Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

NEMZETKÖZI ÉLET

NÉPÚJSÁG, 1989. május 18., csütörtök

A kormány és a SZOT képviselőinek tárgyalása

(Folytatás az 1. oldalról) áttekintésére, az inflációs folyamatok részletes elemzésére. Osztozott abban a reményben, hogy kölcsönösen elfogadható kompromisszumra jutnak.

A miniszterelnök egyetértett a SZOT-nak azzal az indítványával, hogy korszerűsíteni kell az érdekegyeztetés, a kormány — SZOT találkozók rendszerét. Elismerte: az ország valós gazdasági helyzetének feltárása, megismertetése a közvéleménnyel szükséges a közmegegyezés kialakításához. Mint mondta: ez a folyamat már megkezdődött. Utalt arra, hogy az újabb, három évre szóló csomagtervben részleteiben is vázolja majd a kormány azokat a kérdéseket, elgondolásokat, amelyek a SZOT tárgyalási irányelveiben is szerepeltek.

Szólt arról, hogy a felek között jelentősebb nézetkülönbség és vita az idei ár- és bérfolyamatok tekintetében várható.

Ezt követően a felek előzetes egyetértése alapján — mint arról Bálint Attila, a SZOT szóvivője előre tájékoztatta az újságírókat — a tárgyalások zárt ajtók mögött folytatódtak.

Az előzetesen elfogadott napirend szerint a megbeszélés témái: a kormány csomagterve; a várható idei árszintnövekedés szociálpolitikai ellentételezésének meghatározása, valamint konkrét bérkérdések megvitatása voltak. A megbeszélés során a különfélék között a szakszervezeti törvénnyel, a jogsegélyszolgálatok működésével és a szak- szervezeti üdültetéssel kapcsolatos kérdéseket is áttekintettek.

hívják a vállalatok figyelmét arra, hogy megfelelő többletteljesítmények nélkül ne emeljék a béreket az ÓÉT ajánlásában elfogadott 10 százalékos felső határnál nagyobb mértékben, s ha a feltételek hiányoznak, a szak- szervezetek se támasszanak ilyen igényeket.

A közszolgáltatásban dolgozók visszakapják 50 százalékos vasúti utazási kedvezményüket, s a 70 éven felüliek június 1-jétől nemcsak á helyi, hanem a helyközi járatokon is ingyen utazhatnak.

A most elfogadott intézkedésekhez szükséges összeg várhatóan megközelíti a 6,6 milliárd forintot.

A lakosság jövedelmi pozíciói azonban ennél nagyobb mértékben javulnak — hangsúlyozta Békési László -, mert a víz- és csatornadíjak elmaradt emelése mintegy 2 milliárd forinttal, a háztartási energiahordozók árának tervezettnél kisebb mértékű és későbbi emelése pedig mintegy 1,2 milliárd forinttal tehermentesíti a lakosságot. Mindent összevetve még mintegy 10 milliárdforinttal lesz jobb az idén alakosság jövedelmi helyzete, mint ahogy azzal az 1989. évi népgazdasági terv számolt. A pénzügy- miniszter ezzel összefüggésben arról is beszámolt, hogy a kormány most kidolgozott csomagtervében 5 milliárd forint körüli összeget irányozott elő szociális tartalékként, ezzel szemben a szakszervezetek képviselői 9 — 10 milliárd forintnyi igénnyel ültek a tárgyalóasztalhoz. E kettő kompromisszumaként állapodtak meg most e 6,6 milliárd forintos szociálpolitikai intézkedésekben.

A pénzügyminiszter bejelentette, hogy néhány árkérdésben a konkrét mértékeket illetően a kormány csütörtöki ülésén dönt, s az áremelések végleges mértékét nyilvános sajtótájékoztatón ismertetik. Ennek megfelelően holnap véglegesíti a kormány azt is, hogy milyen mértékben emelkedik majd az egyes háztartási energiahordozók ára.

Mint a pénzügyminiszter elmondta, a tárgyaló partnerek alapkérdésnek tekintették, hogy az eredeti szándékokat meghaladó mértékű szociálpolitikai döntések ne rontsák tovább az idén az ország egyébként is nagyon rossz belső egyyensúlyi helyzetét. Ezért közösen azzal a javaslattal fordulnak az Országos Társadalombiztosítási Tanácshoz, hogy a tervezettnél nagyobb mértékű jövedelmek után képződött társadalombiztosítási bevételek szolgáljanak alapvetően fedezetéül a most elfogadott többletszociálpolitikai kiadásoknak.

Elmondták, hogy a SZOT elnöksége pénteki ülésén véleményezi a kormány csomagtervét.

MTI

A kompromisszum jegyében

Meg tartott a kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése, amikor a tanácskozás hetedik órájában Békési László pénzügyminiszter és Sándor László, a SZOT titkára, valamint a tárgyaló felek szóvivői kijöttek a tárgyalóteremből, hogy tájékoztassák az addig elhangzottakról az újságírókat. Sándor László úgy foglalta össze az addig történteket, hogy nagyon tisztességes, elvállalható kompromisszumra jutottak a felek. Elmondta: a kormány és a SZOT vezetői megállapodtak abban, hogy az idén nem emelik a víz- és csatornadíjakat, s ezen a rímen a bérlakásban élők lakbére sem emelkedik. Hosszas vita után olyan döntés született, hogy a többszöri halasztást követően mégiscsak emelik június 1-jétől a háztartási energia árát, de a tervezettnél szerényebb mértékben.

A szociálpolitikai intézkedések között megerősítették, hogy végrehajtják a nyugdíjak korábban elhatározott 100 forintos emelését, amelyből minden nyugdíjas részesül. Az 5000 forint alatti nyugdíjjal rendelkezők, valamint az első és második csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjasok ellátása ezen felül július 1-jétől további 200forinttal nő. A családi pótlék összege szeptember 1-jétől gyermekenként 150 forinttal lesz magasabb. A SZOT vezetői ez utóbbival kapcsolatban azt is felvetették, hogy a kormány tegyen intézkedéseket a családi pótlék reálértékének megőrzésére. Erre a kormány vezetői azonban leghamarabb csak a jövő év elején látnak lehetőséget. A szociálpolitikai kompenzációhoz tartozik az is, hogy a tanácsok szociális segélykeretét 500 millió forinttal megemelik, 200 millió forinttal növelik a házastársi pótlékokra kifizethető összeget, amelynek felosztásáról később döntenek.

Mint arról Sándor László tájékoztatott, a szociálpolitikai intézkedések mellett néhány bér- politikai kérdésben is sikerült közös nevezőre jutnia a kormány és a szakszervezetek vezetőinek. Mivel azonban bérügyekben nem lehet dönteni a munkáltatók képviselői nélkül, a SZOT és a kormány vezetői megállapodtak abban, hogy rövid időn belül összehívják az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, ahol együttes javaslatot tesznek a tavaly novemberben elfogadott 4,1 milliárdos bérpolitikai intézkedési keret 4,6 milliárd forintra való felemelésére, s a többlet elosztására. Olyan együttes javaslatot tesznek az OET-nek, hogy ez a többlet a vasúti dolgozók és a művészek, zenészek, zenekarok, s azok technikai személyzetének központi bérpreferenciáját szolgálja. Ugyancsak az ÓÉT elé viszik azoknak a vállalatoknak az ügyét, amelyek önerejükből nem, csak segítséggel, adómentesen tudnák az OET által ajánlott legkevesebb 3 százalékos bérfejlesztést megvalósítani. Tárgyalásra ajánlják az OÉT- nek az éjszakai műszakban foglalkoztatott nők bérezésével kapcsolatos kérdéseket is, ez mintegy 90 — 100 ezer nőt érint.

Közérzetjavító intézkedésekről is születtek megállapodások. A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy a textiliparban foglalkoztatottak eddigi 750 forintos természetbeni juttatását duplájára kellene emelni, s mivel ebben sem hozhatnak döntést a munkáltatók képviselői nélkül, ezt a javaslatukat is az ÓÉT elé terjesztik. Kölcsönösen megállapodtak abban: az ÓÉT fórumán ismételten felBukarest tiltakozik

Románia ENSZ-nagykövete elutasította a világszervezet határozatát az emberi jogok megvizsgálásáról, és azt állította, hogy Romániában maradéktalanul érvényesülnek a nemzetiségek, a hívők jogai, a falvak lerombolása pedig nem kötelező.

Petre Tanasie román nagykövet kedden szólalt fel az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának illetékes bizottságában, ahol kijelentette: Bukarest véleménye szerint ”érvénytelen és semmis”a világszervezet határozata, amely- lyel különleges megbízottat jelölt ki, hogy megvizsgálja az emberi jogok romániai helyzetét.

A diplomata azt mondotta, hogy a romániai nemzetiségek minden területen teljesen egyenjogúak, a ország négy egyházának hívei szabadon követhetik vallásukat, és azért, ha valaki beadvánnyal fordul a hatóságokhoz, senkit nem lehet felelősségre vonni.

A falusiak jobb életfeltételei érdekében korszerűsítik a településeket — így a nagykövet —, ha azonban valaki meg akar maradni régi házában, ezt megteheti

— álh'totta.

A nagykövet a román helyzet "durva eltorzításának” és a bel- ügyekbe való beavatkozásnak minősítette, hogy az ENSZ különleges megbízottat jelölt ki, és felhívta a bizottságot, szavazza le a (korábban) Genfben hozott határozatot.

Erre nyilvánvalóan nem fog sor kerülni, miután az eddigi vitában senki nem támogatta a román álláspontot.

Esztergályos Ferenc magyar nagykövet felszólalásában rámutatott, hogyan törekszik hazánk — úton a jogállamiság felé

— arra, hogy teljes összhangba hozza jogrendszerét és joggyakorlatát a nemzetközi joggal és nemzetközi kötelezettségeinkkel. E törekvéstől vezetve működik együtt kormányunk az ENSZ menekültügyi főbiztosával, hogy ennyiben segítséget adhasson a hazánkba érkező menekülteknek.

A magyar nagykövet hangoztatta, hogy az emberi jogokat nem értelmezheti egyetlen ország vagy társadalmi rendszer sem kizárólagosan, és sürgette: rögzítse az illetékes ENSZ-testü- let kijelölve a nemzeti, a faji, a nyelvi és a vallási kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Hangsúlyozta, milyen jelentősége van, ha az emberi jogi bizottság különleges megbízottai is vizsgálják, hogyan tartják meg a nemzetközi előírásokat egyes országokban. Éppen ezért igen sajnálatos, ha egy kormány elutasítja a nemzetközi ellenőrzést és nem hajlandó együttműködni a különleges megbízottal, mondotta.

Esztergályos Ferenc reményét fejezte ki, hogy az emberi jogok romániai helyzetével kapcsolatos határozatot illetően a román kormány felülvizsgálja álláspontját és kész lesz együttműködni Joseph Voyame-mal, a megbízott svájci szakértővel.

A téma vitája ma fejeződik be.

Gorbacsov beszéde a kínai parlamentben

Pekingi tárgyalásainak néhány eredményéről, világpolitikai kérdésekről, a szocializmus építésének főbb problémáiról beszélt szerdán délelőtt a kínai parlament épületében Mihail Gorbacsov. A parlament környékén, a Tienanmen téren napok óta tartó sok tízezres tüntetés miatt csaknem félórás késéssel kezdődött meg az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének találkozója mintegy 550 kínai tudományos személyiséggel.

Gorbacsov elégedetten szólt tárgyalásainak eredményeiről, s kijelentette, hogy az eddigi megállapodások szilárd politikai alapot teremtenek a kölcsönösen előnyös együttműködéshez, összhangban a nemzetközi jog alapjaival. A múlt tanulságait érintve arról beszélt, hogy elegendő néhány rossz döntés, amely figyelmen kívül hagyja a partner érdekeit, megkísérli a másikra kényszeríteni saját álláspontját, majd a kölcsönös vádaskodást magasabb politikai szintre emelni, kibontakoztatni az ideológiai vitát, a véleménykülönbségeket az állami szembenállás szintjére emelni, s mindennek következtében az egykor baráti országok közé a bizalmatlanság fala emelkedik.

A tárgyalások megmutatták, hogy a múltnak ez a szakasza — közös megegyezéssel — lezárult. Megállapította Gorbacsov, hogy a szovjet — kínai kapcsolatok a nemzetközi életben nem elszigetelten léteznek, majd leszögezte, hogy azok nem irányulnak senki ellen sem.

Kitért a két ország viszonyának normalizálásához nagyban hozzájáruló egyoldalú szovjet leszerelési intézkedésekre. Mint emlékeztetett rá, a szovjet — amerikai rakétaszerződés értelmében a Szovjetunió keleti részén 436 rakétát semmisítenek meg, két év alatt 120 ezer katonát szerelnek le a Távol-Keleten. Gorbacsov bejelentette, hogy a szárazföldi csapatokat 12 hadosztállyal csökkentik, átalakítanak 11 légiezredet, s a csendesóceáni flotta kötelékéből kivonnak 16 hadihajót. A két ország határa mentén a Szovjetunió kész arra a szintre csökkenteni fegyveres erőit, amely szint a normális határm enti szolgálat ellátásához szükséges.

Áttérve a kétoldalú viszony kérdéseire, a szovjet vezető szegényesnek nevezte a szovjet — kínai árucsere-forgalom kétmilliárd rubel alatti szintjét. Részletesen szólt az együttműködés különböző területeiről, a gondokról és a kilátásokról, majd megjegyezte, hogy egy-egy ország lehetőségeit nem szabad pusztán annak alapján megítélni, mennyi az egy főre jutó termelés és fogyasztás, milyen a világ élvonalába tartozókhoz viszonyított helyzete, hanem azt is mérlegelni kell, milyen irányba halad fejlődése.

Áttérve a szovjet belső gondokra, bemutatta azokat az okokat, amelyek megszülték az átalakítás politikáját, szükségessé tették a radikális gazdasági reformot és a politikai intézmény- rendszer gyökeres átalakítását. A legfőbb következtetés — állapította meg Gorbacsov —, hogy a feladat csak akkor hajtható végre, ha sikerül szervesen egyesíteni a szocializmust és a demokráciát.

A mai szovjet nehézségek kapcsán utalt rá, hogy a helyzetet a szovjet vezetés nem dramatizálja, megértéssel fogadja a dolgozók követelését, akik mielőbb élvezni akarják a változások gyümölcseit. Rámutatott azonban, hogy a társadalmi fejlődésnek — a természetihez hasonlóan — megvannak a maga törvényszerűségei, s aminek a megvalósításához 3 — 4 év szükséges, az nem valósítható meg egy esztendő alatt.

Kitért arra a Nyugaton folyó vitára, hogy a szovjet átalakítás, a kínai reformok, a más szocialisTalálkozó Teng Hsziao-pinggel

(Népújság-telefotó MTI)

ta országokban kibontakozó hasonló folyamatok mennyiben jelentenek szocialista fejlődést, s mennyiben eltávolodást a szocializmustól. Vajon a piaci viszonyok meghonosítása, a nyilvánosság és a demokrácia a kapitalizmus restaurálásához vagy valamilyen vegyes társadalmi berendezkedéshez vezetnek-e? Az ilyen kérdések — mutatott rá a szovjet vezető — azt sugallják, mintha a gazdasági eszközök alkalmazása és a demokrácia kizárólag a kapitalizmushoz tartoznának. A társadalmi viszonyok szabályozásának e formáit azonban az emberiség évszázados fejlődés folyamán dolgozta ki, s ezeket — a sajátosságokhoz igazítva — minden társadalmi rend képes alkalmazni.

Az ázsiai — csendes-óceáni térség kérdéseire rátérve Gorbacsov arra utalt, hogy itt a legősibb civilizációk hagyományai és a XXI. század műszaki vívmányai vannak jelen egyidejűleg. A szovjet vezetés arra törekszik — utalt Gorbacsov a vlagyivosztoki és krasznojarszki beszédekre —, hogy megakadályozza a térség katonai konfrontációs színtérré válását. Ezzel kapcsolatban több konkrét témát érintett, külön kitérve a kínai tárgyalások napirendjén előkelő helyen szereplő kambodzsai kérdésre. A rendezés — mondta — nagy politikai, diplomáciai erőfeszítéseket követel. A vietnami csapatok ősszel befejeződő teljes kivonása Kambodzsából minőségileg új helyzetet teremt. A rendezés reális kontúrjai lassan kirajzolódnak.

A régióban — folytatta a szovjet pártfőtitkár-államfő — nem alakult még ki a tárgyalások struktúrája, a sokoldalú konzultációk mechanizmusa. Felmerül a kérdés, mondta: nincs-e itt az ideje, hogy minden érdekelt állam erőfeszítéseivel, az ENSZ támogatásával előrelendítsük azt, amit összázsiai folyamatnak lehetne nevezni?

Érintette végezetül a fejlődő országok fokozódó elmaradottságát, amely — mint mondta — a nukleáris pusztulással vagy a környezeti veszélyekkel azonos súlyú fenyegetés.

Mint összegzésül hangoztatta: a civilizáció előtt meg sosem volt ekkora lehetőség új magaslatokba emelkedni, de sosem volt még ekkora veszélyben magának az emberiségnek a puszta léte sem.

Mindannyiunk egyetemes kötelessége az emberiség javát szolgáló hatalmas lehetőségek közös kiaknázása — fejezte be beszédét Mihail Gorbacsov a kínai tudományos élet mintegy félezer képviselője előtt.

Sajtóértekezlet

Az utóbbi évtized legnagyobb tömegtüntetése miatt Mihail Gorbacsov nem a kínai parlament épületében, hanem a Tjao- jutajban, a kormány vendégházában tartotta meg szerdai nemzetközi sajtóértekezletét, amelyre a kínai — szovjet csúcstalálkozóról tudósító, több mint ezerkétszáz újságíró közül csak valamivel több mint ötszáz jutott el.

A szovjet vezető elégedetten nyilatkozott kínai látogatásának eddigi eredményeiről. Elmondotta, hogy kedden nagyon aktív és tartalmas megbeszéléseket folytatott Teng Hsziao-pinggel és más kínai vezetőkkel. Egyetértettek abban, hogy a csúcstalálkozó új szakaszt jelent a szovjet — kínai kapcsolatokban, s hogy ez összhangban van a két nép alapvető érdekeivel és óhajával, s kedvező a nemzetközi helyzet további alakulása szempontjából is. Gorbacsov elmondta: mindkét fél abból indult ki, hogy a szovjet — kínai kapcsolatok normalizálása nem irányul semmilyen harmadik ország ellen, az a világ fejlődésének jelenlegi folyamataiba szervesen illeszkedik. Megállapodtak abban, hogy a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés öt elvére alapozzák, és ezen a megbízható és szilárd alapon fejlesztik tovább. A szovjet vezető elmondta azt is: a Szovjetunióban tisztelettel és megértéssel tekintenek Kína független és önálló politikájára, amelyet a nemzetközi porondon folytat, és — mint Gorbacsov fogalmazott — a kínai elvtársak is hasonlóképpen viszonyulnak a szovjet külpolitika alapelveihez. A két ország vezetői egyetértenek abban, hogy napjaink legfontosabb kérdése a béke és a fejlődés, s hogy mindketten hívei a világbéke fenntartásának és a tartózkodásnak a hegemóniára való törekvéstől.

Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a megbeszéléseken sikerült közös nevezőre jutni számos kérdésben, beleértve nemzetközi kérdéseket is. Elhatározták, hogy különféle szinteken és formákban folytatják a párbeszédet. Gorbacsov elismerte sajtó- értekezletén, hogy bizonyos kérdésekben eltérnek a nézetek a két ország között, de ezt természetesnek nevezte és hangoztatta: a nézetkülönbségek semmi esetre sem akadályozhatják a szovjet — kínai párbeszéd folytatását.

A szovjet vezető rámutatott, hogy sikerült egyetértésre jutni néhány regionális kérdésben is.

Gorbacsov közölte, hogy a kínai vezetőkkel folytatott minden tárgyaláson szerepelt a kambodzsai kérdés, amelyet felelősség- teljesen és átfogóan vitattak meg. Abban teljes volt az egyetértés, hogy a kambodzsai kérdésre politikai megoldást kell találni, mert ez felel meg mind a közvetlenül érintett országok, mind az egész térség érdekeinek, de a megoldás módozatait és a cél elérését illetően további tisztázásra van szükség. A Szovjetunió és Kína azonban minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy megoldódjék a kambodzsai kérdés.

Gorbacsov sajtóértekezletén különleges hangsúlyt helyezett a szovjet — kínai határ demilitari- zálásának témájára.

Néhány kérdésre válaszolva Gorbacsov egyebek között elmondta: a Teng Hsziao-pinggel folytatott tárgyalásokon az atomleszerelés kérdései is szerepeltek, s ezt a kérdést a két fél egységes alapállásból ítéli meg.