Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-23 / 119. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. május 23., kedd KALEIDOSZKÓP 5. A szfinx mai rejtélye A szfinx, az oroszlántestű, emberfejű lény emberemlékezet óta a titokzatos hallgatás jelképe. Az ősi Egyiptomban a rejtélyes szörnyeteget a szent helyek, a túlvilág őrének tartották, és sok­felé, sokféle formában ábrázol­ták. A legismertebb szfinx — „akit” az arabok később a fé­lelem atyjaként tiszteltek — a gi- zai piramisokat őrzi. A legenda szerint ez a mesebeli lény álmot bocsátott az árnyékában megpi­henő hercegre — a későbbi IV. Thutmosziszra —, s dicsőséget ígért neki, ha megszabadítja oroszlántestét a mindent beborí­tó sivatagi homoktól. Nos, nap­jainkban ez a szörnyeteg lidérc- álmokat hoz a régészekre, akik hiába küszködnek azzal, hogy megoldják restaurálását és meg­tartsák a hatalmas szobrot az utókornak. A piramisokhoz használt kő­bánya maradványaiból kifara­gott 57 méter hosszú és 20 méter magas szfinx ugyancsak meg­sínylette az idő múlását és az em­berek pusztításait. Orrát a ma- melukok vagy Napóleon katonái használták ágyúik célpontjául. Más források szerint a bálványi­mádás ellen harcoló mohamedá­nok csonkították meg a 9. szá­zadban. Hiányoznak fülének da­rabjai is, szakállát pedig a British Múzeumban mutogatják. Rá­adásul szinte naponta válnak le darabok mészkőtestéről, amiért a szakemberek a kő rossz minő­ségét okolják. A környezetszeny- nyezés is megtette a magáét. Az egyiptomi hatóságok most azt fontolgatják, hogy kitiltják a gépkocsikat a gizai fennsíkról. De ezzel még korántsem olda­nak meg mindent. A szfinx harcias görög „nővé­re” a mitológia szerint mindenkit felfalt, amíg Oidiposz meg nem felelt találós kérdésére: Reggel négylábú, délben kétlábú, este pedig háromlábú. Mi az? (Az ember, hiszen gyermekként négykézláb mászkál, felnőtt ko­rában kétlábon jár, öregen pedig botra támaszkodik...) A Kairó peremén hasaló 4500 esztendős szörnyeteg ennél sokkal nehe­zebb leckét adott fel a restaurá­toroknak, akik hevesen vitáznak, valahányszor lezuhan egy kő. A tudósok úgy vélik, hogy a javítások a szobor elkészülte után hamarosan megkezdődtek. A leghíresebb helyreállítást IV. Thutmoszisz végeztette az akkor ezeresztendős emberoroszlánon. Erről a szobor mancsai között el­helyezett „álomsztelé” hierogli­fái tanúskodnak. A modem idők néhány ártalmas restaurálási kí­sérlete után a szakértők most úgy vélik, hogy a fáraókori és a római módszerek bizonyultak a legjob­baknak. Sőt, egyesek szerint a Thutmoszisz óta többször is eltá­volított homokréteg védi meg a legjobban a műemléket az embe­rek és az elemek pusztításaitól. A Khefren fáraó arcvonásait viselő óriás szobor helyreállítása ma az egyik legfontosabb restau­rálási feladatnak számít Egyip­tomban, noha az országban ta­lálható ókori sírok és templomok közül több tucat szorul sürgős se­gítségre. De sajnos senki sem tudja, hogyan végezzék el ezt a feladatot. Mihelyt egy-egy ötlet felmerül, máris minden oldalról ellenvélemények hangzanak el, panaszolják a régészek. A legszomorúbb kísérletet két évtizede hajtották végre: vegy­szert fecskendeztek a monstrum mellkasrészébe, a kő megerősí­tésére. Ez a kezelés azonban még az eredeti követ is szétfeszítette, s az eljárás sikertelensége óvatos­ságra intette a modern technika szószólóit. A józan ész azt diktál­ja, hogy egyáltalán ne nyúljunk a szfinxhez — vélik egyesek. A be nem avatkozási politika a nyolcvanas évek elején arra késztette az akkori műemlékvé­delmi hatóságot, hogy burkolat­tal lássa el a szobor egyes részeit. Sajnos azonban senki sem fel­ügyelt a falusi kőművesek mun­kájára. így aztán, ahol az ókori kézművesek apró téglákkal, ha­barcs nélkül támogatták meg a kolosszust, ott kései utódaik ha­talmas kőtömböket használtak, és egyáltalán nem takarékoskod­tak a malterral. Az eredmény ka­tasztrofálisnak bizonyult. Jobb ötlet híján szeptember­ben egyiptomi és amerikai tudó­sok ülnek össze, hogy nemzetkö­zi bizottságot alakítsanak. Ez a szakemberekből álló testület az­után a helyszínen tanulmányoz­za majd a helyzetet, elolvassa az összes forrásanyagot, és mind­ezek alapján kidolgozza a meg­felelő helyreállítási tervet. És addig? Addig a felállvá­nyozott emberfejű oroszlán tü­relmesen és hallgatagon hasal a homokban, a titkát megoldó mo­dern Oidiposzra várva. Mezei Marianne Séta- & szdztomyií dóm körül Milánó inkább kereskedelméről és iparáról híres, mint műemlékeiről. Talán csak a szívében magasodó dóm vált világhírűvé épületei közül. Itt viszont zajlik az élet: benn, a csöndes félhomályban hívők égetik az emlékezés és a hit gyer­tyáit, kinn turisták és galambok sokasága kavarog, tűznyelő szórakoztatja a rá- érőket, a mellette levő, üvegtetővel fedett csarnokban elegáns üzletek várják a vásárlókat. Hiszen ha a szellem jóllakott a látvánnyal, gondolni kell a földi élve­zetekre is. • (Fotó: Koncz János) Donald kacsa 50. születésnapja Budapesten Donaldot, az aranyszívű, ám kissé „pulykatermészetű” tenge­részruhás kacsát barátai köszön­tik 50. születésnapján gyönyörű fényekkel, zenével, bravúros korcsolyaszámokkal. E születés- napi ünnepség adja a keretét an­nak az amerikai jégrevünek, amely Irwin és Kenneth Feld produkciójában „Disney on Ice” címmel Budapesten is bemuta­tásra kerül május 23. és 28. kö­zött. A világ legnagyobb utazó cirkuszának vendégszereplése alkalmából adott interjút az MTI munkatársának' Paul Coster, a jégrevü holland turnémenedzse­re. — Talán hároméves lehettem, amikor egy újságosnál meglát­tam egy Donald kacsa-füzetet, és azonnal kikönyörögtem szüle­imtől. Nekem nagyon sokat je­lentettek Walt Disney mesefigu­rái, és azt hiszem, hogy ez nincs másként a mai gyerekek eseté­ben sem. E figurák ereje jelle­mükben van, bárki felismerheti bennük önmagát, különösen Donald és Miki egér alakjában, hiszen mi is sokra tartjuk a barát­ságot, a kitartó embereket, ugyanakkor sokszor vagyaink meggondolatlanok és hebren- csek. — Nincsenek ezek a figurák „hátrányban” a modern super- man-figurákkal szemben? — Alapvetően nem, mert az új figurák elsősorban a kamaszok érzelmi világát célozzák meg. Ilyenek a különböző sci-fi hősök, vagy akár a diszriófejű Alf. Ezzel szemben a Disney-figurákon nemcsak a kicsik, hanem az 50 — hatvan évesek is jól szórakoznak. — Hogyan született meg a jégshow ötlete? — A „Disney on Ice” immár nyolc éve létezik. A műsor alko­tói úgy gondolták, hogy Disney csodálatos mesevilága kiválóan alkalmas arra, hogy egyesítsék egy nagyszabású jégrevüvel. Az ötletet a Disney-örökösök is tá­mogatták: úgy fogták fel, mint a Disneyland parkok szórakoztató komplexumának újabb variáció ját. Disneylandbe nem mindenki juthat el, a jégrevü révén azon­ban a világ bármely országába el­juthatunk. A műsor nem első­sorban a rajzfilmek utánozhatat­lan dinamikáját akarja visszaad­ni, hogy a jól ismert karakterekre épít. — Hogyan toborozzák a sze­replőket? — Társulatunkhoz számos műkorcsolyázó bajnokot szer­ződtettünk, mint Linda Fratian- ne-t, Bruno Jerry-t, vagy a nyu­gatnémet Lehmann-Wiesinger párost. Sok esetben úgy csatla­koztak hozzánk korcsolyaművé­szek, hogy látták előadásunkat és maguk kérték, hogy tagjai le­hessenek családunknak. Jelen­leg a „Disney on Ice” öt külön­böző műsorral járja a világot, öt társulata, amelyek mindegyike 75-75 fős. — Hogyan fogadják ezt a kife­jezetten „amerikai” típusú látvá­nyosságot Amerikán kívül? — Disney ugyan Amerikából indult, de ma már univerzális. Éppen ezért nincs szükségünk, arra, hogy bárhol a világon más­képpen adjuk elő műsorainkat. Nemcsak a Donald kacsa-mű­sorra érvényes ez, hanem a „Hó­fehérke” vagy a „Pinokkió” jég­re vüj éré is. Ezt az egyetemessé­get szolgálják a filmekből jól is­mert melódiák, amelyek az elő­adások zenei gerincét adják. Coster úr végezetül úgy véle­kedett, hogy a „Disney on Ice” ma már annyira beépült a nem­zetközi show-világba, hogy újabb műsoraikat akár 30 — 40 évre is megtervezhetik.... Göbölyös N. László • HEVES MEGYEI . . Í IUNKAUGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA 3301 EGER KLAPKA U 9 a 30/13-149 állásajánlatai: FINOMSZERELVÉNYGYÁR EGER: Felvételt hirdet vasipari szak- és betanított munkások részére, jó kere­seti lehetőséggel, váltó műszakos munkarendbe. HEVES MEGYEI SUTŐ-ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT: Eger, Sas u. 60/a. Felvesz: - egri központjába szakirányú végzettséggel rendelkező könyvelőt, gyors- és gépírót, portást, - pétervásárai üzemébe gépko­csivezetőt, - halmajugrai üzemébe elektroműszerészt, víz- gázszerelőt, villanyszerelőt, kazánfűtőt, - gyöngyösi nyomdaüzemébe kézi szedőt. AGRIA BÚTORGYÁR: Eger Kistályai u. 8. Felvételre keres gyors- és gépírót, lakatos szakmunkást, varrónőt, ta­karítónőt. MÉLYÉPÍTŐ ÉS VÁROSGONDOZÁSI ÜZEM: Eger, Bródy S. u. 4. Alkalmaz nehézgépszerelő és gépjárműszerelő szakmunkást, vala­mint női parkmunkást. EGRI NYOMDA: Eger, Vincellériskola út 3. Alkalmaz kontírozó könyvelői munkakörben ipari gyakorlattal ren­delkező, számítógépes adatfeldolgozásban jártas munkaerőt, TMK üzemébe elektroműszerészt, gépi forgácsolót, valamint feldolgozó munkakörbe női betanított munkásokat. GYERMEKVAROS: Eger, Új Élet út 1. A Gyermekváros igazgatója pályázatot hirdet Munkaoktatás vezetői feladatok ellátásra. A jelentkezés feltételei: szakmunkásképzésben, munkaszervezésben és ezzel kapcsolatos ügyintézésben jártas peda­gógiai végzettség. Bérezés megegyezés szerint. Az álláshely betöltésé­nek ideje: 1989. július 1. Pályázatot a Gyermekváros igazgatójához kell benyújtani a fenti címre. BUDAPESTI LIKŐRIPARI VÁLLALAT: Gyöngyös, Petőfi u. 174. Felvételt hirdet targoncavezető (diesel és elektromos üzemeltetésű targoncára), karbantartó (géplakatos, - hegesztő vizsgával rendelke­ző) munkakörbe. HEVES MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT: Eger, Sas u. 92-94. Felvesz szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező vezetőkönyve­lőt, vala mint egri telephelyre alkalmaz ács-állványozó, vasbetonsze­relő és asztalos szakmunkásokat, segédmunkásokat. Vidéki munka­helyre alkalmaz elektroműszerészt, villanyszerelő, erősáramú beren­dezés szerein, forgácsoló, lakatos, marós és minősített hegesztő szak­munkásokat. FIGYELEM! A Heves Megyei Tanács VB. Munkaügyi Osztálya ás a Heves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda középfokú munkaügyi tanfolyamot szervez. A tanfo­lyam kezdési időpontja: 1989. szeptember 1. A jelentkezés feltételeit: az 1/1973. (III.16.) ABMH sz. rendelet tartalmazza. Jelentkezni lehet: 1989. június 15-ig a He­ves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodánál. (Eger, Klapka Gy. út 9. T.: 11-118)

Next

/
Oldalképek
Tartalom