Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-11 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 84. szám ÁRA: 1989. április 11., kedd 4,30 FORINT A KAUKÁZUS NEMZETISÉGI DARÁZSFÉSZKE A generalisszimusz tisztelete még mindig tetten érhető. (2. oldal) VITAIRAT A JÖVŐRŐL „...a sokasodó és egyre nyomasztóbb szociális fe­szültségeket aligha enyhítheti.” ÍJ. oldal) A PRESZTÍZSVESZTESÉG ÍGY IS, ÚGY IS ELKERÜLHETETLEN „Természetesen minden egyes forinttal el tudunk számolni" — mondják az Eger Sportegyesületben (5. oldal) MIÉRT OLTJÁK AZ EBEKET KÖZTERÜLETEN? „...gyerekkel olyankor lehetetlen a környéken meglenni." (8. oldal) Várkonyi Péter Berlinbe utazott Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn Berlinbe utazott, ahol részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottsá­gának kedden kezdődő ülésén. Várhatóan felhasználja a kormány is Hároméves gazdasági programtervezet A kormány Gazdasági Re­formbizottságának Berend T. Iván MTA-elnök vezette munka- bizottsága elkészítette a gazdasá­gi átalakulás és stabilizáció három­éves programjának tervezetét, amelyet a következő napokban különböző kormányzati fóru­mok vitatnak meg, majd nyilvá­nos vitára bocsátják. (A 115 ol­dalas programtervezet néhány napig még nem publikálható) Berend T. Iván elmondta: a programnak ez az első változata a gazdaság megújulásának leg­főbb elgondolásait összegzi. A munkabizottság tagjai abból in­dultak ki, hogy a korábbi reform- intézkedések az egységes piac hi­ánya miatt nem valósulhattak meg, és ennek negatív következ­ményei voltak. A programcsomagban szó van a jelenlegi gazdasági helyzet elemzéséről, annak társadalmi, politikai, környezeti hatásairól, a világgazdasági nyitásról, a tulaj­donreform szükségességéről, a piacgazdaság feltételeiről, a szerkezetváltásról, és az elosztási rendszer átalakításáról. Egyebek között foglalkozik még a vállal­kozásokkal, az inflációval és a külgazdasági egyensúllyal. A tervezet az infrastruktúra fejlesz­tésének szán nagy szerepet, mi­közben szakít a korábbi energe­tikai koncepcióhoz való merev kapcsolódással. Szükségesnek tartja, hogy az ipar megújulásra képtelen területei mielőbb le­épüljenek. A tervezetben mérsé­kelt gazdasági növekedéssel szá­molnak, mégpedig a belső egyensúlyi feltételek megterem­tésével, és elfogadható mértékű hitelállomány-növekedéssel. Az életszínvonal romlása — szögezi le a program — a mai körülmé­nyek közepette nem jelenthet tartós állapotot. A tervezet — széles körű vita után — várhatóan beépül majd a kormány szintén most készülő új programjába. A végleges válto­zat minden bizonnyal még ala­posabb gazdasági elemzések és számítások után alakul ki. • Kérdésekre válaszolva Berend T. Iván és a munkabizottság töb­bi tagja elmondta, hogy az anya­got még senkivel nem vitatták meg; így az MSZMP-vel sem és más társadalmi szervezetekkel sem. A program végső kialakításá­nál és annak megvalósításánál mindenképpen figyelembe kell venni a nemzetközi pénzügyi szervezetek véleményét. Elhangzott, hogy a tervezet megvalósításának döntő eleme: miként alakulnak politikai viszo­nyaink, s hogy a politikai bizton­ság nyomán megmozdul-e a ma­gántőke? A legtöbb vita a terve­zet készítői között az infláció te­kintetében alakult ki. Általános véleményként fogalmazódott meg, hogy a gazdasági változás, a piacgazdaságra való áttérés inf­lációval jár, mégpedig a tervezet szerint évi 15 százalék körülivel, ám még ez az ütem is csak erős antiinflációs politikával tartható. (MTI) Előzmény: repülőgép-eltérítés Kitüntetések példamutatásért Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter hét­főn kitüntette mindazokat, akik példamutató szerepet vállaltak a re­pülőgép-eltérítési akció megnyugtató befejezésében. Taba Lajos prágai konzul a Magyar Népköztársaság csillagrendjét vette át, Du- rucz Jenő, a repülőgép parancsnoka, Zámbó Mihály, a repülőgép ka­pitánya és Szabó Béla fedélzeti mérnök a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. Hárman a Munka Érdemrend ezüst fokozatát vehet­ték át. Hatvan tiltakozik Rendkívüli tanácsülés az autópálya-használati díj ügyében Tegnap reggel a helyi végre­hajtó bizottság rendkívüli tanács­ülés összehívásáról döntött. Erre április 12-én, szerdán dél­után 4 órakor kerül sor a Damja­nich Szakmunkásképző Intézet aulájában. Mint Angeli József tanácselnök kifejtette: az ülés egyetlen napirendjén az autópá­lya-használati díj bevezetése Hatvant érintő kedvezőtlen kö­vetkezményeinek vizsgálata lesz. A tanácselnök szerint javasol­ni fogják az ülés résztvevőinek, hogy küldjenek tiltakozó levelet a közlekedési-, hírközlési és épí­tésügyi miniszternek, valamint a kormány elnökének, jelezve azt a veszélyt, amivel az autópálya­használati díj bevezetése jár. Az M3-as pálya forgalmának jelen­tős része ugyanis várhatóan a ré­gi, a városon átvezető 30-as útra terelődik át, s oly mértékű lég­szennyeződést okozhat, ami ve­szélyezteti a lakosság, főként az út mentén lévő iskolák fiatal diákjainak egészségét. A tanácsülés nyilvános, s azon minden érdeklődő helybéli pol­gár részvételére számít a tanács­vezetés. A hosszú távú fejlesztés jegyében — Csúcstechnológiát közelítve — Hazai gépekre alapozták — Balatonbogláron, Detken, Szekszárdon is — Több évre a Hungarovinnel Mintaüzem Egerszalókon íme a bonyhádiak által készített szőlőprések Kevesen tudják, hogy a me­gyeszékhelytől alig hat ki­lométernyire, az Eger kör­nyéki történelmi borvidék részeként országos hírű mintaüzem működik. Az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet köz­pontjától nem messzire építették fel azt a borászati üzemet, melynek acélból készült, henger alakú tor­nyait már messziről meg­pillanthatja az odaérkező. A szövetkezetben nagy becse van az ültetvényeknek. Ezt jelzi a több mint 200 hektár a közös­ben, 67 hektár termőszőlő a ház­tájiban, nem kevésbé az oly nép­szerű szakcsoporti terület 91 hektáron. A szőlő megélhetést és termelési biztonságot jelent Szó­lókon és a szomszédos Demjén- ben. A kellő érdekeltséget bizo­nyítja, hogy a működő két szak­csoportnak háromszáz tagja van, míg a háztájiban 150-en érintet­tek. Tavaly a szövetkezet 24 mil­lió forint értékű szőlőt vásárolt fel az említettektől. Mint Tóth Gábor főkönyvelő­től és Gát Lajos ágazatvezetőtől megtudtuk, a hosszú távú gon­dolkodás jegyében még 1984- ben hozzáláttak a borászati üzem kialakításához. A jövőt látva benne, évről évre jutottak előbb­re napjainkig. Minden esztendő­ben hitel nélkül, saját erőforrása­ikat használták fel a fejlesztés­hez. 1984-ben pincevágással kezdték, egy évvel később épí­tették meg a szőlőfeldolgozót. 1986- ban berendezték a pincét, és még abban az évben a feldol­gozót is üzembe helyezték. 1987- ben a folyamatos termelés mellett bővítették a bortárolót és az eijesztőteret. Minderre össze­sen alig több mint 43 milliót köl­töttek, amelyet ha ma kezdené­nek, becsléseik szerint a duplájá­ba kerülne! A szalókiak azt sem titkolják, hogy az ésszerűen takarékos megoldásokra törekedtek. Ami­kor az üzemet tervezték, utána­jártak és felkutattak olyan hazai gépgyártó céget, amely olcsób­ban modem berendezéseket ké­szít. Színvonalban pedig megkö­zelíti az európai csúcstechnológi­át, úgy mint az olaszt, a nyugat­németet vagy ófranciát. A bony­hádi Mezőgépnél pedig fantáziát láttak egy új szőlőfeldolgozó rendszer kifejlesztésében, amely azóta szabadalom lett. Ez a fo­lyamat 1985-ben vette kezdetét, és azóta a szalóki szövetkezet a bonyhádiak bemutatóüzeme lett. Ez előnyt jelentett a beszer­zésnél, ugyanakkor nem kevés kockázatot is, hiszen a feldolgo­zórendszert először Magyaror­szágon, Egerszalókon próbálták ki és vezették be. Ma már úgy be­szélnek róla, hogy megérte a kockázatot, érdemes volt, hiszen a két felszerelt préssel óránként 8-10 tonna szőlőt dolgoznak fel. Tavaly például 4300 tonnát pré­seltek, a legtöbbet az üzembe he­lyezés óta. Azóta is nagy az ér­deklődés a mintaüzem iránt. Be­mutatókat tartottak jelentős si­kerrel. A fejlesztés ebben az évben és jövőre is folytatódik. A vörös­bor-feldolgozást 1990-ig a dup­lájára növelik. Jelenleg négy ha­zai gyártmányú acéleijesztő tor­nyuk van, amelyekhez további négyet építenek a bonyhádiak közreműködésével. Egyébként a szalókiak tapasztalatait felhasz­nálva a már említett Mezőgép szakemberei által készített be­rendezéseket azóta több ma­gyarországi szőlőfeldolgozó üzem is átvette, illetve alkalmaz­za. így például az acél borerjesztő tornyokból ebben az évben már huszonnégy működik, többek között a Balatonboglári Mező- gazdasági Kombinátban, a detki Magyar — Bolgár Barátság Ter­melőszövetkezetben, vagy a szekszárdi Aliszkavinnél. Az ér­deklődés azért is növekszik a be­rendezések iránt, mert bebizo­nyosodott, hogy a bonyhádiak szőlőpréseinek teljesítménye négyszerese a francia Vaslin- présnek. Ezek ára valutában pe­dig legalább négyszerese a ma­gyar gyártmányúaknak. Egyébként a szalóki gazdaság bortárolója jelenleg 30 ezer hek­toliter nedű elhelyezésére alkal­mas. A következő négy évben, amikor a termőre forduló ültet­vények elérik az 500 hektárt, a tárolót 50 ezer hektóra bővítik. A tavalyi szüretkor például 20 millió forint nyereséget könyvel­hettek el, melynek hátterében ott áll az a több évre szóló értékesí­tési biztonság, amelyet még 1987-ben kötöttek a Hungarovin Borgazdasági Kombináttal. A vállalat pedig zömmel a külpia­cokon értékesíti a hírneves szólá- ti és demjéni borokat: az Egye­sült Államokban, az NDK-ban, Kanadában, Japánban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Csehszlovákiában. A borászati üzem kívülről (A szerzőfelvételei) Mentusz Károly Együttműködés az Eurochambers-szel ígéretes kapcsolat kiépítését kezdte meg a Magyar Gazdasági Kamara a Közös Piac országai­nak kamaráit tömörítő szövet­ség, az Eurochambers vezetősé­gével — mondotta brüsszeli tár­gyalásait követően Lőrincze Pé­ter, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára. Az Eurochambers-szel kiala­kítandó együttműködés kereté­ben a magyar vállalatók létfon­tosságú információkhoz juthat­nak majd a közös piaci integráció továbbfejlesztéséről, az 1992- ben befejeződő átalakulásról. Amennyiben az Eurochambers tanácsa is egyetért ezzel a Ma­gyar Gazdasági Kamara már az idén meghívást nyerhet a szövet­ség egyes, Magyarországot érintő rendezvényeire. Ez lehetőséget adhat, hogy a kamara szakembe­rei egy-egy előkészületben lévő intézkedéssel kapcsolatban ki­fejthessék véleményüket. Ilyen lehetőséget még egyetlen szocia­lista ország kamarája sem ka­pott. A közös piaci integráció elmé­lyülésével párhuzamosan az ed­digi kereskedelemfejlesztő mun­kának is változnia kell. Ennek je­le, hogy 1989 októberében a Kö­zös Piac bizottságának támoga­tásával és az Eurochambers köz­reműködésével EGK-szintű üz­letember-delegáció látogat Ma­gyarországra. Gyémánt­tengely Szép tavaszi ünnep, s lel­kiismeretünk felébresztője a költészet napja. József Atti­la születésnapján idézzük fel a vers fontosságát, szerepét. Ez tipikusan olyan megem­lékezés, amely hiányossága­inkra figyelmeztet: a min­dennapi életből hiányzik a szép szó, a beszéd és a gon­dolkodás csodálatos talál­kozása. A verseskötetek egyre kisebb példányszám­ban jelennek meg, s az olva­sók könnyen átlapozzák az újságokban megjelent alko­tásokat, újabb és újabb poli­tikai szenzációkat keresve. Pedig a magyarság életé­ben óriási szerepet játszott a költészet, nyelvünk és kul­túránk: nemzeti létünk őr­zője és ápolója volt ez a mű­faj. Hol zsoltárok hangján szállt szembe a ránk leselke­dő történelmi viharokkal, hol vitézi versek formájában hirdette, hogy Európa paj­zsaivá váltunk. Erőt és hitet adott, ahogy megszólalt, hogy Perelj, Uram perlőim­mel... A későbbi korszakokban is históriaivá vált néhány poétái gesztus: Petőfi, Vö­rösmarty, Kölcsey alakja ösz- szefonódik a magyar re­formkorral, a nemzeti öntu­dat ébredésével. De a név­sor még folytatódhat: Ady Endre, József Attila vagy Ily- lyés Gyula vitte tovább és teljesítette ki művészetében a magyarság sorstudatát. Sokszor megfogalmazták már, hogy ezek irodalmunk legnagyobb kincsei, de saj­nos, a nyelvi korlátok miatt kevés szépség tükröződhet mindebből más kultúrák­ban. Mégis, az ő alkotásaik egyetemes értéket jelente­nek. Az ifjúkor hajlamos leg­inkább a költői világlátás­ra. Nem kis feszültség, hogy egyre prózaibb nemzedékek nőnek fel: túlságosan kevés fiatalt érint meg az érzelmi és gondolati mélység. Sok felszínes benyomás hat vilá­gunkban, amelyektől in­kább csömört kapnak egy idő után a kamaszok, mint­hogy valóban tisztán látnák a valóságot. Nem is az a baj, hogy nem ismerkednek meg pótolhatatlan szépségekkel, hímem az: szemléletükből, felfogásukból marad ki va­lami. Nehéz ma érvelni a poé­ták igazsága mellett, mert könnyen visszakérdeznek: több lesz ettől a kenyér? S bizony, ilyen leegyszerűsítés eltorzítja az optikát. Egé­szen másként éli meg a való­ságot az egyik ember, mint a másik, s ennek a titka első­sorban belül van. Egyik leg­nagyobb költőnk, József At­tila, akinek születésnapján talán több szó esik a versről, mint máskor, így fogalmaz: azért van szükség erre a mű­fajra, hogy el ne görbüljön a „világ gyémánttengelye”. Az emberiség alapigazságai rejlenek a költészetben, melynek világítótornyai nélkül könnyen utat téveszt­hetünk. Gábor László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom