Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 91. szám ÁRA: 1989. április 19., szerda 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HA SZÓT EMEL AZ ÁLLAMPOLGÁR „...sajnos, több esetben tapasztaljuk, hogy ímmet-ámmal intézik el a munkahelyek a felelősségre vonást.” (3. oldal) CSEHSZLOVÁK NYIHAHA „...ezek a gyerekek már egyáltalán nem lepődnek meg semmin.” (3. oldal) KUBAI DOBOSSAL, MONGOL ÉNEKESSEL „Moszkvában egyre több a diszkó, a szórakozóhely, több műholdas tévéadás fogható.” (4. oldal) A TELELOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 13, 16, 74, 75, 89 A spanyol tudomány kincsei Budapesten Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Tegnap, április 18-án ülést tartott Egerben a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjait, a meghívott vendégeket — közöttük Petrovszki Istvánt, a KB tagját, a Központi Bizottság osztályvezetőjét — Juhász Lajos, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. Ezt követően időszerű politikai kérdésekről Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára tartott tájékoztatót. Ne szavakkal, hanem tettekkel Immár jó hagyománnyá válik, hogy az Akadémia Kiadó számos külországbeli rangos tudományos műhely és könyvkiadó munkájával ismerteti meg a kultúra iránt érdeklődő honi tudósokat és írókat. Nem egészen két héttel a Larousse magyarországi bemutatkozása után a francia kultúrától nem távol álló Spanyol Akadémiai Könyvkiadó mutatkozik be könyv, folyóirat és időszakos kiadványok bemutatójával Budapesten, illetve ezt követően a déldunántúli kultúra fellegvárában, Pécsett. Az ünnepélyes kiállításmegnyitón tegnap az Akadémia Kiadó Stúdium Könyvesboltjában dr. Hazai György főigazgató nem éppen könyvkiállításhoz szokott érdekességgel lepte meg hallgatóságát, bejelentve, hogy a Spanyol Akadémiai Kiadó két csodálatos észak-afrikai gazellát ajándékozott a Magyar Tudományos Akadémiának, megemlékezve a két tudományos intézmény közötti több mint két évtizedes együttműködésre és barátságra. Bizonyos spanyol könyvek kiállítása és az azon az ibériai kultúrát reprezentáló könyvek nagy része a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem könyvtárába kerülnek ajándékként, a gazellák pedig a helybéli állat- kertben nyernek elhelyezést, remélve, hogy utódokkal örvendeztetik majd meg az állatbarátokat. Néhány szót most a Spanyol Akadémiai Kiadó munkásságáról. Azon túl, hogy a mediterrán kultúrkör szellemi kincsei a legkülönfélébb területen kezdve a gasztronómiától a legbonyolultabb ipari informatikáig szemet gyönyörködtető köntösben jelentek meg, a kiadó igen komoly szerepet játszik a spanyol tudományos technológia nemzetközi elismertetésében. Harmincnyolc egyetemmel írtak megállapodást alá, együttműködnek olyan kutatási testületekkel, mint például a Mezőgazdasági Kutatások Nemzetközi Intézete a Spanyol Óceanográfiai Intézet, ezenkívül a humán tudományokban is jeleskednek. így például igen gazdag iszlám és arabisztikai publikációkat állítottak ki, mintegy reprezentálva, hogy a mór kultúra ma is létezik az Ibériai félszigeten. A sajtótájékoztatón lapunk munkatársa Soós Tamás megkérdezte dr. Hazai György főigazgatótól, hogy nem elkésett-e kissé a mai megdrágult világban a nemzetközi könyvkiadás fellendítése? Korántsem — hangzott a válasz, hiszen a spanyol piac például legalább olyan fontos felvevőhelye a magyar tudomány értékeinek, és legújabb kutatási eredményeinek, mint bármelyik nyugat-európai társa. Ezenkívül elmondotta még a főigazgató, hogy tervek között szerepel az is: kilépni a tengerentúli államok felé és a Közel-Keletre, emiatt megrendeléseket várnak arab betűs nyomtatásra a közeljövőtől kezdődően. És vajon miért Pécsre kerülnek a spanyol kiadó termékei? Arra vonatkozóan megtudtuk: a dél-dunántúli megyeszékhelyen rendkívül nagy az érdeklődés a spanyol nyelv iránt és több baráti társaság is alakult, s az egyetem jó híre is közrejátszott abban, hogy őket illesse meg ez a megtisztelő ajándék. Beszédében elsőként beavatta a résztvevőket az MSZMP Központi Bizottságának április 12-én tartott ülésének munkájába. Tényekkel, példákkal bizonyította, hogy sajnos, a párt állapota, helyzete korántsem olyan, mint politikai, gazdasági, társadalmi életünk fejlődése megkívánná. Az idén is csökkent tagjainak száma, egységről sajnos csak a tagadásban, s nem a cselekvésben beszélhetünk. Mindezeknek az egyik legnagyobb oka az ország gazdasági munkájának gyengesége, alacsony színvonala. Tovább nőtt az adósságunk, rendkívül lassan halad a termékszerkezet korszerűsítése, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke kedden délelőtt megbeszélést folytatott a Budapesten tartózkodó Jichak Samir, izraeli kormányfővel. A találkozón áttekintették a magyar — izraeli kapcsolatok helyzetét, és alacsony a politikai munka színvonala is. Választások előtt állunk, ezért mielőbb szükség van az említett fogyatékosságok felszámolására. El kell számolni a múlttal is — mint hangsúlyozta A továbbiakban részletesen szólt a pártbizottság első titkára a munkánkat, haladásunkat gátló hibákról, fogyatékosságokról, majd a kibontakozás lehetőségeit, s alapvető követelményeit elemezte. A nagy érdeklődést kiváltó tájékoztatóhoz 19-en szóltak hozzá. Többek között Nagy Károly továbbfejlesztésük lehetőségeit. Mindkét részről hasznosnak értékelték a mind gyakoribb magas szintű találkozókat, elismerően szóltak az együttműködés különböző területein tapasztalható előrelépésről és megerősítették a kapcsolatok további bővítésére irányuló kölcsönös készséget. —, de ez ne leszámolás legyen. Itt az ideje, hogy valamennyi üzemben, munkahelyen a legmagasabb politikai, társadalmi intézményekben ne csak a szavakkal, hanem a tettekkel bizonyítsanak. (Gyöngyös) azt kifogásolta, hogy még ma is sok olyan vezető van, akik éveken át dolgoztak felelős beosztásban, mégis gyakran arra hivatkoznak különböző nyilatkozataikban, hogy ők nem vettek részt a hibás döntésekben. Kit terhel akkor a felelősség? — kérdezte dr. Mada Sándor (Folytatás a 2. oldalon) Egyetértés volt abban is, hogy az izraeli miniszterelnök mostani látogatása jól szolgálja ezt a folyamatot. A délután folyamán az izraeli kormányfő a Magyar Izraeliták Országos Képviselete szervezésében találkozott a magyarországi zsidó közösség vezetőivel. Grósz Károly és Németh Miklós megbeszélései Jichak Samirral Az objektív folyamatok tisztázása A kis Dobó tér ma... Ahol az olasz ételeket ízlelhetik... Látleletek a kis Dobó térről Az idegenforgalmi szezon küszöbén számos látnivalóval fogadja Eger az idelátogatókat. A város érdeme, hogy a kis Dobó tér Is vendégfogadó centrummá fejlődött. Csalogatóak a barokk jelleget megőrző belső udvarok, az itt kialakított borozók, az olasz ételkülöniegességet árusító gyorskiszolgáló, a Szenátorház, s még sorolhatnánk tovább. Ám szépséghibákkal is terhes a környék. Autók tucatjai a tenyérnyi területen tonnányi terheikkel fordulnak meg. A tér burkolata és közműállapota felháborító. Képeink önmagukért beszélnek. Ami a Szenátorház ablakából látható. ...U1C3C11 taiuiig uiviiliiv a Az udvarbelső... ...és külső (Fotó: Perl Márton) Türelem Tudom, a címben szereplő szó sokakat irritál, mert a türelem rendesen megcsappant. Válságról, bizalmatlanságról hallani széles e hazában, a politikában, a gazdaságban egyaránt. Az átlagember kisemmizve, adósságai bénító szorításában mered a tv képernyőjére, és tehetetlenül, értetlenül hallgatja az okosabbnál okosabb emberek egymásnak homlokegyenest ellentmondó érveit, magyarázatait. A rádióból értesülök: egyesek aggodalmukat fejezték ki a magyarországi viharos változások miatt. A középiskolában arról folyik a vita: teret engedjenek-e a fiatalok politizálásának az oktatási intézmények falai között. Az ipari minisztérium képviselője arról beszél: szó sem lehet arról, hogy belefolyjék a Csepel Autógyár s az Ikarus árvitájába. A kormány elnöke határozottan visszautasítja, hogy a testület alkalmatlan lenne feladatai ellátására, s következetességet ígér a jövőre. Mindent megnézünk, mindent meghallgatunk, hogy megpróbáljunk lépést tartani az eseményözönnel, s hogy valamiképpen eligazodjunk ebben a kaotikus világban. Valljuk be őszintén: ez egyre kevésbé sikerül. Az egyik jeles iskola igazgatója találóan úgy fogalmazott: Egyet tudunk biztosan, azt, hogy mit nem akarunk, de azt, hogy mit szeretnénk helyette, arról fogalmunk sincs. Azaz, ha van is elképzelésünk, a megvalósításra nincsenek lehetőségeink. Ördögi kör, s ebben a helyzetben nem csodálkoz- : hatunk azon, ha jó néhá- nyan riadtan visszahúzód- I nak a csatározás láttán. Egyre többen menekülnek haza, már akinek van hová, hogy az egyetlen biztosnak tűnő menedékbe, a családba kapaszkodjanak, illetve megmentsék azt a veszedelmes sodrástól. Mondhatnánk erre, lám-lám, minden rosszban van valami jó. Veszély esetén nő az egymásrautaltság, az emberek görcsösebben kapaszkodnak meglévő kötelékeikbe. A baj az, hogy sokan ezt a félelem, a bizonytalanság miatt teszik, hazahurcolva feszültséget, valamiféle pánikhangulatot : is. Nekik és az eligazodni nem, vagy csak nehezen tudóknak — bármennyire népszerűtlennek tűnik is — csak azt lehet mondani: Türelem! Az elszabadult indulatok, a szenvedélyes követelések, a valóságtól elrugaszkodott deklarációk, a szimpatikus, de a lehetőségekkel nem számoló, s jelenleg megvalósíthatatlan szép ígéretek nem segítenek a gondok enyhítésében. Ma hasznosabb, ha gondolkodásunkat a mértékletesség s a józan megfontolás jellemzi. Egészséges megtisztulás zajlik az országban, amelynek kimenetele — reméljük — nem kétséges. De ahhoz, hogy ez így legyen, el kell kerülni a fölösleges zavarokat követelő indulat- i robbanást. Barta Katalin
