Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-07 / 81. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. április 7., péntek A TUDOMÁNY ÉS VILÁGA — A HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. A múlt kutatásával a régészek és a történészek foglalkoznak. Manapság is kitartó munkával sok olyan dolog kerül elő, amely szinte szenzációként hat az embernek. Mostani összeállításunk ez utóbbiak közül utal néhányra, figyelemre méltó érdekes­ségként. Új korszak 60 millió évvel ezelőtt — Különféle kígyókövületek — Óriási egysejtűek Lelettemető Üj korszak kezdődött mintegy 60 millió évvel ezelőtt Földünk felszínén. Új kor hajnala volt ez az időszak az élet fejlődéstörténe­tében is. Hajnalkornak, tudományos néven eocénnak hívják ezt a korszakot, és arról is nevezetes, hogy szénbányászatunk eocén­programot indított az e korban keletkezett szén kitermelésére. De arról is nevezetes ez a kor­szak, hogy ekkor tűntek el a gigá­szi sárkánygyíkok, a dinoszauru­szok, melyek csaknem 200 millió éven keresztül uraltak minden életteret, szárazföldet, vizet és levegőt. Helyükön megjelentek az addig háttérben meghúzódó, mai leszármazottaikhoz képest szinte törpényi emlősök. (Az ak­kori lovak például csupán macs­ka nagyságúra nőttek.) Rovare­vők, rágcsálók, és ragadozók csontmaradványai mellett már ősi majomfélék kövületei is elő­kerültek ebből az időből. Mi lett a hüllőkkel, amelyek­ből mellékágként fejlődtek ki a dinoszauruszok is? Szórványos leletekből, néhány kígyócsigo­lyából, egy-egy krokodil-csont- töredékbol mar eddig is világos volt, hogy a mai kígyofélék, kro­kodilok, gyíkok fejlődése sár- kánygyíkok kihalását követően kezdődött. A szerencse váratlan gazdag leletanyaggal ajándékoz­ta meg az őslénykutatókat: az NSZK-beli Messel egyik félreeső olajpalabányácskájában szenzá­ciós maradványok kerültek nap­világra. Azóta — e korábban alig ismert településre seregestől za­rándokolnak a paleontológusok. Legszenzációsabbak talán a különféle méretű kígyókövüle­tek, közöttük olyanok is akad­nak, amelyeknek a teljes csont­váza megmaradt. A krokodilok pikkelyes öltözékét is épségben megőrizte a bánya mélye, sőt olajpalája a „fogságba” zárt ro­varok kitinpáncéljának színét, S ását is megvédte az idő ásától. Minthogy a szabad levegőn gyorsan fakul az évmilli­ókon át elzárva ragyogó szín, a bogarakat, hangyákat, darazsa­kat műgyantába zárva tartják eredeti szépségük megőrzésére. A messeli olajpalabánya titká­ra a geológiai elemzésekből kö­vetkeztettek a szakemberek. Kö­rülbelül 50 millió évvel ezelőtt csendes vizű, de zavaros, átlát­szatlan tavacska bújhatott itt meg a trópusi őserdő mélyén. A tó fenekének oxigénszegény környezetében iszappal teme- tődtek be az állatok tetemei. Minthogy így nem bomlott el az anyag, az iszap a legfinomabb részleteket is megőrizte az utó­kor számára. Voltak azonban az eocén idő­szak élővilágának kevésbé látvá­nyos, ám a tudomány számára annál egzotikusabb képviselői is: az óriási, akár 15 centiméternyire is megnőtt egysejtűek, a nummu- liteszek. E különös — ma már ki­halt — élőlények kizárólag a tró­pusi sekély tengerekben, mégpe­dig az egyenlítő környéki Tethys- óceán part menti vizeiben éltek. A nummuliteszek a legkülönbö­zőbb méretűek: vannak apró, lencseszerű fajaik, mások 20 fil­lér nagyságúra, sőt 10 forintos nagyságúra is megnőttek. Többszörös Oscar-díjas produkció Új filmek a mozikban Négy Oscar-díjjal tüntették ki Barry Levinson filmjét a Rain man -t (Esőember), amelynek főszerepét Dustin Hoffman és Tom Cruise játsz- sza. Ray hosszú idő óta intézetben él és autista. Az autizmus nem elmebe­tegség, hanem szociális kapcsolatte­remtés, a beszéd és a fantázia fogya­tékossága. Itt talál rá öccse Charlie és elrabolja, remélve, hogy így meg­szerzi elveszett örökségének a fe­lét... A világhírű alkotást az egri Vö­rös Csillag mozi tűzte műsorára. A gyöngyöshalásziak harcai­ról, megaláztatásairól szól Erdé­lyi János és Zsigmond Dezső Ez (is) zárkózott ügy című filmje, amely 1984-ig követi az esemé­nyeket. A két fiatal rendező al­kotása sokáig nem kerülhetett a magyar mozikba, letiltás miatt. Döbbenetesen elszomorító ké­pet kapunk a nyolcvanas évek magyar valóságáról, ahol sem igazi hősök, sem igazi áldozatok nincsenek... A régi közegben azonban ma már új, reformszóla­mok harsognak... Az alkotást vasárnap este fél 7-kor tekinthe­tik meg a Prizma mozi látogatói. Képünkön: 50 millió éves összetekeredett kígyókövület a messeli leletben 17 millió éves ősmaradvány Megtalálták a közös őst...? Magassága körülbelül 1,20 méter, súlya 55—68 kilogramm, arca rövid s lapos, fő tápláléka: gyümölcs — ilyen lehetett az em­ber és a majom közös őse, felté­ve, hogy a Kenyában feltárt lelet valóban tőle származik. Az ame­rikai és kenyai antropológusok csaknem bizonyosak abban, hogy az általuk megtalált 17 mil­lió éves ősmaradvány az egyed­fejlődés eddig hiába kutatott „hiányzó láncszemének” — az ember és a majom közös ősének a maradványa. Az egyik észak-kenyai folyó kiszáradt medrében Richard Le­akey kenyai antropológus találta meg. A kutatás, mint már annyi­szor a tudomány történetében, ezúttal is véletlen nyomán indult el: Leakey kislánya séta közben talált rá az eddig ismeretlen lény fogának egy darabjára. A tudós, aki egyben a kenyai nemzeti mú­zeum igazgatója, már az expedí­ciót szervezte, amikor felesége újabb csontokat talált az észak­kenyai Buluk környékén. Leakey szerint a felfedezés különösen azért szenzációs, mert eddig csupán Pakisztánban, In­diában és Kínában találtak ilyen, orángutánra emlékeztető főem- lős-fossziliákat, s azok is csak 10— 12 millió évesek voltak. A „bulu­ki lelet” pedig arra enged követ­keztetni, hogy nem a proconsul- nak nevezett majom lenne a kö­zös ős, hanem annak legalább öt­millió évvel idősebb rokona. Ebből az ősből alakulhatott ki négymillió évvel ezelőtt a már két lábon járó első ember. A tu­dós feltételezése szerint a „buluki lelet” — nevét a feltalálási helye után kapta — röviddel azelőtt él­hetett, mielőtt fajtájából két nagy faj elvált volna egymástól. Az egyikbe tartoznak a mai orán­gutánok, a másikba pedig az em­ber, valamint a csimpánz és a go­rilla. A tudomány úgy tartja, hogy a majmok eredetileg Afri­kából származnak, és csak ké­sőbb terjedtek el egyes fajtáik Ázsiában. Korábban azt tartották, hogy az afrikai és az ázsiai majmok fej­lődése 12 millió évvel ezelőtt vált el egymástól, ezt most valószínű­leg módosítani kell 17 millió év­re. A „buluki lelet” nem csupán főemlősmaradványokat tartal­mazott: a tudósok olyan ősele­fánt csontjaira bukkantak, amely teljesen eltér az eddig ismertek­től: a feltételezések szerint ez az őselefánt csonttaréjt „viselt” a koponyáján, és egyáltalán nem voltak agyarai. Új módszer a régészeti kormeghatá­rozásra A régészetben az emberi és állati csontok korának meghatá­rozására egyre gyakrabban al­kalmazzák az elektrospinrezo- nancia (ESR) eljárást. Ennek az az előnye, hogy a mintát sem porítani, sem roncsolni nem kell, s a vizsgálat bármikor — szobahőmérsékleten — megis­mételhető. A kormeghatározás azon alapszik, hogy kristályos anya­gokban a természetben előfor­duló radioaktív izotópok és bomlástermékeik rácshibákat és elektronlyukpárokat keltenek, s ezeknek a száma annál na­gyobb, minél nagyobb ez a su­gár- adag, amely a mintát a ke­letkezése óta érte. így a rácshi­báknak és az elektronlyukpá- roknak a számából meghatároz­ható a mintaanyag kora. Japán kutatóknak az ESR-es eljárással sikerült olyan néhány száz évtől több millió évig terje­dő korú csontoknak a korát megállapítani, amelyekben szá­mottevő mennyiségű kalcium­foszfát volt. Az ESR-re tehát nagy jövő vár a régészetben. Jól kiegészíti a radioaktív szén mennyisége alapján végzett kor­meghatározást — ez csupán 50 ezer éves koron belül alkalmaz­ható —, és a nehézkesebb ter- molumineszcens kormeghatá­rozást. Programbörze Kiállítások, tárlatok Fővárosi pedagó­gusok képzőmű­vész stúdiójának ki­állítása az MSZMP Oktatási Igazgatóságán, Egerben. A tár­lat gazdái: a Megyei Művelődési Központ, a Hevesi Szemle Galé­riája, valamint a Pedagógusok Szakszervezete Heves Megyei- Bizottsága. »Április 10-ig látható Trojan Marian Joze/grafikus tár­lata a füzesabonyi városi műve­lődési központban.*A hónap közepéig láthatók a finn fajáté­kok a Megyei Művelődési Köz­pont kisgalériájában a Szóraka- ténusz Játékmúzeum és az MMK közös szervezésében.*Ma nvílik Molnár István fotós kamarakiál­lítása ugyancsak a Megyei Mű­velődési Központban, az intéz­mény második emeleti előteré- ben,*Bardócz Lajos grafikus- művész alkotásainak a Gyön­gyösi Galéria ad otthont. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Kolos Istvánnak, a Szent Ist­ván Bazilika orgonistájának hangversenyére ma este fél 8-kor kerül sor Gyöngyösön, a Szent Bertalan templomban. A műsor­ban közreműködik J. Bahy Emí­lia (ének), és Matinné Szabó Ka­A Helikon Kiadó gondolt rá mostanában, hogy ki kellene adni a gordonkahangú írónak, Krúdy Gyulának azt a tiszteletadását, amellyel Ady Endrét körülvette. Amúgy számadásféleképpen. Ami­kor a húszas években sok mindentől megcsömörléssel elfordult, és rá­döbbent az alapigazságra, miszerint •egy bizonyos idő és tapasztalás után az élet valóban a hiúság vásárának tetszik, Krúdy mintegy számvetés- és önigazolásképpen, s talán azért is, hogy erkölcsi és szellemi lelet­mentést végezzen, végigpásztázott mindazon, ami neki és hozzáillő kortársainak fontos lehetett még: így írta meg a hangulatokat, az em­bereket, a sziporkázóan goromba és gorombán sziporkázó szellemi csa­patot, amely a pesti éjszakában Ady körül gyülekezett éveken át, hogy vetélkedésből, szükségből, de min­denekelőtt alkotni vágyásból megte­remthessen egy irodalmi korszakot, amire azóta is pislogó szemmel te­kintünk. Az első világégés után „az írók megfeledkeztek magukról, a szívükben hordott ideálokról, arról a nemességről, amely szinte egyútt- járt valaha az írói mesterséggel.” talin (hegedű).* (Nemzeti ro­mantika, történeti festészet cím­mel dr. Bakó Zsuzsa művészet- történész beszél Than Mór, Ma­darász Viktor és Székely Berta­lan munkásságáról a Gyöngyösi Műhely soron következő ren­dezvényén, április 8-án, 3 órától a művelődési központban. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Az Egri Ifjúsági Ház MÁS el­nevezésű alternatív zenei klubjá­ban ma este 6 órától Leskovics Gáborral és Zelenák Tiborral, a Pál utcai fiúk együttes tagjaival találkozhatnak a fiatalok. Ugyancsak az Ifjúsági Házban „Szól a szív...” címmel jótékony- sági hangversenyt rendeznek a vak gyermekek megsegítésére április 8-án, szombaton, délután fel 6 órakor. Közreműködik Ko­csis Albert hegedű- és Németh Tamás zongoraművész, valamint a bécsi és a budapesti Zeneaka­démia növendékei. Szintén szombaton délelőtt fél 11-től a Prizma matinéban a Rém-mese című amerikai rajzfilmet vetítik az Ifjúsági Ház nagytermé­ben. *Fele sem igaz vetélkedőt rendeznek ma délelőtt 9-től a gyöngyösi Török Ignác Úttörő- názban. Ugyanitt délután 2-kor lakátokat készíthetnek a gyere- ek. És mivel két emberöltővel er- rébb, napjainkban sem látszik más­ként a helyzet; mert ma is hiányzik a legtöbb, írónak nevezett személyből az ideálok rendje, magasztos célok­ról, eszményekről, a nemességről, a lélek fontosabb tartalmáról nem is szólva; mert prózai, prózaírói bér­munkában élnek, vers helyett gon- dolattalan klapanciákat gyártanak igen sokszor és a szorgalmas közép­szer gőgjével mindent leteríteni lát­szanak, meg sem születik az a bizo­nyos atmoszféra, ahol egy pesti szerkesztő fülét megütik a Nagyvá­radról elhallott sorok. Mert az a hal­lás a nemesre, a nagyra és a jóra — akkor és sohasem — volt beszerez­hető hatósági kiutalásra. Ady Endre nem attól, azért lett zseni, mert egyénisége, külső jegyei, kemény természetének tövisei ezt elhinni késztették a társakkal, hanem a kor­ban, a kor ellen támadó lázadása és a megélés mindent izzasztó gyötrel­mei olvasztották ki belőle mindazt, amit máig is nehezen fogott fel a nemzet. Erre bizonyság az a vallomás-so­rozat, amit most újból kézbe vehet Ady és Krúdy híveinek népes tábora. Túrák a Bükkbe és a Mátrába A Hatvani Városi Természetbarát Bi­zottság Mátrabérc ’89 elnevezéssel tel­jesítménytúrát szervez Sírok — Kékes — Csór- hegy — Galyatető — Ágasvár — Muzslatető — Szurdokpüspöki útvonalon. Az 56 kilométeres 2800 méter össz-szint különbsé­gű szakaszt 13 óra alatt kell telje­síteni, és este 8 óráig kell megér­kezni a szurdokpüspöki általá­nos iskolába. A rajt reggel 6 és 7 óra között a siroki vasútállomá­son lesz. Ifjúsággal a Mátrában címmel hirdetett akciót a Gyöngyösi Vá­rosi Természetbarát Bizottság. A 24 kilométeres táv állomásai: Kékestető — Sombokor.— Mát­raháza — Mátrafüred — Sárhegy — Gyöngyös. Az érdeklődőket Hársy István és Silye Ferenc reg­gel 7.50-kor a gyöngyösi Volán­pályaudvaron vatja. A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor Természetjáró Szakosz­tálya ugyancsak vasárnap vezeti nyílt túráját a Bükkbe, a 16 kilo­méter hosszú útvonalon Nede- czey R. Attila lesz a kalauz. A résztvevők felkeresik majd Eger vár vasúti megállóhelyet, a Nagy-Egedet, Bikkbércet, Vár- kutát, Safárkutat, Felsőtárkányt. Indulás reggel 8-kor az Eger vár vasúti megállóból. Többórás napsütés A hét vége idó'járása megyénkben Az elmúlt napokhoz képest nyugodtabb, kellemesebb időjá­rás várható ezen a hét végén. Mindkét • nap lehet számítani többórás napsütésre. Időnként ugyan megnövekedhet a felhő­zet, de számottevő csapadék a megye területén nem valószínű. A délnyugati, nyugati szél általá­ban mérsékelt lesz, csak átmene­tileg lehetnek élénkebb széllöké­sek. Kissé erősödik az éjszakai lehűlés, hajnalban általában +2, +6 fok közötti hőmérsékletre le­het számítani. A többórás nap­sütés hatására kora délutánra 13, 17 fokig melegszik fel a levegő. Távolabbi Kilátások a jövő hétre: Változékony idő várható a jö­vő héten. Az Atlanti-óceán fe­lől nedvesebb és szárazabb légtö­megek érik el Heves megye terü­letet. Időnként erősebben meg­növekszik a felhőzet, ilyenkor le­het számítani kisebb záporokra. A hőmérséklet kissé emelkedik, majd a hét második felében át­meneti lehűlés várható. Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái

Next

/
Oldalképek
Tartalom