Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-02 / 78. szám
r V i Bárdos átnyergelt „A lipicait örökre elfelejtem” Bárdos György neve fogalom a fogathajtósportban. 1978-ban Kecskeméten lett első ízben világbajnok, majd két évvel később Windsorban megvédte ezt a címet. Apeldoorn „csak” a második helyet hozta meg szamára csakúgy, mint Szilvásvárad. Aztán Ascot következett, ahol már lemaradt a dobogóról, negyedikként zárta a versenyt, tavaly pedig Apeldoornban olyan eredményt ért el, amit első hallásra kevesen akartak elhinni. Huszonötödik lett. lóval a hollandiai vb előtt felkerestem őt a Kecskemét melletti Hetényegyházán, ahová azért vonult önkéntes „száműzetésbe”, mert az itteni terep kísértetiesen hasonlít a hollandiai kisvároséhoz. Akkor sok mindenről szót váltottunk, s a beszélgetésünk legvégén arról faggattam, hogyha netán ez a világbajnokság kudarccal zárul, átértékeli-e, új mederbe tereli-e eddig tevékenységét? Az eredmény Ismert, s a kérdést ismét feltettem Bárdosnak. — Emlékszem, hogy nagyon bizakodó hangulatban voltam, ám akkor még élt a Patkós nevű kulcsló, s mivel nem sokkal később elhullott, ez teljesen fejbontotta az elképzeléseimet. Új ló után futkostam, Szilvásváradra már nem mehettem, mivel az ottani ménes teljesen ki van aknázva. Mindent megmozgattam, de nem találtam megfelelő négylábút Patkós helyébe. Kényszerűségből ezért is kellett más színű lovat befognom a világbajnokságon. Ettől függetlenül a maraton előtt úgy éreztem, hogy ezzel a fogattal is lehet esélyem. Csakhogy be kell vallanom, hogy saját fafej űségemnek köszönhetően az utolsó pillanatban olyan taktikai bakit követtem el, amely végzetessé vált. — Mire gondolsz? — Olyan baklövést követtem el, amire még pályafutásom során nem volt példa. A maraton előtt megcseréltem a lovak helyét a fogatban. Egyáltalán nem gondoltam arra, hogyha megfordítom őket, nem nyújtják azt a teljesítményt, amit várok tőlük. De sajnos, ez teljes káoszt teremtett a fogatban. Annyit tudni kell azért a pályáról, hogy még a szil- vásváradinál is nehezebb volt, szűk, furfangos, színes, látványos akadályokkal. S ezt az Ostorhegyes nem fogadta el. Gyáván viselkedett, neki kellett volna a többieket húzni, irányítani, ám ehelyett az ellenkezője történt. — Most tehát ló és hajtó közösen hibázott? — Igen. Egy világversenyen viszont ez túl sok, ennyit már képtelenség korrigálni. — Ezt a 25. helyet már nem tudod kitörölni a fogathajtás történelemkönyvéből, továbbiakban nem is ezt akarom firtatni. Mindinkább arra lennék kíváncsi, hogy miért került sor kenyértörésre közied és Szilvásvárad között? Nyolc év után ugyanis kettéváltak útjaitok. — Ez véleményem szerint kizárólag csak gazdasági, fenntartási okokkal magyarázható. Én 700 ezer forintjába kerültem a gazdaságnak az elmúlt évben. Igaz, hogy amíg Szilvásváradon volt a székhelyem, addig másfél milliót is „rám írtak”. De hát ebben a mai világban mindenki ott próbál spórolni, ahol tud. — Én olyat is hallottam, hogy azt is mondták, kiöregedtél már ebből a sportból. — Jó, hát elhangzott ilyesmi is, mivel mindenki ötvennek néz, holott csupán 39 vagyok. Most mondjam azt, hogy Fülöp herceg 60 évesen is a bakon ült? — Nem érzed úgy, hogy azért váltak meg tőled, mert az utóbbi két világbajnokságon nem tudtál sikert felmutatni? — Ezt nem tudom, de biztos, hogy ezt az okot sem zárhatjuk ki. Ám egyet nem szabad elfelejteni: én a lipicai ménesnek 12 arany-érmet nyertem európai és világversenyeken, nem beszélve a magyar bajnokságokon elért első helyezésekről. Még ma is a világ legeredményesebb hajtójaként tartanak számon. A lipicai lóhoz hozzánőttem, hiszen amióta tagja vagyok a válogatottnak, idestova 15 éve, mindig is ezzel a fajtával versenyeztem. A lipiciai óriási érték Szilvásváradnak... — Ne haragudj, hogy a szavadba vágok, de az imént említetted, hogy ott már nem tudtál lovat választani magadnak. Nem érzel itt ellentmondást? — Ennek az a magyarázata, hogy az utóbbi öt esztendőben úgy felfutott a lipicai kereslete, hogy már kétéves korban eladták őket, jobbára külföldre, s igen jó áron. Ezért maradtam hoppon. A kancaállomány ragyogóan megmaradt, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy Bozsik Jóska Apeldoomban harmadik lett. Jóllehet, Bozsik tápiószent- mártoni színekben indul, mégis a lipicait reklámozza ő is — Kanyarodjunk vissza a pénzhez. Szerinted sokba kerültél Szilvásváradnak? — Egyáltalán nem éltem úri módon ebből a 700 ezer forintból. Sőt, nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy 20 fillér hasznom nem volt azon, hogy leköltöztem Hetény egy házára. A 700 ezer forint fedezte az embereim, az én fizetésemet, a takarmányozást, az állatorvost, és hadd ne soroljam tovább. — No most olyan vádak is elhangzottak, hogy itt Hetényegy- házán a saját lovaiddal foglalkoztál, lovakat tenyésztél, remélem nem sért a kifejezés, kupec- kodsz, nem nevelsz utánpótlást, és már azt is felrótták, hogy nyers a modorod. Mi a válaszod erre? — Nézd, minden egyes született tehetségnek vannak olyan dolgai, amit el kell viselni... — Te annak tartod magad? — Az eredményeim alapján azt hiszem, annak tarthatom magam, bár lehet, hogy nem vagyok az. fiát ennyit a modorról. Hogy kupec vagyok? Mit tagadjam, ez részben igaz. Egy hajtó sem taBárdos nemcsak Szilvásváradnak, hanem a lipicai szürkéknek is búcsút intett (Fotó. Szántó György) gadja, hogy ebből él. Nekünk óriási kapcsolatunk van, s mindezt erre alapozzuk. Erre nem lett volna ugyan szükség, ha nekem azt mondják Szilvásváradon, hogy itt van ez a 15 csikó, dolgozz vele, készítsd elő, és az eladási árból bizonyos százalékban részesedsz. Akkor egy hajtó sem lenne erre rászorulva. Ám azt senki sem mondhatja, hogy csak a saját lovaimmal foglalkoztam, hiszen a fogatommal a színvonal alá sohasem mentem. Magyar bajnok lettem, Ascot- ban negyedik, na jó, a 25. hely egyértelmű kudarc. No de teszem fel, ha dobogós vagyok, mit mond erre a gazdaság? Netán azt, hogy maradhatok? — Lehet, hogy az érem hiányzott, nem gondolod? — De miért? Miért nem bízik meg a Bárdosban? Miért bíznak meg most mások a Bárdosban? Miért bíznak meg külföldön a Bárdosban? Hiszen mutathatnék neked leveleket, amelyekben edzőnek, versenyzőnek hívnak meg Nyugat-Európába. — Na jó, tegyük fel, hogy aláírom ezeket az érveket, de mit mondasz arra, hogy nem nevelsz magadnak utánpótlást, holott te is annak köszönheted a pályafutásodat, hogy annak idején Kádár László maga mellé vett. — Akkor most mondok néhány nevet. A Muity, a Finta, a Juhász mellettem kezdtek a bakon. Az én befogási módszeremet lesték el, az én szárkezelésemet tanulták. Én most is annak örülök, ha minél többen kérik ki a véleményemet, minél többen látogatnak el Hetényegyházára. Én nem akarok úgy eltűnni erről a világról, hogy ami a kezemben van, ezt ne adjam át. — És ki lép a nyomdokaidba, hiszen akiket felsoroltál, azok ma már ismert hajtők. — Szeretném, hogyha a Bárdos név fennmaradna ebben a sportban. György fiam az idén érettségizik, vele évek óta foglalkozom. — Ezt eddig titokban tartottad. Miért? — Abonyi Imre példáját látva én sohasem erőltettem, hogy a fiam hajtó legyen. Nem tagadom, próbáltam tudatosan dolgozni a gyerekkel, de sohasem direkt módon. Most értem el oda, hogy azt mondta, ő is hajtó akar lenni. — Végül is van benned tüske? Haragszol a szilvásváradiakra? — Egyáltalán nem. Nagyon sajnálom Szilvásváradot. Érzésem szerint olyan ember került az ottani gazdaság élére, aki nem tudja megérteni, hogy miért kell a ménesnek egy négyesfogat, aki csak azt látja, hogy a kiadási oldalon szerepel 700 ezer forint, bevételi oldalon pedig a Bárdos név mellett nem szerepel semmi. Ha netán én vagyok a tüske, akkor azt mondja meg nekem valaki, hogy ezek után miért nem lesz fogathajtóverseny. Továbbá az is furcsa nekem, hogy miért nem Szilvásvárad rendezi meg az idei kettesfogathajtó vüágbajnoksá- got, miért kell olyan helyre vinni, ahová sok-sok milliót kell befektetni ahhoz, hogy úgy nézzen ki, mint a Szalajka-völgy központja. No de ez már egy másik cikk témája lehet, s ezt nem is nekem kell megválaszolni. — Üj fejezet kezdődik tehát az életedben. Üllőn, s ezentúl nem lipicai lovakkal. — Nézd, bármennyire is a szívemhez nőttek a szürkék, a lipicait én örökre elfelejtettem. Ez a szakítás nekem erőt adott az újrakezdéshez, s amíg a kezem fel tudom emelni, bebizonyítom, hogy a Bárdos még él, ott lesz ismét a világ élvonalában. A feladat, amit kaptam, Üllőhöz köt, ahol egy oktató-kiképző bázis kezd kialakulni, aminek én leszek a vezetője. Emellett természetesen továbbra is versenyzem egy új fajtával, az úgynevezett kisbéri félvérrel. Már kiválasztottam a lovakat, magad mellett láthatod néhánynak a fényképét. Mihelyt biztonságban érzem magam, a hetényegyházi tanyától is megválók, hiszen ez a „küldetését” — ha nem is úgy, ahogy arra számítottam — befejezte. — Vagyis újból elkezdhetsz dolgozni a következő világbajnokságra. — Igen, de hangsúlyozni szeretném, hogy ez a fogat nem a jövő évi vb-re készül. Nem szeretnék újra ugyanabba a kényelmetlen cipőbe lépni, mint tavaly. A színen akarok maradni, de nem gyorsítom fel a munkát. A környezetem azt a tanácsot adja, hogy ez a fogat még nem érett meg a világbajnokságra, akkor inkább lemondok a részvétel jogáról. A 25. helyből egyszer bőségesen elég volt... Budai Ferenc Vízilabda OB I. Ha bemegy az öt kapufa... Szentes—Eger SE 13—8 (1-2, 3-2, 4-1, 5-3) Szentes, 300 néző. V.: Koszto- lánczy, Császár. ESE: Tűzkő - ÁNCSÁN 4, Szarka, NAGY 1, Kelemen 1, Tóth K., Kemenesi, Madarasi 1, Simon, Sustyák, Búza 1. Edző: Gyulavári Zoltán. Még a második hét perc után is egyenlő volt az állás. Ám sorsdöntőnek bizonyult a harmadik negyed és az, hogy a vendégek sokszor csupán kapufákat — a meccs során összesen ötöt — lőttek. TOTÓ A totó 13. heti játékszelvényén szereplő első öt mérkőzés helyes tippje: 1, X, 2, X, 1, a kilencediké 2-es. Tatai hírek Kedden Svájc ellen Kedden 17.30 órakor a Népstadionban Svájc válogatottjával mérkőzik a magyar labdarúgó nemzeti tizenegy, amely a terveknek megfelelően folytatja előkészületeit Tatán. Szombaton délelőtt taktikai gyakorlatokat végeztek a kerettagok, majd a délutáni műsorban egymás közötti játék szerepelt. Bicskei Bertalan szövetségi kapitány ígérete szerint csak hétfőn hirdet kezdő csapatot, ám nem hivatalos hírek szerint csak a balhátvéd személye kétséges. Ott Keller vagy Sass kezd. Ha Keller, akkor Sass középpályás lesz. Várhatóan a következő tizenegy játékos lép pályára: DisztlP., Kozma, DisztlL., Bognár Z., Keller, Gregor, Kovács E., Détári, Sass, Kiprich, Hajszán. Annyi bizonyos, hogy Csehi, az utólag meghívott Bp. Honvéd játékos nyaka erősen fáj, vélhetően huzatot kapott. Ennek ellenére a foglalkozásokon részt vesz. A magyar labdarúgók szinte semmit sem tudnak a keddi ellenfél játékerejéről. Ez azért jó, mert különösebb taktikai „csapdákat” nem kell előkészíteni. Remélhetőleg a magyar válogatott olyan teljesítménnyel rukkol elő, ami bizakodásra ad okot az április 12-i, Málta elleni vb- selejtezőre. Polgár Judité a sakkozok Oscar-dija Az idén is megtartották azt a világméretű szavazást, amelynek eredményét Barcelonában összesítik, s amelynek győztese a sakkozók Oscar-diját kapja meg. Az 1988-as eredmények alapján a férfiaknál a világbajnok szovjet Garri Kaszparov, a nőknél az olimpiai bajnok magyar csapat tagja, a világranglistát vezető Polgár Judit érdemelte ki a megtisztelő elismerést. Amatőr profik Amatőr: „valamivel kedvtelésből, nem hivatásszerűen foglalkozó személy, vagy valamit nagy kedvvel, de kevés hozzáértéssel végző személy”, mondja a Magyar Nyelv Értelmező Szótára. A közhasználatban inkább a szó pejoratív értelmében terjedt el, mely szerint amatőr jelzővel általában azokat illetik, akik valamely területen jócskán a várakozás alatt teljesítenek, gyenge produkciójuk nem üti meg a képzeletben felállított mércét. Játsszunk egy kicsit a két jelentéssel. Vajon labdarúgóinkra és általában e sportág hazai viszonyaira melyik illik? A FIFA szerint a magyar labdarúgók amatőrök. Hogy miért? Ezt nem tudom. Ha az én véleményemet kérdeznék, kapásból rávágnám a választ:sze- rintem profik. Ebből élnek, ebből keresik a „mindennapi betevőre valót”. Nem kell dolgozniuk, minden idejüket a focira kell(ene) szentelniük. Ha még egyszer feltennék ugyanezt a kérdést, de egy kis gondolkodási időt is hagynának, már elbizonytalanodnék. Tenném ezt azért, mert ekkor már a mutatott teljesítmény után ítélnék, s eszembe jutna: 1. egy bajnoki címre aspiráló csapat technikai vezetőjének a közelmúltban tett nyilatkozata, mely szerint Zalaegerszegen a játékvezető megítélt ellenük állítólag egy jogtalan gólt s a fiúkat ez annyira összetörte, hogy három mérkőzésen 9 gólt szedtek össze. 2. Aki évekig amatőr szellemben nevelkedett egyik napról a másikra nem bújhat ki saját bőréből. Konkrétan Boda Imrére gondolok, aki az írek elleni vb-selejtezőn nemcsak azzal sújtotta játékostársait, hogy becserélése után nem csinált semmit, még ráadásul hátráltatta is őket. Hazai pályán, amikor döntetlenre állt a továbbjutás szempontjából oly fontos találkozó, ő nem hogy siettette volna a brit kapuvédőt, minél gyorsabban hozza játékba a labdát, inkább akadályozta a kirúgásban, sőt szabálytalankodott is vele szemben, hadd húzzák ezzel is az időt a vendégek. 3. A magyar bajnokság egyik gólzsákján kacag a nyugatnémet futballközvélemény, ugyan hogy gondolta ez a Fischer Pál, kilenc-tíz kilogrammos súlyfelesleggel akar eleget tenni a Bundesliga követelményeinek? 4. Az előbb felsorolt három pont elképzelhetetlen egy negyedik nélkül. Az okok eredője ugyanis egy teljesen „amatőr szellemű” vezetés, amely még ma is tömi a játékosok zsebét. Mihelyt valamelyik elsírja magát, ezresekkel szárítják fel könnyeit. Egy dologról azonban megfeledkeznek: „Evés közben jön meg az étvágy”. Szóval most már én sem tudom, profik-e vagy amatőrök a magyar labdarúgók. Az igazsághoz talán az állna a legközelebb: amatőr profik! Molnár Zsolt Labdarúgó NB II. Bravúr kell a pontszerzéshez Az Eger SE csapata ezúttal Kazincbarcikára látogat, ahol mindig megkülönböztetett figyelemmel fogadták a piros-kékeket. Évek óta presztízsmérkőzésnek számít a vegyészcsapat elleni találkozó, s bár az idegenbeli mérleg az egriek számára eddig nem túl hízelgő, Bánkúti edző mégis bizakodik a pontszerzésben. A múlt heti, Szeged elleni mérkőzésre visszakanyarodva a szakvezető elmondta, a keleti csoport egyik legjobb együttese ellen jól tartotta magát csapata, ám a 11-es párbaj során elveszített két pont különösen azért fájó, mert a Tisza-partiaknak jóformán helyzetük sem volt a kilencven perc során. A héten korántsem volt zavartalan a felkészülés, Bodolai legutóbb is csak sérülten tudta vállalni a játékot s néhány napig most sem tréningezett. Csendes sárga lapjai, Be- recz pedig sérülése miatt már biztosan nem léphet pályára. Kormosa hét elején lázas volt, így ő sem teljes értékű harcos. Örvendetes viszont, hogy lejárt Rácz eltiltása, s Horváthrais számíthat a szakvezető. A várható összeállítás: Bodolai — Rácz, Fegyverneki, Lengyel, Jávorszki vagy Pádár — Mundi, Horváth, Mirkóczki, Simon — Fodor, Kormos vagy Deli. A márciusi ciklusban hat pontot gyűjtöttek a hatvaniak s egyenlőre felülmúlnak minden előzetes várakozást. Legutóbb a hajdúsági fővárosban vendégszerepeitek s a DUSE otthonából hoztak el két bajnoki pontot. Csúf or Sándor a hatvaniak mestere a találkozóról elmondta, hogy tanítványai jól védekeztek az egyetemisták ellen, mi több a 90 perc során végig uralták a középpályát. A listavezető ellen hasonló felfogásban kell futballozni, igyekeznek megszállni saját kapujuk előterét, s ha futja az erőből, néhány ellentámadással szeretnék zavarba hozni a DMVSC védelmét. Külön figyelmet szentelnek a volt válogatott Rostásnak és Moldvánnak, valamint Mártonnak. Bár halovány az esély egy bravúrra, a várhatóan szép számú közönség bizonyára jól szórakozik majd, hiszen a keleti csoport kétségtelenül legjobb együttesét, a bajnoki cím várományosát láthatják a Zagyva-parti városban. Gömöri eltiltása még nem járt le, Sima pedig sárga lapjai miatt nem játszhat. Lakatos és Ecker hosszú sérülése után újra csatasorba állt, a héten már ők is gyakoroltak. A várható összeállítás: Kiss —, Kovács, Mádi, Hartmann, Füzér —, Hegedűs, Zom- bori, Gohér — Szilágyi, Juhász vagy Huszák, Oláh. Tudósítóink figyelmébe! Kétjük tudósítóinkat, hogy az ünnepek miatt az NB III-as és a megyei bajnokság mérkőzéseiről szóló jelentésüket április 4-én, kedden 9 órától juttassák el telefonon vagy telexen szerkesztőségünkbe. HATVANSZEGED A beküldő neve: Címe: Az újságból kivágott szelvényeket levelezőlapra ragasztva péntek délutánig kéijük szerkesztőségünk címére (Eger, Beloiannisz u. 3.) beküldeni. Á helyesen tippelők között a Csuvas étterem 3 db 200 Ft-os vacsorajegyét sorsoljuk ki.
