s tá­jékoztatást adtak jövetelük céljá­ról is. A Csuvas Köztársaság és He­ves megye között meglévő baráti kapcsolatot szeretnék a gazdasá­gi együttműködés szintjén is to­vább öregbíteni. Az egri áfész meghívására azért jöttek hoz­zánk, hogy elsődlegesen tájéko­zódjanak a kereskedelmi lehető­ségekről, s felmérjék az árucsere lehetőségeit. Egyhetes itt-tartóz- kodásuk első napjaiban a fővá­rosban és a megyeszékhelyen üz­leteket, nagykereskedelmi egy­ségeket látogattak, s reményeik szerint sikerül kiválasztaniuk azokat a termékeket, amelyek­nek piaca van náluk. Harmati László, az egri áfész elnöke a vendéglátók nevében kérésünkre elmondta, hogy a szakemberek főleg élelmiszeri, ruházati és háztartási cikkek iránt érdeklődnek. Míg ezek el­lenében a fogyasztási szövetke­zet faáru, hal, szegek, szerelvé­nyek, hűtőszekrények megvéte­lét tervezi. Első lépcsőben közel egymillió rubel értékű árucseré­re kerülne sor. A kereskedelmi szakemberek a program szerint pénteken tér­nek vissza hazájukba, s előtte még az üzletkötésről megállapo­dást írnak alá. Majd két hét múl­va az áfész küldötteinek viszont- látogatásakor kötik meg a szer­ződéseket. Fatak... A belső-ázsiai nomád hor­dák ellen emelt építmény belső oldalán napjainkban vihar dúl. A több, mint né­pességet számláló Kína fővá­rosának Tienanmen tere az érdeklődés gyújtópontjába került, s a világ apraja-nagy- ja, legyen az haladó szemlé­letű, vagy maradi, „vigyázó szemét” Pekingre veti. A Kínai Népköztársaság előzékeny figyelemmel kí­sérte hazánk megújulási tö­rekvéseit, ám amikor majd egy évtizedes mosolyszünet után újra a kíniai „bölcsmo­soly” tűnt volna fel az embe­rek arcán Gorbacsov látoga­tásakor megmozdult a föld, s a nép és a diákság kinyilvání­totta, nem tud kompromisz- szumot kötni a még oly jó­akaraté, és a progresszió szí­neiben feltűnő régi vezetők­kel! Azaz nem valósulhat meg egy gazdasági reformfo­lyamat abszolutisztikus ve­zetéssel. Tanulság ez itt Kö- zép-Európában is. Intő jele annak, hogy nem lehet most már politikusainknak, gaz­dasági vezetőinknek „patt­ra” játszani, vállalni kell az esetleges mattot is. Annál is inkább, mert úgy tűnik, a kínai nagyfal sem ké­pes megállítani és a hatalmas pusztaságokba szétteríteni a meggyűlt indulatot. Ez a ki­törés figyelmeztetés. Meg kell történnie a sokáig ígért őrségváltásnak, falon belül, falon kívül egyaránt. Amikor hosszabb-rövi- debb külföldi út után hazatér az ember, az első szava meg­kérdezni a határőrtől: mi új­ság van itthon. S ez alatt mos­tanság már nem a kényszer­képzetünkké vált „ár- és pénzjátékot” értjük, hanem a napról napra, óráról órára nyíltabbá váló közéletet. No­ha ez még nem az igazi törté­nelmi arcélek arénája, de a sürgető kényszer hatására előbb-utóbb azzá kell válnia, hacsak nem kívánjuk átélni a nagyfal környéki eseménye­ket. Ám ha ezt felvetem vala­melyik beszélgető partne­remnek, egyből e kérdéssel, riposztoz: vajon itthon meg­inogtak-e legalább egy kicsit azok a bizonyos „régi fa­lak”... Igencsak csínján — adhat­nánk a választ. Ugyanis már nemcsak reformköpenyben tetszelgő arcokról, hanem olyanokról van szó, akik ki­szolgáltak eddig mindent és ) mindenkit. És egyfajta „sza- í lonforradalmár” pózában j tetszelegnek. Ez nem lesz j elég, erre int a Tienanmen tér I történései. Új politikát csak i friss szellemmel, életerős ' nem kompromisszumba tört ; emberekkel lehet vállalni. És erre annál is nagyobb szük­ség van, mivel nemzetünk j nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is „hátrányos helyzetű”. S a legnagyobb 1 disputák és véleményütköz­tetések zajában sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ! mindennek az alapja a gaz­daság, és ahogy Liska Tibor közgazdász mondja: kamat- és adórabszolgaságba kötött néppel nem lehet, stílszerűen szólva, falakat döntögetni. Soós Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom