Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-22 / 94. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. április 22., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9 Könyv készül Capablanca-ról Havanna: 1897-ben készült felvétel az akkor 9 esztendős kubai „gépsakkozóról’', Jósé Raoul Capa- blanca-ról, amint felnőtt sakkozókkal szimultánt játszik. Capablanca, aki 4 éves korában kezdett sak­kozni, 1921-ben nyert először világbajnokságot. Emlékére hazájában évente nemzetközi sakkversenyt rendeznek. (1988. november) (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Különös gyilkosok Az állatvilág különféle cso­portjait tanulmányozva mindun­talan érdekes jelenségeket fi­gyelhetünk meg. Ritkán hallunk például egy állatcsoportról, amelynek már a neve is felkelt­heti figyelmünket: a százlábúak­ról. Valóban élnek olyan állatok, melyeknek száz vagy száz pár lá­buk lenne? Nevük bizony egy kis túlzáson alapul, mint ahogy ro­konaik, az ezerlábúak elnevezé­se is túlzás a lábaik számát illető­en. Annyi csupán az igazság, hogy sok lábuk van, de a százlá- búaké nem éri el az 50 párat, az ezerlábú elnevezés pedig csak azt jelenti, hogy még az előbbi­eknél is több lábat használ tulaj­donosa. A százlábúak élete A hazánkban élő százlábúak igénytelen kisállatok, semmilyen tulajdonságuk nem hívja fel ma­gukra harsányan a figyelmet. Ha erdei kiránduláson elmozdítunk a helyéről egy követ vagy kor­hadó fadarabokat, rájuk buk­kanhatunk — bogarak, poloskák és egyéb rovarok társaságában. Már messziről megkülönböztet­hetők társaiktól, hiszen nem ro­varhoz, inkább sárgásbamás szí­nű féreghez hasonlítanak. Meg­zavart nyugalmukat másik kőda­rab alá menekülve igyekeznek folytatni: menekülnek a fény elől, a sötétség, illeve a félhomály kellemes számukra. Ez a tulaj­donság azonban nem gyávaság­gal magyarázható. Természetük meglehetősen harcias, ragadozó életmódot folytatnak. Megtá­madnak minden, számukra elér­hető kisebb állatot, nagy pusztí­tást végeznek különösen a rova­rokban, csigákban, férgekben. A trópusokon élő százlábúak még az emberre is veszedelmesek le­hetnek. Testükön két részt különböz­tethetünk meg: fejet és törzset. Lapított törzsük szelvényekből áll, ezért külsejük a gilisztához hasonlít. Egyik, Magyarorszá­gon is nagyon elteijedt fajnak, a barna százlábúnak a teste 2—2,5 centiméter hosszú, és körülbelül 19 törzsszelvény építi fel. Bőre azonban már nem a gilisztáéra, hanem a rovarokéra emlékeztet: kitin borítja. Mindez nem is lenne túl érde­kes, ha több fajnak nem lenne különös szervük az állkapcsi lá­buk tövénél. Ez a szerv egy mé­regmirigy, amelynek kivezető csöve a láb — a testhez képest ha­talmas karommá alakult — utol­só ízénél végződik. Az állat innét lövi ki gyilkos mérgét áldozatá­ba, abba a sebbe, amelyet kar­mával ejt. Gáztámadás Megfigyelték, hogy egyes százlá­búfajok keserűmandulára emlé­keztető szagúak. Meglepő volt a felfedezés, hiszen régóta ismere­tes egy vegyszer, amelynek szin­tén keserűmandula szaga van, és rettentően erős méreg. Ez a mé­reg a ciánhidrogén, más szóval kéksav; 60 milligrammos adagja már halálos az ember számára is. Megfelelő óvó rendszabályok megtartása esetén azonban kár­tevők irtására jól használható. Gáz halmazállapotú anyag, amely behatol a legkisebb repe­désbe is, és elpusztítja a megbú­vó hívatlan vendéget. A kutatók vizsgálni kezdték a titokzatos módon keserűmandula szagú százlábúakat, valóban ciánhid­rogéntől származik-e illatuk, és ha igen, hogyan került oda, mi a rendeltetése. Aránylag egyszerű kémiai módszerekkel bebizonyosodott, hogy a szag valóban ciánhidro­gén eredetű. Nincs azonban min­dig jelen, csak akkor, ha az álla­tot ingerli valami. Ez az inger le­het egy másik állat, de egy kö­zönséges csipesz is, amellyel a kutató piszkálja százlábú bőrét. Ilyenkor hamarosan érezhetővé válik a jellegzetes illat. A méreg megismerése után a kutatóknak az volt a feladatuk, hogy megállapítsák, vajon mikor nyúl a százlábú a gáztámadásnak ehhez a gyilkos fegyveréhez. Ki­derült, hogy a méregtermelés mértéke egyenesen aránylik az inger nagyságához: minél erő­sebb az inger, annál nagyobb a méregtermelés. De óvakodik is az állat „ellőni puskaporát”, mert ha a mirigy kiürült, napok­ba telik, míg ismét használható mennyiségű utánpótlás termelő­dik. Legtöbbször a zsákmány ki­csinysége miatt nem is kell az egész méregkészletet elfecsérel­ni, hiszen a kisebb testű „ellen­ség”, például egy hangya ellen kis gázadag is elegendő. A védekezés taktikája Sok kísérletet állítottak be az­zal a céllal, hogy megvizsgálják a gáztámadás taktikáját. Ha sok hangya közé helyeztek egyetlen százlábút kis faemelvényre, a hangyák kezdték a támadást. Mégis tüstént menekülni kezd­tek, amint a százlábú néhány mozdulatot tett. Ez az állapot 20 percig tartott: a százlábú sértet­len maradt, megvédte őt a min­dent pusztító ciánhidrogén-fel- hő. A 21 perc pedig bőven ele­gendő volt ahhoz, hogy elmene­küljön a túlerő elől. Jó védelmet jelent a százlábú­aknak e tulajdonsága a nagyobb testű ellenség ellen is. Kipróbál­ták, hogy a békák, madarak pusztítják-e a hozzájuk képest parányi soklábút. Közismert, hogy békák nyelve, melyet kiölt- hetnek a szájüregükből, ragadós váladékot termel. Játszi köny- nyedséggel fogja így el a rovaro­kat, de nem így a százlábút. Ha véletlenül hozzátapad ragadós nyelvéhez, undorodva kiköpi, szabadulni igyekszik tőle. Ugyanígy tesznek a madarak is. A százlábúak további vizsgá­lata arra derített fényt, hogy nem mindegyik faj termel ciánhidro­gént. Gyakran előfordul más fa­joknál, hogy valamilyen egyéb méreganyag látja el ugyanezt a feladatot. A ciánhidrogént ter­melő százlábú nem is a legvesze­delmesebb közülük. A dél-ame­rikai, trópusi területeken élő óri­ási szkolopendra majdnem 30 centiméterre is megnő, és az út- leírók szerint harapása még az ember számára is halálos lehet. Rokonságukba tartozik a szin­tén melegebb vidékeken élő öves rinya. Csípése — különösen me­leg időjárás esetén — égő fájdal­mat okoz, és a sebhely környéke magdagad. Kissé távolabbi roko­nuk a nálunk is élő légyölő pók­százlábú. A nappalt rejtekhe­lyen tölti, éjjel jár vadászatra. Szorgalmasan fogdossa a legye­ket, más rovarokat, ezért kimon­dottan hasznos. A százlábúak pontosabb meg­ismerése az elmúlt néhány év, il­letve évtized eredménye. De még mindig nem teljes a kép ró­luk. Sok titkuk megfejtése még a jövő biológusainak a feladata lesz. (H. J.) Sűrűsödő sínpárok A vasutak, amelyek fölött nem is olyan régen megkongat­ták a lélekharangot, ma ismét re­neszánszukat élik. Az energia- válság megnövelte a leggazdasá­gosabbnak tartott szárazföldi szállítási eszköz jelentőségét. Még a legfejlettebb országokban is új vonalakat építenek, holott korábban tucatjával szüntették meg a veszteséges járatokat. A vasút a múlt században született, és terjedt el a világon. A világ vasúthálózatának hosz- sza napjainkban eléri a 2,3 mil­lió kilométert (ebből 800 ezer kilométer a múlt században, 200 ezer kilométer még az első világháború előtt épült). A két világháború között a vonatköz­lekedés már hanyatlásnak in­dult, főként a fejlettebb orszá­gokban, s ez a folyamat a máso­dik világháború befejezése után még általánosabbá vált. Az első vasútvonalak Európá­ban épültek ki (1825-ben Angli­ában, 1832-ben Franciaország­ban, 1835-ben Németország­ban, 1838-ban Ausztriában és a cári Oroszországban), míg az Egyesült Államokban 1830-ban indult meg az utasforgalom és a teherszállítás. Sínek a világ körül Az Egyesült Államok gyorsan az élre tört: tíz év elteltével már a vi­lág vasúti vonalhosszúságának közel hatvan százalékát mond­hatta magáénak. Ezt az elsőbb­séget mindmáig megtartotta, jól­lehet a részesedési arány 1860-ra negyvenhat, 1900-ra harmincki­lenc, 1920 körül harmincöt, nap­jainkban pedig huszonöt száza­lékra csökkent. Európában a kezdeti időkben viszonylag fejlett vasúthálózata csak Angliának, Németország­nak és Franciaországnak volt: 1860-ban erre a három államra jutott az európai vasútvonalak háromnegyede; ez a részesedési arány 1910-re negyvennégy szá­zalékra esett vissza. Ugyanebben az időben Oroszország európai területének részesedése három­ról tizennyolc százalékra nőtt. Ma a Szovjetunió európai terüle­tét földrészünk vasútvonalainak egynegyede hálózza be, s a növe­kedés állandó. Magyarországon az első vas­útvonal 1846-ban nyílt meg Bu­dapest és Vác között. A szabad­ságharc leverése után, az ön­kényuralom idején mintegy két­ezer kilométer új vasútvonal épült. Az 1867-es kiegyezést kö­vető években meggyorsult az építés________________________ A legfontosabb vonalakat 1880- ig építették ki. így az első világ­háború kezdetekor már huszon- kétezer kilométernyi sínpár há­lózta be az országot. Jelenleg kö­zel kilencezer kilométer a ma­gyarországi vasúthálózat hossza. A többi földrészen valamivel később kezdték el a sínek fekteté­sét: Indiában 1853-ban, Brazíli­ában és Ausztráliában 1854-ben, Kínában 1871-ben, Japánban 1872-ben, a cári Oroszország ázsiai részében 1880-ban, Szibé­riában pedig 1893-ban avatták föl az első vonalat. 1890-ben Ázsia, Afrika, Dél-Amerika és Ausztrália a világ vasútvonalai­nak még csak tizennégy százalé­kával rendelkezett. Később azonban ezeken a földrészeken is fölgyorsult a vasútépítés üteme. Afrikában azonban még ma sem beszélhetünk az egész kontinen­set átfogó hálózatról: túlsúlyban vannak az egyes országok egy­mástól elszigetelt vonalai, szá­mos államnak pedig egyáltalán nincs még vasútja. Napjainkban a legtöbb új vas­útvonalat Ázsiában építik, külö­nösen a Szovjetunió ázsiai terü-v. létéin. Nagyarányú vasútépíté­sek folynak Kínában és Japán­ban is. Ez utóbbi ország folya­matosan helyezi üzembe a világ leggyorsabb expresszvonatait. Nyomtávok nyomában Ami a nyomtávok szélességét illeti, az 1957-es adatok szerint a normál (azaz 1435 mm-es nyomtávú vasútnak) hatvanegy, a széles nyomtávúak tizenhét, a keskeny nyomtávúak huszonkét százalékát adták a világ vasúthá­lózatának. Ez idő tájt a normál nyomtáv Észak-Amerikában és Európában volt a legelteijed- tebb; Ázsiában a teljes vonal­hossznak már csak harminc szá­zalékát, a többi földrészen pedig még elenyészőbb részét alkotta. A széles nyomtáv elsősorban a Szovjetunióban, Indiában, Spa­nyolországban, Portugáliában és Finnországban uralkodó. A kes­keny nyomtáv „hazája” Afrika. Ezen a földrészen 1957-ben a teljes vonalhossz nyolcvanhét százaléka keskeny nyomtávú, míg Dél-Amerikában hatvan­két, Ausztráliában ötvenhat szá­zalék, Ázsiában pedig — a Szov­jetuniót leszámítva — negyven százalék. Sok országban, közöt­tük az európaiakban is csak ki­egészítő szerepet játszik a kes­keny nyomtáv. És hogy áll a helyzet a vasút villamosításával? Jelenleg a világ vasútvonalainak még csak mint­egy tizenhárom százaléka villa­mosított. A vasútvillamosításban a következő államok járnak az élen: a Szovjetunió, az NSZK, Franciaország és a Dél-afrikai Köztársaság. Az arányokat te­kintve a világelső Svájc, ahol a vasúthálózat 99,4 százaléka vil­lamosított! Meglepően alacsony ez az arány Észak-Amerikában, ami egyebek között a kőolajkon­szernek befolyásával magyaráz­ható. Áruszállítás — személyszállítás Milyen szerepe van a vasútnak az áruszállításban? Előre kell bo­csátanunk, hogy teljes nemzet­közi összehasonlításra nincs le­hetőségünk, mert több ország — például Kína, Brazília vagy Me­xikó — adatait nem ismerjük. A vezető hely kétségtelenül a Szov­jetuniót illeti meg: az egész világ vasúti áruszállításának — tonna- kilométerekben számolva — több mint a felét a szovjet vasutak bonyolítják le. A második helyen az Egyesült Államok áll: vasútjai egyharmadát szállítják annak az árumennyiségnek, amely a szov­jet vasutakon áramlik. Viszont az USA-ban igen fejlett a közúti te­herszállítás. A személyszállításban az első helyet szinte fej fej mellett a Szovjetunió és Japán foglalja el. A Szovjetunió esetében, ez a nagy távolságokból és a lakosság lélekszámából, Japán esetében pedig főként az expresszjáratok sűrűségéből következik. E két állam után India, Franciaország és Lengyelország áll a sorban. Egyes országokban nő, más országokban csökken a vasúti szállítások jelentősége. Ez egye­bek között arra vezethető vissza, hogy hol, milyen hagyományai vannak a vasúti, illetve a közúti szállításnak. Földünk kőolajkin­csének folyamatos csökkenése azonban előbb-utóbb minden államot arra kényszerít, hogy is­mét nagyobb figyelmet fordítson a vasútra, a korszerű vonalak ki­építésére. Társadalmi és környezetvé­delmi szempontból is kívánatos, hogy a vasúti szállítás szerepe növekedjék, mert ez mérsékelné a folyékony üzemanyagok fel- használását, kedvező hatással lenne a környezet tisztaságára, s csökkentené a közúti balesetek számát. , Francia mondás VÍZSZINTES: 1. La Rochefou­cauld XVII. századi francia író egyik szellemes mondásának első része (zárt betűk: A, A, K, Z). 7. A gondolat folytatása (zárt betűk: Y, É, T). 11. Őseink. 12. Parázslani. 14....-móg, zsörtölődik. 15. Mely tárgyad? 16. Fekete vulkanizált ka- ucsuk. 17. Részben ölre megy! 18. A hét vezér egyike. 19. Ceruza. 20. Csillog. 22. Járunk rajta. 23. Sárgás virágú élősködő növény, női név is. 25. Nem élőlény és nem fogalom! 26. Német névelő. 28. Igazolás, bi­zonylat. 30. Természetesen! 31. Heccelő. 33. Élni valahol. 35. Ró­mai 49-es. 36. Zömmel imád! 37. Francia, luxemburgi és román autó­jel. 38. Jég, angolul. 40. Magyar film ríme. 42. Szonár. 44. Erősen vágyott rá. 46. Tetszetős forma, el­rendezés. 48. Repedő. 50. Fűhárfa. 51. Szikvíz. 53. Aldebrővel egyesült Heves megyei község. 54. Szolmi- zációs hang. 55. Arról a helyről va­ló. 57. Kristályosodási alapforma. 58. Ideiglenes nyugta. 59. Dramati­zálni kezd! 60. Ilyen az odaillő meg­jegyzés. 62. Takar. 63. Azonos ma­gánhangzók. 64. A derű jele az ar­con. 65. Pörköl. FÜGGŐLEGES: 1. Kiss ..., Kate! 2. Ábrándozó, merengő. 3. Régi portugál pénzegység. 4. Cor­neille tragédiája. 5. Rövidítés alá­írások alatt. 6. Csomagot felnyit. 7. Világhírű amerikai musical. 8. Árasztat. 9. Duplán: Colette műve. 10. Zsörtölődni. 13. Cink. 16. A szerelmi költészet múzsája. 17. Lant, eredeti helyesírással. 18. Az idézet befejezése (zárt betűk: N, L, O). 19. Tollbamondás, diktálás. 21. Szláv étel, kukorica- vagy árpaliszt­ből készült galuska. 24. Város Iz- land déli részén. 27.... Lanka, Ceylon. 29. Tokaj-Kupa, röv. 32....Lear, a diszkózene csillaga. 34. Bolgár férfinév. 37. Olasz gép­kocsimárka. 39. A paprikának (is) van. 41. Szomszéd állam lakója. 43. Néma düh! 44. Francia énekes. 45. Későbbre halasztódik. 47. Görög betű. 49. „A” mozgó víztömeg. 52. Csehov keresztneve. 56. Román nagyváros a Bahlui partján. 58. Svájc fővárosa. 61. Paci. 62. Férfi lesz belőle. 64. Motorkerékpár­márka. 65. Plutónium. 66. Morze- hang. Beküldendő: vízszintes 1., 7., és a függőleges 18. A megfejtéseket április 26-ig küldjék el! * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Nem kérem, mert oda­haza az éjjel még további nyolc órá­val megtoldom. A helyes megfejtők a következők: Juhász Béláné (Tar- nabod), Nagy Marianna (Heves), Szántási Ráfaelj Felsőtárkány), Ro­mán Katalin (Eger) és Bitskey A lá­dámé (Eger). Gratulálunk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom