Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-22 / 118. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. május 22., hétfő POSTAFIÓK 23 5. a szerkesztő B. .1. írja: „M. M. munkatársuk le­kötelezne, ha pontosabban meg­jelölné, hány év választ el ben­nünket az „uram-bátyám” or­szágától? A jelzett emberöltő ugyanis egy-egy emberi nemzer dek kifejlődéséhez szükséges idő (25—35 év). Ilyen közel lennénk ehhez az idohoz?” Megállapítotfuk, hogy ponto­san idezte az Értelmező Szótár meghatározását. Még egy fél év­századdal ezelőtt is a nemzedék- nyi idpt 50 évben határozták meg. Úgy tűnik, felgyorsul min­den körülöttünk. (Reméljük, bennünk is!) Ha már a kérdést feltette, ügy hisszük, nem is az időbeli távolság bemérése, a mé­rés pontossága itt a lényeges, ha­nem az, hogy manapság távol va­gyunk-e mar, és ha igen, mekko­ra elhaladásra vagyunk az „uram-bátyám” korszaktól, at­tól az eléggé nem kárhoztatható felfogástól, hogy a rokoni szálak, baráti kapcsolatok eldönthetik kis- és nagyközösségek sorsát. Ésszerű elgondolkodni rajta! Évtizedek óta félig tréfásan em­legetjük, hogy akinek a szocia­lista összeköttetése megvan, mű­ködik, annak minden ut szabad. Vagy legalábbis majdnem min­den üt. Ma már — még mindig nem minden görcs nélkül .— a nyilvánosság elé jutnak esetek, ahol a jogszabályok szerint meg. lehet magyarázni az eseménye­ket, de tetten érhető az etikai vétség. Ha csak a lakásügyekre célzunk, máris nem téveszthető el, mire gondolunk. Az urambá- tyámság országa mi vagyunk, mi is vagyunk, ha arra gondol, hogy a hatalomhoz, a „fazékhoz” kö­zelállók jelentős százaléka úgy érzi, neki többhöz van joga, ő fel­tette rá az életét, vagy eppen az előző nemzedékhez tartozó ro­konai kockáztatták a sorsukat azért, hogy itt egy új világ alakul­jon. És e/ert személy szerint is jár a hála. És ha levele mögött ez a kérdés húzódik meg, akkor nyu­godtan leírhatjuk: eppen napja­inkban, nem is akármilyen viha­rokat kavarva forgatja meg a nyilvánosság ezt a leülepedett biztonságtudatot, s vele együtt a sok-sok kárhoztatható jelensé­get: „nekünk itt nem lehet ba­junk, ügyeskedjünk, akiknek ke­zük van rá, majd mindent ren­deznek, elintéznek, egyenesbe hoznak.” Most azonban sokkal többről van szó, semhogy ezt a nemze- déknyi távolságot fogalmilag méricskéljük. Itt nem az időbe­osztást kell megmagyarázni, ha­nem azt az erkölcsi rendet, amit tisztelni elfeledtünk. Vagy egy­szerűen csak kiiktattuk a gyakor­latból. Gondolja meg: az érett­ségi tételek ügye mar nemcsak arról tanúskodik, hogy a felnőt­tek között ilyenek meg olyanok vannak, hanem az erkölcsi nihi­lizmus rágni kezdi a fiatalokat is. Hogyan megy át az életbe az érettségiző, ha tudja, hogy az ap­ja, anyja vagy akárkj pénzért sze­rez előnyt — neki? És hogyan fo­gadja el? Ne vegye át, ne hasz­nálja a puskát, ha a gondos apu- ka-agyuka a kezébe adja? Puska ez? És hova lőnek vele? V. T.: Hosszú előkészítés után így kérdez: 7, A sajtó demokráciája, a politikai pluralizmus csak a múlttal szemben bátor? Csak Sztálin a bűnös a politikai, gaz­dasági életben elkövetett hibá­iért, csak azt meijük ostorozni, aki már nem tud visszaütni? stb., stb. És hogy nekünk is szóló ok­fejtésének nagyobb nyomatékot adjon, a végén közli: „a várt se­gítség reményében több címre is megküldi levelét.” Szándéka tiszta, világos, arról győz meg minket, hogy a vissza­felé mutogatásnak igencsak akadnak erkölcsi kérdései. Mint­ha azt mondaná: csak annyira vagyunk hősök és magabiztosak, hogy a halottaknak még egyet odacsapunk, miután addig fél­tünk tőle. Korunknak — sajnos — és a diktatúrának akaratlanul is köz­ponti kérdése volt és maradt a félelem. Hányszor és hányán nyilatkoznak, még azok is, akik egyébként ma már vállalják a másként gondolkodás minden következményét, a nemzet nagy nyilvánossága előtt is bevallják, felnek. Téveriportokban felelő­sen gondolkodó értelmiségiek mondják, fenyegetik őket, pedig fegyvertelenül mernek a közön­ség elé állni? Azért mégsem olyan riasztó az etikai képlet, mint amit levélben, zaklatott soraiban feltár. A kriti­kai szelep megnyílt, s ha az utób­bi hetek eseményeit áttekintjük, van optimizmusra is némi okunk. Uj­zélandi tapsifülesek — Hortról Hort községben Tóth Ist­ván, a Mezőgép helyi üze­mének dolgozója keresetki­egészítésként új-zélandi fe­hér nyulakat tenyészt a Du- navarsányi Petőfi Termelő- szövetkezetnek. Az idén 1200-ra kötött szerződést, s ez azt jelenti, hogy százezer forinttal több lesz ebben az esztendőben a családi kasz- szában. (MTl-fotó: Szabó Sándor) _ Hasonló cipőben... Olvastam a Népújság május 15-i számának egy írását, amely­nek Leküldték az autóbuszról cí­met adták. Nos, hasonló esettel én is tudok szolgálni. Az egyik vasárnap vidéki, idős rokono­mat kísértem fel az autóbusz-ál­lomásra, hogy a 15.20-as, Gyön- yös irányába induló kocsival azautazzon. A rokon a detk-lu- dási elágazásig akart utazni, de a gépkocsivezető közölte, hogy ő ott nem áll meg. Hozzáteszem, hogy az indulás előtt telefonon a pályaudvari tudakozóban azt mondták, hogy az említett állo­máson megáll az autóbusz. Ek­kor én bementem a forgalmi iro­dába, hogy tisztázzuk a dolgot. Azt a választ kaptam, hogy be­széljek a gépkocsivezetővel, és majdcsak megegyezünk. Győz- ködésem azonban sikertelen ma­radt. így nem volt más megoldás, a rokonom beutazott Gyöngyös­re, és onnan egy másik járattal 18 kilométerre vissza. Kérdezem, hogy a hivatalos menetrend sze­rint amit sajnos nem mutattak, szerepel-e ez a megállóhely vagy nem? Kovács Tibor Eger Csatlakozva a Leküldték az autóbuszról című íráshoz ma­gam is tapasztalom, a Pestre me­nő buszokon az ilyesféle viselke­dést. Amellett akárhányan is va­gyunk a gépjárművön, az első két jobb oldali helyre nem ülhetünk le. Valójában szolgálati szakasz ez a rész? Más: az eger—buda­pesti gyorsjárat sajnos nem áll meg a lajosvárosi buszmegálló­ban, így sokan a pályaudvarról kénytelenek visszajönni. Ezzel szemben Gyöngyösön viszont megáll a toronyhaznál, ami jóval kisebb távolság, mint a megye- székhelyen a már említett útsza­kasz. Ki érti ezt? Kiss Béláné Eger Kisebb-nagyobb bosszúságok Jogi ábécé A garanciáról •Ezt a hétköznapi fogalmat a jogszabályok jótállásként emle­getik. Joghallgatók, sőt némi joggyakorlattal szakvizsgára ké­szülők is „elvéreznek”, amikor a vizsgáztató felteszi a kérdést, mi a különbség a szavatosság és a garancia, vagyis a jótállás között. Ezt a két fogalmat ugyanis nem lehet egymástól elválasztva ele­mezni. A jótállás is tartalmazza a szavatossági jogokat, csak annál bizonyos értelemben több, vagy a garanciát vállaló jóvoltából (szerződéssel), vagy eleve a jog­szabály erejénél fogva. Itt csak a leglényegesebb ele­mekre, különbségekre tudunk kitérni. A minőségi hiba útján elköve­tett szerződésszegés jogi követ­kezményeit úgy foglalhatjuk ösz- sze, hogy a jogosultat megilletik a szavatossági jogok: felszámít­hatja költségeit, visszatarthatja az ellenszolgáltatás megfelelő részét. Ha a minőségi hiba a kö­telezettnek még fel is róható, ezeket a következményeket még a jogosult kártérítési (és esetleg kötbér) igénye is kiegészítheti. A szavatossági jogok a követ­kezők: a jogosult elsősorban a ki­javítás és az árengedmény között választhat, feltéve, hogy a hibás dolognál még szóba jöhet a kija­vítás utáni rendeltetésszerű hasz­nálat, vagy a hiba ellenére, bár csökkent értékben, de „valamire jó még”. A jogosult követelheti a cserét is, ha helyettesíthető dolog a vita tárgya, és ettől csak akkor állhat el a kötelezett, ha a dolgot rövid időn belül, kifogástalan, érték- csökkenés nélküli állapotúra tudta kijavítani, és ez a javítás nem sérti a jogosult érdekeit. Vé­gül, ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a szerződés teljesíté­séhez fűződő érdeke megszűnt, el is állhat a szerződéstől, és ilyenkor a pénzét követelheti visz- sza. A polgári jog a szavatossági igények érvényesítésére elévülé­si határidőket állít fel. Az alap szavatossági idő: hat hónap. (Élelmiszereknél ennél általában rövidebb, de ezt fel is kell tüntet­ni!) A jogosultnak nem köteles­sége a termék átvétele után mi­nőségi vizsgálatot végeznie, a dolognak azokra,a tulajdonsága­ira nézve, amelyekre a kötelezett a termék minőségét tanúsította. Ha tehát hat hónap után derül ki egy tanúsított tulajdonság hiá­nya, a bírói gyakorlat menti a jo­gosultat, hogy a hibát hamarabb nem ismerte fel. Tehát a féléves szavatossági idő nem évül el. Meghosszabbodik, legfeljebb a teljesítéstől számított egy, illetve tartós használatra rendelt dol­goknál három évre. A szavatosság és a jótállás kö­zötti összefüggés: a jótállás eleve meghosszabbítja a szavatossági jogok gyakorlására nyitva álló határidőket. Ezért jelentősége van a jótállás kikötésének olyan termékeknél, amelyeknél az 1—3 év sem elegendő a hibák felismerésére. Nagyon fontos, hogy a jótállás megléte esetén a jótállási idő alatt keletkezett hibáról eleve azt kell feltételezni, hogy a hiba oka már a teljesítéskor is megvolt. Mondjuk nem a televízió tulaj­donosának kell magyarázkodnia rögtön, ha kihívja a szerelőt. De ha kiderül, hogy a hiba a teljesí­tés után keletkezett, mert a tulaj­donos a drága televízióját szak­szerűtlenül maga akarta beállíta­ni, helytelenül tárolta, vagy a gyerek lelökte a helyéről, és így tört össze benne valami, akkor a gyártó szabadul a szavatossági kötelezettségei alól. A jótállás olyan termékeknél előnyös, amelyeknél a rejtett hi­ba okát nehéz egyértelműen ki­mutatni. A szavatossági jogok gyakorlásánál a bizonyítás terhe a jogosulté, a jótállásnál a kötele­zettnek kell bizonyítania, hogy miért nem javít, cserél stb. Levelek az olvasóktól Közeledik a tanév vége, és las­sanként készülődünk az újhoz. Az elmúlt napokban egyre több kisdiák kapta kézhez a követke­ző évi balesetbiztosítást. Már vá­lasztani is lehet: Állami Biztosító vagy Hungária. Az előbbi bizo­nyára kedveskedni akart azok­nak a nebulóknak, akik nehezen jegyzik meg a magyar nyelv sza­bályait, mert az útmutatóhoz olyan órarendet csatolt, amelyen szerepelnek a legfőbb nyelvtani tudnivalók. A „vagy” előtti vesz- sző szabályait azonban meg kel­lett volna nézni; mást tanít az is­kola, és mást az AB? Több mon­datban is van vessző, ahová nem is kellene. Hányast kapjon a gye­rek a feleletére, ha ezt a példa­mondatot mondja a határozatlan Tapasztalatom alapján kije­lenthetem, hogy nem jól szerve­zett a telefon-hibabejelentés és javítás az egri központban. A bi­zonyítás: május 3-án, szerdán hívtam délelőtt 10 óra körül ott­honról a 03-at, ahol bejelentet­tem az észlelt hibát. Az ügyeletes női hang arra a kérdésemre, hogy május 5-én ki tudnak-e jön­ni, azt felelte, hogy jelentsem be újra, egy-két nappal később a pa­naszt, mert nagy az időtávolság szerda és péntek között. Május 5-én, pénteken a készülékem tel­jesen tönkrement, így a lakásom­ból már nem tudtam felhívni a hibabejelentőt. A házbeliek munkába mentek, a csebokszári postahivatal tízkor nyit, a nyilvá­nos telefonfülkét pedig leszerel­ték mellőle. így a Gelka javító- műhelyéből tárcsáztam ismét a 03-at. Egy férfi vette fel a kagy­lót, és a címem, telefonszámom megadása után közölte velem, számnévre: ahány tanuló, annyi biztosítás. Persze, az ÁB-segéd- letben ez a kijelentés mondatkö­zi írásjel nélkül szerepel. Ahány ház, annyi szabály? Rákóczi Jánosné tanár Nagyréde Tizennégy év óta CSÉB 50-es, majd két éve CSÉB 80-as bizto­sítási dijat fizetek. Múlt év április 13-tól az idén, március 26-ig fo­lyamatosan táppénzes állo­mányban voltam. Biztosítás, biz­tonság! — halljuk, látjuk a rek­lámszöveget, és én is úgy gondo­lom, hogy a biztosítónak valóban biztonságot kellene nyújtani hogy rendben van. Nem is kér­deztem meg, hogy mikor jönnek ki, mert úgy tűnt, hogy az illeté­kessel beszéltem. Azt hittem, hogy azonnal kijavítják a hibát, de erre vámom kellett még há­rom napig... Nem csak a 03-as számnak nincs szolgáltatási készsége. A napokban történt az eset, hogy ismerősöm telefonébresztést kért hajnali utazáshoz. Az éb­resztés elmaradt, s az utazás azonban nem, mert az előző este megrendelt taxi időben érkezett, és a sofőr felébresztette az elal- vót. Kérdezem: miért vagyunk kiszolgáltatva a postának? Miért emelték fel a havi bérleti dijat, ha a helyi hivatalok nem tették job­bá, figyelmesebbé a szolgálta­tást? Balogh Viktória Eger ilyen váratlan helyzetekben is. Ezért érthetetlen számomra, hogy a magasabb összegű bizto­sítással nem kaptam azt a térí­tést, amit az alacsonyabb össze­gű nyújt. Mivel két esetben is kórházi kezelésen voltam, ismét kértem térítést, de sajnos, eluta­sították kérésemet azzal az in­dokkal, hogy kimerítettem az ilyen alkalmakkal járó összeget. Nem tudom, hogy az a pénz, amit kaptam, hány évre szól. Megjegyezni kívánom, hogy a CSEB 40-es naptári évet tüntet fel, amiben meghatározzák évenként, mennyi a térítés össze­ge. Bajba jutottam, s nem ezt az intézkedést vártam. Kecső Istvánná Tiszanána Nem győztek várni... Lapunk februári számában közöltünk egy olvasói panaszt, az egri Csákó városrész lakóinak levelét. Ebben arról írtak az itt élők, 'főleg a nyugdíjasok, hogy' nem lehet biztonsággal közle­kedni, ha a Lenin úti ABC-be vagy a buszmegállóba mennek. A Sas úti sorompótól ugyanis a Lenin út felé egy hosszú szaka­szon eddig kénytelenek voltak a ~ közúton menni, mert a járda használhatatlan. A 40x40 cm-es betonkockákból kiépített gyalog- átkelőhelyet benőtte a gaz, felve­tette a gyomnövény. Várták, vár­ták, hónapokon keresztül az idő­sek, hogy az illetékesek majd in­tézkednek, de mindhiába. Ta­más Miklós és felesége azonban megelégelte a dolgot, néhány nappal ezelőtt megtisztították a járdát, ahol most már biztonság­gal közlekedhetnek kicsik-na- gyok egyaránt. Munkájukat elis­merés és köszönet illeti! Kiszolgáltatva(?!)----------------------------------------------------------------------\ Egyedül nem megy? Fogjunk össze! Milyen feszítő problémákkal küzd nap mint nap azt Ön tudja a legjobban. Hogyan lehet ezeken a számítástechnika segítségével úrrá lenni? Ehhez ajánlja fel nemzetközi és hazai ta­pasztalatait a HEMINGWAY COMPUTING Fogjunk össze! Egyedül nem megy. Hemingway Computing Nemzetközi Kft. Egri Iroda, 3300 Eger, Petőfi u. 11. . Te1efon:12-359 ___J J--------------­A MAFILM----\ CYRANO című francia filmje szilvásváradi forgatásához (1989. június 19-től július 21-ig) 24—40 év közötti sovány arcú, hosszú hajú, lehetőleg lovagolni is tudó férfiakat keres statisztálásra, akik az említett időszakban folyamatosan, napi 12 órás munkaidőben a produkció rendelkezésére tudnak állni. Jelentkezés: május 22-én hétfőn, 16.00 és 18.00 óra között a SZOT-gyógyüdülő különtermében (Eger, Fürdő u. 5.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom