Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-25 / 96. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. április 25., kedd GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Felhívás az MSZMP gyöngyösi Reformkörének megalakulására Az MSZMP Eger Városi Bizottsága állásfoglalása a párt munkájával ösz- szefüggő időszerű kérdésekben Az MSZMP Eger Városi Bizottsága április 20-án tárgyalta az alábbi dokumentumot. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a tanácskozással kapcsolatban, részt vett rajta Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára is, sok alapszervezeti küldött és üzemi párttitkár élt részvételi jogával, sőt egy korábbi egri kezdeményezés nyomán a megye számos települése párttestületének képviselője is megjelent. Most az elfogadott állásfoglalást bocsátjuk közre. A GATE Üzemmérnöki Intézet pártalapszervezete kommunistáinak egy csoportja kezdeményezi, hogy Gyöngyösön és környékén alakuljon meg a MSZMP Reformköre. A Reformkor célja: hozzájárulni egy demokratikus többpártrendszer kialakulásához, elősegíteni, hogy az MSZMP-n belül a reformkommunizmus platformmá érjen. Lehetővé tenni a reformot akaró erők tudatosodását és megszerveződését. Ezen keresztül hozzájárulni ahhoz, hogy az MSZMP nemcsak szándék szerint, hanem valóságosan is reformpárttá váljon. A Reformkor kritikusan viszonyul nemcsak az elmúlt négy évtized, hanem a legutóbbi évek politikájához is, amelyben nem alakult ki határozott szakítás a korábbi sztálini modellel, az eredménytelen, sok esetben káros gyakorlattal. Az MSZMP vezetőinek legutóbbi lépései (ke- rekasztal-megbeszélés, személyi változások stb.) a taktikázás, az időhúzás látszatát keltik és ezt az alternatív szervezetek ennek megfelelően kezelik. Az MSZMP szerveződésének elveként fogadjuk el az alulról építkezést, az önszerveződést, valamint a szervezeti és gazdasági önállóságot. Ezen belül különösen fontosnak tartjuk, hogy a megyei pártbizottságok szerepét fokozatosan koordinatív feladatok ellátására kell mérsékelni. Az MSZMP működését a munkahelyekről a lakóterületre kell helyezni. Az adminisztratív igazgatási feladatokat magára vállaló pártból politizáló párttá, ideológiai-világnézeti pártból programpárttá kell alakulni. Szükségesnek tartjuk a többpártrendszert, mivel az a működőképes és egészséges társadalom természetes állapota. A többpártrendszerben, parlamenti demokráciában a szabad és tisztességes választásokon elért szavazatok számának megfelelően vegyünk részt a hatalom gyakorlásában koalícióban, vagy egyedül. A párt az átmeneti időszakban gyakoroljon önmérsékletet, mondjon le kizárólagossági törekvéseiről. Az MSZMP és a hagyományos szervezetek (szakszervezet, KISZ stb.) vagyoni helyzetének mielőbbi teljes áttekintését és nyilvánosságra hozatalát igényeljük. Sürgetjük, hogy valamennyi szervezet bürokratikus önmozgatásának megszüntetésével mérsékelje igényeit, és épületeinek, eszközeinek feleslegessé váló részét oktatási, egészség- ügyi és szociális célokra adja át. Szükségesnek tartjuk az MSZMP-n kívüli pártok működésének tárgyi, technikai feltételeinek megteremtését. A Reformkor sürgeti a kormány és az állami apparátus vezetésének radikális átalakítását, egy olyan új gazdasági program, benne a szerkezetátalakítás megvalósítását, amely értelmet ad az emberek lemondásának, az elkerülhetetlen életszínvonal-csökkenésnek, és arányos, igazságos teherviselést biztosít. Ezt csak olyan kormány vállalhatja, amely saját programjának tekinti a nemzeti sorskérdések vállalását, a korábbi kormányok által megkötött azon gazdasági szerződések (Bős-Nagymaros, Tengiz stb.) felülvizsgálatát, amelyek teljesítése az ország helyzetét látva kilátástalannak tűnik és kiszámíthatatlan veszélyekkel terhes. Sürgetjük a tulajdonviszonyok gyökeres reformját, amely a pazarlás, a vezetői felelőtlenség és alkalmatlanság megszüntetésének egyetlen törvényes eszköze lehet. Váljanak valódi tulajdonossá a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok. Mielőbb meg kell teremteni az állami tulajdon működtetésének új, korszerű, hatékony formáit. Történelmi felelősségünk, hogy találjuk meg újra az utat az ifjúsághoz, amely elpártolt tőlünk, a munkásokhoz és parasztokhoz, kiknek hatalmát csak deklaráltuk, de ténylegesen nem gyakorolták és az alkotó értelmiséghez, akik hosszú idő óta tétlenségre voltak ítélve. Szükségesnek tartjuk a tanácsi választásokon a lakosság érdekeit, a város fejlődésének hosszú távú szempontjait érvényesíteni tudó tanácsi vezetés megválasztását. Elengedhetetlennek ítéljük meg a már működő és a későbbiekben létrejövő Reformkörök horizontális kapcsolatainak kiépítését, hogy a tapasztalatok kicserélése és hasznosulása elősegítse a pártszervezetek és a párttagság kívánatos fejlődését. Szükséges, ezért szorgalmazzuk, hogy az MSZMP a kialakult és egyelőre tovább mélyülő válságos helyzetre való tekintettel tartson rendkívüli kongresszust, még ebben az évben. A Reformkor működése nyitott, nyilvános vitáinkat a platformszabadság jegyében akarjuk gyakorolni. Várjuk azokat az MSZMP-tagokat és pártonkívü- lieket, fiatalokat, munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, akik a reformeszméket magukénak vallják, akik tettekben is híveik a reformoknak. Mindazok, akik érdeklődnek és be akarnak kapcsolódni a Reformkor munkájába, jelenkezze- nek Gyöngyösön az Üzemmérnöki Intézetben, Hiesz Györgynél. Az MSZMP 1988 májusában tartott országos értekezlete és a novemberi városi pártértekezlet is felgyorsította a társadalmi változásokat. A reformpolitika gyakorlati megvalósulása, a mélyreható gazdaságitársadalmi fordulat késlekedése és kapkodó kormányzati intézkedések egy sor új problémát vetnek fel. A párttagság körében is egyre több felvetés, kérdés fogalmazódik meg. Ezek közül a városi pártbizottság szükségesnek tartja az alábbiakat testületi állásfoglalásban rögzíteni, hozzátéve azt, hogy e kérdések alkotmányi, illetve jogi rendezése esetén vissza kell térni ezekre a problémákra. 1. Az MSZMP Városi Bizottsága támogatja a gazdasági, társadalmi, politikai reformfolyamatok megvalósítását, egyetért a Központi Bizottság által elfogadott rövid távú programmal. A testület azon dolgozik, hogy gyökeres változás következzen be munkastílusában és politikai eszközök alkalmazásával elősegíti a demokratikus szocialista társadalom építését és helyi politikai programot dolgoz ki. A pártbizottság fontosnak tartja, hogy a párttagság megértse, elfogadja az átalakítás folyamatait, konkrét tennivalóit és felkészüljön a politikai versenyhelyzet kialakulásából adódó megváltozott körülményekre. Ennek érdekében a pártbizottság korábbi határozatának megfelelően megszervezte a reform- kört. A várost és a térséget érintő fontos kérdésekben álláspontot alakít ki, amelyet nyilvánosságra hoz és érvel mellette. Ennek érdekében: folyamatosan működő fórumot hozunk létre a pártcsoportbizalmiak számára. A feladatok végrehajtásában, a kibontakozást segítő tevékenységben kész együttműködni az alkotmányt elfogadó szerveződésekkel. Folytatja megkezdett tárgyalásait az MDF és az SZDP helyi csoportjának képviselőivel. 2. Munkájában csökkenti — megszünteti a hatalmi helyzetből folytatott tevékenységet. Befolyását politikai eszközökkel érvényesíti. Ennek érdekében: a) Radikálisan megváltoztatja a régi módon érvényesülő hatáskörgyakorlást, megszünteti a jelenleg érvényben levő hatásköri listát. A városi pártbizottság személyi kérdésekben döntési jogkört saját A bérek az év első három hónapjában — az előző év azonos időszakához képest — 12—15 százalékkal nőttek, s ez lényegesen meghaladja az egész évre számítottat. Ezért sokan felróják a munkaügyi kormányzatnak, hogy túlzott kockázatot vállalt a bérek liberalizálásával, az intézkedés előkészítetlen volt. Ezzel kapcsolatban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban az MTI munkatársának elmondták: Ha a gazdaság részleges liberalizálását nem követi a bérszabályozás kötöttségeinek oldása, akkor a rendszer féloldalas lett volna. A vállalatvezetők egyébként is régóta szorgalmazzák, hogy a bérforintokat a szabályozás ne pántlikázza, a bérek ugyanolyan költségek legyenek, mint a termelés egyéb ráfordításai. Az idei szabadabb bérgazdálkodás ettől az igénytől még ugyan elmarad — s a bírálók másik tábora éppen ezt kifogásolja. A munkaügyi kormányzatot nem érte váratlanul, hogy az év első 3 hónapjában a bérek ilyen mértékben emelkedtek. A szátisztségviselői és az apparátus vonatkozásában tart fenn. Működési területén folyamatosan figyelemmel kíséri a személyi változásokat, tisztújításokat, és az egyes konkrét esetekben mérlegeli, hogy a politikai, gazdasági szempontból jelentős funkciók betöltésében a városi párt- bizottság és az alsóbb pártszervek kiket támogassanak. Az állásfoglalás kialakítása a munkahelyi, lakó- területi pártszervezetek véleményére támaszkodva történik. A testület állásfoglalását nyilvánosságra hozza és agitál jelöltje mellett. Az eddiginél határozottabban, következetesebben figyelemmel kíséri káderei erkölcsi, emberi alkalmasságát, személyes példamutatását. Mindezeket javasolja az irányított pártszervezeteknek is. 3. A többpártrendszer kialakulásával módosulnak a politikai munka színterei is. Felkészülünk arra a körülményre, hogy a lakóterületi politizálás az eddiginél nagyobb jelentőségű lesz. A körzeti pártalapszer- vezetek munkájának segítésére támogatjuk a politikai centrumok kialakítását, működését. Ennek érdekében figyelembe véve a törvényhozás és a helyi nép- képviseleti szervek választásának jelentőségét, a pártbizottság arra mozgósít, hogy a párt politikáját támogató jelöltek kerüljenek megválasztásra. Fel kell készülni az új típusú választási munkára, reális helyzetképet alkotva területünk politikai állapotáról, a jelenlegi képviselők, tanácstagok munkájáról, a kitűzhető feladatokról. A lakóterületi alapszervezeteket erősítve segítjük az adott területen élő, de más (munkahelyi) alapszervezetekhez tartozó kommunisták bekapcsolását a munkába. A pártbizottság olyan választási programot dolgoz ki, amely a város és a községek lakossága érdekeinek érvényesítését, hagyományok ápolását, a tanácsi munka demokratizálását, a terület fejlődését, fejlesztését, az arányos közteherviselést tűzi célul. A helyi választási program kidolgozására munkacsoportot hozunk létre. Feladata azok körének kialakítása is, akik eséllyel indulhatnak a választáson. A választások során olyan képzett, megfelelő politikai tapasztalatokkal, agitatív készséggel rendelkező jelölteket állítunk, akik a párt politikáját képviselik, munkájuk, emberi tulajdonságaik alapján megbecsült, elismert emberek. 4. Realitásként kell számításba mok értelmezésénél nem hagyható figyelmen kívül az a tény: tavaly a kormány felhívására a vállalatok többsége április 1-jéig nem emelt bért. így a gazdálkodó szervezetek a múlt év első negyedében nem, vagy alig növelték a béreket. Ehhez kell viszonyítani a 12—15 százalékot. Az év első 3 hónapja alapján nem szabad messzemenő következtetéseket levonni — mondják a munkaügyi szakemberek —, azért sem, mert az infláció is meghaladja a tervezettet. Néhány tendencia azonban már most is látható, s bizonyos figyelmeztető jelek is mutatkoznak. Az ÁBMH munkatársai több mint 800 vállalatnál és szövetkezetnél vizsgálták a bérek alakulását, a bér- gazdálkodással kapcsolatos idei elképzeléseket. Az egyik legjelentősebb tapasztalat, hogy az eddigi, viszonylag magas béremelések sok helyütt nem jártak együtt a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésével, a helyi béralkuhoz nem kapcsolódott teljesítményalku is. Nagyon sok vállalat azzal indokolta a bérek venni, hogy a szektorsemleges piacorientált gazdaság kialakulásával a munkahelyi politizálás jellege megváltozik. A változást a szervezeti kereteknek is követniük kell. A párt munkahelyi szervezetei jelenlétének megszüntetését rövid távon nem tartjuk indokoltnak. A többpártrendszer kialakulását követő új politikai szituáció azonban hozhat olyan eredményt, hogy adott munkahelyeken nem lesznek pártszervezetek, itt a politikai jelenlétet az egyes kommunisták, vagy kommunista csoportok tevékenységén keresztül kell biztosítani. Erre a lehetőségre úgy kell készülni, hogy a párt erői veszteség nélkül kerüljenek átcsoportosításra. Ennek érdekében: következetesebben kell érvényesíteni a pártrendezvények munkaidőn kívüli megtartására vonatkozó határozatot. A párttitkári munkaidő kedvezményeket — a legindokoltabbak kivételével — folyamatosan meg kell szüntetni. A jelenleg függetlenített munkahelyi pártbizottsági titkárok munkáját fokozatos átmenettel tár- sadalmasítani kell, törekedve a humánus megoldásra. A szükséges intézkedések megjelenéséig következetesen érvényesíteni kell a pártértekezlet állásfoglalását, biztosítva a kollektívák döntési lehetőségét. Rugalmasabban kell kezelni a teljes függetlenítést, illetve a tiszteletdíjas megoldásokat. A városi pártbizottság függetlenített titkárai számának és a városi apparátus létszámának további csökkentését a párt működési rendjének korszerűsítésével — a jelenleg még meglévő „ügyintézői” kötelezettségek megszüntetésével — együtt reálisnak tartjuk és folytatni kívánjuk. Az ágazati pártbizottságok titkárainak (pedagógus, kereskedelmi) függetlenítését a párt státuszán — a jelenleg végrehajtott két fő apparátusi csökkentés által bizto- sítottan — oldjuk meg. 5. A városi pártbizottság a párt kezelésében levő intézmény, épület, szolgáltatáshálózat jobb, racionálisabb kihasználását, hasznosítását szorgalmazza. Kezdeményezi az oktatási igazgatóság épülete és más hasznosítását (pl.: átadását a tanárképzés céljaira). A pártoktatást a pártszervek székházaiban és a körzeti községi pártházakban végezzük. Az alsóbb pártszervek önállóságának növelésével — megítélésünk szerint — radikálisan csökkenthető a megyei pártbizottság irányító szerepe. Ezzel együtt lehetővé viszonylag magas emelését, hogy így kívánta a munkaerőpiaci pozícióit javítani. A vállalatok közötti bérverseny felélénkülése mindenképpen figyelmeztető jel. Ha a bérintézkedéseket nem követi a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítése, a létszámtartalékok feltárása, a munkaszervezési problémák megoldása, akkor a vállalatok közötti versengés tovább erősítheti az amúgy is magas inflációt, s hosz- szú távon mindenféleképpen kedvezőtlenül hat vissza a gazdálkodókra. A vállalatok túlnyomó része a bérek emelését az idén adómentesen kívánja végrehajtani. Erre akkor van lehetőségük, ha a termelésben a hozzáadott érték kétszer olyan gyorsan nő, mint bérköltség. Ha ez a szándék valóra válna, az a vállalatok és a népgazdaság szempontjából egyaránt kedvező lenne. A hozzáadott érték növelését azonban sokan úgy képzelik el, hogy termelésüket bővítik, s nem a költséggazdálkodásukat javítják. A hazai és a külpiaci viszonyok isválik az apparátus létszámának és a jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúrának (gépkocsipark, iroda- helyiség stb.) csökkentése, vagy más célú hasznosítása is. A feltételek megteremtését segítve együttműködünk abban, hogy a területen levő pártházak a közélet színtereivé váljanak. A szükséges anyagi feltételek, a bérbeadási lehetőségek kihasználásával megoldhatónak látszanak. A bevételek egy része a pártalapszervezetek anyagi erőnlétét javíthatná. Az országért felelősséget vállaló, haladó szervezetek működési feltételeinek megteremtéséig — a központi intézkedésekig — helyet kaphatnak a párt épületeiben. A városi pártbizottság épületében biztosítottuk az ágazati pártbizottságok (ipari-szövetkezeti, pedagógus, kereskedelmi és vendéglátóipari) és biztosítjuk a városi KISZ-bizottság elhelyezését, működését. 6. A társadalomban kialakult nehéz, válságos helyzet a párton belül is tapasztalt elbizonytalanodás ellenére a pártbizottság meggyőződése, hogy a tagság, a párt szervei és szervezetei a reformfolyamatok élére állva megőrzik meghatározó politikai szerepüket. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a korszerű, alkotó vitában kiérlelt pártegység megteremtése. Ennek érdekében: az alapszervezetek megnövekedett önállóságára és felelősségére támaszkodva pártunk jellegének megfelelően azt kívánjuk elérni, hogy minden — az MSZMP tagságával járó követelményt elfogadó — jelentkező legyen a párt tagja. A tagfelvételre vonatkozó adminisztratív kötöttségek megszűntek. Felhívjuk az alapszervezetek figyelmét az intenzívebb pártépítő munkára. Az ifjúság részvétele, közreműködése nélkülözhetetlen a gazdasági, társadalmi reformok megvalósításában. A párt politikájával egyetértő, azt támogató ifjúsági szervezetekkel folyamatos, konstruktív párbeszédet, kapcsolatot biztosítunk. A politikai szövetség létrehozása érdekében növelni kívánjuk a fiatalok részvételét a pártban, a döntésekben, a politika formálásában. Sorainkba hívunk minden, a párt törekvéseit támogató fiatalt. Ajánljuk a különböző szintű testületekben, az ifjúsági szekciók, tagozatok megalakítását, saját platformjuk kialakítása és érvényesítése céljából. méretében viszont a termelés jelentősebb növelése eléggé illuzórikusnak tűnik. A vizsgált vállalatoknak csak igen kis része nyilatkozott úgy, hogy áremelések révén kívánja biztosítani azt a pozíciót, amely lehetővé tenné a bérek adómentes emelését. Ennek azonban ellentmondanak a széles körben tapasztalható áremelési törekvések. A munkaügyi szakemberek szerint a bérek eddigi alakulása önmagában nem indokol korlátozó intézkedéseket. A munkaügyi kormányzat, a várható tendenciákat is figyelembe véve, az idén nem tartaná indokoltnak a bérstop elrendelését. A vállalatok jelzései szerint a bérkiáramlás üteme az elkövetkezendő hónapokban csökkenni fog; az idei évre tervezett béremelések háromnegyedét már az év első két hónapjában kiadták. A gazdálkodó szervezetek több mint egyharmada tervez az idei évre 10 százaléknál nagyobb át- lagbémövelést. A munkáltatók 13 százaléka az idén nem kívánja növelni az átlagbéreket, illetve 5 százalék alatti emelkedést tervez. Ezek többsége nagyvállalat — főleg ipari és mezőgazdasági szervezet. Eszerint az átlagbérek emelkedése népgazdasági szinten az idén várhatóan nem haladja meg a 15 százalékot, de a 10 százalékot minden bizonnyal eléri. Házgyári technológiával A Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat házgyári technológiával új, paneles tetőfedő rendszert alakított ki. Áz egybeöntött, cserépborítást utánzó tetőfedő elem magába foglalja a tartószerkezetet, valamint a hő- és a vízszigetelő réteget is (MTI-fotó: Oláh Tibor) Az ÁBMH szakemberei A bérek növekedéséről
