Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-23 / 119. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. május 16., kedd A ciprusi elnök hazánkban Horn Gyula Egerben A közönség hallgat, jegyzetel, kérdez és vitatkozik (Folytatás az 1. oldalról) gadtatás a díszzászlóalj díszmenetével zárult. A délelőtt folyamán Georgi- osz Vasziliu és magyar vendéglátója négyszemközti megbeszélést folytatott. Az MTI értesülése szerint Straub F. Brúnó és Geoirgiosz Vasziliu négyszemközti megbeszélésén az Elnöki Tanács elnöke elöljáróban értékelte a két ország közötti kapcsolatokat, megállapítva, hogy a jelenlegi látogatás nagy mértékben hozzájárulhat a magyar-ciprusi viszony továbbfejlesztéséhez. A Ciprusi Köztársaság elnöke megerősítette ezt a megállapítást, hangsúlyozva, hogy most Magyarország és Ciprus gazdasági együttműködésének fejlesztését kell előtérbe helyezni. Ezzel a céllal kisérte őt el magyarországi látogatására mintegy 20 gazdasági szakember. Georgiosz Vasziliu kérdésére magyar vendéglátója tájékoztatást adott az alkotmányozási folyamatról, annak fő irányairól és ezzel összefüggésben a hatalom gyakorlás ellenőrzéséről. Az Elnöki Tanács elnöke szólt a magyar külpolitika főbb elveiről, s ciprus el nem kötelezett külpolitikájának tükrében utalt arra: Magyarország változatlanul támogatja a ciprusi kérdés békés, tárgyalások utján való rendezését. A négyszemközti megbeszélésen Georgiosz Vasziliu ciprusi látogatásra hívta meg az Elnöki Tanács elnökét. Georgiosz Vasziliu programja Varga Imre szobrászművész állandó kiállításának megtekintésével folytatódott. Ezt követően a ciprusi elnököt szálláshelyén felkereste Pozsgay Imre állam- miniszter. Délután Georgiosz Vasziliu katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezután a Magyar Nemzeti Bank székházában magyar közgazdá(Folytatás az 1. oldalról) s ez helyi szinten is elismerésre méltó. Szólt továbbá arról, hogy bizonyos állampolgári igények alapján saját hatáskörben kívánnak működtetni oktatási intézményeket, ezek tárgyi és személyi kérdései egy középtávú terv keretében valósulhatnak meg. Felvetették a megbeszélésen az Egri Főegyházmegyei Könyvtár működési feltételeinek javítását, erről a főiskola, a Művelődési Minisztérium és az érintett megyei vezetők között tárgyalásokra kerül sor. Elhangzott továbbá, hogy az egyház nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a papi hivatás szókkal találkozott. Köztük számos szakembert a ciprusi elnök személyes jó ismerőseként üdvözölt. A találkozón Bognár József akadémikus köszöntötte a ciprusi vendégeket, majd Georgiosz Vasziliu magyar nyelven tudományos előadást tartott Az európai gazdasági integráció és annak hatása a kis országokra, elsősorban Ciprusra címmel. A ciprusi köztársasági elnök a Parlament delegációs termében megbeszélést folytatott Németh Miklós miniszterelnökkel. Németh Miklós és Georgiosz Vasziliu találkozóján a magyar tárgyalópartnerek között volt Dunai Imre kereskedelmi minisztériumi államtitkár, Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár, Kovács László külügyminiszter-helyettes, Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes és Kincses László, hazánknak a Ciprusi Köztársaságba akkreditált nagykövete, ciprusi részről pedig Georgiosz Jakovu külügyminiszter Takisz Nemicasz kereskedelmi és iparügyi miniszter, Andreasz Mavrommatisz nagykövet, a külügyminisztérium főigazgatója és Elias Theodorou Ipsarides, Ciprus Budapestre akkreditált nagykövete. Az MTI értesülése szerint a szívélyes légkörű megbeszélésen mindkét tárgyalófél elismerően szólt a fejlődő magyar-ciprusi kapcsolatokról, amelyek jól szolgálják a két nép érdekeit. Az eszmecserén Németh Miklós tájékoztatást adott a magyar belpolitikai és gazdasági helyzetről, hangsúlyozva: példa nélküli a szocialista világban az a modellváltás, amely úgy a politikai, mint a gazdasági életben végbemegy Magyarországon. Ezzel egyidejűleg még nyitottabbá, még aktívabbá válik a magyar külpolitika; hazánk külkapcso- latainak bővülése a reformfolyamat céljainak megvalósítását is segíti — húzta alá a magyar miniszterelnök. gyakorlására, a teológiai képzésre, az erre hivatástudatot érző hívők mélyebb szintű oktatására. Az egyház — utaltak rá — felelősséggel érez az ország sorsa iránt: alapvető feltételnek érzik a jövőt illetően a nemzeti egység megteremtését, s minden becsületes ember békés tevékenységét, összefogását. A találkozó során az egri érsek és kísérete Kalmár Péter igazgató kalauzolásában megtekintette a továbbképző intézetet. Az eseményen részt vett Szokodi Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint Danes Lajos egyházügyi titkár is. (Folytatás az 1. oldalról) gokat és pártonkívüliket Németh László, a város első titkára köszöntötte, majd nyomban át is adta a szót a külügyminiszternek, aki elsőként a magyar reformról beszélt. Fejtegetését azzal indította, hogy a közvéleménykutatások alapján a társadalom nagy többsége reformpárti. Ugyanezt mondhatjuk a párttagságról is, szerteágazóak viszont az előrehaladásról alkotott konkrét elképzelések. Hol tartunk jelenleg? Nos, elviekben megszületett a többpártrendszer, jelentős lépések történtek az emberi jogok területén, érvényesül a sajtószabadság, megvalósulófélben van a jogállam. Megkezdődött a hibás döntési és irnyítási mechanizmusok felülvizsgálata, és a múlt előítéletmentes feltárása is folyamatban van. Mint Horn Gyula hangsúlyozta, ezeknek a fejleményeknek az előkészítője és az össztökélője az MSZMP, így szó sincs arról, hogy a párt csak vonakodva, mintegy a politikai ellenzék nyomására támogatná a kibontakozást. Persze mai helyzetünkben reformjainkat következetesen végigvinni rendkívül nehéz. Egyesek gyorsnak, mások lassúnak érzik a tempót. A külügyminiszter szerint a korábbiakhoz képest valóban felgyorsultak az események, és ezt sokan csak nehezen tudják követni. Másrészt viszont a politikai változások nem elég erőteljesek a gazdaság gyökres megújításához. Természetesen akadnak a sebesebb haladást gátló tényezők is. A parlament átmeneti állapota kihat a kormányzati munkára. A kormány ma szinte nem mer negatív hatású döntéseket a honatyák elé tárni, másrészt érezhető törekvés van az Ország- gyűlésben a szabadpiac felé való elmozdulás elutasítására. A kormány nem kap kellő támogatást jelenleg az MSZMP-tői sem. Sajnos alig van hazánkban hagyománya a politikai kultúrának és ez a különféle szervezetek nyilatkozataiban is érződik. Ugyancsak probléma, hogy a sajtó olykor figyelmen kívül hagyja az etikai szabályokat. Hogy a párt hitelét megőrizhesse, ehhez az is szükséges, hogy igazságot szolgáltasson a koncepciós perekben ártatlanul elítélteknek. Ez szükséges az önbecsülés szempontjából is és különösen időszerű most, amikor közeledik a törvénysértő módon elítélt Nagy Imrének és társainak immár tisztességes temetése. Mit akar az MSZMP? tette fel a kérdést Horn Gyula. Nos, természetesen megnyerni a választásokat. Ehhez stílusban is meg kell újulnia. Olyan jelölteket kell állítani, akiket a többség elfogad. Markánsabban kel megfogalmazni a célokat, és érdemi tárgyalásokat kell kezdeni az ellenzékkel, hiszen az eddigiek csak előcsatározásoknak tekinthetők. Reformunk nemzetközi vonatkozásairól beszélt ezután a külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy az orientációváltás kibontakozásunk nélkülözhetetlen feltétele. Ez a mi belső ügyünk, amely nem veszélyezteti mások biztonságát. Amit mi megvalósítunk senkinek nem ajánlgatjuk, sőt az utóbbi másfél év során egyszer sem reagáltunk a magyarországi megújulást megkérdőjelező nyilatkozatokra. Ezekben olyan nézetekkel találkozunk, hogy a magyar változások a nyugati tőkének tett engedmények. Mások úgy becsülgetik, hogy hazánk kis ország létére túl nagy konfrontációkat vállal föl. Sói legutóbb a nagymarosi erőmű építésének felfüggesztése kapcsán még olyan vélemény is elhangzott, hogy a magyarok intelligenciahányadosa túl alacsony. Erre egyszerűen nincs mit válaszolni. Nem fogadják tehát törekvéseinket szövetségi rendszerünkben egyforma lelkesedéssel. Pedig amit meg akarunk valósítani, azt az ENSZ tagállamok többsége gyakorolja, mi csak felzárkózni akarunk a nemzetközi normákhoz. Ez nem jelent szakítást, sőt az új gondolkodásmód erősítését szolgálja. A Brezsnyev korszakban megszokott volt, hogy internacionalizmus címén beavatkoztak az egyes országok belügyeibe. Ezt mi elutasítjuk és a kölcsönös előnyök politikáját tesszük munka- módszerünkké. -A növekvő különbségek természetesen nézet- eltéréseket szülnek, de remélem, hogy viták útján, tisztázhatók és megoldhatók. Orientációváltáson a nem szocialista országokkal való kapcsolat kiépítését értem elsősorban. Ebben ma tagadhatatlanul élenjárunk. Nem tartom árulásnak, ha végbemegy bizonyos konvergencia a gazdaságban. Ez szükséges ahhoz, hogy közelítsünk a világhoz. Ehhez persze meg kell oldanunk a szabadkeresekedelmet és a forint konvertibilissé tételét. Sajnos terveink és lehetőségeink között ma komoly ellentmondás feszül. Nincsenek meg és a közeljövőben sem lesznek meg gyökeres megújulás nélkül törekvéseink anyagi feltételei. Ennek következményei már ma tapasztalhatók. A magyar külpolitika bátran mert kockáztatni, újítani és a továbbiakban is ezt a módszert kívánja követni — mondta a miniszter. Ezután a fórum résztvevőinek kérdései következtek. Ám a normális menetet megzavarta, hogy egyesek nem a minisztert faggatták, hanem saját nézeteiknek és sérelmeiknek adtak hangot. Hosszas kiselőadásokat rögtönöztek politikai nézeteikről, de ezt a közönség nem akceptálta, amit az igazol, hogy a néhány felszólalót egyszerűen kitapsoltak. Míg a tudósító fejében a hordószónoklatok alatt az járt, hogy a demokrácia játékszabályainak elsajátításához sok idő kell, a taps alatt enyhített borúlátó véleményén. Ha zötyögve is, de végül számos érdekes kérdés gyűlt össze, melyekre a külügyminiszter röviden, lényeglátóan és in- formatívan válaszolt. íme egy csokor kérdés-felelet a legérdekesebbekből : — Megmarad-e a pártelnöki poszt Kádár János távozása után ? — A legutóbbi KB-ülésen az a határozat született, hogy ezt a tisztséget rendszeresítik. Hogy ki töltse be, arról később döntenek. — Miért kellett nyugdíjazni Kádár Jánost? — A párt egykori főtitkára a legújabbkori munkásmozgalom jelentős személyisége. Történelmi eredményeket ért el, ugyanakkor történelmi hibákat követett el. Nevéhez fűződik az 56 utáni politikai stílusváltás, ám sajnos az alapvető dolgokban minden érintetlen maradt. A reformok elmaradtak, és a 70-es évek elején a vezetésből is kikerültek a reformerek, miközben adósságállományunk három év alatt a négyszeresére nőtt. Szőkébb környezetünk is reformellenes volt ékkor, de azért ennél többet lehetett volna tenni. Ekkor halmozódtak fel ugyanis azok a hibák, melyek gazdaságunk mai katasztrofális helyzetéhez vezettek. Kádár János felmentéséről csak annyit mondanék: a biológiai törvények rá is vonatkoznak és nemcsak fizikai, de szellemi állapotára is súlyos hatást gyakoroltak. — Mi a véleménye Grósz Károly kapkodó nyilatkozatairól és Pozsgay Imre illetve Nyers Rezső tevékenységéről? — Grósz Károly egyik kezdeményezője és irányítója volt az 1987-ben kezdődött változásoknak, egyébként rendkívül nyitott a problémákra. Gyorsan reagál a változásokra, talán ez kelti egyesekben a kapkodás látszatát. A két államminiszter élenjár a reformfolyamat gerjesztésében. Semmi kivetnivalót nem találok abban, ha véleményük különbözik a KB határozataitól. — Mikor várhatunk megnyugtató programot az új kormánytól? — Mivel a helyzet rendkívül bonyolult, nem lehet egyik napról a másikra ugrásszerű javulást várni. Kulcsfontosságú, hogy hitelképességünket megőrizzük, mert ez nemzetközi megítélésünk egyik sarkpontja. Mindezt olyan helyzetben, amikor adósságunk,több mint azt korábban gondoltuk, a költségvetési hiány a tervezettnek a duplája és az élet minden szférájában óriási a pénzhiány. Érthetőek tehát a rendszerbírálatok, hiszen ez az állapot egy életképtelennek bizonyult szisztéma következménye. Milyen rendszer az, melynek következtében Magyarország a világstatisztikában a huszonnegyedik helyről a negyveny- nyolcadikra süllyedt a nemzetek sorában? Milyen gazdaság az, amely évi átlagban mindössze két százalékos fejlődést produkál? Az iszonyatos tömegű kölcsön 80 százalékát elfogyasztottuk, és csak egyötödét fordítottuk beruházásokra. A társadalom különféle mutatóit tekintve ma Európában az utolsók között vagyunk. A társadalomban általános leépülés és elszegényedés tapasztalható. Németország 1939-ben a statisztikák szerint két és félszer volt fejlettebb mint Magyarország. Ma az NSZK 14- szer jobban áll nálunk. Ez nem magyarázható másként, csak azzal, hogy a korábban szocializmusnak nevezett rendszer nem vált be. Akkor pedig gyökeres változtatásra van szükség. A szocialista országokban ma rendkívül súlyos válság van! Van ahol ezt elismerik, van ahol nem, s van ahol a változásokat nem is tolerálják. Most persze új meghatározásokra lesz szükség. Én a szocializmuson olyan társadalmat értek, amely a demokrácia, a társadalmi szolidaritás és az esélyegyenlőség pilléreire épül. Ilyen alapvető átalakulásban természetesen kaotikus vonások is vannak, d§ közben az eredményekre is figyeljünk. Számos érdekes kérdés hangzott még el a fórum során, ezekre a Horn Gyulával készített interjúban, melyet egy későbbi lapszámunkban olvashatnak, még visszatérünk. Koncz János Magyarcsehszlovák kapcsolatok Kiterjedt kapcsolatrendszer, több területen szoros együttműködés jellemzi a magyar — csehszlovák kontaktusokat, amelyek ápolásában mindig jelentős helyet foglalnak el a legmagasabb szintű találkozók. Az elmúlt egy évben Milos Jakesnek, a.CSKP KB főtitkárának magyarországi, és Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának prágai látogatása jelentette a kétoldalú eszmecserék kiemelkedő mozzanatát. Ezenkívül több magas rangú magyar pártvezető folytatott megbeszéléseket Csehszlovákiában, s minisztereink közül is jó néhá- nyan találkoztak csehszlovák partnereikkel. A megbeszélések köre kiterjedt az ifjúsági szervezetek, a két népfront és a szak- szervezetek vezetőire is. Újabb, megkülönböztetett figyelmet érdemlő állomása lesz a politikai kapcsolatoknak Németh Miklós miniszterelnök közelgő prágai útja. Akárcsak a magyar kormányfő, csehszlovák vendéglátója, Ladislav Adamec is csak nemrégiben került a kormány élére. Az utazás egyik célja éppen ezért érthetően a bemutatkozás, s minden bizonnyal lesz miről szót váltaniuk a miniszterelnököknek. Olyan időpontban ülnek tárgyalóasztalhoz, amikor a jószomszédi kapcsolatokat vitás kérdések is terhelik. Ez természetesnek is tekinthető, hiszen mindkét országban az átalakítás van napirenden, ám egyik adminisztráció sem vallja, vallhatja magáénak a tévedhetetlenséget. A magyar miniszterelnök utazásának előkészítését még februárban megkezdő szakértők nem számoltak azzal, hogy Budapest és Prága viszonyát néhány kérdésben nézeteltérések zavarják. A tájékoztatás területén jelentkeznek elsősorban a feszültségek. A „Dubcek-inteijút” északi szomszédunknál megütközéssel fogadták, és tendenciózusnak minősítik a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetének bemutatását a magyar sajtóban. Legújabban a magyar kormány május 13-i döntése — a nagymarosi munkálatok felfüggesztése — vált ki értetlenséget. így mindenképpen hasznos lehet a magas szintű kölcsönös tájékoztatás, a nézetek kifejtése, az alkotó együttgondolkodás és párbeszéd, mert csak így rendezhetők mindkét fél számára megnyugtató módon a problémák. A szerteágazó kapcsolatok meghatározó eleme a gazdaság. Hazánk külkereskedelmi partnereinek sorában Csehszlovákia a hatodik; 5,5-6 százalékkal részesedik az összforgalomból. Az 1986 — 1990 közötti időszakra kötött szakosítási és kooperációs együttműködések közül a legjelentősebb a közútijármű-, a mezőgép- és építőipari gépgyártási megállapodás. Ennek alapján hazánk Rába-futóműveket, Ikarus csuklós autóbuszokat szállít, amelyért cserébe Skoda személygépkocsikat, különféle teherautókat, nehéztraktorokat és kerti traktorokat szerzünk be. Az együttműködésben egyelőre még nem meghatározóak a korszerű formák. A kapcsolatok fontos területe a turizmus. Kulturális kapcsolataink hosszú évtizedek óta egyezményes alapokon folynak és gazdag tartalmúak. Szerves részét alkotják az együttműködésnek a nemzetiségi kapcsolatok. Érdemes megjegyezni, hogy a szomszédos országok közül Csehszlovákia az egyetlen, amely- lyel a nemzetiségi együttműködést az államközi kapcsolataink szintjén kezeljük; kulturális egyezményünkben külön cikkely rögzíti: „a szerződő felek támogatják az együttműködést az országaikban élő magyar, illetve szlovák nemzetiségi állampolgárok kulturális és művelődési fejlődésének biztosításában”. Az utóbbi években a nemzetiségek helye és szerepe országaink kapcsolatrendszerében a korábbinál nagyobb figyelmet kapott mindkét részről. Oldottabb hangulat Peking ben Az előző kél nap vészterhes feszültsége után hétfőn — a változatlanul érvényben levő, de megvalósíthatatlan rendkívüli állapot harmadik napján — oldottabb volt a hangulat, gyakorlatilag megszűntek az utcai tömegtüntetések Pekingben. Ennek magyarázata az, hogy megbízható források szerint a fővárost gyűrűbe záró katonai alakulatok parancsnoksága biztosította a diákok képviselőit: semmiképpen nem vonulnak be a hadsereg egységei Pekingbe azért, hogy erőszakot alkalmazzanak a diákok és a lakosság ellen. Egy dolog azonban az ígéret és más lehet annak betartása. Ami biztos, biztos, a Peking külső körzeteiben felállított úttorlaszok és barikádok továbbra is megvannak, s a lakosság és a diákok éberen figyelik, valóban elvonulnak-e a katonák a főváros közeléből. Szemtanúk szerint egyes alakulatok már megkezdték az elvonulást. Az egri érsek látogatása megyénk vezetőinél
