Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-23 / 119. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. május 16., kedd A ciprusi elnök hazánkban Horn Gyula Egerben A közönség hallgat, jegyzetel, kérdez és vitatkozik (Folytatás az 1. oldalról) gadtatás a díszzászlóalj díszme­netével zárult. A délelőtt folyamán Georgi- osz Vasziliu és magyar vendéglá­tója négyszemközti megbeszélést folytatott. Az MTI értesülése szerint Straub F. Brúnó és Geoirgiosz Vasziliu négyszemközti megbe­szélésén az Elnöki Tanács elnöke elöljáróban értékelte a két ország közötti kapcsolatokat, megálla­pítva, hogy a jelenlegi látogatás nagy mértékben hozzájárulhat a magyar-ciprusi viszony tovább­fejlesztéséhez. A Ciprusi Köz­társaság elnöke megerősítette ezt a megállapítást, hangsúlyoz­va, hogy most Magyarország és Ciprus gazdasági együttműkö­désének fejlesztését kell előtérbe helyezni. Ezzel a céllal kisérte őt el magyarországi látogatására mintegy 20 gazdasági szakem­ber. Georgiosz Vasziliu kérdésé­re magyar vendéglátója tájékoz­tatást adott az alkotmányozási folyamatról, annak fő irányairól és ezzel összefüggésben a hata­lom gyakorlás ellenőrzéséről. Az Elnöki Tanács elnöke szólt a ma­gyar külpolitika főbb elveiről, s ciprus el nem kötelezett külpoli­tikájának tükrében utalt arra: Magyarország változatlanul tá­mogatja a ciprusi kérdés békés, tárgyalások utján való rendezé­sét. A négyszemközti megbeszélé­sen Georgiosz Vasziliu ciprusi látogatásra hívta meg az Elnöki Tanács elnökét. Georgiosz Vasziliu programja Varga Imre szobrászművész ál­landó kiállításának megtekinté­sével folytatódott. Ezt követően a ciprusi elnököt szálláshelyén felkereste Pozsgay Imre állam- miniszter. Délután Georgiosz Vasziliu katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ez­után a Magyar Nemzeti Bank székházában magyar közgazdá­(Folytatás az 1. oldalról) s ez helyi szinten is elismerésre méltó. Szólt továbbá arról, hogy bizonyos állampolgári igények alapján saját hatáskörben kíván­nak működtetni oktatási intéz­ményeket, ezek tárgyi és személyi kérdései egy középtávú terv kere­tében valósulhatnak meg. Felve­tették a megbeszélésen az Egri Főegyházmegyei Könyvtár mű­ködési feltételeinek javítását, er­ről a főiskola, a Művelődési Mi­nisztérium és az érintett megyei vezetők között tárgyalásokra ke­rül sor. Elhangzott továbbá, hogy az egyház nagyobb hang­súlyt kíván fektetni a papi hivatás szókkal találkozott. Köztük szá­mos szakembert a ciprusi elnök személyes jó ismerőseként üdvö­zölt. A találkozón Bognár József akadémikus köszöntötte a cipru­si vendégeket, majd Georgiosz Vasziliu magyar nyelven tudo­mányos előadást tartott Az euró­pai gazdasági integráció és an­nak hatása a kis országokra, el­sősorban Ciprusra címmel. A ciprusi köztársasági elnök a Parlament delegációs termében megbeszélést folytatott Németh Miklós miniszterelnökkel. Németh Miklós és Georgiosz Vasziliu találkozóján a magyar tárgyalópartnerek között volt Dunai Imre kereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár, Szabó Imre ipari minisztériumi állam­titkár, Kovács László külügymi­niszter-helyettes, Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes és Kincses László, hazánknak a Ciprusi Köztársaságba akkredi­tált nagykövete, ciprusi részről pedig Georgiosz Jakovu külügy­miniszter Takisz Nemicasz ke­reskedelmi és iparügyi miniszter, Andreasz Mavrommatisz nagy­követ, a külügyminisztérium fő­igazgatója és Elias Theodorou Ipsarides, Ciprus Budapestre akkreditált nagykövete. Az MTI értesülése szerint a szívélyes légkörű megbeszélésen mindkét tárgyalófél elismerően szólt a fejlődő magyar-ciprusi kapcsolatokról, amelyek jól szolgálják a két nép érdekeit. Az eszmecserén Németh Miklós tá­jékoztatást adott a magyar bel­politikai és gazdasági helyzetről, hangsúlyozva: példa nélküli a szocialista világban az a modell­váltás, amely úgy a politikai, mint a gazdasági életben végbe­megy Magyarországon. Ezzel egyidejűleg még nyitottabbá, még aktívabbá válik a magyar külpolitika; hazánk külkapcso- latainak bővülése a reformfolya­mat céljainak megvalósítását is segíti — húzta alá a magyar mi­niszterelnök. gyakorlására, a teológiai képzés­re, az erre hivatástudatot érző hí­vők mélyebb szintű oktatására. Az egyház — utaltak rá — fele­lősséggel érez az ország sorsa iránt: alapvető feltételnek érzik a jövőt illetően a nemzeti egység megteremtését, s minden becsü­letes ember békés tevékenysé­gét, összefogását. A találkozó során az egri érsek és kísérete Kalmár Péter igazga­tó kalauzolásában megtekintette a továbbképző intézetet. Az ese­ményen részt vett Szokodi Fe­renc, a megyei tanács elnökhe­lyettese, valamint Danes Lajos egyházügyi titkár is. (Folytatás az 1. oldalról) gokat és pártonkívüliket Németh László, a város első titkára kö­szöntötte, majd nyomban át is adta a szót a külügyminiszter­nek, aki elsőként a magyar re­formról beszélt. Fejtegetését azzal indította, hogy a közvéleménykutatások alapján a társadalom nagy több­sége reformpárti. Ugyanezt mondhatjuk a párttagságról is, szerteágazóak viszont az előre­haladásról alkotott konkrét el­képzelések. Hol tartunk jelen­leg? Nos, elviekben megszületett a többpártrendszer, jelentős lé­pések történtek az emberi jogok területén, érvényesül a sajtósza­badság, megvalósulófélben van a jogállam. Megkezdődött a hibás döntési és irnyítási mechanizmu­sok felülvizsgálata, és a múlt elő­ítéletmentes feltárása is folya­matban van. Mint Horn Gyula hangsúlyozta, ezeknek a fejle­ményeknek az előkészítője és az össztökélője az MSZMP, így szó sincs arról, hogy a párt csak vo­nakodva, mintegy a politikai el­lenzék nyomására támogatná a kibontakozást. Persze mai hely­zetünkben reformjainkat követ­kezetesen végigvinni rendkívül nehéz. Egyesek gyorsnak, má­sok lassúnak érzik a tempót. A külügyminiszter szerint a koráb­biakhoz képest valóban felgyor­sultak az események, és ezt so­kan csak nehezen tudják követ­ni. Másrészt viszont a politikai változások nem elég erőteljesek a gazdaság gyökres megújításá­hoz. Természetesen akadnak a sebesebb haladást gátló ténye­zők is. A parlament átmeneti ál­lapota kihat a kormányzati mun­kára. A kormány ma szinte nem mer negatív hatású döntéseket a honatyák elé tárni, másrészt érezhető törekvés van az Ország- gyűlésben a szabadpiac felé való elmozdulás elutasítására. A kor­mány nem kap kellő támogatást jelenleg az MSZMP-tői sem. Saj­nos alig van hazánkban hagyo­mánya a politikai kultúrának és ez a különféle szervezetek nyilat­kozataiban is érződik. Ugyan­csak probléma, hogy a sajtó oly­kor figyelmen kívül hagyja az eti­kai szabályokat. Hogy a párt hi­telét megőrizhesse, ehhez az is szükséges, hogy igazságot szol­gáltasson a koncepciós perekben ártatlanul elítélteknek. Ez szük­séges az önbecsülés szempontjá­ból is és különösen időszerű most, amikor közeledik a tör­vénysértő módon elítélt Nagy Imrének és társainak immár tisz­tességes temetése. Mit akar az MSZMP? tette fel a kérdést Horn Gyula. Nos, ter­mészetesen megnyerni a válasz­tásokat. Ehhez stílusban is meg kell újulnia. Olyan jelölteket kell állítani, akiket a többség elfogad. Markánsabban kel megfogal­mazni a célokat, és érdemi tár­gyalásokat kell kezdeni az ellen­zékkel, hiszen az eddigiek csak előcsatározásoknak tekinthetők. Reformunk nemzetközi vo­natkozásairól beszélt ezután a külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy az orientációváltás kibon­takozásunk nélkülözhetetlen fel­tétele. Ez a mi belső ügyünk, amely nem veszélyezteti mások biztonságát. Amit mi megvalósí­tunk senkinek nem ajánlgatjuk, sőt az utóbbi másfél év során egyszer sem reagáltunk a ma­gyarországi megújulást megkér­dőjelező nyilatkozatokra. Ezek­ben olyan nézetekkel találko­zunk, hogy a magyar változások a nyugati tőkének tett engedmé­nyek. Mások úgy becsülgetik, hogy hazánk kis ország létére túl nagy konfrontációkat vállal föl. Sói legutóbb a nagymarosi erőmű építésének felfüggesztése kapcsán még olyan vélemény is elhangzott, hogy a magyarok in­telligenciahányadosa túl ala­csony. Erre egyszerűen nincs mit válaszolni. Nem fogadják tehát törekvéseinket szövetségi rend­szerünkben egyforma lelkese­déssel. Pedig amit meg akarunk valósítani, azt az ENSZ tagálla­mok többsége gyakorolja, mi csak felzárkózni akarunk a nem­zetközi normákhoz. Ez nem je­lent szakítást, sőt az új gondolko­dásmód erősítését szolgálja. A Brezsnyev korszakban megszo­kott volt, hogy internacionaliz­mus címén beavatkoztak az egyes országok belügyeibe. Ezt mi elutasítjuk és a kölcsönös elő­nyök politikáját tesszük munka- módszerünkké. -A növekvő kü­lönbségek természetesen nézet- eltéréseket szülnek, de remélem, hogy viták útján, tisztázhatók és megoldhatók. Orientációváltá­son a nem szocialista országok­kal való kapcsolat kiépítését ér­tem elsősorban. Ebben ma ta­gadhatatlanul élenjárunk. Nem tartom árulásnak, ha végbemegy bizonyos konvergencia a gazda­ságban. Ez szükséges ahhoz, hogy közelítsünk a világhoz. Eh­hez persze meg kell oldanunk a szabadkeresekedelmet és a forint konvertibilissé tételét. Sajnos ter­veink és lehetőségeink között ma komoly ellentmondás feszül. Nincsenek meg és a közeljövő­ben sem lesznek meg gyökeres megújulás nélkül törekvéseink anyagi feltételei. Ennek követ­kezményei már ma tapasztalha­tók. A magyar külpolitika bátran mert kockáztatni, újítani és a to­vábbiakban is ezt a módszert kí­vánja követni — mondta a mi­niszter. Ezután a fórum résztvevőinek kérdései következtek. Ám a nor­mális menetet megzavarta, hogy egyesek nem a minisztert faggat­ták, hanem saját nézeteiknek és sérelmeiknek adtak hangot. Hosszas kiselőadásokat rögtö­nöztek politikai nézeteikről, de ezt a közönség nem akceptálta, amit az igazol, hogy a néhány fel­szólalót egyszerűen kitapsoltak. Míg a tudósító fejében a hordó­szónoklatok alatt az járt, hogy a demokrácia játékszabályainak elsajátításához sok idő kell, a taps alatt enyhített borúlátó vé­leményén. Ha zötyögve is, de vé­gül számos érdekes kérdés gyűlt össze, melyekre a külügyminisz­ter röviden, lényeglátóan és in- formatívan válaszolt. íme egy csokor kérdés-felelet a legérde­kesebbekből : — Megmarad-e a pártelnöki poszt Kádár János távozása után ? — A legutóbbi KB-ülésen az a határozat született, hogy ezt a tisztséget rendszeresítik. Hogy ki töltse be, arról később döntenek. — Miért kellett nyugdíjazni Kádár Jánost? — A párt egykori főtitkára a legújabbkori munkásmozgalom jelentős személyisége. Történel­mi eredményeket ért el, ugyan­akkor történelmi hibákat köve­tett el. Nevéhez fűződik az 56 utáni politikai stílusváltás, ám sajnos az alapvető dolgokban minden érintetlen maradt. A re­formok elmaradtak, és a 70-es évek elején a vezetésből is kike­rültek a reformerek, miközben adósságállományunk három év alatt a négyszeresére nőtt. Sző­kébb környezetünk is reformel­lenes volt ékkor, de azért ennél többet lehetett volna tenni. Ek­kor halmozódtak fel ugyanis azok a hibák, melyek gazdasá­gunk mai katasztrofális helyzeté­hez vezettek. Kádár János fel­mentéséről csak annyit monda­nék: a biológiai törvények rá is vonatkoznak és nemcsak fizikai, de szellemi állapotára is súlyos hatást gyakoroltak. — Mi a véleménye Grósz Ká­roly kapkodó nyilatkozatairól és Pozsgay Imre illetve Nyers Rezső tevékenységéről? — Grósz Károly egyik kezde­ményezője és irányítója volt az 1987-ben kezdődött változások­nak, egyébként rendkívül nyitott a problémákra. Gyorsan reagál a változásokra, talán ez kelti egye­sekben a kapkodás látszatát. A két államminiszter élenjár a re­formfolyamat gerjesztésében. Semmi kivetnivalót nem találok abban, ha véleményük különbö­zik a KB határozataitól. — Mikor várhatunk meg­nyugtató programot az új kor­mánytól? — Mivel a helyzet rendkívül bonyolult, nem lehet egyik nap­ról a másikra ugrásszerű javulást várni. Kulcsfontosságú, hogy hi­telképességünket megőrizzük, mert ez nemzetközi megítélé­sünk egyik sarkpontja. Mindezt olyan helyzetben, amikor adós­ságunk,több mint azt korábban gondoltuk, a költségvetési hiány a tervezettnek a duplája és az élet minden szférájában óriási a pénzhiány. Érthetőek tehát a rendszerbírálatok, hiszen ez az állapot egy életképtelennek bi­zonyult szisztéma következmé­nye. Milyen rendszer az, mely­nek következtében Magyaror­szág a világstatisztikában a hu­szonnegyedik helyről a negyveny- nyolcadikra süllyedt a nemzetek sorában? Milyen gazdaság az, amely évi átlagban mindössze két százalékos fejlődést produ­kál? Az iszonyatos tömegű köl­csön 80 százalékát elfogyasztot­tuk, és csak egyötödét fordítot­tuk beruházásokra. A társada­lom különféle mutatóit tekintve ma Európában az utolsók között vagyunk. A társadalomban álta­lános leépülés és elszegényedés tapasztalható. Németország 1939-ben a statisztikák szerint két és félszer volt fejlettebb mint Magyarország. Ma az NSZK 14- szer jobban áll nálunk. Ez nem magyarázható másként, csak az­zal, hogy a korábban szocializ­musnak nevezett rendszer nem vált be. Akkor pedig gyökeres változtatásra van szükség. A szo­cialista országokban ma rendkí­vül súlyos válság van! Van ahol ezt elismerik, van ahol nem, s van ahol a változásokat nem is tole­rálják. Most persze új meghatá­rozásokra lesz szükség. Én a szo­cializmuson olyan társadalmat értek, amely a demokrácia, a tár­sadalmi szolidaritás és az esélye­gyenlőség pilléreire épül. Ilyen alapvető átalakulásban termé­szetesen kaotikus vonások is vannak, d§ közben az eredmé­nyekre is figyeljünk. Számos érdekes kérdés hang­zott még el a fórum során, ezekre a Horn Gyulával készített inter­júban, melyet egy későbbi lap­számunkban olvashatnak, még visszatérünk. Koncz János Magyar­csehszlovák kapcsolatok Kiterjedt kapcsolatrendszer, több területen szoros együttmű­ködés jellemzi a magyar — cseh­szlovák kontaktusokat, amelyek ápolásában mindig jelentős he­lyet foglalnak el a legmagasabb szintű találkozók. Az elmúlt egy évben Milos Jakesnek, a.CSKP KB főtitkárának magyarországi, és Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának prágai látogatása jelentette a kétoldalú eszmecse­rék kiemelkedő mozzanatát. Ezenkívül több magas rangú ma­gyar pártvezető folytatott meg­beszéléseket Csehszlovákiában, s minisztereink közül is jó néhá- nyan találkoztak csehszlovák partnereikkel. A megbeszélések köre kiterjedt az ifjúsági szerve­zetek, a két népfront és a szak- szervezetek vezetőire is. Újabb, megkülönböztetett figyelmet ér­demlő állomása lesz a politikai kapcsolatoknak Németh Miklós miniszterelnök közelgő prágai útja. Akárcsak a magyar kormány­fő, csehszlovák vendéglátója, Ladislav Adamec is csak nemré­giben került a kormány élére. Az utazás egyik célja éppen ezért érthetően a bemutatkozás, s minden bizonnyal lesz miről szót váltaniuk a miniszterelnökök­nek. Olyan időpontban ülnek tárgyalóasztalhoz, amikor a jó­szomszédi kapcsolatokat vitás kérdések is terhelik. Ez termé­szetesnek is tekinthető, hiszen mindkét országban az átalakítás van napirenden, ám egyik admi­nisztráció sem vallja, vallhatja magáénak a tévedhetetlenséget. A magyar miniszterelnök uta­zásának előkészítését még febru­árban megkezdő szakértők nem számoltak azzal, hogy Budapest és Prága viszonyát néhány kér­désben nézeteltérések zavarják. A tájékoztatás területén jelent­keznek elsősorban a feszültsé­gek. A „Dubcek-inteijút” északi szomszédunknál megütközéssel fogadták, és tendenciózusnak minősítik a csehszlovákiai ma­gyar kisebbség helyzetének be­mutatását a magyar sajtóban. Legújabban a magyar kormány május 13-i döntése — a nagyma­rosi munkálatok felfüggesztése — vált ki értetlenséget. így min­denképpen hasznos lehet a ma­gas szintű kölcsönös tájékozta­tás, a nézetek kifejtése, az alkotó együttgondolkodás és párbe­széd, mert csak így rendezhetők mindkét fél számára megnyugta­tó módon a problémák. A szerteágazó kapcsolatok meghatározó eleme a gazdaság. Hazánk külkereskedelmi partne­reinek sorában Csehszlovákia a hatodik; 5,5-6 százalékkal ré­szesedik az összforgalomból. Az 1986 — 1990 közötti időszakra kötött szakosítási és kooperációs együttműködések közül a legje­lentősebb a közútijármű-, a me­zőgép- és építőipari gépgyártási megállapodás. Ennek alapján hazánk Rába-futóműveket, Ika­rus csuklós autóbuszokat szállít, amelyért cserébe Skoda sze­mélygépkocsikat, különféle te­herautókat, nehéztraktorokat és kerti traktorokat szerzünk be. Az együttműködésben egyelőre még nem meghatározóak a korszerű formák. A kapcsolatok fontos területe a turizmus. Kulturális kapcsola­taink hosszú évtizedek óta egyezményes alapokon folynak és gazdag tartalmúak. Szerves részét alkotják az együttműkö­désnek a nemzetiségi kapcsola­tok. Érdemes megjegyezni, hogy a szomszédos országok közül Csehszlovákia az egyetlen, amely- lyel a nemzetiségi együttműkö­dést az államközi kapcsolataink szintjén kezeljük; kulturális egyezményünkben külön cik­kely rögzíti: „a szerződő felek tá­mogatják az együttműködést az országaikban élő magyar, illetve szlovák nemzetiségi állampolgá­rok kulturális és művelődési fej­lődésének biztosításában”. Az utóbbi években a nemzetiségek helye és szerepe országaink kap­csolatrendszerében a korábbinál nagyobb figyelmet kapott mind­két részről. Oldottabb hangulat Peking ben Az előző kél nap vészterhes feszültsége után hétfőn — a válto­zatlanul érvényben levő, de megvalósíthatatlan rendkívüli állapot harmadik napján — oldottabb volt a hangulat, gyakorlatilag meg­szűntek az utcai tömegtüntetések Pekingben. Ennek magyarázata az, hogy megbízható források szerint a fővárost gyűrűbe záró kato­nai alakulatok parancsnoksága biztosította a diákok képviselőit: semmiképpen nem vonulnak be a hadsereg egységei Pekingbe azért, hogy erőszakot alkalmazzanak a diákok és a lakosság ellen. Egy dolog azonban az ígéret és más lehet annak betartása. Ami biz­tos, biztos, a Peking külső körzeteiben felállított úttorlaszok és ba­rikádok továbbra is megvannak, s a lakosság és a diákok éberen fi­gyelik, valóban elvonulnak-e a katonák a főváros közeléből. Szem­tanúk szerint egyes alakulatok már megkezdték az elvonulást. Az egri érsek látogatása megyénk vezetőinél

Next

/
Oldalképek
Tartalom